Nógrád. 1982. április (38. évfolyam. 77-100. szám)
1982-04-03 / 79. szám
Előadás, filmvetítés, anHl Debütált a TIT-stúdió Vendégünk volt: Moldován Domokos filmrendező Egy élet a színház szolgálatában A TIT salgótarjáni székházénak klubhelyiségében kialakított stúdiómozi átadásával régi vágya teljesült a nógrádi megyeszékhely filmbarátainak. Már a március 22-i megnyitó ünnepség programja felvillantotta az új vetítőhelyiségben rejlő lehetőségeket. Mint arról lapunkban is beszámoltunk,. a klubmozi átadásakor Szedlay Péter; a Népszerű-Tudományos és Oktatófilm-Stúdió vezetője mondott megnyitó beszédet, majd egy rövid ismeretterjesztő, és egv „hosszú” dokumentumjátékfilm került bemutatásra. Ezt követően pedig a „Rontás és reménység” című dokumentum-játékfilm rendezőjével — Moldován Domokossal — találkozhatott a közönség. Előadás, filmvetítés, ankét — egy helyen. Ez azonban csupán egyik oldalát fémjelzi a stúdiómozi előnyeinek. Tartalmi szempontból ugyanis legalább ilyen jelentős, hogy a kisebb befogadóképességű klubmozi olyan — szűkebb érdeklődésre számottartó — filmek bemutatását is lehetővé teszi, melyek vetítése a mozihálózat nagyobb helyiségeiben nem kifizetődő. Túl a kedvezőbb anyagi, forgalmazási feltételeken, a TIT Nógrád megyei szervezete és a Nógrád megyei Moziüzemi Vállalat összefogásának eredményeként üzembe helyezett stúdiómozi mindenekelőtt minőségi fejlődést jelent a megyei mozihálózatban. A klubmozi lehetőségeit csupán a kizárólag 16 mm-es — ám cinemascope technikával készült kópiák vetítésére is alkalmas, korszerű — Fite SX vetítőgép „korlátozza”, de, aki valamelyest is járatos a filmgyártásban és a forgalmazásban, az tudja, hogy Magyarországon csaknem minden jelentős „nagyfilmről” készül 16 mm-es kópia, nem beszélve a kifejezetten erre a szalagszélességre forgatót dokumentum- és egyéb filmekről. Ezzel együtt célszerű volna kialakítani — és a közeljövőben erre bizonyára sor kerül — a stúdiómozi profilját. Egyelőre magyar játékfilmek, Illetve ismeretterjesztő filmek szerepelnek a műsortervben. Persze, ez sem kevés, hiszen például az ismeretterjesztő- és más rövidfilmeket — a FÖMO kísérleteit leszámítva — oly mostohán kezeli forgalmazásunk, hogy akár úttörő vállalkozásnak is tekinthető rendszeres bemutatásuk. Bár konkrét lépésekről még nem tudunk, a TIT-beli klubmozi létrehozásán fáradozott szakemberek lelkesedését ismerve, feltételezhetjük, hogy figyelmük két másik területre. a televíziós filmek, és a Balázs Béla Stúdió műhelyében — bemutatási kötelezettség nélkül — készült és készülő alkotásokra is kiterjed majd. Sőt, talán a sokat vitatott „rétegbemutatók” kíséretét is vállalhatná a TIT- stúdió. ☆ Egyébként a Balázs Béla Stúdió finanszírozta a salgótarjáni klubmozi nyitó előadásán vetített „Rontás és reménység” című dokumentumjátékfilmet is, melynek rendezője — Moldován Domokos — korábban épp a Népszerű- Tudományos és Oktatófilm Stúdió rendezője volt. Számos ott készült sikeres rövidfilmje — „Halálnak halálával halsz”, „Szerelmi varázslások” stb. — után, mégis a putnoki „halottlátó” asszonyról forgatott dokumentumfilmje állította „hősével” együtt őt magát is az érdeklődés, és természetesen a viták középpontjába. Szakmai körökben nem kevésbé viharos fogadtatása volt új filmjének — a „Rontás *és reménység”-nek —, mely témáját tekintve semmivel sem marad el „A halottlátó” abszurditásától. Pedig ez is valós történet, többségükben eredeti szereplőkkel leforgatva. Csupán az esettanulmány feldolgozása, a játékfilmes dramaturgia jelentett szokatlan megoldást, mellyel legfeljebb Schiffer Pál „Cséplő Gyuri” című munkája rokonítható. Moldován Domokos filmje a megtalált illúziókról szók Nevezetesen arról, hogy valaki — nevezzük Erzsikének — nem hajlandó tudomásul venni, legkevésbé elfogadni a megváltoztathatatlant: a betegséget és az öregkori magányt. De mert 66 esztendős lévén a gyógyulás, a megfiatalodás, a házasélet és a gyermekszülés számára nem lehet más, mint illúzió — „illuzionistákat szerződtet” maga mellé, egy cigánykompánia tagjai személyében. És kezdődik a költséges színjáték — ráolvasás, jóslás, varázslás —, mindez st XX. század végén egy világvárosnak mondott település perifériáján, Pestlőrincen... E helyütt nem vállalkozhatunk a film elemzésére, de a „kitérőt”, már csak az ünnepi bemutató apropójából is szükségesnek véltük. Hisz, talán ennyiből is gyanítható; izgalmas kérdések fogalmazódtak meg a vetítést követő ankéton. És további kérdések a beszélgetést követően, mert Moldván Domokos szavai nem kevésbé voltak továbbgondolkodásra, mi több, vitára kész- tetőek, mint filmje. Meglehet az is, hogy az ankét résztvevői a beszélgetést követően sem lettek toleránsabbak az „illúziókkal és az illuzionistákkal” szemben, de, hogy ítéleteikben megfontoltabbak az bizonyosra vehető. S ez önmagában is elegendő ahhoz, hogy sikeresnek mondjuk a TIT salgótarjáni stúdiómozijának debütálását. Pintér Károly Opera születik Szakmai körökben • már be- S7 ítéma: opera készül Szegeden. Pontosabban Budapesten és Szegeden, mivel a zeneszerző, Pongrácz Zoltán több mint fél évtizede a budapesti Zeneakadémia elekt- rozeneí tanára. Foglalkozása ugyan Pesthez köti, de sokat utazik a világban, megtisztelő külföldi meghívásoknak tesz eleget. Pályára röpítő városa Debrecen, melyhez erősen kötődik; ott mutatták be sikerrel 1960-ban első operáját, az Odysseus és Na- usikát, melyet Horváth Zoltán rendezett. Érthető, hogy a készülő második Pongrácz- operának miért ő lett az „atyja”, s lelkes szervezője, ugyanis általa ismerkedett meg a zeneszerző és a szegedi költő Polner Zoltán. Ez a nem véletlen találkozás jól sikerült, a programokban és feladatokban egyáltalán nem szűkölködő Pongrácznak megtetszett a Polner által vázolt cselekmény, s a szinopszist alkalmasnak találta arra, hogy a közös vállalkozásra igent mondjon. A hetvenes zeneszerzőről — találkozásunk előtt — ösz- szegyűjtöttem a legfontosabb tudnivalókat. Kodály Zoltánt mondhatja mesterének. Karmesteri tanulmányait külföldön tökéletesítette, majd 1947-től 1964-ig a debreceni szakiskola tanára volt. Az említett első opera mellett jó néhány hangszeres művet alkotott, melyre külföldön is felfigyeltek. Életében fordulópontot hozott az, hogy 1964- ben az utrechti egyetem elektronikus zenei kurzusát elvégezte, illetőleg, hogy az elektronikus zenével foglalkozott és kísérletezhetett. Ezt siker koronázta 1974-ben, amikor Mariphonia című elektronikus művével Bourges-ben első díjat nyert. Korunk egyik jellegzetes művészetéről könyvet írt Az elektronikus zene címmel, melyet a Zeneműkiadó 1980-ban jelentetett meg, s tavaly ezért nívódíjjal jutalmazták. A múlt év októberében az alkotópáros elnyerte Szeged város alkotói díját. Ez komoly ösztönzés erkölcsileg is. — Milyen stádiumban van a készülő mű? — A szövegkönyv sem készült el teljesen, előreláthatóan április végére lesz kész — feleli Pongrácz Zoltán. — Két éve jöttünk össze, az első vázlatot fél éve, kaptam kézhez, már négy jelenetet kidolgoztam. A szövegkönyv nagyon tetszik, az első pillanattól kezdve fantáziái látok benne — A szöveg tehát olyan, mely inspirálja a zenét... . ~ Igen, igen. Ez persze JL2 Nuuiwu — 1982. április 3., szombat ... J 1907. április 4-én született Hont Ferenc, a hazai szocialista színművészet bátor harcosa és korszakos jelentőségű egyénisége. Hetvenötödik születésnapját, sajnos, nélküle ünnepeljük. Néhány éve elhunyt — gazdag szellemi örökséget hagyva ránk. Szülővárosában, Szegeden kezdte rendezői pályafutását, s szinte ezzel egyidőben kért részt a munkásmozgalmi fel- adatqkból. Korán felismerte, hogy a haladó színházkultúrához fűződő eszményeit csak úgy valósíthatja meg itthon, ha gyakorlati közelségbe kerül az akkori modern európai színházművészeti irányzatokkal. Tanulóműhelyéül a híres párizsi Odeon színházat választotta; 1925. és 27. között itt tanulta a rendezést, a forradalmár szellemű, mindig új utakra vállalkozó, kiváló szervezőkészségű Firmin Gé- mier mellett. A fogékony fiatal magyar művészt szintén merész gondolatokra és tettekre mozgósították a párizsi tanulóévek. 1927-ben itt támadt benne az a látomás, hogy Szegeden az akkor még csak épülő Dóm tér milyen alkalmas lenne szabadtéri játékok rendezésére, s így a Tisza-parti város a kelet-európai színművészetnek is évenként visszatérően a találkozóhelye lehetne. Egyszóval, hogy Szegedből megfelelő összefogással magyar Salzburgot teremthetnének. A gondolat először egyáltalán nem talált termékeny talajra. Amikort Hont hazajött, első útja Szeged város polgár- mesteréhez vezetett. Az hallgatta a vézna, ám lángoló szemű fiatalembert egy ideig, aztán csengetett az inasáért. — János — adta ki a parancsot az ajtónálló huszárnak —, maga maradjon itt mellettem, amíg ez az úr itt tartózkodik, mivel ez az úr bolond. Hat évvel később, 1933-ban, mégiscsak felharsantak a fanfárok a Dóm téren, jelezvén a szabadtéri játékok kezdetét. A hatalmas tér látványához, lehetőségeihez és akusztikájához alkalmazva Hont Ferenc megrendezte itt a hatalmas művet, Az ember tragédiáját És jövőre lesz fél évszázada, hogy a „bolond úr” előterjesztése nyomán rendre minden évben megtartják a világhírű nyári rendezvénysorozatot. Fontosnak ítélte Hont Ferenc, hogy elméleti úton is hozzájáruljon a magyar szin- házkultúra széles látókörű és haladó fejlesztéséhez. Ezért 1934-ben megalapította és három éven át szerkesztette a Színpad, majd újabb két évig a Független Színpad című színháztudományi folyóiratot. Eközben e folyóirat köré szervezte a Független Színpad nevű legális, majd illegális színjátszó csoportot, amely kezdetben munkásszervezetekben rendezett műsoros esteket, majd nyilvánosan Is bemutatta Csokonai Tempefői és Madách A civilizátor című színdarabját a Zeneakadémián. A hatóságok mjnd jobban Hont Ferenc felfigyeltek ezeknek az előadásoknak baloldali politikai célzatosságára, és 1939. január 1-én betiltották a csoport működését, amely ezután ismét műsoros estek tartására tért át. 1941-ben és 42-ben Hont Ferenc rendezte, haladó érzelmű színészek és írók közreműködésével, a szintén erősen támadott és üldözött emlékezetes antifasiszta irodalmi esteket a pesti Vigadóban. Ennek a harcos munkaközösségnek volt egy nagy tette Moliére Duda Gyurijának bemutatása is egy népligeti mutatványosbódéban, Major Tamással a címszerepben. Hont a frontra, majd hadifogságba került. Innen küldte haza Major Tamásnak a hazánkban elsőként bemutatott szovjet színdarab, Leonyid Rachmanov, Viharos alkonyat című forradalmi drámáját. Nem sokkal később szovjet különrepülőgépen érkezett haza. Kinevezték a Színház- és Filmművészeti Főiskola főigazgatójának, egyben a főiskola kötelékébe tartozó Madách Színház igazgatójának. Színész- és rendezőpedagógiai munkássága idején széles kaput tárt az erre a pályára jelentkező tehetséges munkás- és parasztfiataloknak. A gondÁ jaira bízott színházban továbbhaladt a háború alatti nagyszerű művész-igazgató, Pünkösti Andor nyomdokain. A színház élvezetéből addig nagyrészt kirekesztett új közönség töltötte meg a Madách Színház széksorait, s tapsolt a sikereknek, a többi közt például Steinbeck Egerek és emberek című darabjának. Később minden figyelmét és energiáját a magyar és nemzetközi színháztudomány ügyének szentelte: 1952-től 57-ig az Országos Színháztörténeti Múzeumot, majd' 1957— 69. között a Színháztudományi Intézetet vezette. Megjelent tanulmányai és kötetei alapvető jelentőségűek. Közéleti és tudóstevékenysége mellett viszonylag kevés ideje maradt a rendezésre, de például Gáspár Margit Hamletnek nincs igaza című drámájának színrevitelét nemcsak a ‘ közönségsiker, de a kritika is elismerően igazolta. Termete nem volt robosztus, szava is többnyire halk maradt, mert az értelem kinyilatkoztatásához, úgy tartotta, szükségtelen a nagy hangerő. Mégis erős nyomot hagyott korunk színházi életében és emlékezetünkben. Sas György Tanácsadás idejében Ezekben a napokban már a hetedikesek kopogtatnak a Nógrád megyei Pályaválasztási Tanácsadó Intézetben. A mostani végzősök lapjai elmentek, velük újból csak akkor találkoznak, ha a fellebbezések után is gond még a beiskolázás, vagy munka- vállalás. Mostanában Indítják a szándékfelméréseket is. Ezek tapasztalatai sokat segítettek a mostani pályaválasztóknak is a reális döntésben — érdemes minél nagy (Ab számban kitölteni a kérdőívet! Az intézet dolgozóinak másik fontos területe az elhelyezkedési lehetőségek felmérése, összegyűjtése a megye vállalataitól, intézményeitől —. hol kaphatnak munkát a középiskolákban végzettek? Emellett idén is törődnek azokkal, akik már a nyolcadik osztály elvégzése után munkába szeretnének állni. Könyvesboltjainkban kaphafó Kovács L: A nemi úton terjedő betegségek 26 Ft. Makkai S.: Magyarok csillaga 55 Ft. Arany János balolyan darab lesz, melynek kettős a cselekménye. Az egyik a mondai-sámáni világban játszódik le; ez egy képzelt színpadon zajló előadás formájában jelenik meg, ezt aztán megzavarja a külső világ, berobbannak a katonák. Vagyis- hol a letűnt világban, hol a legmodernebb mai valóságban vagyunk. Ezek részint párhuzamosan futnak egymással, részint pedig egymásba fonódnak. — Ezt a kettősséget, illetve egymásba fordulást a zenével hogyan lehet kifejezni? — Ezért használok elektronikát. A letűnt sámáni világ, vagyis: ami régi, az elektronikus zene. Ami viszont mai, az - hangszeres... Persze mereven nem lehet a kettőt egymástól elválasztani. .. Mert vannak bizonyos átfedések a cselekményben is meg a kifejezésekben is, gesztusokban is úgy hogv épp ezért lesznek olyan részek 4S — csak most kezdtem komponálni —, amikor a zenekari és az elektronikus zene egyszerre szól. Például: egy hosszabb elektronikus résznél „bejön” a zenekar kisebb intenzitással, terjedelemmel. Tehát a kétféle zene így is keresztezi egymást, nemcsak a színpadon. — A nem elektronikus zenei rész milyen lesz? Hangvételben, stílusban? — Az is egészen modern, mondjam így: avantgarde... Avantgarde! Igen, az. — Szegeden, az itteni színház számára — ha jól tudom — ilyen jellegű igényű opera még nem készült. .. — Nem. Egy készülő opera műhelytitkaiba tekinthetünk be, a szegedi színház az 1933/84- es évadban tervezi színrevitelét. A zenealkotás — melynek témája- a háború és a béke — nemcsak modern kl- felezé'i eszközökkel készül, dianem igen időszerű kérdési ^eoeolgut: az emberiség béke- iránti ősi vágyát megtestesítő, illetőleg az ezzel díszharmóniában levő erők harcát. ládái 29 Ft. Gyakorló feladatok a közlekedési ismeretek tanulásához 48 Ft. Mészáros—Moldovai: Segédmotoros kerékpárok 39 Ft. Za- lay G. Zalay J.: A sörétlövés gyakorlata 40 Ft. Nézz körül! Környezetismereti olvasókönyv a 3—4. osztályosok számára 27. Ft. Kertész E.: Csipkebolt Brüsszelbe^! (csíkos) 22 Ft Révay J : Égi jel 72 Ft. Zola E.: Nana 42 itt. Alfred Amenda: Eroica 81 Ft. Fontos a sport Idén az előzőeknél is nagyobb gondot fordítanak a dolgozók sportolására. íz egészséges életmód kialakítására a Nógrádi Szénbányáknál. Szervezetté teszik a természetjárást, a munkahelyi testnevelést és az egyesületek támogatásával tovább szélesítik p tömegsportot, s üdülőikbe is újabb sporteszközöket szereznek be Ebben az évben újra megrendezik a munkahelyi olimpiát., s a tervek között szerepei a nagvbátnnyi 'étinplva és sífelvonó megépítése is. A vállalat 1932-re több mint egymillió-nyolcszázezer forintot irányzott elő a sportolási célok megvalósítására.
