Nógrád. 1982. április (38. évfolyam. 77-100. szám)

1982-04-11 / 85. szám

Nicaragua nem fogad el előfeltételeket Elfogadhatatlan amerikai javaslatok Á hét 3 kérdése Az Egyesült Államok nyolc pontból álló javaslatot terjesz­tett Nicaragua elé. A lista el­ső helyén szerepel az a köve­telés, hogy Nicaragua szüntes­se be a „közép-amerikai lá­zongások és ellenségeskedések támogatását”. Az amerikai vé­lemény szerint más területeken csak akkor lehet előrelépni, ha e tekintetben eredmények szü­letnek. Nicaragua már többször egy­értelműen leszögezte: alapta­lan az a vád, hogy Managua fegyverekkel és katonákkal tá­mogatná a szomszédos közép­amerikai országok forradal­mi mozgalmait. Ugyanakkor tény, hogy az Egyesült Álla­mok áll a nicaraguai forradal­mi rendszer meggyöngítését szolgáló titkos és nem is any- nyira titkos akciók mögött. Egy másik pont előirányoz­za, hogy a két ország közös nyilatkozat formájában ígérje meg, nem avatkoznak egymás és más közép-amerikai orszá­gok bel ügyeibe. Az Egyesült Államok hajlandó lenne nyi­latkozatban rögzíteni állás­pontját a nicaraguai ellenfor­radalmárok egyesült államok­beli kiképzéséről, tekintetbe véve a managuai aggodalma­kat. A dokumentum ezenkívül követeli, hogy az AÁSZ, vagy más nemzetközi szervezetek képviselői ellenőrizzék Nica­ragua nemzetközi repülőtere­it, katonai létesítményeit, kikö­tőit és határait. E feltételek teljesítése esetén a washingto­ni javaslat szerint Nicaragua számára is hozzáférhetővé vá­lik az Egyesült Államok által felkínált karibi és közép-ame­Felúiítiák a lengyel munkásönkormányzatot A szükségállapot bevezeté- állami vállalatoknál fokozato­sé ellenére a lengyel kormány san, a politikai és gazdasági a gazdasági reform egyik előfeltételektől függően kell alapjának tekinti a munkás- megvalósítani. A szejmbizott- kollektívák önigazgatását. Az ság ülésének részvevői annak önkormányzati szervek mű- az egyöntetű véleménynek ködésének felújítása az élet adtak hangot, hogy fel kell normalizálásának sikereitől újítani a munkásönkormány- függ — hangsúlyozta Wladis- zat működését* azonban az law Baka, a gazdasági reform semmiképpen sem válhat po- ügyeiben illetékes (miniszteri ütikai harc színterévé, rangú) kormánybiztos a mun- A képviselők indítvánnyal kásönkormányzati szervek te- fordultak a minisztertanács vékenységével foglalkozó par- elnökéhez, hogy fokozatosan lamenti bizottság pénteki ülé- újítsák fel a munkásönkor- sén. mányzat működését az állami A miniszter elmondotta, vállalatoknál, s ahol a felté- hogy a munkásönkormányzat telek már adottak, tartsanak működésének felújítását az önkormányzati választásokat. Angol—argentin válság Haig a BT döntését ajánlja megoldásnak Alexander Haig amerikai argentin hadihajót, amely külügyminiszter pénteken éj- kétszáz tengeri mérföldes kör- jél Buenos Aires be érkezett, zetben a szigetek körül tartóz- hogy tárgyalásokat folytas- kodik. Az Egyesült Államok son az argentin vezetőkkel a hadügyminisztériuma pénte- Falkland- (Malvin)-szigetek ken egyébként elrendelte, kérdésében kirobbant viszály- hogy „külön rendelkezésig” az rői. Az amerikai küiügyminisz- amerikai kereskedelmi hajók tér ezt megelőzően Londonban ne hajózzanak be ebbe az öve- talál'kozott a brit vezetőkkel. zetbe. Haig megérkezése után kije- A Falkland-szigeték lakossá- lentette: a viszály tárgyalásos gát megosztotta a brit flotta megoldásának alapját az ENSZ közeledésével növekvő hábo- Biztonsági Tanácsának dön- rús veszély. A szigetek igazga: lésében látja, amely felszólítja tásával korábban megbízott Argentínát, hogy vonja ki vsa- 15 tisztségviselő kérte a Ion- patait a szigetekről. doni kormányt, hogy szervez­Londoni tárgyalásairól az ze meg a lakosság ideiglenes amerikai külügyminiszter nem kitelepítését, még mielőtt a nyilatkozott, ugyanakkor hang- flotta a helyszínre érne. súlyozta, hogy az Egyesült Ál- A kitelepítést kérő levelet larnok és Argentína „hagyó- pénteken az uruguayi brit mányos partneri kapcsolatai” nagykövetnek adták át Monte- az eimúlt években — Reagan videóban. Ugyanakkor londo- elnök beiktatása óta — jelen- ni források szerint az 1800 szi- tősen javultak. getlakó többsége, mintegy 1300 Mint ismeretes a Reagan- ember nem akarja elhagyni ott- kormány feloldotta az Argentí- honát. Ezt erősítette meg a nába irányuló amerikai fegyver- szigetek kiutasított brit kor­szállítások tilalmát, amit az mányzója is, aki szerint az ot- előző amerikai vezetés rendelt tarnak többsége az esetleges el az emberi jogok Argentí- tengeri ütközetnél jobban fél nában való megsértése miatt, attól, hogy ha elhagyja a szi- Washington és Buenos Aires geteket, többé már nem térhet kapcsolatai azt követően vál- vissza. tak különösen szívélyessé, Az Egyesült Államok közve- hogy az argentin katonai ve- títési kísérletével egyidőben zetők teljes mértékben csat- mindkét fél készül az esetleges lakoztak a Reagan-kormány katonai összecsapásra. A szi- közép-amerikai politikájához getek felé tartó brit hadihajó­éi beleegyeztek abba, hogy kon nem töltik tétlenül a ten- „szükség esetén” csapatokat gerészek a napjaikat: az ar- küldjenek Salvadorba. mada menet közben gyakorol­Az argentin—brit viszály ja az összecsapás különböző ügyével ismét foglalkozott a manővereit, a tengerészgyalo- Biztonsági Tanács. A BT pén- gosok pedig partraszállásra ká­tékén zárt ajtók mögött, nem szülődnek, hivatalos konzultációt tartott Argentína szintén felkészül: arról az argentin panaszról, a szigetek partjain tüzérséget hogy a brit kormány úgyneve- telepítettek, a partraszállás zett tiltott övezetet rendelt el várható térségében páncélos a Falkland- (Malvin)-szigetek egységeket összpontosítanak, körül. A rendelkezés hétfőn Argentin katonai források sze- hajnalban lép életbe és ennek rint a hadsereg aknamezőt lé­értelmében a brit haditenge- tesített a brit kormány által részét jogot formál magának tiltott övezetnek minősített vi- arra, hogy elsüllyesszen minden zeken. (MTI) Mitterrand—Koivisto találkozó Francois Mitterrand francia köztársasági elnök április 13- án Helsinkiben találkozik Mauno Koivisto finn köztár­sasági elnökkel — jelentette be a francia elnöki hivatal. A francia államfő útban Tokió felé szakítja meg útját a finn fővárosban. (MTI) íi NGGRAD - 1982. ópiilis 11., vasárnap rikai fejlesztési terv. Az Egye­sült Államok később azt is fontolóra veheti, hogy Nicara­guával egyezményt írjon alá a közvetlen gazdasági együtt­működés felújításáról. Anthony Quainton, az Egye­sült Államok managuai nagy­követe pénteken adta át a ni­caraguai külügyminisztérium képviselőinek a washingtoni in­dítványt. Mint ismeretes, Ni­caragua már többször leszö­gezte, kész bármikor és bárhol megkezdeni a kapcsolatok nor­malizálását szolgáló tárgyalá­sokat az Egyesült Államokkal. Managua ugyanakkor ragasz­kodik ahhoz, hogy a tárgyalá­sok megkezdését ne kössék tel­jesíthetetlen előfeltételekhez, és alapként az önrendelkezési jog feltétel nélküli elismerése és a kölcsönös tisztelet szolgál­jon. (MTI) Bojkott Az Egyesült Államok gya­korlatilag leállította a Kuba és az ország közötti idegen- forgalmi légiközlekedést. A washingtoni pénzügyminiszté­rium pénteki közleménye sze­rint rendeleti úton betiltották a Miami központtal' működő American Airways Charter Légitársaság működését. Ez a társaság bonyolította le a Ku­ba és Egyesült Államok kö­zötti turistaforgalmat. A pénzügyminisztérium az intézkedést azzal indokolta, hogy a kérdéses társaság „Kuba ellenőrzése alá került” holott az amerikai törvények tiltják, hogy az Egyesült Ál­lamok területén