Nógrád. 1982. április (38. évfolyam. 77-100. szám)

1982-04-01 / 77. szám

Végre tavasz Miből lesz a mákvirág? Világszerte, így hazánkban Js egyre nő az igény az uni­verzális kerti kisgépek iránt. Nétni túlzással kistraktorok- nak is nevezik e hasznos, többféle kerti munkára hasz­nálható kis erőgépeket, ame­lyeknek egyik reprezentánsa a ma már nálunk is sokfelé kapható, bárki által megvásá­rolható Robi—50. A francia kooperációban készülő kis­gép első szállítmányai még csak rotációs kapával kerül­tek a boltokba. Ma már vi­szont megvásárolható a hozzá való két kerék, a töltögető eke, a pázsitnyíró, az öntöző­szivattyú és a pótkocsi is (a licencért, a kismotorért egyéb­ként ezekkel a hazai gyárt­mányú adapterekkel fizetünk a franciáknak.) A tengely, il­letve a kerekek nyomtávja ál­lítható. A tengelyvégek mind­két oldalon tíz-tíz centivel rövidíthetők vagy hosszabbít­hatok. Ezáltal a rotációs ka­pa 40 és 60 centiméter széles­ségre állítható, akárcsak a ke­rekek. Az öntözőszivattyú óránként 6000 liter víz kilo­csolására alkalmas. Az ülés­sel, rögzítőfékekkel ellátott utánfutó 250 kilogramm te­herbírású. Másfajta kerti traktorhoz is hozzájuthatnak a nógrádi kertbarátok és háztájiműve­lők, nevezetesen az 1981. évi őszi BNV-n nagy sikert ara­tott Hondához. Ez két válto­zatban kerül hazai forgalom­ba. Egyik a Honda F—600-as, a másik a Honda , F—400-as. Az előbbi 4,5, az utóbbi pedig 2,6 kW — 6, illetve 3,5 LE — teljesítményű. Szinte min­den mupka elvégezhető az alapgéphez kapható 21 mun­kaeszközzel. A négyütemű belsőégésű motor csaknem zajtalanul, nagy biztonsággal működik. Az utánfutó részt vehet a közúti forgalomban is, ha felszerelik rá az előírás szerinti világítóberendezése­ket. Képünkön: a Robi—50-et láthatjuk kétféle összeállí­tásban, rotációs kapával, il­letve szállításra alkalmas pót­kocsival. TUZA ISTVÁN termelési elnökhelyettessel ülünk be a „pónilólopónak” becézett Moszkvics furgonba, hogy ta­vaszi határszemlére induljunk a nagybárkányi közös gazda­ság földjein. A vezetőülésen helyet foglaló elnökhelyettes előbb a menetlevelet tölti ki, azután a pipáját tölti meg. Mindkettő elmaradhatatlan... A néhány perces út alatt összefoglalja mi mindennel foglalkoznak, és ml foglalkoz­tatja őket anélkül, hogy akar­nák. Mert ilyen is van. Pél­dául a juhászat nem éppen rózsás helyzete, vagy áz ala­csonyabban fekvő vizes föl­dek, amelyek meliorációjához kellene vagy nyolcmillió fo­rint. Ennyi pedig még nekik sincs. A kellemes tavaszi napsü­tésben hamar felbukkan az el­ső piros MTZ traktor, amely­nek segítségével Mikuska László veti a gazdaság mák­ját. Egyedül végzi, így köny- nyű lesz kideríteni, ki volt a hibás, ha nem terem elég mák a tizenkét hektáron. , — Reggel még fagyott — újságolja a traktoros —, de már sokat száradt. Hamaro­san végzek, mert jól elő van készítve a talaj. Tuza szív egyet a pipán és szemlátomást nem esik há­nyát a gyönyörtől, hogy leg­alább erre nem lesz gond egy- ideig. — Még hatszáz hektár vet- nivaló van hátra. Ennek több mint a felét április közepéig el kell végezni. Naponta ma­ximum 40 hektárnyit tudunk elvetni. Elég néhány nap eső és kicsúszunk az időből. tékes víztartalmát. Odébb az aljban két lánctalpas készíti elő a földet a tavaszi árpának. A gépek után élesen elválik a megművelt föld sötétje a töb­bitől. Egy kilométerről is lát­ni, hogyan haladnak a mun­kával. Nagybárkányon keresztül­haladva büszkén mutatja az elnökhelyettes az épülő új házakat. Van jó néhány be­lőlük, de már a következők­nek is kijelölték a helyét. Nem messze a legutolsó háztól már a határ húzódik, rajta vagy fél tucat gép dol­gozik. Ha éppen dolgozik! Az egyiknek a „gazdáj-a”. Ma­lomhegyi József kisebb hibá­val bajlódik. Egy eldurrant olajcső okoz némi bosszúsá­got, de a másik' gépről hama­rosan leszerelnek egyet a he­lyére. Nagy Mihály a gépfaros posztján olyan komolyan szem­léli az eseményt, mintha egy óceánjáró parancsnoki híd- járól tekintgetne. Némi oka van is rá, hiszen a megélt 78 esztendejével elég tapasztala­tot gyűjthetett. — MÄR NYUGDÍJAS va­gyok — mondja, miután lát­ja, ugyancsak rácsodálkoztam évei számára. — Éppen tizen­két éve. De eljövök mindig, ha hívnak. Bukran József szintén nyug­díjas, ő a másik gépen ügyel a vetésre. — Én csak most mentem nyugdíjba. Még nem kaptam meg az, első havit sem. — Nem is kell az magá­nak — évődik vele a trakto­ros. — Nem baj — vigasztalják a kárvallott tulajdonost — majd kikel. Erre már tényleg elege van Malomhegyinek, aki méltán érezheti, hogy az egész világ ő ellene esküdött össze ezen a szép tavaszi, délelőttön. A gépek egymás után áll­nak a teli zsákokkal megra­kott pótkocsi mellé, hogy fel­feltöltsék a vetőgépek mag­tartályait — Siessünk — bíztatja 'ár- sait a kucsmás illetlenül vas­tagon felöltözött Bukran Jó­zsef — ha már ennek a nya­valyás druszámnak kilyukadt a zsákja. Ez a Sándor. József. Bene­deknek szól, akik nemigen jár­tak a földmívelők kedvébe az idén. — Bezzeg 1938-ban, már február 28-ra elvetettünk min­dent. Pedig hol voltak akkor ilyen gépek, mint most — néz rá a piros MTZ-re, mint­ha az tehetne róla, nem kö­vetkezett be időben a rügy- fakadás. Valamivel hátrébb nagy de­rültség fogadja a másik Buk- rant, aki egy irgalmatlanul összegörbített magtakarófo­gast cipel a tábla szélére. — Mi az öreg, harmonikát csináltak belőle? — Hát nem rátolatott — bök fejével a traktoros felé, a maradandó alakváltozás oko­zójára.. Mindhárom gép föltankolt, indulhatnak a következő for­dulóra. Egymás nyomában ha­ladva, vidám kis füstpamacso­kat köpködve tűnnek el a domb mögött. Válaszol a tanács Elnézést a késedelemért Pásztó«, a Mező Imre tér 5. szám alatti tanácsi lakás fel­újítását — amely 198.1 nyarán megkezdődött — nem sikerült a tervezett két-három hónap alatt befejezni. A munkálatok áthúzódtak erre az évre. A késedelmes átadásnak három család látja kárát. Az egyik la­kó, Sánta László kérdezi: mi az oka, hogy nem tudták ha­táridőre lakhatóvá tenni az épületet? Az ügyben dr. Mátyus Ist­ván. a Pásztói nagyközségi kö­zös Tanács vb-titkára a követ­kezőket közölte: „A lakók lakáskörülményei­nek javítása érdekében 1981- ben kilenc lakás felújítását tér. veztük, A tanács költségvetési üzemének a kapacitása nagy- beruházásokkal (hatvan férő­helyes bölcsőde, szolgáltatóház) volt lekötve. Ezért a tanácsi lakások felújítási munkájának végzésére Alapi János kisipa­rossal kötött kiviteli szerződést a költségvetési üzem. A kisipa­ros a kőműves jellegű munkát elvégezte. Az erős tél beálltá­val azonban a szobafestő és burkolómunkát nem lehetett befejezni. A lakás felújításával egyide­jűleg lakáskorszerűsítés is fo­lyik, ami nyilván meghosszab­bítja az átadás idejét. Meg­jegyzem, hogy a lakókat nem szükséglakásban, hanem sza­nálásra ítélt lakóházakban he­lyeztük el. A visszaköltözés várható ideje április, május, amiért a lakók szíves elnézé­sét kérjük. Reméljük, hogy _ a válasz megnyugtatja az érintetteket és i közölt határidőre vissza­költözhetnek otthonukba. Érzékeny tehenek A nagy teljesítményű tehe­nek egyre könnyebben beteg­szenek meg. H. Sommer, a bon­ni egyetem munkatársának vizsgálata kimutatta, hogy az NSZK-ban az utóbbi 30 év alatt sikerült ugyan 32 száza­lékkal emelni a tejhozamot, de a következő áron: a termé­kenység zavarai okozta veszte­ségek 110 százalékkal növeked­tek: ugyanezen idő alatt, a tőgy­gyulladások következtében meg éppen 266 százalékkal emel­kedtek ; a köröm- és lábfájások is szaporodtak. A nagy telje­sítményű tehénnek ma há­romszor annyi állatorvosi ke­zelésre van szüksége, mint a közönséges tehénnek. A te­jelő tehenek teljesítményének növekedjése tehát kifejezetten az egészségük rovására törté­nik. — Délután már én is ár­pát vetek — mondja Mikus­ka és kászálódik is fel a gép­re a volt bányász, aki tíz esztendeje még alulról művel­te a földet. Igyekeznie kell, nem sok­kal mögötte fiatal kollégája, Tomasovszki János közeledik a gyűrűshengerrel, hogjf le­iárja a talajt, megőrizve ér­— Miért? — kérdi megüt­közve. — Mert nincs rászorulva Többet keres mint én. Főleg, ha egész nap javítgatok... Erre már kollégái is bese­gítenek. Az első eredmény, hogy a leesett villáskulcsot úgy beletapossák a földbe, hogy aknakeresővel sem ta­lálnák meg. TUZA ISTVÁNNÁL fordul lünk visszafelé, útközben lát­juk elhagyatott a mákföld, délután már négy gép vetheti a gabonát a nagybárkányi határban. Versenyre kelve az idővel. Hátha sikerül befoltoz­ni annak a fránya Józsefnek a kilyukadt zsákját. Zilahy Tamás A BNV-n mutatják be Nagytakarítás Hétfő» kezdődött és április 6-ig tart az a tisztasági akció, amelyet a Szécsényi nagyközségi Tanács hirdetett meg és irányít. Március 29-én Pősténypusztán és Benczúr- falván végezte el a lakosság a ta­vaszi nagytakarítást, a többi na­pokon a nagyközség kerül sorra. A parkosítási és fásítási akciót a szécsényi költségvetési üzem és az erdészet irányításával az üzemek, intézmények dolgozóinak, tanulói­nak összefogásával végzik. A fá­kat és növényeket térítésmente­sen a Hazafias Népfront Nógrád megyei Bizottságától kapták. A hulladékanyagok újra­hasznosításának meggyorsítá­sára új típusú hordóösszenyo­mó gépet konstruálnak a nagy- bátonyi Pentamer Ipari és Solgáltató Szövetkezet szak­emberei. Eddig méglehetcsen nagy gondot okozott a kiselej­tezett, használaton kívül he­lyezett, jelentős mennyiségű fémet tartalmazó hordók táro­lása és sok energiát emész­tett fel darabolásuk, szállítás- suk. A nagybátonyiak gépe iránt máris élénk érdeklődés nyilvánul meg megyeszerte és külföldi vállalatok is jelezték vásárlási szándékukat. A be­rendezést az 1 idei Budapesti Nt izetközi Vásáron mutatják be. Félmillió pár, illetve darab különféle munkavédelmi termé­ket gyártanak az idén a Salgó Cipőipari Szövetkezetben, ahol a különféle szakmákban használható kesztyűkön kívül érszorítók, lábszárvédők, a légzésvédelmet szolgáló eszkö­zök is készülnek a megrendelőknek. Képünkön: szalagszerű munkával kesztyűket varrnak a lányok, asszonyok. ­= ki = A Romhányt járó idegen ha nem tudná is, hogy itt kerámiagyár működik, észre kellene vennie: sehol annyi fal- és padlóburkoló lapot nem látni az intézményekben, csa­ládi házakban, mint itt. Akár­milyen picinyke is a konyha, legalább jelzésként díszíti a falat néhány mázas csempe. Mutatni, hogy gyári munkás lakja, aki immár nem sajnál­ja a pénzt otthona csinosítá­sától. A kerámiagyár és a köz­ség kapcsolatának ez csak ap­ró jele. Ettől sokkál lényege­sebb az, hogy a gyár megléte óta erőteljesen formálja a falubeliek életformáját. Már abban az időben, amikor a hí­res mesterek még kályhacsem­pét készítettek itt, elhintette az ipari munkásra jellemző gondolkodás magvait, - azóta gyár és. község mind szoro­sabb szállal kötődik össze. Szlezák István, a nagyköz­ségi pártbizottság titkára tős­gyökeres romhányi. A falu mostani politikai, társadalmi és gazdasági vezetőinek java ré­szét még a hajdani romhányi gimnáziumban tanította, mi­nek folytán nem kevés előnvt élvez mai munkájában. — Régóta nincs foglalkozta­tási gondja • Romhánynak — így a párttitkár. — Sőt! Meg­előzendő a zűrzavart, valami­Kötődések /deményezések hallatán, a se­gítőkészség láttán jobban meg­nyílnak az erszények. Mi ezt sorozatban tapasztaltuk, ko­rántsem lehet tehát véletlen­féle rendet kellett kialakítani a nagyközségnek gyakorlatilag szerű szerencse, abban, hogy az üzemek ne alig volt pénze — most mégis egymástól szipkázzák el az mind befejezett tény. összefo- Akár a tanácson, akár a embereket. Sikerült is egyez- gás nélkül reménytelen lett pártirodán, vagy a gyárban ségre jutni velük. Nemcsak volna ekkora előrehaladás. beszélgetünk is a kapcsolat ebben, hanem még a társadul- Legnag bb lévén, ' persze szá’airó!- ™l"de' mi ünnepek szervezeset is el- , , ”, nutt szóvá tesznek. Azt, hogy osztjuk köztük. lehetőségei is a kerámiagyar- ^ D„rv,v,ár,„Ko„ „A nak a legtágabbak. Róka Mi­a Romhányban élő száz értel­Csak az élet produkálhat hály igazgatóhelyet- mlS£f “ zomme a keramia­olyan eseteket, mint ami most tes tanácstag, vb-tag szerepé- párban dolgoznak — szellemi történt. Mintha végszóra várt ben amolyan összekötő a gyár kapacitását nem tudjak kama- volna, berobog a párttitkár Romhány között. Számára t°z1ftll1 ® közösség javára. Az szobájába a Híradástechnikai tehát az is szempont, hogy mit ok?k felderítése külön tanul­ságok Gyárának fiatal rom- nyújt a gyarapodó község a "~ hányi vezetője, hogy referál- gyárnak. Ö így látja: jón az április 4-i ünnepség előkészületeiről. Rendezése — Fejlődése mindenképpen zik még eléggé otthon magu- ugyanis ezúttal Csulyákék dói- visszahat a gyárra. Vonzóbbá kát Romhányban a nagyrészt ga, s a jelek szerint bele is válik a település, s általa leg- ideköltözött értelmiségiek. Ke­nagyobb munkahelye, a kerá- mi agyár. — Ezek a kapcsolatok meg­lehetősen költségigényesek. Hogyan bírja a gyár a mai szigorú feltételek közepeit? — Nem minden esetben ____ m eglehetős szépén kialakult az pénzről van szó, hanem a két zik erre is mint gyár és üzemek közti munkamegosz- kezünk munkájáról is. az— község kapcsolatára: nagy dől— tás a nagyközség ístápolásá- tán javarészt helybeliek dől- gokat csak együtt, a három ban. Bizonyítékokban akár vá- goznak itt, amit adunk, dől- iépés távolság kimértsége nél- logathat is a krónikás: elég gozunk a magunk javára tesz- uy] lehet megoldani, említeni a bölcsőde létrehozá- szűk. Továbbá észre kell ven­sát, az üzemorvosi hálózat ki- ni azt is, hogy nagyszerű kéz- Szendi Márta építését, a községi szennyvíz- rendszert, adnak apait, anyait. A fiatalember villámlátoga­tása újabb gondolatot éb­reszt : nem volna igazságos do­log a gyár és falu kapcsola­táról szólva csupán a kerá­miagyárat dicsérni. Hiszen mányt igényelne. A fő össze­függésekben azonban minda- hányan megegyeznek: nem ér­vés a számukra a megfelelő lakás, az igényük szerinti szó­rakozás, pihenés lehetősége. S még valami: aligha lehet elégséges mindkét fél részéről a közeledés igénye. Hiszen ugyanaz az igazság vonatko­a sportcsarnokot. Sokmilliós tételek ezek, mikre NÓGRÁD - 1982. április 1., csütörtök

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom