Nógrád. 1982. április (38. évfolyam. 77-100. szám)
1982-04-11 / 85. szám
Balassagyarmaton a Nógrád negyet Állami Építőipari Vállalat sok fiatal család számára készít ez évben is szép, modern otthonokat. Képünkön az 1-es lakótömb 12-es jelű épület harmadik emeletének szerkezetszerelése folyik Kaszás József brigádvezető irányításával. — gy — Ötévenként „dózisok” Szellemi karbantartás — A továbbképzés hatásé* nem mindig lehet kézzelfogható jelekből észrevenni — meditál az oktatási szakember. — De ha évtizedeken át sémid nem venne részit semmilyen továbbképzésen, az keserves tapasztalatokkal járna. Ha valaki halad a korral, az nem annyira szembeötlő, mintha lemarad... Tartalékok tartaléka ' 'A gazdasági vezetők szeö*mi frisseségén kiszámíthatatlan érték megtermelése, nyereség elérése — és így tovább — áll vagy bukik. Olyasfajta „belső tartalék”, amely egy sor egyéb „belső tartalékot” tárhat föl, hozhat működésbe. Nem közömbös, hogy szűkebb pátriánk legnagyobb vállalatánál, az SKÜ-ben milyen módszereket alkalmaznak a különböző rangú irányítók szellemi karbantartására. — Lényeges az a tény, — így Szalai Sándor oktatási osztályvezető —, hogy már hosz- szú évek óta a kinevezett vezetőknek megvan a , beosztáshoz kellő szakmai végzettsége. Ezzel együtt legtöbbször a tényleges tudása is. Így hát ilyen szempontból kész emberek; alapvető ismeretek megszerzése nem terheli őket. A továbbképzések középtávú tervek alapján történnek. Fejtágító: 3 hét S szakember lapozgatja a testes dokumentumot, amelyben a vezetők, illetve az utánpótlás van lajstromba véve. A nevek mellett a megfelelő rubrikákban ott áll, kinek-ki- nek mikorra írták elő a politikai ismeretbővítést, vagy a Lazac Szí Szibériában, ahol az úthálózat fejletlensége miatt meglehetősen nehézkes lenne a halellátás, az igényeket csak akkor elégíthetik ki, ha az itt lévő folyókból fedezik a szükségletet. A szibériai folyók halállománya mindig bőséges volt. fvás idején ide úszik fel a tokhal, — amelynek fekete ikrája rendkívül keresett, — és a híres nyelmalazac. Ezeket azonban csak korlátozott mértékben szabad kifogni. Bár a halállomány jelentős, vezetői továbbképzést, vagy a nyelvvizsga letételét. A legjellegzetesebb ismeretfrissítő formának látszik a háromhetes vezetői továbbképző tanfolyam. Évente változó számban vehetnek részt benne a vállalati kinevezési hatáskörbe tartozó irányítók. Az az elképzelés, hogy hosszú távon, nagy átlagban ötévenként kerüljön sor ugyanarra az emberre. Egy főnek a tanfolyam hatezer forintba kerül, ezt — természetesen — a vállalat fizeti. Ugyancsak ax egységnek jeáent(het) terhet, hogy a vezető három hétig kiesik a munkából. Talán nem indokolatlan a kérdés, megéri-e, látja-e közvetve hasznát a nagyüzem. — Nekem adott valamit a három hét — mondja Trizna János főosztályvezető, aki tavaly ősszel vett részt továbbképzőn. — Az előadók egyetemi tanárok és országos szervek munkatársai voltak. Sok okos dolgot tudhattunk meg tőlük. Egy az egyben persze nem alkalmazhatjuk az ott hallottakat: adaptálnunk kell őket. Sok olyan információt és leszűrt tapasztalatot is megszereztünk, amilyenekhez egyéb forrásokból nem jutottunk volna hozzá. Ezeken kívül szerintem rendkívül hasznosak voltak azok a viták, amiket a tanfolyam résztvevői egymás között folytattak. Az ország minden részéből összegyűltek ott gyakorlati szakemberek, tanulságokkal szolgált a véleménycsere. Szabó Károly főosztályvezető ugyancsak tavaly ősszel jutott el — először — a 3 hetes továbbképzőre. Elég közel van még ő is az ottani élményekhez, ám adott az időbeli távlat is, hogy az utóhatásról mondhasson tényeket. — Talán hasznosabb lett volna, ha a napi nyolc óra előadásból egy-két órát vitára bénában a mennyiséget ivadékutánpótlással növelni kell. Az elmúlt ötéves tervidőszakban például Szibériában 28 ezer hektárral növekedett a halászati szövetkezetek területe. Ugyanezen idő alatt a halivadek- utánpótlás megduplázódott. A kifogott zsákmány eljuttattá- sa a fogyasztóhoz szintén nem egyszerű feladat. Az átjárha- tatlan tajgán, ingoványos lápvidéken keresztül helikopterekkel, hidroplánokkal szállítják a halzsákmányt az itt élők asztalára. szánunk. A napi két óra „sallang” így is összejött, azokról lemondtunk volna... Hasznát egyébként főleg annak vettem, amit a miskolci egyetemre«! Susánszky tanár úr mondott. Egyszerűen beszélt bonyolultnak látszó dolgokról. Hallhattuk, hogy nem kell mindent túlkomplikálni, ami tiszta és világos. Az őtőJe kapott gondolatokat remekül felhasználhatjuk, amikor új módszert vezetünk be a személyi nyilvántartásban. Ez a módszer egyszerűbb lesz a korábbinál, és több adattal szolgál a napi helyzetről... F eladván?: a valóság A szellemi frisseségről természetesen nem csupán a különböző tanfolyamok, továbbképzési formák gondoskodnak. Próbára teszi a fejeket gazdasági helyzetünk alakulása, napról napra változó valósága is. Eőként akkor pattannak ki jó ötletek, kristályosodnak ki hasznos gondolatok, ha a lényeges tényezők minél közvetlenebbül hatnak az emberire, az irányítóra. Ezért érdemes a szükségtelen áttételeket mind gondosabban kiiktatni az irányítás szerkezetéből és annak érdembeli megítéléséből. Molnár Pál Ebben a korban még nyugodtan megkérdezheti az ember az életkort. Bárány Mária, a szécsényi Skála áruház eladónője nem is veszi zokon a tudakozódást, s nem azt mondja, 19 múltam, hanem ezt: — Húsz leszek. Szabályos rajzolatú arcán szíves vendég a mosoly, s ez egy fiatal lánynál, aki „húsz lesz”, még igencsak természetes. Az viszont már sokkal kevésbé szokott dolog, hogy rövid idő alatt olyan alapos szakmai és versenyrutinra tegyen szert valaki, mint ő. A Szakma kiváló tanulója országos versenyen begyűjtött pontszámok alapján vizsga nélkül, három hónappal előbb szabadult föl. Most meg a Ki minek mestere SZŐ VOSZ és Belkereskedelmi Minisztérium által meghirdetett vetélkedőn állt a rajthoz — nem is bánta meg. Az öt megye részvételével Miskolcon megrendezett területi döntőt megnyerte, s ezen maga csodálkozott a legjobban. Veszteség helyett nyereséget hozni Beszélgetés Makói Oszkárral, az lpolyvidék< Gazdaság vezetőjével Az Ipoly vidéki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság tennivalói megegyeznek az erdészeti ágazat legfontosabb feladataival. Az elmúlt esztendőben is úgy tervezték, szervezték a munkát, hogy gazdaságosan hasznosítsák a favagyont, növeljék az exportot, mérsékeljék az importot. Ugyanakkor maradéktalanul kielégítsék az üzemek igényét, elegendő tűzifát kapjon a lakosság, s erdeinkben kulturált környezetet teremtsenek az üdülők, a turisták számára. Törekvéseiket mennyire koronázta siker, s milyen gondokkal küzdöttek? Erről beszélgettünk Makói Oszkárral, az Ipolyvidéki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság igazgatójával. — Milyen fontosabb feladatok végrehajtásán munkálkodtak 1981-ben? Hogyan zárta az elmúlt esztendőt a gazdaság? — Az erdőművelés és a fa- kitermelés volt az elmúlt esztendőben az a két legfontosabb terület, amelyre erőnk zömét összpontosítottuk. Az erdő- művelési ágazatunk lényegébe t elvégezte feladatát, csaknem teljesítette eredménytervét. Ami a fakitermelést, a fagazdálkodást illeti, erdészeteink csaknem 190 ezer köbméter vastag fát termeltek ki. A tervet megközelítő teljesítmény eredményezte, hogy a Nógrád és Pest megyében jelentkező tűzifaigényeket az erdőgazdaság kielégítette. A tervezett 37 ezer tonna helyett több mint 38 ezer tonnát értékesítettünk a belkereskedelemben. Emellett 84—85 ezer köbméter ipari fát szállítottunk az üzemeknek, elláttuk a bányákat, a mezőgazdasági üzemeket, kielégítettük több hazai feldolgozó igényét és növeltük az exportálható famennyiséget is. S természetesen volt munkájuk saját, a korábbi években folyamatosan felújított korszeirű feldolgozó- üzemeinknek is. Sokat — a magunk erejéből, hitelből és állami támogatásból 60 milliót — költöttünk gépekre, a technika, a technológia korszerűsítésére, az erdei munkások nehéz fizikai munkájának könnyítésére. Ebből csaknem 20 millió volt a szociális beruházások értéke. Hatására igen sokat javultak az erdészeti dolgozók munka- és élet- körülmény«. — Végül is munkánk mégsem volt igazán eredményes. A tervezett 37 millió eredményből 14 milliót „hoztunk” az elmúlt esztendőben. Az okokat vizsgálgatva arra a következtetésre jutottunk, hogy a fapiacon jelentkező dekonjunktúra kedvezőtlen hatásait nem sikerült ellensúlyoznunk tervszerű, következetes piackutatással, ármunkával, s ily módon nőtt az eladatlan fakészletünk. Tetézte gondjainkat, hogy drágán termeltük, szállítottuk a fát. Tavaly nem kevesebb, mint félmillió köbméter fát mozgattunk, szállítottunk. Erdeinkben a nehéz fizikai munkát lassan felváltja a gép. A rakodási munkálatok csaknem felét már gépe végezték. Ám sem a gépi, sem a kézi munka költségeit nem sikerült a tervezettnek megfelelően mérsékelnünk. Ez, a takarékossági intézkedéseken túl nyilván szervezettebb munkát is követel tőlünk. — A korszerű technológia, a gépek mellett mennyiben számoltak a tervek teljesítésénél az emberek ötleteivel, hozzáértésével, igyekezetével? — Messzemenően építettünk az emberek igyekezetére, szorgalmára. az erdészetnél dolgozó párttagok, pátronkívüliek, szocialista brigádok becsületes munkájára. Nyolcvankét szocialista brigádunk mintegy 650 tagot számlál. Múlt évi vállalásaikban a fakitermelésre, a fafeldolgozásra fordítottak nagy figyelmet. Az erdőművelésben dolgozó brigádok 97 hektár erdőt telepítettek és a brigádok több mint 20 hasznos újítással segítették a munka javítását, korszerűsítését. Emellett társadalmi munkát végeztek, s küzülük többen tanultak is, gyarapították ismereteiket. Lehetőségeinkhez mérten igyekeztünk erkölcsileg, anyagilag elismerni tevékenységüket. Az elmúlt évi munkájuk eredményeképpen egy a vállalat kiváló brigádja lett, aranykoszorút 25, ezüstöt 20, s bronzot ugyancsak 25 brigád kapott. Az elmúlt évben 353 ezer forintot fordítottunk szocialista munkaversenyre, a szocialista brigádok legjobbjainak jutalmazására. Ezen kívül 750 ezer forint jutalmat kaptak az erdészetek legjobb munkabrigád ja 1. — Miben határozták meg az idei esztendő legfontosabb feladatait? — Elemeztük az elmúlt esztendő tapasztalatait, megvontuk a tanulságokat, s ezek ismeretében határoztuk meg a feladatokat. Eredményeinket, s természetesen gondjainkat is mérlegeltük, amikor megterveztük az esztendőt. A legfontosabb most is a meny- nyiségi tervek teljesítése, a Lézerrel a nagy Többletműtrágya hozzáadása nélkül növelték a kukoricatermést a kazahsztáni kukoricatermesztők. Ebben a kazah állami egyetem biofizikusai segítettek nekik. Javaslatukra több gazdaságban a vetőmagot vetés előtt lézersugárral kezelték. trdő- és Fafeldoioozó piaci feltételek javítása, tervszerű, körültekintő piackutató munka, a hazai és külföldi igények kielégítése. Növelni szeretnénk az exportot, mérsékelni az importot, s azt tervezzük, hogy lássuk el jó minőségű fával az ipari üzemeket, jusson elegendő tűzifa, késztermék a lakosságnak. Természetesen mindezt úgy tesszük, hogy jobban szervezzük, irányítjuk és. ellenőrizzük a munkát, az anyagmozgatást. Takarékoskodunk az üzemanyaggal és mérsékeljük a termelés, a szállítás költségeit. Ha mindezeket a célkitűzéseket megvalósítjuk; a nyereségünk legalább 20 millió forint lesz. Veszteség helyett nyereséget hoz az erdő. — Hogyan teszik érdekeltté az erdészeteket, a munkáskollektívákat, az erdei munkásokat, hogy eredményesen dolgozzanak, teljesítsék a kitűzött célokat? — Az az elvünk változatlanul, hogy aki a legtöbbet, a legjobban dolgozik, az részesüljön nagyobb mértékben az anyagi javakból is. Vonatkozik ez az erdészetekre, a kollektívákra és az egyénekre is. Ezért igyekszünk tovább korszerűsíteni anyagi érdekeltségi rendszerünket. Az a célunk, hogy az erdészetek, amelyek a termelésben, a gazdálkodásban, az értékesítésben, a korábbinál nagyobb önállóságot kaptak, az eddiginél jobban élhessenek az erkölcsi és az anyagi ösztönzéssel is a tervek teljesítése, az eredményes gazdálkodás érdekében. Az anyagi lehetőségeket természetesen jobban összhangba hoztuk a követelményekkel. Arra törekszünk, hogy minden kifizetett forint mögött munka, jó minőségű munka legyen. — Ismerjük feladatainkat, ezek megvalósításán keli munkálkodnunk ebben az esztendőben is. Jó társakra leltünk ebben a párt-, a társadalmi szervezetekben. Fontosnak tartom most is, hogy a pártszervezetek folyamatosan szervezik, ellenőrzik segítik a munkát, s a kommunisták, mindenütt a legjobbak között teszik dolgukat, példát adva társaiknak. terméshozamért A lézersugár kukoricanő- vekedési erejét befolyásoló hatása szinte varázslatos. A sugárral kezelt vetőmagból kisarjadt kukoricakezelésben nem részesült növényhez képest jóval több hatást hozott, gyorsabban fejlődött ki a gyökérrendszere, tömör, súlyos csöveket termett. — Köszönöm a beszélgetést! V. G. Bárány Mária meqlepeté«^ — Negyven fiatal élelmiszer-kereskedő versenyzett, s talán én voltam az egyetlen, aki mindaddig csak a könyvelésben gyakoroltam magam, az eladótéri munkát alig ismertem. Rémesen meglepett az eredmény. Az egyik szemem sírt, a másik nevetett, mert arra kellett gondolnom, hogy ezek után az országos versenyen is ott a helyem, s mi lesz, ha ott a sereghajtók közt végzek? Aggodalma fölösleges volt, hiszen a varsányi kislány a fővárosi megmérettetés bizonysága szerint ma az ország 30 éven aluli élelmiszer-kereskedői közt elméleti képzettséget tekintve a legkiválóbb. Ebben vita nincs, ezt oklevelek bizonyítják. S hogy nem abszolút első lett. abba csak a gyakorlatlansága szólt bele. — A házassági évfordulóra összeállított ajándékkosár szerintem nagyon jól sikerült, más se csinált szebbet — idézi fól a döntő forró perceit. — Utána hentespult mögött kellett eladnom. A választék óriási volt, nem egy felvágottat még életemben nem láttam. Öten elölről, ketten hátulról figyelték, mit csinálunk, s akkor a vevőkről még nem is beszéltem. Hát legyen nyugodt az ember... Bárány Mária a szokatlan körülmények között is feltalálta magát Igaz, életében ott találkozott először az élelmiszerek csomagolásában most bevezetett új eljárással, mindenesetre úgy tett. mintha ezzel számára semmi különöset nem mondtak volna. A legkorszerűbb péztárgépek láttán is csak pillanatra hökkent meg, aztán magától értetődő természetességgel zongorázott a billentyűn. — Nagyon modern ABC- ben versenyeztünk, mi még technikai felszereltségben nem tartunk ott — mondja a kislány. — Mindeneset-e igyekeztem a bizonytalan pillanatokban is úgy viselkedni, mintha nekem mindez a kis- ujjamban volna. Ez már persze versenyrutin, semmi kétség. Alapos fel- készültségén. talpraesettségén és ügyességén azonban ez mit sem változtat. S azon sem, hogy ezek szerint nem hiábavalóak az áruháznak a fiatalok nevelésében tett erőfeszítései. Nemcsak Bárány Mária sikere igazolja, hanem a területi versenyen szép helyezést elért Szabó Lajos és Bablena Teréz eredménye is. — szén di — NÓGRÁD - 1982. április 11., vasárnap 3