kubai válla­lat működjék. A washingtoni kormány Kuba elleni teljes gazdasági bojkottja jegyében amerikai légitársaságok nem üzemeltetnek „m«U}etrendszerű kubai járatokat, s kubai gépek Kern szállhatnak lé amerikai’ repülőtereken. (MTI) VÉGET ÉRT A NEMZETKÖZI IFJÚSÁGI ESZPERANTÓ TALÁLKOZÓ Szombaton Nyíregyházán befejeződött a nemzetközi if­júsági eszperantó találkozó. Az egyhetes rendezvényen négy nemzet több mint fél­ezer fiatalja vett részt. A szombati zárónapon ple­náris ülésen értékelték az esz­perantó nyelv helyét és sze­repét megvitató tudományos tanácskozás szekcióüléseinek tapasztalatait. I. Hogyan értékelte a Köz­ponti Bizottság a nemzetközi helyzet fő vonásait? Fontos, mindannyiunkat érintő belpolitikai-gazdasági- társadalmi problémákat, így a lakáskérdést, valamint az oktatásügyet tűzte napirend­jére a part Központi Bizott­ságának a hét derekán tartott ülése. S híven az MSZMP munkamódszeréhez, mindez párosult a hagyományos nem­zetközi kitekintéssel. Hiszen ugyancsak valamennyiünket érint, hogy milyen világpoli­tikai környezetben folytatjuk munkánkat. A reális számvetés joggal mutatott rá a nemzetközi helyzet ellentmondásos ele­meire. Az egyik oldalon éle­ződött a feszültség az impe­rialista törekvések következ­tében, amelyek egyoldalú ka­tonai fölényt kívánnak sze­rezni, fokozzák a fegyverke­zési versenyt, válságokat szí­tanak, s beavatkoznak más államok belügyeibe. Ezzel egyidőben azonban nemcsak a veszély felismerésének tu­data erősödött, hanem annak az alapvető ténynek tudomá­sulvétele is, hogy korunkban nincs ésszerű alternatívája a békés egymás mellett élésnek. Ezt szinte kulcsmondatként emelhetjük ki a központi bi­zottsági ülésről kiadott közle­ményből. Ezért a megromlott nemzetközi légkörben is van­nak biztató jelek: a sorozatos szovjet békejavaslatok az eu­rópai és ázsiai biztonságra, valamint a fegyverkezési ver­seny korlátozására; a néptö­megek világszerte erősödő bé­kemozgalma; több nyugat-eu­rópai ország felelős vezetői­nek realistább megnyilvánulá­sai. Az MSZMP és a Magyar Népköztársaság sokoldalú, ak­tív tevékenységgel vállal részt ebből a küzdelemből. Po­litikánkban meghatározó je­lentősége vaui a szocialista or­szágok egységének, összefogá­sának. Ennek jegyében foly­tatódtak a magyar—szovjet találkozók; megbeszélésekre került sor számos más szo­cialista ország vezetőivel is; a szocialista vívmányokért, tár­sadalmi konszolidációért síkra- szálló lengyel kommunisták, ha­zafiak pedig érezhetik támo­gatásunkat, cselekvő együtt­érzésünket. A békés egymás mellett élés erősítése érdeké­ben a magyar diplomácia négy kontinensen folytatott eredményes tárgyalásokat, s küldötteink ott voltak mind­azokon a nemzetközi fórumo­kon — például a madridi ta­lálkozón —, ahol az európai biztonság és a leszerelés ügyé­ben szót lehetett emelni. A függetlenségért, nemzeti fel- szabadulásért, a gyarmati el­nyomás, fajüldözés, népelle­nes diktatúrák ellen küzdő hazafiak pedig változatlanul számíthatnak szolidaritásunk­ra. A párt megkülönböztetett figyelmet szentel a nemzetkö­zi kommunista és munkás- mozgalom, minden haladó erő összefogásának a békéért ví­vott harcban. A közleményben felsorolt tizennyolc pártközi tanácskozás jelezheti e törek­vés eredményességét — ám egyúttal rámutat arra a saj­nálatos vitára, amely az olasz kommunistákkal keletkezett. Az OKP több helytelen kö­vetkeztetésre és értékelésre jutott a lengyelországi esemé­nyek kapcsán, sőt vitatja a Szovjetunió és a szocialista országok történelmi szerepét. Ezt a Központi Bizottság elfo­gadhatatlannak tartja, s meg­erősítette a pártsajtóban már korábban megjelent bírálato­kat. A nézteltérések elvi tisz­tázásának hívei vagyunk, a Rómában járt magyar pártde­legáció ennek szem előtt tar­tásával fejtette ki az MSZMP álláspontját az olasz kommu­nista vezetőkkel folytatott megbeszélések során. A két központi bizottsági ülés közötti időszak nemzet­közi vonatkozású áttekintése a tömör összegzésben is sokat­mondó. S ez a folyamat ter­mészetesen folytatódik, ép­pen ezen a héten fejeződött be kormányküldöttségünk la­tin-amerikai ég külügyminisz­terünk ázsiai körútja. 2. Milyen álláspontot foglal el Washington egy szovjet— amerikai csúcsértekezlet ügyé­ben? Reagan nem idegenkedik a teátrális fogásoktól: ezúttal dolgozószobájában tartott rögtönzött sajtóértekezletet. A külsőségeknél azonban fonto­sabb volt egy bejelentés. Jú­niusban New Yorkba utazik, hogy beszédet mondjon az ENSZ-közgyűlés második, le­szerelési ülésszakán — így az amerikai elnök —, s ameny- nyiben Leonyid Brezsnyev is a világszervezet székhelyére utazna, nem zárkózna el egy találkozó elől. A Szovjetunió — ezt maga Brezsnyev is többször hang­súlyozta — kész arra, hogy megfelelő körülmények kö­zött, részt vegyen egy csúcs- találkozón. Reagan azonban nem hivatalos csúcsértekez­letet javasolt, hanem afféle beszélgetést, „véletlen talál­kozást, ha már úgyis New Yorkban járnak”, s nem jutott eszébe az a kézenfekvő lehe­tőség, hogy tervbe vett euró­pai utazása során, a hagyo­mányos értekezleti színhelyek egyikén, Bécsben, vagy Senf- ben kerüljön sor az összejöve­telre. Ennél is lényegesebb a tárgyalási készség kérdése. Ha az amerikai elnök valódi meg­beszélések helyett csak az egyoldalú fölényszerzéssel próbálkozna, aligha kecseg­tet siker. Több amerikai lap olyan' véleményt kockáztatott meg, hogy Reagan ellenzékét sze­retné leszerelni. Vagyis, amint korábban az elfogadhatatlan „nulla megoldással”, most a csúcstalálkozó-ajánlattal igyek­szik megakadályozni, hogy az amerikai tömegekben, de is­mert politikai személyiségek között, sőt a szenátusban és a képviselőházban szélesedjék a fegyverkezési hajsza befa­gyasztását követelők tábora. Ez a kétségtelen negatívum ugyanakkor kedvező körül­ményre mutat, az elnöknek jobban oda kell figyelnie a közvélemény változó hangula­tára, s az őszi választások kö­zeledtével ez még inkább lat­ba eshet. A legmagasabb szintű szov­jet—amerikai párbeszéd lét­rejötte ma elsősorban azon múlik, hogy a Fehér Házban elszánták-e magukat a ko­moly tárgyalásokra és nem­csak alibicsúcsot akarnak-e fegyverkezési terveik elpalás- tolására. 3. Miként alakult a Falk- land-(Malvin)-szigetek körüli válság? Néhány napja jószerével alig tudott valamit az újság­olvasó a Falkland-(Malvin)- szigetcsoportról. Azóta szin­te berobbant a világsajtó cím­oldalára, egymást követik a katonai és diplomáciai lépé­sek, vonul a flotta és repül­nek a külügyminiszterek. A Falkland-szigetek két év­tizede szerepel már azon a listán, amelyet az ENSZ ösz- szeállított a helyzetük meg­változtatását váró gyarmati területekről. Azóta nem sok történt, London nem töreke­dett a megoldásra. Az igaz­sághoz tartozik, hogy az ENSZ alapokmánya viszont az olyan egyoldalú akciókat sem hagyja jóvá, mint, amilyen Argentína részéről követke­zett be. Ha van általános ta­nulság: a rendezetlen gyar­mati maradványok bármikor táptalajul szolgálhatnak egy- egy válsággóc kialakulásához. A hét második felében, mi­közben a brit hajóhad, ha nem is teljes gőzzel, de a dél-atlanti vizek felé halad, s részleges mozgósítást rendel­tek el Argentínában, az Egye­sült Államok, és személy sze­rint Haig külügyminiszter próbálkozott a közvetítéssel. Olyan tekintélymentő formu­la kimunkálásával, amely le­hetővé teszi a kiegyezést. Az amerikaiaknak pedig, hogy ne kelljen egyik, vagy másik fél oldalán felsorakozni. Hi­szen London a hagyományo­san legközelebbi szövetséges — Buenos Aires katonáinak közreműködését viszont ép­pen a minap vették számítás­ba Salvadorral kapcsolatban. A játszma kétesélyes. Nem kizárt, hogy eldördülnek a hajóágyúk, de legalább olyan nagy a valószínűsége egy kö­zös közigazgatáson, vagy más kompromisszumos elemeken alapuló megállapodásnak. Csakhogy a tüneti kezelés mindig átmeneti, az egyen­súly törékeny, ha nem a va­lódi okokra keresnek orvos­lást. S ez vonatkozik azokra a többi területekre is, ame­lyek ugyancsak a gyarmati rendszer hátrahagyott, nem kevésbé robbanásveszélyes öve­zetei. Réti Ervin Veszélyben az életük Római katolikus főpapok kinevezése Antonio Maidénak, a Para­guayi Kommunista Párt KB első titkárának és a párt más vezetőinek élete súlyos ve­szélyben forog. Mint Carmen de Lara Castro asszony, az emberi jogokat védelmező paraguayi bizottság vezetője elmondta, Maidanát és har­costársait embertelen kínzá­soknak/vetik alá a Stroessner- rezsim egyik katonai börtöné­ben. Ananias Maidana, a Para­guayi KB Politikai Bizottsá­gának tagja a moszkvai Prav­da szombati számában beszá­Lehangoló „húsvéti ajándé­kot” kapott kormányától az olasz polgár, aki pénteken es­te a televízió előtt ült és a híradót nézte. Giovanni Spa- dolini miniszterelnök ugyanis néhány perces beszédében enyhén szólva semmi bizta­tót nem mondott az ország gazdasági helyzetéről. „Az év végén, majd januárban még molt róla, hogy a bizottság azonnali felvilágosítást köve­telt azok sorsáról, akiknek a Stroessner-rendszer börtö­neiben nyomuk veszett. Mai­dán kívül súlyos veszély fe­nyegeti Miguel Angel Soler- nek, a PKP KB titkárának, Derliz Villagrának, a Paragua­yi Kommunista Ifjúsági Szö­vetség titkárának és Ruben Gonzales paraguayi munkás­vezérnek az életét is. Őket 1975-ben tartóztatták le és azóta a legkegyetlenebb kín­zásokat kellett kiállniuk. (MTI) azt hittük, hogy már látni a világosságot az alagút végén. Most már tudjuk, hogy nem így van. Igen nagy áldozatok­ra van szükség ahhoz, hogy kijussunk az alagútból” — mondta a miniszterelnök. Ag­gasztónak nevezte a külkeres­kedelmi mérleg alakulását és a februári nagy passzívumra hivatkozott. (MTI) II. János Pál pápa dr. Pas- kai László veszprémi megyés­püspököt — kalocsai érseki utódlási joggal — koadjuktor érsekké, dr. Szakos Gyula c. püspököt székesfehérvári me­gyéspüspökké, dr. Szendi Jó­zsef teológiai tanárt c. püs­pökké, veszprémi apostoli kormányzóvá, dr. Póka György teológiai rektort c. püspökké, szombathelyi se­gédpüspökké, dr. Belon Gel­A török hatóságok szomba­ton reggel ismét letartóztat­ták Bülent Ecevit volt kor­mányfőt, a betiltott köztársa­sági néppárt vezetőjét. Ankarai hivatalos személyi­ségek szerint Ecevitet ezúttal is azzal vádolják, hogy meg­szegve a tilalmat, politikai te­vékenységet folytatott, az el­múlt hetekben külföldi újság­íróknak a rendszert bíráló nyilatkozatokat adott. Ismeretes, hogy a török ka­tonai hatóságok mindenfajta politikai tevékenységet betil­tottak az országban. lért c. apát plébánost c. püs­pökké, pécsi segédpüspökké nevezte ki* és korára való te­kintettel lemondását elfogad­va, tiszteségéből felmentette Kisberk Imre székesfehérvári megyéspüspököt. A kinevezésekhez és a fel­mentéshez a Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsa, az 1957. évi 22. számú törvény- erejű íendelet alapján az elő­zetes hozzájárulást megadta. Ecevitet tavaly ősszel tar­tóztatták le először, s hason­ló vád alapján négy hónap börtönre ítélték. A nyugat­európai nyomás hatására bün­tetését mérsékelték, s február­ban szabadon engedték. Hírügynökségek ezzel kap­csolatosan emlékeztetnek az államfő* Kenan Evren tábor­nok egy héttel ezelőtti kije­lentésére: „A katonai ható­ságok nem fognak habozni, hogy rendkívül erélyesen lép­jenek fel korábbi politikusok ellen”. (MTI) Spadolini az olasz gondokról Eceyit letartóztatása

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom