Nógrád. 1982. április (38. évfolyam. 77-100. szám)

1982-04-10 / 84. szám

VILÁG PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEK! UOGRAD N°PBAO MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXXVIII. ÉVF., 84. SZÁM ARA: 1,80 FORINT 1982. ÁPRILIS 10-, SZOMBAT KÖLTÉSZET NAPJA'82 ■ n Ünnepi megemlékezés Salgótarjánban Április 11-én lenne 77 esztendős József Attila, a XX. szá­zadi magyar líra nemzetközileg'is elismert, kiemelkedő alak­ja. A József család Gát utcai lakásában berendezett emlék­múzeum avatása óta 18 éve e napon tartják a magyar köl­tészet ünnepét, ekkor jelenik meg a „Szép tersek” antológia. Salgótarjánban, a József At­tila Megyei Művelődési Köz­pontban tegnap délután Vincze János, az MSZMP salgótarjáni városi Bizottságának csoport­vezetője emlékezett meg szub­jektív szavakkal a költőről. Művészetének titkait nem könnyű megfejteni. Tollával . verseivel szolgálta az új vi­lágot, tükröt tartott olvasói elé. őszintesége, tudatossága, fe­gyelmezettsége gondolkodá­sunkat, életmódunkat formál­ja. az ember; teljesség elérésé­re biztat. Magáramaradottan, meg nem értetten is igazi pro­letár, kommunista költő volt. Az elembertelenedett világ, a fasizmus ellen szólt, „közös dolgaink” rendezését a prole­tár internacionalizmus szel­lemében fogalmazta meg. Saját korában, az ellenforradalmi időszakban nem ismerték el, a felszabadulás után, az 50-es években dogmatikusan értel­mezték, csak később jutott el teljes életműve szélesebb olva­sóközönség elé. Igazi örökösei akkor lehetünk, ha folytonos­ságot teremtünk a művészeté­ből sugárzó igazság, emberség és világunk között. Az ünnepi köszöntő után megkoszorúzták a költő dom­borművét, majd Szabó Gyula Jászai- és SZOT-díjas, kiváló művész pódiumelőadását hall­gatták meg a résztvevők. A Színészdal című műsort este Jobbágyiban is előadta a mű­vész. Más-más időpontokban me- gyeszerte is számos helyen megemlékeznek a költészet ün­nepéről. . Balassagyarmaton a Madách Imre * városi-járási könyvtár és a Dózsa György Általános Iskola közös szerve-, zésében összekötik ezt az in­tegrált iskolai-közművelődési könyvtár avatásával. Április 14-én délután 16 órai kezdet­tel tartják a programot a Dó­zsa iskolában. Először az isko­la kórusa ad műsort, Nyíregy­házi Agnes tanár vezényleté­vel. Ezután stílszerűen József Attila Születésnapomra című költeménye hangzik el, majd a vers- és prózamondóverseny díjnyertes diákjai lépnek fel. A műsort az- aranyokleveles Szántó Kovács János szakkö­zépiskolai kórus zárja, Kalo- csay Frigyes vezényletével. Az ünnepségen Telek Ervin, a Nógrád megyei Tanács műve­lődésügyi osztályának főelőadó­ja mond beszédet, majd az új könyvtár megtekintése után az iskola tanulóinak József Atti­la-vetélkedőt tartanak. Szécsényben több napon át lesznek versekkel kapcsolatos gyermekfoglalkozások, rendez­nek szavalóversenyt és Játék a rímekkel vetélkedőt. A pász­tói könyvtár kiállítással és a gimnáziumi tanulók számára rendezett irodalmi vetélkedő­vel emlékezik többek között József Attilába. Ezenkívül sok művelődési házban — így pél­dául Rétságon is — a kiscso­portok, klubok tagságának tar­tanak irodalmi programot. .......“***­1 Ili !: i , MWill!, i iMitmff ,|‘» „ I' " *ÍPW(é1 • 'I*' im.......... A z elmúlt évben több mint 13,5 millió tréningruhát készítettek a Váci Kötöttárugyár pásztói gyáregységében. Termékeiket nyugati: NSZK, holland, angol piacokon értékesí­tik, de szállítanak belföldre is. — Sy — A lakáshelyzet javítására Ki-ki saját élettapasztalatából tudja, hogy az életkörül­ményeinket alapvetően meghatározó lakáshelyzet évtizedek óta társadalmunk egyik legégetőbb gondja. Annak ellenére az, hogy az elmúlt húsz évben csaknem minden második család költözött új, egészséges lakásba. Ez idő alatt a leg­több nyomornegyedet legyalulták a földgépek, új városré­szek, lakótelepek tucatjai épültek. Jellemző, hogy például 1970-ben csak minden tizedik, a hetvenes évek végére már minden negyedik lakás három-, vagy több szobás volt, s a komfortos kategóriába sorolhatók száma megkétszereződött ebben az évtizedben. A nagy építkezések korszaka nem zá­rult le: a második 15 éves lakásépítési program keretében el kell készülnie egymillió 200 ezer lakásnak. ■ Ezt a döntést most megerősítette a Központi Bizottság — amint a pénteki lapokban olvasható. Ösztönöz arra is, hogy a magánerőből építendő lakások aránya növekedjék. A gondok sajnos, — mint mondani szokás — újraterme­lődnek. Aki ugyanis egykor új lakásba költözött, annak ma már a fiai, a lányai az új lakásigénylők, s emellett életszín­vonalunk emelkedésével nőttek a lakással szemben támasz­tott igényeink is. A Központi Bizottság határozatához a társadalmi viták tapasztalatait hasznosítva tárgyalta meg, miként lehetne javítani életkörülményeink egyik fontos meghatározóján, a lakáshelyzeten. Nemcsak a lakásépítési program folytatása mellett fog­lalt állást a párt vezető testületé, hanem azt is hangsúlyoz­ta, hogy a családot alapító fiatalokat rövidebb időn belül kell önálló otthonhoz juttatni. Társadalmi feszültségek ke­letkezését kerülhetjük el azzal, ha a lakáselosztás igazságos, ezért az eddigi gyakorlatot módosítva, az elosztásban erősí­tik a szociális megfontolásokat, a terhek vállalásában pedig a fokozatosságot érvényesítik. Az eddigieknél jóval nagyobb gondot igényel a bérlakások állagának megóvása — ez na­gyobb felelősséget ró a bérlőkre és ingatlankezelő vállala­tokra egyaránt. S bár egyre többen építenek saját erőből la­kásokat (Magyarország 3 millió 600 ezres állományának háromnegyede van Személyi tulajdonban), ezt az építési kedvet tovább kell serkenteni. Ezért terjesszék ki a magán- « építtetőkre is a szociálpolitikai támogatást — javasolja a r Központi Bizottság —, s a lakásépítési és -vásárlási hitelfel- lítételeket a leendő tulajdonosok anyagi teherbírásához szűk- séges igazítani. • Nyilvánvaló, hogy a lakáshelyzet javítása óriási terhe­ket ró az állami költségvetésre. A lakások 90 százalékához Váz állam valamilyen formában anyagi támogatást, vagy ked­vezményt nyújtott. Csupán az V. ötéves tervidőszakban 75 ezer tanácsi bérlakást újítottak fel. A terhek viselésében te­hát a bérlők eddig aránytalanul kis részt vállaltak. A taná­csi lakások bérei több mint tíz éve változatlanok, s, aki ki­csit is tud számolni, azt nem kell meggyőzni arról, hogy a jelenlegi lakbérekből nem futja a lakás felújítására, fenn­tartására. S bár a terhekből a következő évtől kezdődően egyre többet vállal a bérlő —, a Központi Bizottság úgy foglalt állást —, hogy a szociális szempontokat érvényesítve a lakbérek növeléséből eredő terheket — az államháztartás számlájára — csak fokozatosan szabad a bérlőkre hárítani. Azaz, csak bizonyos idő múltán kell a felemelt teljes lak­bért fizetniük. Ennek pontos meghatározásához ez év végé­ig dolgozzák ki az illetékes szervek a rendelkezéseket. Az ország jelenlegi gazdasági helyzete közismert. Ha gondjaink ellenére sikerül lakáshelyzetünkön társadalmi méretekben javítani, ezzel általános közérzetünk is javulhat. Ezt a szándékot tükrözi az MSZMP Központi Bizottságának irányelvei. Kmety Attila Társadalmi összefogással Városszépífö munkaakciók a megyeszékhelyen Mint ismeretes, Salgótarján lakossága az elmúlt évben több mint 43 millió forint értékű tár­sadalmi munkát végzett, s ez lakosonként 863 forintos át­lagnak felel meg. Az ötvenezer munkanapot Salgótarjánért elnevezésű mozgalom, mely­nek szervezéséből nagy részt vállaltait a Hazafias Népfront városi és körzeti bizottságai, eredményesen mozgósított a városfejlesztési ’ társadalmi munkákra. S ahogyan azt a megyeszékhely városi taná­csának végrehajtó bizottsága a legutóbbi ülésén megállapí­totta: „a mozgalom a várospo­litikai feladatok megoldásá­nak egyik bázisává, szerves ré­szévé vált, az anyagi és szelle­mi értékek gyarapítása mel­lett elősegítette a lakosság szemléletének pozitív formálá­sát is... ” Csupán néhány szám­adat, melyek önmagukban is sokat mondanak: társadalmi összefogással épült a város te­rületén több mint 3600 négy­zetméternyi járda, 14 ezer négyzetméter útfelújítás, szá­mos játszótér, park, több ezer méternyi csapadékvíz-csator­na, ivóvízvezeték és még so­rolhatnánk hosszasan. Mindezek az eredmények még tervszerűbb, eredménye­sebb munkára sarkallják a szervezőket és a lakosságót egy­aránt. A szervezők akcióprog­ramja szerint főként a lakó­területeken, valamint az is­koláknál, az óvodáknál, a böl­csődéknél és a sportlétesítmé­nyeknél megvalósítható fel­adatokhoz kérik a városukat szerető és érte tenni akaró la­kosokat. A tervek szerint jelentős munkálatokra kerül so? a sal­gótarjáni sportcentrumnál, ahol a városgazdálkodási üzem irányítása mellett pályaépítés, salakterítés, járdakészítés, s efféle munkálatok kerülnek sorra, a többi között, az SKÜ, a NÁÉV, az öblösüveggyári és a középiskolás fiatalok részvé­telével. A kemerovo-lakótelepi iskolánál fásítás, tereprende­zés és iskolaudvar-kialakítás lesz, a patronáló üzemek, a szülők és a diákok közremű­ködésével. Parképítést terveznek a Besz- terce-lakótelepen, a Sugár, a Nagymező úton, tizennégy he­lyen járdát készítenek a lakók, a Hársfa úton, a Hunyadi kör­úton, a Beszterce-lakótelepen és a Schönherz Zoltán úton pe­dig a gyerekek nagy örömére játszótérrel gazdagodik a kör­nyék. Ezenkívül a Bajcsy-Zsi- linszky és a Nagymező úton ivóvíz-, a Csizmadia úton és a Rónabánya-telepen, Salgóbá- nyán és az Idegérben csapa­dékcsatorna-hálózat építését tervezik. Számos helyen sor ke­rül még a játszóterek, a téli sportlétesítmények karbantar­tására, felújítására is. A salgótarjáni diákok évek óta nagy szorgalommal vesz­nek részit a társadalmi munka­akciókban, s e hagyományhoz az idén sem maradnak hűtle­nek. Ök főként a környezetük szebbé tételében munkálkod­nak, parkosítanak, festenek, az óvodákban pedig a szülők gondoskodnak arról, hogy cse­metéik körülményei kedvezőb­bek legyenek. Summázva az elképzeléseket kitűnik, hogy az idén is je­lentős mozgalom várható, a lakosság magáénak érzi a vá­rost, tenni akar érte. S ez re­mélhetően az utcák, a terek, a jobb életfeltételek kialakí­tásában ölt testet, az ifjak és idősek példás összefogásával. Ónállóvá vált iparvállalatok tapasztalatai Az év eleje óta több, koráb­ban nagyvállalathoz tartozó gépipari gyár kezdett el önál­lóan gazdálkodni. Az évindí­tást és az első hónapok tapasz­talatait, a vasasszakszervezet titkársága is figyelemmel kí­sérte és segíti az üzemek mun­káját. A szakszervezet felmé­réséből kitűnik, hogy ezúttal az átszervezések tervszerűb­bek voltak, mint az előző évi­ek. A felügyeleti szervek előre- látóbban készítették elő a vál­lalatokat a szétválásra. Néhány ügyviteli gond így is felme­rült, ami késleltette a bank­ügyletek és más hasonló ad­minisztrációs kérdések gyors rendezését. Az érintett vállalatok — így az ELZETT Művek, a Villa­mos Berendezés és Készülék Művek, a Csepeli Egyedi Gép­gyár, valamint a Szerszám- és Kisgépértékesítő Vállalat — már tavaly programot készítet­tek a szétválásra, illetve össze­vonásra, a vagyoni problémák, hitelkorlátozások rendezésére. Néhány önállóvá vált vállalat­nál azonban még mindig gond a megfelelő irányító szakem­berek felvétele, hiszen ezeket a funkciókat eddig a vállalati központban látták el. Az ELZETT művekből ki­vált lemezárugyár profilja a húzózár- és a játékgyártás. Ezeket a termékeket elsősor-' ban belföldre szállítják, ugyan­akkor jelentős exportnöveke­dést 10—12 százalékost is terv­be vettek, ami a negyedévi ta­pasztalatok alapján megvaló­sítható. Az önállósult gyár egyik fő gondja az adminiszt­rációs munka megszervezése, a szakapparátus kialakítása. Az írószergyár is kivált a nagyvállalati kötelékből. A gyári kollektíva szélesebb kö­rű összefogására és nagyobb megértésre volt szükség az év- inditáskor, mert ez a gyár az utóbbi egy-két évben veszte­ségesen dolgozott. A kiutat te­hát jórészt saját erőből kell megtalálniuk. Sikerült olyan üzem- és munkaszervezési módszereket bevezetniük, ame­lyekkel 20 százalékos költség­megtakarítást érhetnek el. Ren­delésállományuk máris olyan magas, hogy az leköti teljes ter­melési kapacitásukat. A tervbe vett 11—12 százalékos terme­lésbővítés, a gazdaságosság kezdeti sikerei biztatóak a gyár jövőjét illetően. Az ELZETT szervezetében még négy gyár maradt, a munka folyamatos­sága érdekében valamennyi kooperációs szállítási szerző­déseket kötött a leváló gyá­Q,J A VBKM-ből öt önálló vál­lalat alakult. A törzsgyárban, a Villamos Berendezés és Elektronikai Vállalatnál zavar­talanul indult az év, s az első negyedben kedvezően alakult rendeléssel ellátottságuk. A hazai igények kielégítésén túl néhány százalékkal máris nö­velték kivitelüket. A Ganz (Folytatás a 2. «Maion.) Kongresszusra készül a Magyar Vöröskereszt A Magyar Vöröskereszt okJ tóberben tartja VI. kong­resszusát. Előkészületeként or­szágszerte az elmúlt hetekben rendezték meg az alapszerve­zeti vezetőség- és küldöttvá­lasztó taggyűléseket. A Vöröskereszt országos központjában a taggyűlések tapasztalatairól többek között elmondták, hogy az alapszer­vezeti vezetőségi beszámolók összegezték a legutóbbi kong­resszus óta eltelt öt év ered­ményeit. Sok helyütt a tag­gyűléseken elfogadott mun­kaprogramok az egészségvé­delemmel, a társadalmi segít­ségnyújtással kapcsolatos ál­talános tennivalók mellett helyi jellegű kongresszusi fel­ajánlásokat is tartalmaznak. A taggyűléseken értékelték a társadalmi aktivisták mun­káját; oklevelet, véradó-ki­tüntetést, a környezetvédel­mi és a kiváló egészségneve­lő munkáért járó kitüntető jelvényt adták át a kiemel­kedő eredményt elért akti­vistáknak. A taggyűléseken állást foglaltak amellett, hogy a “Vöröskereszt-szervezetek még aktívabban kapcsolódja­nak be a családpolitikai, csa­ládvédelmi tevékenységbe, fo­lyamatosan vállaljanak részt az idősek gondozásában. Így például a XIV. kerületi Weil Emil kórház vöröskeresztesei a környezetvédelmi akcióban elért helyezéséért kapott 33 ezer forintot az arra rászo­ruló idős nyugdíjasaik támo­gatására fordítják. A BHG alapszervezete az idei világ­napi jelszó — Gondozzuk a rászorulókat! — jegyében fel­hívással fordult az üzem dol­gozóihoz, szervezzenek kom­munista műszakot, s pnnek összegét a rászoruló idős dol­gozók javára fordítsák. A fővárosban, s szerte aa országban hasznos kezdemé­nyezések születtek a rokkan­tak éve során megmutatko­zott közösségi segítőkészség folytatásaként. Például Kis­kunhalason átadták a moz­gássérültek Bács-Kiskun me­gyei oktató-nevelő intézetét, amelyet társadalmi összefo­gással, a Vöröskereszt kezde­ményezésére hoztak létre. Több helyütt olyan munka- alkalmakat teremtettek, ahol a rászorulókat rokkantságuk fokának megfelelően foglal­koztatják. Így a Rozmaring Termelőszövetkezet a tolóko­csis mozgássérülteknek lélesi­1. _ t-i. s; __-1 1 1 .„..4-.-. 4- A .*51-, ,-»1 irt

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom