Nógrád. 1982. április (38. évfolyam. 77-100. szám)

1982-04-11 / 85. szám

Balassagyarmaton a Nógrád negyet Állami Építőipari Vállalat sok fiatal család számá­ra készít ez évben is szép, modern otthonokat. Képünkön az 1-es lakótömb 12-es jelű épület harmadik emeletének szerkezetszerelése folyik Kaszás József brigádvezető irá­nyításával. — gy — Ötévenként „dózisok” Szellemi karbantartás — A továbbképzés hatásé* nem mindig lehet kézzelfog­ható jelekből észrevenni — meditál az oktatási szakem­ber. — De ha évtizedeken át sémid nem venne részit sem­milyen továbbképzésen, az keserves tapasztalatokkal jár­na. Ha valaki halad a korral, az nem annyira szembeötlő, mintha lemarad... Tartalékok tartaléka ' 'A gazdasági vezetők szeö*­mi frisseségén kiszámíthatat­lan érték megtermelése, nye­reség elérése — és így tovább — áll vagy bukik. Olyasfajta „belső tartalék”, amely egy sor egyéb „belső tartalékot” tárhat föl, hozhat működésbe. Nem közömbös, hogy szűkebb pátriánk legnagyobb vállala­tánál, az SKÜ-ben milyen módszereket alkalmaznak a különböző rangú irányítók szellemi karbantartására. — Lényeges az a tény, — így Szalai Sándor oktatási osz­tályvezető —, hogy már hosz- szú évek óta a kinevezett ve­zetőknek megvan a , beosztás­hoz kellő szakmai végzettsége. Ezzel együtt legtöbbször a tényleges tudása is. Így hát ilyen szempontból kész embe­rek; alapvető ismeretek meg­szerzése nem terheli őket. A továbbképzések középtávú ter­vek alapján történnek. Fejtágító: 3 hét S szakember lapozgatja a testes dokumentumot, amely­ben a vezetők, illetve az után­pótlás van lajstromba véve. A nevek mellett a megfelelő rubrikákban ott áll, kinek-ki- nek mikorra írták elő a poli­tikai ismeretbővítést, vagy a Lazac Szí Szibériában, ahol az úthá­lózat fejletlensége miatt meg­lehetősen nehézkes lenne a halellátás, az igényeket csak akkor elégíthetik ki, ha az itt lévő folyókból fedezik a szük­ségletet. A szibériai folyók halállo­mánya mindig bőséges volt. fvás idején ide úszik fel a tokhal, — amelynek fekete ikrája rendkívül keresett, — és a híres nyelmalazac. Eze­ket azonban csak korlátozott mértékben szabad kifogni. Bár a halállomány jelentős, vezetői továbbképzést, vagy a nyelvvizsga letételét. A legjellegzetesebb isme­retfrissítő formának látszik a háromhetes vezetői továbbkép­ző tanfolyam. Évente változó számban vehetnek részt ben­ne a vállalati kinevezési ha­táskörbe tartozó irányítók. Az az elképzelés, hogy hosszú tá­von, nagy átlagban ötéven­ként kerüljön sor ugyanarra az emberre. Egy főnek a tan­folyam hatezer forintba ke­rül, ezt — természetesen — a vállalat fizeti. Ugyancsak ax egységnek jeáent(het) terhet, hogy a vezető három hétig ki­esik a munkából. Talán nem indokolatlan a kérdés, meg­éri-e, látja-e közvetve hasz­nát a nagyüzem. — Nekem adott valamit a három hét — mondja Trizna János főosztályvezető, aki ta­valy ősszel vett részt tovább­képzőn. — Az előadók egyete­mi tanárok és országos szer­vek munkatársai voltak. Sok okos dolgot tudhattunk meg tőlük. Egy az egyben persze nem alkalmazhatjuk az ott hallottakat: adaptálnunk kell őket. Sok olyan információt és leszűrt tapasztalatot is meg­szereztünk, amilyenekhez egyéb forrásokból nem jutot­tunk volna hozzá. Ezeken kí­vül szerintem rendkívül hasz­nosak voltak azok a viták, amiket a tanfolyam résztvevői egymás között folytattak. Az ország minden részéből össze­gyűltek ott gyakorlati szak­emberek, tanulságokkal szol­gált a véleménycsere. Szabó Károly főosztályveze­tő ugyancsak tavaly ősszel ju­tott el — először — a 3 hetes továbbképzőre. Elég közel van még ő is az ottani élmények­hez, ám adott az időbeli táv­lat is, hogy az utóhatásról mondhasson tényeket. — Talán hasznosabb lett volna, ha a napi nyolc óra előadásból egy-két órát vitára bénában a mennyiséget ivadékutánpót­lással növelni kell. Az elmúlt ötéves tervidőszakban példá­ul Szibériában 28 ezer hek­tárral növekedett a halászati szövetkezetek területe. Ugyan­ezen idő alatt a halivadek- utánpótlás megduplázódott. A kifogott zsákmány eljuttattá- sa a fogyasztóhoz szintén nem egyszerű feladat. Az átjárha- tatlan tajgán, ingoványos láp­vidéken keresztül helikopte­rekkel, hidroplánokkal szál­lítják a halzsákmányt az itt élők asztalára. szánunk. A napi két óra „sal­lang” így is összejött, azokról lemondtunk volna... Hasznát egyébként főleg annak vettem, amit a miskolci egyetemre«! Susánszky tanár úr mondott. Egyszerűen beszélt bonyolult­nak látszó dolgokról. Hallhat­tuk, hogy nem kell mindent túlkomplikálni, ami tiszta és világos. Az őtőJe kapott gon­dolatokat remekül felhasznál­hatjuk, amikor új módszert ve­zetünk be a személyi nyilván­tartásban. Ez a módszer egy­szerűbb lesz a korábbinál, és több adattal szolgál a napi helyzetről... F eladván?: a valóság A szellemi frisseségről ter­mészetesen nem csupán a kü­lönböző tanfolyamok, tovább­képzési formák gondoskodnak. Próbára teszi a fejeket gazda­sági helyzetünk alakulása, nap­ról napra változó valósága is. Eőként akkor pattannak ki jó ötletek, kristályosodnak ki hasznos gondolatok, ha a lé­nyeges tényezők minél közvet­lenebbül hatnak az emberire, az irányítóra. Ezért érdemes a szükségtelen áttételeket mind gondosabban kiiktatni az irá­nyítás szerkezetéből és annak érdembeli megítéléséből. Molnár Pál Ebben a korban még nyu­godtan megkérdezheti az em­ber az életkort. Bárány Má­ria, a szécsényi Skála áruház eladónője nem is veszi zokon a tudakozódást, s nem azt mondja, 19 múltam, hanem ezt: — Húsz leszek. Szabályos rajzolatú arcán szíves vendég a mosoly, s ez egy fiatal lánynál, aki „húsz lesz”, még igencsak természe­tes. Az viszont már sokkal kevésbé szokott dolog, hogy rövid idő alatt olyan alapos szakmai és versenyrutinra te­gyen szert valaki, mint ő. A Szakma kiváló tanulója országos versenyen begyűj­tött pontszámok alapján vizs­ga nélkül, három hónappal előbb szabadult föl. Most meg a Ki minek mestere SZŐ VOSZ és Belkereskedelmi Miniszté­rium által meghirdetett ve­télkedőn állt a rajthoz — nem is bánta meg. Az öt megye részvételével Miskolcon megrendezett terü­leti döntőt megnyerte, s ezen maga csodálkozott a legjob­ban. Veszteség helyett nyereséget hozni Beszélgetés Makói Oszkárral, az lpolyvidék< Gazdaság vezetőjével Az Ipoly vidéki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság tenniva­lói megegyeznek az erdészeti ágazat legfontosabb feladatai­val. Az elmúlt esztendőben is úgy tervezték, szervezték a munkát, hogy gazdaságosan hasznosítsák a favagyont, nö­veljék az exportot, mérsékeljék az importot. Ugyanakkor maradéktalanul kielégítsék az üzemek igényét, elegendő tű­zifát kapjon a lakosság, s erdeinkben kulturált környezetet teremtsenek az üdülők, a turisták számára. Törekvéseiket mennyire koronázta siker, s milyen gondokkal küzdöttek? Erről beszélgettünk Makói Oszkárral, az Ipolyvidéki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság igazgatójával. — Milyen fontosabb felada­tok végrehajtásán munkál­kodtak 1981-ben? Hogyan zár­ta az elmúlt esztendőt a gaz­daság? — Az erdőművelés és a fa- kitermelés volt az elmúlt esz­tendőben az a két legfontosabb terület, amelyre erőnk zömét összpontosítottuk. Az erdő- művelési ágazatunk lényegé­be t elvégezte feladatát, csak­nem teljesítette eredményter­vét. Ami a fakitermelést, a fagazdálkodást illeti, erdésze­teink csaknem 190 ezer köb­méter vastag fát termeltek ki. A tervet megközelítő teljesít­mény eredményezte, hogy a Nógrád és Pest megyében je­lentkező tűzifaigényeket az erdőgazdaság kielégítette. A tervezett 37 ezer tonna helyett több mint 38 ezer tonnát ér­tékesítettünk a belkereskede­lemben. Emellett 84—85 ezer köbméter ipari fát szállítot­tunk az üzemeknek, elláttuk a bányákat, a mezőgazdasági üzemeket, kielégítettük több hazai feldolgozó igényét és nö­veltük az exportálható fa­mennyiséget is. S természete­sen volt munkájuk saját, a korábbi években folyamatosan felújított korszeirű feldolgozó- üzemeinknek is. Sokat — a magunk erejéből, hitelből és állami támogatásból 60 milli­ót — költöttünk gépekre, a technika, a technológia korsze­rűsítésére, az erdei munkások nehéz fizikai munkájának könnyítésére. Ebből csaknem 20 millió volt a szociális be­ruházások értéke. Hatására igen sokat javultak az erdé­szeti dolgozók munka- és élet- körülmény«. — Végül is munkánk még­sem volt igazán eredményes. A tervezett 37 millió ered­ményből 14 milliót „hoztunk” az elmúlt esztendőben. Az oko­kat vizsgálgatva arra a követ­keztetésre jutottunk, hogy a fapiacon jelentkező dekon­junktúra kedvezőtlen hatásait nem sikerült ellensúlyoznunk tervszerű, következetes piac­kutatással, ármunkával, s ily módon nőtt az eladatlan fakészletünk. Tetézte gondja­inkat, hogy drágán termeltük, szállítottuk a fát. Tavaly nem kevesebb, mint félmillió köb­méter fát mozgattunk, szállí­tottunk. Erdeinkben a nehéz fizikai munkát lassan felvált­ja a gép. A rakodási munká­latok csaknem felét már gé­pe végezték. Ám sem a gépi, sem a kézi munka költségeit nem sikerült a tervezettnek megfelelően mérsékelnünk. Ez, a takarékossági intézkedése­ken túl nyilván szervezettebb munkát is követel tőlünk. — A korszerű technológia, a gépek mellett mennyiben számoltak a tervek teljesíté­sénél az emberek ötleteivel, hozzáértésével, igyekezeté­vel? — Messzemenően építettünk az emberek igyekezetére, szor­galmára. az erdészetnél dolgo­zó párttagok, pátronkívüliek, szocialista brigádok becsüle­tes munkájára. Nyolcvankét szocialista brigádunk mintegy 650 tagot számlál. Múlt évi vállalásaikban a fakitermelés­re, a fafeldolgozásra fordítot­tak nagy figyelmet. Az erdő­művelésben dolgozó brigádok 97 hektár erdőt telepítettek és a brigádok több mint 20 hasz­nos újítással segítették a munka javítását, korszerűsíté­sét. Emellett társadalmi mun­kát végeztek, s küzülük töb­ben tanultak is, gyarapították ismereteiket. Lehetőségeink­hez mérten igyekeztünk er­kölcsileg, anyagilag elismerni tevékenységüket. Az elmúlt évi munkájuk eredményekép­pen egy a vállalat kiváló bri­gádja lett, aranykoszorút 25, ezüstöt 20, s bronzot ugyan­csak 25 brigád kapott. Az el­múlt évben 353 ezer forintot fordítottunk szocialista mun­kaversenyre, a szocialista bri­gádok legjobbjainak jutalma­zására. Ezen kívül 750 ezer forint jutalmat kaptak az erdészetek legjobb munkabri­gád ja 1. — Miben határozták meg az idei esztendő legfontosabb feladatait? — Elemeztük az elmúlt esz­tendő tapasztalatait, megvon­tuk a tanulságokat, s ezek ismeretében határoztuk meg a feladatokat. Eredményein­ket, s természetesen gondjain­kat is mérlegeltük, amikor megterveztük az esztendőt. A legfontosabb most is a meny- nyiségi tervek teljesítése, a Lézerrel a nagy Többletműtrágya hozzáa­dása nélkül növelték a kuko­ricatermést a kazahsztáni ku­koricatermesztők. Ebben a kazah állami egyetem bio­fizikusai segítettek nekik. Ja­vaslatukra több gazdaságban a vetőmagot vetés előtt lézer­sugárral kezelték. trdő- és Fafeldoioozó piaci feltételek javítása, terv­szerű, körültekintő piackuta­tó munka, a hazai és külföldi igények kielégítése. Növel­ni szeretnénk az exportot, mérsékelni az importot, s azt tervezzük, hogy lássuk el jó minőségű fával az ipari üze­meket, jusson elegendő tűzi­fa, késztermék a lakosságnak. Természetesen mindezt úgy tesszük, hogy jobban szervez­zük, irányítjuk és. ellenőrizzük a munkát, az anyagmozgatást. Takarékoskodunk az üzem­anyaggal és mérsékeljük a ter­melés, a szállítás költségeit. Ha mindezeket a célkitűzése­ket megvalósítjuk; a nyeresé­günk legalább 20 millió fo­rint lesz. Veszteség helyett nyereséget hoz az erdő. — Hogyan teszik érdekeltté az erdészeteket, a munkáskol­lektívákat, az erdei munkáso­kat, hogy eredményesen dol­gozzanak, teljesítsék a kitű­zött célokat? — Az az elvünk változatla­nul, hogy aki a legtöbbet, a legjobban dolgozik, az része­süljön nagyobb mértékben az anyagi javakból is. Vonatko­zik ez az erdészetekre, a kol­lektívákra és az egyénekre is. Ezért igyekszünk tovább kor­szerűsíteni anyagi érdekeltsé­gi rendszerünket. Az a célunk, hogy az erdészetek, amelyek a termelésben, a gazdálkodás­ban, az értékesítésben, a ko­rábbinál nagyobb önállóságot kaptak, az eddiginél jobban élhessenek az erkölcsi és az anyagi ösztönzéssel is a ter­vek teljesítése, az eredményes gazdálkodás érdekében. Az anyagi lehetőségeket termé­szetesen jobban összhangba hoztuk a követelményekkel. Arra törekszünk, hogy min­den kifizetett forint mögött munka, jó minőségű munka legyen. — Ismerjük feladatainkat, ezek megvalósításán keli munkálkodnunk ebben az esz­tendőben is. Jó társakra lel­tünk ebben a párt-, a társa­dalmi szervezetekben. Fon­tosnak tartom most is, hogy a pártszervezetek folyamato­san szervezik, ellenőrzik se­gítik a munkát, s a kommu­nisták, mindenütt a legjobbak között teszik dolgukat, példát adva társaiknak. terméshozamért A lézersugár kukoricanő- vekedési erejét befolyásoló hatása szinte varázslatos. A sugárral kezelt vetőmagból kisarjadt kukoricakezelésben nem részesült növényhez ké­pest jóval több hatást hozott, gyorsabban fejlődött ki a gyökérrendszere, tömör, sú­lyos csöveket termett. — Köszönöm a beszélgetést! V. G. Bárány Mária meqlepeté«^ — Negyven fiatal élelmi­szer-kereskedő versenyzett, s talán én voltam az egyetlen, aki mindaddig csak a köny­velésben gyakoroltam magam, az eladótéri munkát alig is­mertem. Rémesen meglepett az eredmény. Az egyik sze­mem sírt, a másik nevetett, mert arra kellett gondolnom, hogy ezek után az országos versenyen is ott a helyem, s mi lesz, ha ott a sereghajtók közt végzek? Aggodalma fölösleges volt, hiszen a varsányi kislány a fővárosi megmérettetés bi­zonysága szerint ma az ország 30 éven aluli élelmiszer-ke­reskedői közt elméleti kép­zettséget tekintve a legkivá­lóbb. Ebben vita nincs, ezt oklevelek bizonyítják. S hogy nem abszolút első lett. abba csak a gyakorlatlansága szólt bele. — A házassági évfordulóra összeállított ajándékkosár szerintem nagyon jól sike­rült, más se csinált szebbet — idézi fól a döntő forró per­ceit. — Utána hentespult mö­gött kellett eladnom. A vá­laszték óriási volt, nem egy felvágottat még életemben nem láttam. Öten elölről, ket­ten hátulról figyelték, mit csinálunk, s akkor a vevők­ről még nem is beszéltem. Hát legyen nyugodt az em­ber... Bárány Mária a szokatlan körülmények között is felta­lálta magát Igaz, életében ott találkozott először az élelmi­szerek csomagolásában most bevezetett új eljárással, min­denesetre úgy tett. mintha ezzel számára semmi különö­set nem mondtak volna. A legkorszerűbb péztárgépek láttán is csak pillanatra hök­kent meg, aztán magától ér­tetődő természetességgel zon­gorázott a billentyűn. — Nagyon modern ABC- ben versenyeztünk, mi még technikai felszereltségben nem tartunk ott — mondja a kislány. — Mindeneset-e igye­keztem a bizonytalan pillana­tokban is úgy viselkedni, mintha nekem mindez a kis- ujjamban volna. Ez már persze versenyru­tin, semmi kétség. Alapos fel- készültségén. talpraesettsé­gén és ügyességén azonban ez mit sem változtat. S azon sem, hogy ezek szerint nem hiábavalóak az áruháznak a fiatalok nevelésében tett erő­feszítései. Nemcsak Bárány Mária sikere igazolja, hanem a területi versenyen szép he­lyezést elért Szabó Lajos és Bablena Teréz eredménye is. — szén di — NÓGRÁD - 1982. április 11., vasárnap 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom