Nógrád. 1982. április (38. évfolyam. 77-100. szám)

1982-04-03 / 79. szám

Régi idők focija Beszélj egy igazi, bennszü­lött pásztóival, néhány perc elteltével már a híres futball- múltród beszéltek. Egy-egy pohár jó bor mellett, órákig is „elfutballoznak*’ itt az em­berek Felidézik a régi nagyok emlékét, mert aki egyszer Pásztón belopta magát a szur­kolók szívébe, azt nem felej­tik el soha. Valóságos legen­dák szövődnek körülötte.. Az 51 éves Vallus István, az egykori jobbszélső nem kis nosztalgiával beszél a régi idők focijáról. — A labdarúgó-mérkőzés valóságos majális volt. A pá­lya karéjában jóbarátok, isme­rősök álltak, akik együtt él­tek. együtt „hajoltak” a csa­pattal. Zengett, zúgott a biz­tatás : Ha j rá Pásztó! Egy pillanatra elhallgat, te­kintete a távolt kutatja. A csendet ő tpri meg, a gyermek­korról kezd mesélni: — Nagy gazdasági udvarunk volt, s itt szinte mindennap összeverődtek a Baross Gábor utcai gyerekek. Rúgtuk is nap­estig a magunk készítette rongylabdát. Természetesen mezítláb. Mivel ez a labda nem pattant, „fű alatti”, rövid pasz- szokkal hoztuk helyzetbe egy­mást. Micsoda csaták voltak azok! Több olyan játékos ke­rült ki abból a társaságból, akik nagyobb egyesületekbe is eljutottak. Közülük Pintér Jó­zsef a ZSE-be, a bátyám, Bé­la a Nagybátonyiba. Kint a futballpályán, a kapu mögött állva egymással versengtünk, hogy ki hozza vissza az elrú­gott labdát. A mai gyerekek még pénzért sem akarnak lab­daszedők lenni. Vallus István 1945-ben már az ifjúsági csapatban játszott. Jórészt saját pénzükön vásá­rolták meg a szerelést, a lab­dát. Az idegenbeli mérkőzé­sekre lovas kocsival, olykor gyalog mentek, zsebben a pa­pírba csomagolt ennivalóval. Bizony ha Rózsaszentmárton, vagy Hatvan volt az uticél, na­gyon korán kellett elindulni. A meccs végén legfeljebb egy pohár szódavízre tellett. Ak­kor még nem volt edzője a csapatnak. Tari János és Bacskó Ferenc fogta össze a fiúkat. — Az első csapatba négy év­vel később kerültem be. Né­miképp javult már a helyzet, mert fapados busszal, teher­autóval utaztattak bennünket Jó kis csapatunk volt: Ala­pi, Piffkó, Pozsár, Zsigrai (Zsidó), Szabó, Zeke, Sütő, Bóta, hogy csak néhány ne­vet említsek. Lehet voltak jobb játékosok tőlük, de an­nak a csapatnak a szellemét érdemes felidézni, összetar- tartottunk, önzetlenek voltunk és kimondhatatlanul szeret­tük a focit. Szavait a lelkesedés, az em­lékezés hevíti, örömmel be­szél arról, hogy a katonaévei alatt Szegeden egy csapatban rúgta a labdát a Stécé egy­kori válogatott játékosával, Bodonnal. — A leszerelésemet kővető nap. már jöttek értem: ké­szüljek, mert Kisterenyén kezdő ember leszek. Nagy mérkőzés volt akkor, 1954 őszén. Emlékszem, öt perc volt hátra a találkozóból, amikor gyors elfutás után a hálóba találtam, 1—0-ra nyer­tünk. Szerettem a szélső posz­tot, nem úgy mint a maiak. Sok gólt fejeltek a beívelése­léseimből. Sokszor furcsa dolgok is megestek velünk. Az egyik fa­luba« — mivé! kerítés nem volt — közvetlenül a játék­tér szélén álltak a nézők. Már túljutottam a védőkön, ami­kor valaki esernyővel benyúlt a pályára, és elhúzta a lábam. Nagyot estem, a bíró intéz­kedett, de sajnos odalett a gólt ígérő helyzet. Hogy a fociimádat nem ismert ha­tárokat, azt bizonyítja Oláh Gábor esete is. Lemaradt a vonatról, de kerékpárral után- nunk karikázott Hatvanba, s a második félidőt a fáradtság legkisebb jele nélkül játszotta végig. Vallus István szerint sok, nagyon sok a különbség a régi és a mai futball között. Egykor technikásabb, szebb volt a játék, manapság a küz­delem érvényesül jobban. A mai gyerekek jó körülmények között, kedvező feltételek mel­lett játszanak. így van ez rendjén. — Ügy érzem azonban, hogy az igazi tűz, a szív és lelkese­dés, amely évtizedeken át jel­lemzője volt a pásztóiaknak hiányzik belőlük. Pedig ha va­laki felölti magára a Klub me­zé^, kötelezettséget is vállal magára. Vallus István korán vissza­vonult a labdarúgástól, de a sporttól nem szakadt el. Mun­kája mellett — az ÁFÉSZ- áruház igazgatója — a sport- egyesület elnökségi tagja, húsz éve elnökhelyettese. Amikor elköszönök tőle, 1 álom rajta, jólesett felidézni a régi em­lékeket. Mert ez a játék nem­csak a pályán, a mérkőzések izgalmas pillanataiban érde­kes, hanem akkor is, ami­kor már minden emlék része a labdarúgás történetének. Adorján László Kistarjám „konditerem" Megyénk székhelyén a kis­tarjám lakóterületi sport­egylet kondicionálótermet avatott a napokban. A város­rész lakói egy lomtárból ala­kították ki a testedzésre szol­gáló helyiséget. A társadal­mi munkából, élénken kivet­te részét a sportegylet elnö­ke: Ringeisen András, a ta­nácstag: Plopp Györgyné, a lakószövetkezet két dolgozója Motyovszki András és Soós János, és a távfűtési üzem Komarov Szocialista Brigád­ja. A kellő fölszereléseket ta­nácsi és népfronttámogatás­ból, valamint a tanácstagi alap egy részének fölhaszná­lásával szerezték be. A 6x5 méteres helyiségben bordás­fal, teremkerékpár, szobai evező, több súlyzó, expander, gumikötél áll az edződni kí­vánók rendelkezésére. A piros-kék színeket ' viselő egyesület .tagjai havi húsz forint tagdíjat fizetnek az eszközök pótlására, illetve a karbantartás fedezésére. Gon­doskodnak sajátos foglalko­zásokról is: „asszony tornát” és „gyerektornát” szervez­nek rendszeresen a helyi test­nevelők bevonásával. A „kon­diterem” jól egészíti ki a pályás focit, a lakótelepek sportegyesedet eddigi kezde- közötti sportversenyeket, ménvezéseit: a túrákat, akis- (kj) SZOMBAT KOSÁRLABDA Felszabadulási Kupa. „A” cső­port, Salgótarján, városi sport- csarnok. 13 óra. „B” csoport 13 óra, beszterce-lakótelepi iskola. LABDARÚGÁS Megyei serdülőbajnokság: STC —St. Síküveggyár, (öblösüveggyári pálya), Nagybátony—Karancslapuj- tő. ÖMTE n.—Egyházasgerge, St. Bányagépgyár—Kazár, Mátrano- vák—St. Volán, Szőnyi SE— Nagybátony II., Pásztó—STC III., Kisterenye—Somoskőújfalu, Szur­dokpüspöki—ÖMTE I., Nógrád- sáp—Nógrádmegyer, Bgy. SE EL— Romhány EL, % Erdőkürt—Szécsény II., Szécsényi I.—Romhány I. Kez­dési idő: 15 óra. RÖPLABDA NE II. Középcsoport: Romhány n.—Nógrádi SE, Romhány, sport- csarnok, 16 óra. Ünnepi sportműsor 1 nSGSPORT Kohászati ^ -nek tömegsport- napja. Salglt ^n, városi sport- csarnok, 8 ói öblös Kupa„p_ ályás labdarú­gótorna. Salg(f4á vn» öblösüveg­gyári pálya, 9 a. VASÁRNAP ATLÉXíO Nemzetközi felszabadulási utcai futóverseny. Salgótarján. Rajt az általános iskolás korúVik részére. 10 órakor a Petőfi iskolától, kö­zépiskolás korú fiataló’v rajtja 10.25 órakor, a Tarján vendéglő­től, felnőttek rajtja 10Á5 órakor az STC tóstrandi pályájából. Be­futó a Tanácsköztársaság téren. KÉZILABDA Pásztó járási női bajnokság: Szirák—Csécse, Bér—Fel&őtold, Erdőtaresa—Héhalo/n, Tar—M átra- szőlős, Buják—Ecseg, Hasznos— Kálló. Kezdési idő: 14 óra. NÓGRÁD — 1982. április 3., szombat KOSÁRLABDA Felszabadulási Kupa. Salgótar­ján, városi sportcsarnok, 8 óra. LABDARÚGÁS NB II. Keleti csoport: MVSC— STC, Miskolc, 16.30 óra. v.: Nagy B. Középcsoport: BVSC—Bgy. SE. Budapest, Szőnyi út 16.30 óra, v.: Horváth L. Területi bajnokság, Mátra-cso- port: St. ötvözetgyár— Borsodná- dasd, Zagyvaróna, 16.30 óra, v. : Darók. St. Síküveggyár—Recsk, Salgótarján. Sugár út, 16.30 óra, v.: Kálmán. Nagybátony—Szé­csény. Nagybátony, 16.30 óra. v.: Gáspár, Hatvan—Romhány, Hat­van 16.30 óra, v.: Juhász I. Megyei I. o. bajnokság: Erdő- kürt—Kazár, v.: Oláh. Egyházas- gerge—n. Balassi SE, v.: Kle­ment, II. Szőnyi SE—Kisterenye, v.: Czinege I., St. Bányagépgyár —Mátranovák, v.: Harth, Szur­dokpüspöki—St. Volán, v.í Ágos­ton, Nézsa—Karancslapujtő, v.': Puszta, Pásztó—Nógrádmegyer, v.: Hukács, Somoskőújfalu—H. Vörös Csillag SE, v.: Csáki. Kezdési idő: ifjúságiaknál 14.30, felnőttek­nél 16.30 óra. — rohamléptekkel Tornászlányok a romhányi sportcsarnokban az iskolások megyei versenyén fejlődés pedig a példamutató is gyakori vendégek ma már, együttműködés eredménye, akik néhány évvel • ezelőtt amelyben a szülők és agyér- még nem is gondoltak atest- mekek is aktív szerepet vál- edzésre. A terem ajtaja pedig lalnak. az idén egyetlen hét végén A sportcsarnokban olyanok sem maradt zárva! Hat évtized a bábuk világában Készéi Ferencről nem gon- költöztünk. A bányában dol- dolná senki, hogy 82 éves. Az goztam, s így amikor délelőt- idős ember Salgótarján város tös műszakba jártam, minden díszpolgára, mintegy hat év- délután kugliztam. Baglyasaí- 'tizeden át a tekézésnek hó- ján volt tiszti, altiszti, ipa- dolt. Szabad idejében má is ros-, valamint munkástekepá­Romhány Romhánynak — ennek a rohamosan gyarapodó telepü­lésnek — sportélete is hason­ló dinamizmussal fejlődik. Hogy ez nem mindig volt így, arról Kovács Ferenc, a labdarúgó-szakosztály veze­tője tud bővebbet: — Szinte elképzelhetetlen ma már, hogy valamikor lo­vas kocsival utaztunk Vácra, de volt aki kerékpárral jött a meccsre. Lavórt tettek az öltöző elé, ez volt a „szoci­ális létesítmény”. Mindez a múlté, de azért nem árt em­lékeztetni a fiatalabbakat er­re az időszakra. A jelenlegi sportéletre mi sem jellemzőbb, mint az at­létikai, — röplabda-, termé­szetjáró-szakosztály, s most a napokban megalakult első teniszszakosztály is Rom- hányban. A versenysport mellett a tömegsport is ugrásszerűen fejlődött az utóbbi időben. Ennek nagy lendületet adott az 1980-ban fölépült sport- csarnok, amely a megye egyik legkorszerűbb ilyen jellegű létesítménye, s a fölépülése óta a gyermekek és felnőttek százainak nyújt lehetőséget a testmozgásra. — Reggel nyolctól este nyolcig nyitott kapukkal vár­ja a sportcsarnok a sportol­ni vágyókat — mondja Tóth Tamás igazgató. — Termé­szetesen, a szakosztályi mun­ka idejének kivételével. Az általános iskolásoknak min­den hétfőn tömegsportnap van, ilyenkor semmilyen más program nincs számunkra, de a hét valamennyi napján egy-egy gyár, vagy intéz­mény dolgozói sportolhatnak. A szerda például a kerámia­gyáré... , Némi újdonságot jelentett Romhányban a karate elter­jedése — elsősorban a nők körében — amelyet kondicio­náló torna jelleggel tartanak. Jelenleg is mintegy húszán vesznek részt rendszeresen a Vízin Magdolna által vezetett edzéseken. Azt már mondani sem kell, hogy az irányítás, természetesen társadalmi munkában zajlik. Ez vala­hogy természetes itt Rom­hányban. Mint ahogyan természetes az is, hogy valamennyi gyár és helyi tanács is minden se­gítséget megad. Talán ennek is köszönhető, hogy nincse­nek gondok a felszereléssel, az üzemeltetéssel. Az állandó Labdarúgó NB II. IDEGENBEN A NÓGRÁDIAK Nehéz 90 pere vár a Bgy. SE labdarúgóira a hazai pályán ló eredményekkel dicsekvő BVSC otthonában. Szedlák játéka ■ két­séges, Kovács I. és Zámbó már reszt vett a csütörtöki edzésen. Játékukra számítanak. A várható összeállítás: Pintér — Fribeli Robb. Hornyák, Lajkó — Földesi, Zámbó, Dudás — Tóth, Kovács L, Szedlák. A kispaden Fábri és Friedmann az első számú helyet­tes, de Radics és Kovács II. iáté­kára is sor kerülhet. Az STC helyzetével kapcsolato­san Cserháti József szakosztály- elnök szavai a jellemzők: — A következő három mérkőzésen el­dől. hogy elérhetjük-e az ötö­dik helyet. Ezért Miskolcon az MVSC ellen az egy pont is ke­vés. A várható, sok kérdőjeles összeállítás: Rédei, — Kruppai (Csáki), Juhász, Kovács J., Babcsán — Varga, Földi, Földházi — Kiss (Mohácsi, vagy Szoó), Kovács I. (Mohácsi), Csernák. Járási bajnokságok: Balassa, gyarmati járás „A” csoport: Bér­céi—Piliny, Szügy—Szanda, Nóg- rádmarcal—Dejtár, Nógrádsipek- Mohora, Patak—Érsekvadkert, Hont—Örhalom, Nagylóc—Nógrád- kövesd, Herencsény—Rimőc. Kez­dési idő: ifjúságiaknál 13.30 óra, felnőtteknél 15.30 óra. Pásztói járás: Szirák—Csécse. Bér—Felsőtold, Erdőtaresa—Héha­lom, Tar—Mátraszőlős, Buják— Ecseg, Vanyarc—Palotáshalom, Hasznos—Kálló, Kisbágyon—Pász­tó II. Kezdési idő: ifjúságiaknál 13.55 óra, felnőtteknél 15.30 óra. Salgótarjáni járás: Mátravere­bély—Karancsberény, Ipolytarnóc —Cered. Mihélygerge—Tarnavöl- srye. Kis-Zagyvavölgye Tsz SE— Rónafalu, Ságújfalu—KSZSE, Ménkes—Bárna. Kezdési idő: if­júságiaknál 14 óra, felnőtteknél 15.30 óra. SAKK Megyei egyéni gyorsverseny. Salgótarján, városi sportcsarnok, 9 óra. ..Szabad Föld Kupa”, egyéni já­rási verseny. Nézsa. 10 óra. TERMES ZETJAR AS Felszabadulási emléktúra a ka- rancsberényi partizánmúzeumhoz. Indulás: 8 órakor Salgótarjánból a Tarján vendéglőtől. szívesen látogatja az edzése­ket, versenyeket, sőt az öreg­fiúk bajnokságán maga is pá­lyára lép. Találkozásunkkor felidézi a sportág tarjáni múltját. — Alig múltam hatéves, amikor Székvölgyön, Iná- szón majd Rónán állítóként ismertem meg a kuglit. Ak­kor számos helyen volt egyes pálya. Ott zajlott a kisgolyós játék. Később 13—14 éves ko­romban már én is játszottam. Az egyik ilyen tavaszi pálya­nyitón, 1917-ben Saigon bá­rányt nyertem. Három dobás­ból 13 fát ütöttem. Forduló­pontot jelentett számomra 1926, amikor Baglyasaljára Békéscsaba, v.: Köböl. Ma­dách: Pálinkás — Sebestyén, Gyetvai, Németh Cs. — Nagy J., Rigó, Kovács L. — Urbá- nyi (Dupák, Bartus), Németh Cs. — Kis-Simon, Ponyi. Ed­ző: Szatmári Béla. Góllövő: Lipcsák 2, Szarvas, ill.: ©yet- vai (11-ből), Ponyi. Közel száz tarjáni szurkoló bíztatása közben vette fel a küzdelmet a Madách a ferge­tegesen rohamozó hazaiak el­len. A 25. percben Németh Cs. előreívelt labdáját Ponyi a 16-oson belül felfejelte, de felugrás közben a kapus sza­bálytalanul lökte és a megí­télt büntetőt Gyetvai lőtte a hálóba, 0—1. Fokozódott a tarjáni nyomás. A 30. perc­ben Németh Cs. bal oldali re­mek beadására Ponyi rácsa­pott, és futtából, 15 méterről lya. Feri bácsitól megtudtuk, hogy a felszabadulás után kezdett nagygolyózni, ami­kor megépült az öblösüveg­gyári kettes tekepálya. Itt baglyasi színekben játszott. Aztán az üvegesekhez került, majd 1966-ban az St. Dózsa versenyzőjeként hagyta abba. Az orvosok egészségi állaoota miatt nem járultak hozzá a szerepléséhéz. • A teke lelkes híve Készéi Ferenc. Ha ideje engedi — minden hazai versenyen ott van az NB II-eseknél. Véle- méye szerint többet érdemel­ne ez a sportág... 3-2 (0 2) a jobb alsó sarokba vágta a labdát. 0—Z. A félidő végéig, a Madách uralta a mezőnyt. Szünet után új erőre kap­tak a hazaiak. Gyors, veszé­lyes támadásokat vezettek. Sok mozgással megbontották a tarjáni védőfalat. Pálinkás­nak sokszor kellett nehéz helyzetben, önfeláldozóan tisztáznia. Az 52. percben gólt ért el a hazai csapat, majd a 68. percben egyenlített. A Ma­dách cserékkel igyekezett frissíteni csapatán. A csabai­ak a hosszabbításban szerez­ték győztes góljukat. A Ma­dách idegenbeli góljaival, szí­vós harcosságával, nagyszerű csapat ellen vívta ki a to­vábbjutást a középiskolásku­pában. A csapat minden tag­ját dicséret illet, külön ki keli emelni Pálinkás nagysze­rű teljesítményét. A balassagyar­mati városi sport­csarnok a palóc város sportjának egyik fellegvárá­vá vált. Nem csak az iskolai sportot segíti, ha­nem a Bgy. SE versenyzői is gyakran megfor­dulnak falai kö­zött. Legutóbb például ökölvívó csapatbajnoki mérkőzésnek adott otthont. A néhány éve át­adott létesítmény beépült a város életébe, s nagy­ban javította . a testnevelés és a sport helyzetét. Országos középiskolás labdarúgókupa A legjobb nyolc között a Madách Békéscsabai Vásárhelyi Szki.—St. Madách I. gimnázium

Next

/
Oldalképek
Tartalom