Nógrád. 1982. április (38. évfolyam. 77-100. szám)
1982-04-25 / 96. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! 1 NÓGRÁD AZ MSZMP M Ó G RÁD MEGY Et BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TAN ÁCS LAPJA ' XXXVIII. ÉVF., 96. SZÁM ÁRA: 1,40 FORINT 1982. ÁPRILIS 25., VASÁRNAP Rugalmas alkalmazkodás a változó igényekhez Ä Tudományos Ismeretterjesztő Társulat megyei szervezete szombaton Salgótarjánban, a szervezet Mérleg utcai székhazában rendezte meg értékelő és feladatkijelölő VIII. küldöttgyűlését. A társulat és szervezetei életében ötévenként kerül sor ilyen számvetésre. A résztvevők — a 92 megyei küldött 97 százaléka vett részt az összejövetelen — a megyei elnökség írásos jelentése, valamint Horváth József megyei titkár szóbeli kiegészítése és Zsidai László ellenőrző bizottsági elnök beszámolója alapján tájékozódtak a TIT megyei szervezetének 1977 óta végzett munkájáról. FOLYAMATOS FEJLŐDÉS Az írásos beszámoló statisztikai mellékletéből felfelé ívelő fejlődés körvonalai rajzolódtak ki. Az ismeretterjesztés legfőbb mutatói — a rendezvények és a tartott órák, továbbá a hallgatók száma — bizonyos átmeneti visz- szaesések után folyamatos emelkedésről tanúskodnak. A múlt évben 5092 előadást szerveztek megközelítően 200 ezer hallgató előtt. Ez az öt évvel korábbi szinthez képest több mint ötszázzal több rendezvényt és 25 ezerrel több hallgatót jelent. Az ismeretterjesztés szám szerinti csúcsát megyénkben az elmúlt esztendő jelentette. Az eredményeket közel 900 TIT-tag, értelmiségi tudhatja magáénak. A VIII. megyei küldöttgyűlésen a legtöbb szó természetesen nem a mennyiségi mutatókról esett, hanem a tartalmi, minőségi feladatok teljesítésének mikéntjéről, a megerősítendő tendenciákról, a további szükséges tennivalókról. Horváth József szóbeli kiegészítőjében többek között hangsúlyozta, hogy az ismeretterjesztés . szempontjából ma még fehér foltnak tekinthető helységeket, munkahelyeket tudatos szervező munkával fel kell számolni. Meg kell szervezni a mezőgazdaságban, a közlekedésben, a kereskedelemben dolgozók körében a rendszeres ismeretterjesztést. Az iskolák bekapcsolásával a korábbinál aktívabb, szélesebb körű munkát kell végezni a gyerekek, a fiatalok, a szülők ismereteinek gyarapításában. Növelni szükséges a tanfolyamok, a természetjárások számát is, mert országos összevetésben a területeken megyénk a rangier végén foglal helyet Tartalmi szempontból változatlanul a munka és a mindennapi kultúra igényeinek kielégítése, a szakmai és politikai ismeretek fejlesztése az elsődleges. JELENTÉSEK ÉS VITA Az ellenőrző bizottság véleményét tolmácsoló Zsidai László a gazdálkodás törvényességéről számolt be. Megállapította: megyénkben adottak az ismeretterjesztés korszerű tárgyi feltételei, de azokat az eddiginél hatékonyabb módon szükséges felhasználni. Dr. Molnár Pál, a megyei szervezet alelnöke, a küldött- gyűlés levezető elnöke a TIT alapszabályának módosításával kapcsolatos megyei álláspontot ismertette. A küldött- gyűlés résztvevői egyetértettek megállapításával, mely szerint az alapszabály módosítása időszerű, hiszen a szervezetnek és az ismeretterjesztő tevékenységnek rugalmasan kell alkalmazkodnia a kor változó igényeihez és követelményeihez, képesnek kell lennie a mindenkori megújulásra. A beszámolókhoz kapcsolódó vitában tizenhármán kértek szót. Csomós Sándor a falusi ismeretterjesztés sajátosságairól, Ponviné Oszvald Katalin a KISZ és a TIT együttműködéséről, Németh Árpád a nemzetiségi ismeret- terjesztés sikereiről és gondjairól szólott. Tóth Józsefné a szakszervezetek, Gressai Sándor a MTESZ, Krätsch- mer Lajos a pártszervek és -szervezetek szerepéről közölt hasznos gondolatokat. Kovács Gáborné az idegen nyelv oktatásának problémáit tárta fel, Pádár András az üzemi ismeretterjesztés gyakorlatáról beszélt. Berki Mihály az állami irányítás és a TIT- munka összefüggéseiről, dr. Anna Rutkayova, a besztercebányai szocialista akadémia — a megyei szervezet testvérszervezete — titkára az együttműködés kölcsönös előnyeiről beszélt. Letovai Ildikó a munka színvonalának emeléséről szólt. Dr. Jeney Jenő, a TIT főtitkárhelyettese szakmai kérdéseket taglalt, elismerését fejezte ki a megyei szervezet és értelmiségi tagsága kezdeményezőkészségéért, sikeres tudományos alapú tudatformálásáért. A POLITIKA SZOLGÁLATÁBAN Dr, Gordos János, a megyei pártbizottság titkára a legidőszerűbb politikai kérdésekre, valamint a politika és a tudományos ismeretterjesztés kölcsönhatására, egymás szolgálatára irányította a figyelmet. A TIT a párt politikai céljait szolgálja, tevékenysége azonban nem helyettesítheti az agitációt, a propagandát, a pártoktatást — mondotta. A tudományos ismeretterjesztésnek ma különösen feladata társadalmunk szocialista vonásainak erősítése, tudatosítása, a szocialista erkölcs normáinak, alapelveinek megismertetése és megtartása, a gazdasági törekvések támogatása, az illúzióktól mentes politikai és történelemszemlélet alakítása, szilárdítása. A VIII. küldöttgyűlés 31 tagú elnökséget választott Az elnök dr. Bandur Károly, az MSZMP oktatási igazgatóságának vezetője. Alelnökök: dr. Molnár Pál és dr. Dianovszki Gyula. Titkári tisztében megerősítették Horváth Józsefet. A résztvevők megválasztották az öttagú ellenőrző bizottságot, elfogadták a szakosztályvezetők és az országos választmányi tagok névsorát. A VIII. országos küldöttgyűlésen kilencen képviselik megyénk értelmiségiéit. A múlt század közepén nyitotta meg kapuit Budapesten a mai Irányi utcában hazánk első bölcsődéje Salgótarjánban, az első, a Petőfi bölcsőde 34 éve létesült. Ma már nyolc intézményben 324 gyermek ellátását biztosítják a szakképzett gondozónők. Képünk a megyeszékhely legmodernebb — hetes — bölcső déjében készült, ahol 91 apróságról gondoskodnak. — Fotó: Gyurkó — Országos úttörőtörténeti vándorgyűlés Salgótarjánban „A társadalmi erők összefogása az úttörőszövetség történetében” — Ennek a mottónak a jegyében kezdte meg munkáját szombaton, az országos úttörőtörténeti vándorgyűlés. Az országos elnökség felkérésére a Nógrád megyei úttörőelnökség hívta meg Salgótarjánba az — országos úttörőelnökség mellett működő — úttörőtörténeti szakbizottság tagjait, a megyei úttörőelnökségek képviselőit, és a mozgalom történetével foglalkozó szakembereket. A vendégek szombat délelőtt — városnéző kőrútjuk során — felkeresték a megye- székhely két úttörő-emlékhelyét, a harminc esztendeje átadott tóstrandi úttörő-váltótábort, és a salgóbányal Lovász József KISZ-vezetőképző iskolát. melynek területén 1953ben táboroztak először úttörők, s ahol 1965—1969 között a mozgalom helyi bázisa volt. Délután a Nógrádi Sándor Üttörőházban Salgótarján város vezetőivel találkozott a vándorgyűlés negyven résztvevője, majd ellátogattak a Petőfi Sándor Általános Iskolába, ahol a Salgótarjánban elsőként — 1947-ben — megalakult úttörőcsapat vezetői és egykori tagjai számoltak be a V. I. Lenin úttörőcsapat közel négy évtizedes mozgalmi munkájáról. A „Nógrád megye bemutatkozik” és a „Város a völgyben” című filmet már szálláshelyükön, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának Oktatási Igazgatóságán tekintették meg a vendégek. Itt kerül sor ma délelőtt a szakbizottságok tanácskozására is. Az országos úttörőtörténeti vándorgyűlés résztvevői a vasárnap délutánt Szécsény- ben töltik, ahol a múzeumbarát úttörőraj tagjai kalauzolják őket a Kubinyi Ferenc Múzeumban. A vándorgyűlés utolsó programjaként a vendégek ellátogattak a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolába, amely erre az alkalomra úttörőtörténeti kiállítást rendezett, és találkoznak a nagyközség vezetőivel. Kádár János hétfőn a Német Szövetségi Köztársaságba utazik Kádár János, a Magyar ségi kancellár meghívására Szocialista Munkáspárt Köz- április 26-án, hétfőn a Német ponti Bizottságának első tit- Szövetségi Köztársaságba uta- kára Helmut Schmidt szövet- zik. (MTI) SIKERES SEREGSZEMLE 181 SKÜ a EegioiibaK közöli Az ipari miniszter és az illetékes ágazati szakszervezetek központi vezetősége 1981. évi eredményeik alapján az alábbi vállalatokat tüntette ki. „Kiváló vállalat’* címmel: Athenaeum Nyomda, Békés megyei Vegyesipari Vállalat, Bonyhádi Cipőgyár, Budapesti Bútoripari Vállalat, CAOLA Kozmetikai és Háztartásvegyipari Vállalat, Carbon Könnyűipari Vállalat, Csepel Művek Fémműve, Diósgyőri Gépgyár, Dunai Kőolajipari Vállalat, Duna menti Hőerőmű Vállalat, Észak-magyarországi Vegyiművek, Fegyver- és Gázkészülék- gvár, Finomszerelvénygyár (Eger), Fővárosi FOTÓ Vállalat, Fővárosi Vegvesipari Szolgáltató Vállalat, Fővárosi Távfűtő Művek, GANZ Villamossági Művek, Győri Kötöttkesztyű isry ár, Baidú-Bihar me- gvei Textilfeldolgozó Vállalat, Hódmezővásárhelyi Divat Kötöttárugyár, Kecskeméti Mezőerazda- ségi Géngyártó és Szolgáltató Vállalat, Kender-juta és Politextil Vállalat, Kohászati Gyáré ni tő Vállalat. Kossuth Nyomda, Kőbányai Gvógyszerárugyár, Könnyűipari Szerelő és Építő Vállalat. Kőolajkutató Vállalat. Magyar Haió- és Haruffvár. Mag var Optikai Művek. Mao'varóvári Timföld- és MUkn- rvudgvár. Mechanikai Laboratórium Hírad^steehP’ka.i Kísér'''4-! vállalat. Medicor Művek, Nitroké- m;a loartfűepek, Oroszlánvi Szénbányák. Pamutnvomőipari Válla1'''. Pest megyei Vegvi és Divat- cil’kipari Vállalat, Sabaria Cipő- g^'ár, Píú~^ariáni Kohászati Üzemi «»k:. János Nyomda, SAv? Vállalat, Szekszárdi Bíitorir-nr* Vállalat. Tiszántúlt A ra*^»szo!°"ii4 ^4^ vállalat. Vas m®- VfgvpdniH vonalat. v»»vz*v j«*-"-'? cTőv*H-ír»'’ák. Videoton Flekt- *■ Zala megyei Pakntmi Vállalat. Vadászok küldöttközgyűlése Salgótarjánban Emelni kell a vadgazdálkodás Megyei kórustalálkozó Szécsényben % Küldöttközgyűlést tartottak a vadászok tegnap Salgótarjánban, a Hazafias Népfront székházának tanácstermében. A tanácskozást a MA VOSZ Nógrád megyei intéző bizottsága hívta össze, hogy értékelje az elmúlt esztendőben végzett munkát és kijelölje erre az esztendőre a feladatokat. A tanácskozáson részt vett Devcsics Miklós, a Nógrád megyei Tanács elnöke, a MA VOSZ Nógrád megyei intéző bizottságának vezetője. Köszöntötte a megjelenteket, felhívta figyelmüket, hogy a vadászat is nagyobb szakmai hozzáértést követel, és a társaságoknak ennek megfelelően kell a vadgazdálkodást végezni. Az intéző bizottság jelentését Tóth József, megyei fővadász terjesztette a küldött- közgyűlés elé. Bejelentette, hogy a megyei vadásztársaságok az elmúlt évi vadkilövési tervüket jelentősen túlteljesítették. Elsősorban a vaddisznó apasztására fordították a nagyobb figyelmet, megelőzve ezzel a vadkároszínvpnalát kát. Szólt az üzerrttervről, amely tízéves távlatban jelöli meg a vadgazdálkodást. Felhívta a figyelmet, hogy a tervben megjelölt feladatokat maradéktalanul teljesíteni kell mind az állatok létszámszabályozását illetően, de a vadgazdálkodás, vadászati berendezések, az állatok etetése és védelme tekintetében is. Az előadó ezt követően ismertette a vadállomány jelenlegi helyzetét a megyében. Szólt a vadértékesítésről, külföldi vadászok vadásztatásáról, amik összefüggésben vannak a társaságok gazdasági helyzetével A bevételi többletek döntően összefüggnek a társaságok gazdasági helyzetével. E téren is jelentős előrehaladás mutatkozik a megyében, mert a vadásztársaságok anyagi helyzete évről évre stabilizálódik. A bevétel 75 százaléka lőtt vad eladásából, valamint külföldi vadászok vadásztatásából keletkezett. A megyei fővadász ezt követően az apróvadállomány helyzetét elemezte. Mint ismeretes, igen nagymértékben leapadt a nyúl; a fácán, a fogoly száma Nógrádbm. Hangsúlyozta továbbá: miközben egyes vadásztársaságok vezetői örülnek, hogy emelkedik a vaddisznó létszáma, szinte tétlenül nézik, hogy a fácán három-négy év leforgása alatt eltűnt a területről. Nem szabad tétlenül nézni a vadászoknak, hogy égetik a nádasokat, a bokros területeket, azt sem, hogy a tarlókat felégetik, mert ezzel rendkívül nagy kárt okoznak a vadállományban, de kárt tesznek a természetben és környezetben egyaránt. Végül a szakmai munka színvonalának emeléséről, a hivatásos vadászok helyzetéről adott számot a küldött- közgyűlésnek az előadó. A vitában többen kértek szót. Általános vélemény olt, hogy Nógrád megyében a vadászat területén még nagy tartalékok vannak, amelyeket hasznosítani kell, a vadászat színvonalának emelése érdekében. A hagyományokhoz híven ismét Szécsényben került sor a Nógrád megyei öntevékeny, énekkarok seregszemléjére, a nagyközségi tanács, a II. Rákóczi Ferenc Művelődési Központ. és a szécsényi Erkel Ferenc szövetkezeti vegyes kórus fenntartó szerveinek rendezésében. A VIII. megyei kórustalálkozót tegnap — április 24-én este — Földi László, Szécsény nagyközség Tanácsának elnöke nyitotta meg, beszédében méltatva e nemes hagyomány közművelődési jelentőségét Idén tíz énekkar mutatkozott be a találkozó új színhelyén, a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolában. Közöttük — vendégként — Vác városának KISZ-kórusa is fellépett. A magyar és szlovák népdalcsokrot előadó legéndi pávakört Gáspár Mária vezényelte. A balassagyarmati szövetkezeti vegyes kar műsorán — többek között — Kodály-művek szerepeltek. A kórust Ember Csaba vezényelte. szólót énekelt Lengyel Judit Szarka Lajosné vezényelte a Börzsönyvidéki ÁFÉSZ nézsai vegyes karát, akik a magyar és szlovák népdalok mellett még egy lengyel népdallal is kedveskedtek a szépszámú közönségnek. A salgótarjáni pedagóguskórust és a salgótarjáni Bányász férfikart egyaránt Virág László dirigálta. A szécsényi Álba múzeumi kórus karmestere Várkonyi Balázsné, a salgótarjáni József Attila Megyei Művelődési Központ kamarakórusának karnagya Guthy Éva volt. A pásztói járást —- Balázs Ferenc vezényletével — a pásztói munkáskórus képviselte. A házigazdák Erkel Ferenc szövetkezeti vegyes kórusát Várkonyi Balázsné, illetve Borda István dirigálta. A váciak Kodály-emlékmű- sort adtak elő — nagy sikerrel A hangverseny „záróakkordjaként” Antal József, a Balassagyarmati járási Hivatal művelődési osztályának vezetője adta át az elismerő okleveleket a találkozó résztvevőinek. Az együttesek műsorát dr Baross Gábor Liszt-díjas karnagy és Sapszon Ferenc a Maayar Rádió karigazgatója értékelte.
