Nógrád. 1982. április (38. évfolyam. 77-100. szám)
1982-04-16 / 88. szám
Kert, fazon, kór Táppénzmag a táppénzzel kapcsolatban két dolgot érdemes megvizsgálni — javallottá tréfásan egy varroda illetékese. Egy: hogy állnak az illetők hobbikért dolgában. Kettő: milyen nehéz munka van éppen soron az üzemben. Ha bonyolult a fazon, a táppénzes-állomány sokasodik. Átlagon felül Valójában persze komoly okai vannak a táppénzes állomány változásának; mind a növekedésnek, mind a csökkenésnek. Megyénkben az utóbbi időben inkább a növekedés jellemző. A táppénzesnapok aránya a ledolgozattak- hoz viszonyítva januárban 5,9 százalék volt. Megyénkben 6,1 százalék. Februárban mindkét mutató növekedett: az orszáCB-telefonösszeköttetést építenek ki öt, egymással társult Nógrád megyei termelő- szövetkezet között. A berendezések nemcsak a tsz-központok kommunikációját könnyítik meg, de azt is lehetővé teszik, hogy a napi irányítást, munka, szervezést végző vezetők közvetlenül kapcsolatba lépjenek a legfontosabb gépek kezelőivel. A mikrokörzeti CB-tele- fonhálőzatot az idén nyáron, a nagy mezőgazdasági munkák idejére helyezik üzembe. A kishartyáni, a nógrádme- gyeri, a karancssági, a nagy- bárkányi és a karancslapujtői szakban az ÁFÉSZ-eknél 5,1 százalékos lesz — a tervek szerint — a bérszínvonal évenkénti emelkedése. Ezzel a más ágazatokhoz viszonyított aránya észrevehetően — várhatólag — nem módosul megyénkben. Az előirányzott szociálpolitikai ráfordítások megfelelnek a SZÖVOSZ előírásainak: a jóléti és kulturális alap 1985-re minden ÁFÉSZ-nél eléri az egy főre jutó ezer fogós 6,5 százalék volt, a megyei 6,9. Szembeötlő, hogy főként a női munkaerőt foglalkoztató üzemekben, valamint a nehéz fizikai tevékenységet igénylő munkahelyeken szökik magasra a táppénzen levők hányada. Így a bátonyi harisnyagyárban, a tarjáni ruhagyáriján, illetőleg a bányavállalatnál, az ötvözetgyárban, bizonyos fokig az SKÜ- ben és így tovább. A ruhagyárban például 8 százalék fölötti arányt mérnek az illetékesek. — Ennek elsődleges oka az, hogy itt sok nő dolgozik. Köztük fiatal családanyák — mondja Szentkúti András üzemvezető. — A második oka az, hogy az embereket sok mindennel fölveszik táppénzre — de ezt nagyon óvatosan kell megfogalmazni! tsz társulása az első a megyében, amely nem egy-egy alkalomra kötődött, s nem csudán egyetlen ágazat tevékenységére szorítkozik, de a gazdálkodás egészét kívánja összehangolni. Egymást segítve intézik szállítási, anyagbeszerzési munkájukat, szakosítani kívánják a gépjavítást és az alkatrész-raktározást is. A kampánymunkák idején megszervezik a nagy gépek munkairányítását, cseréjét, valamint folyamatos karbantartását. A CB-összeköttetés ezt az együttműködést fogja megkönnyíteni. rintot. A munkafeltételek javítására az előző tervidőszaknál nominálisan húsz százalékkal nagyobb összeget fordítanak. Az összes szociálpolitikai célú költség 121 százalékkal nagyobb az előző ötéves tervhez képest. E növekedés, figyelembe véve az összes változó körülményt, indokolt; így némileg integrálódik a szociálpolitikai nívó. Ugyanakkor az üzlethálózat kicsi egységeiben a-föltételek javítása korlátozottan valósítható meg. Csúcs: hétfő és péntek — Van-e alap arra, hogy némelyik táppénzre vonatkozólag az emberben kételyek támadjanak? — Általában a hét elején, vagy a hét végén ugrik fel a táppénzesek aránya. Tehát vagy a csütörtök—péntekkel, vagy a hétfő—keddel nyúlik meg a hét végi pihenés. Ezek kimutatható tények, hosszabb időn keresztül. A szakember szerint e körülménynek nincs köze a bevezetőben említett „hobbikert- effektushoz”. Azt viszont nem tartja kizártnak, hogy a háztartási teendők és a hétvégi- hételeji táppénzcsúcs között talán sejthető némi összefüggés. Időnként kezdeményezik a munkaügyi osztályon, hogy tartsanak ellenőrzést a „táppénzfronton” : azaz látogassák meg a betegeket, valóban kór ■'erte-e le őket a lábukról, vagy „pótszabadságra” volt szükségük valamely gyakorlati célból. Az anyagfölvétel napján ugyancsak kértek ilyen inspiciatúrát; akkor tizenket- ten voltak távol, a várandósa- kat nem számítva. — Elenyésző arány az, amelyben a betegeket nem találják otthon a látogatók — közli Raffaelné Berze Erzsébet, a munkaügyi ossztály irányítója. — Az otthon nem levők nagy része is igazolja, hogy éppen vizsgálaton vagy kezelésen volt a kérdéses időben. — Jogos, indokolt a táppénzállományba vétel minden esetben ? — Van, amikor biztosan tudjuk, hogy igen, indokolt. De általában mi ezt nem tudjuk eldönteni. Nem is feladatunk. — Mik lehetnek az okai az átlag fölötti mutatóknak? — Sok a gyerekes anya, aki a beteg kicsivel marad ott; hon. Nem kevés a nyugdíj előtt álló, könnyen megbetegedő asszonyok száma. Az előírások biztosítják a lehetőséget a táppénzre, és akinek szüksége váh rá, igénybe veszi. Mutatók és megokolás Adatok, indokok; tények, érvek egymás mellett, egymással szemközt. Egyik oldalt az országos és a megyei mutatók egybevetése, vele átel- lenben a logikus, emberi megokolás. Egyik is, másik is kikezdhetetlen. Együtt a kettő mégis kétkedést ébreszt. Lehet, hogy ennek nem csupán a túlfinomult arányérzék a kiváltója? (molnár) CB-összeköttetés tsz-ek között Munkafeltételek az ÁFÉSZ-ekben Ebben a középtávú tervidőKuícsemberek Ki leszokott a vendégségről Aligha akad a megyében akár egyetlen ember is, aki tőle gyakrabban fordul meg italboltokban, presszókban, éttermekben. Pedig Budavári István igen józanéletű ember. Ahogy az előbbi állítás is igaz, úgy ez is: alig akad még egy ember a megyében, aki oly ritkán térne be az előbbi helyekre vendégként, mint éppen ő. A dolog teljesen logikus és rendjénvaló. Mindössze any- nyit kell még tudni hozzá, hogy Budavári István szerelni, javítani, tatarozni jár a vendégfogadókba. Ö az az ember. akinek láttán az üzletvezetőknek nyomban a gondok, bajok jutnak az eszükbe, hogy mit kellene megreparálni, kicseréltetni, s hogy jaj, milyen sürgősen! Ezért aztán szépen le is szokott arról, hogy vendégként is be-betérjen. Minek, hiszen vendégjogát akkor sem tisztelnék ! Mindezt nem panaszképpen mondja a 35 éves zömök fiatalember, csak említi éppen, ha mór kérdezték. Eszébe sincs ilyesmiket felhánytor- gatni, hiszen ő vállalta ezt a posztot, a Nógrád megyei Vendéglátó Vállalat vertikális üzemének vezetői tisztét, s vette ezzel nyakába vagy 130 vendéglátó üzlet gondját-ba- ját. Másütt a reggelek a leg- •sendesebhek, a salgótarjáni Kővirág presszó melletti ud- ’"•rbí'O ilyenkor áll a feje tetején minden. Mire a kuszaságban kezdenének a rendeződés jelei megjelenni, újabb telefonos segélyhívások érkeznek; leégett a főkapcsoló, kilyukadt a tartály, eltörött a fagyikeverő, de ugye, azonnal indulnak? Budavári István sóhajt egyet, s kezdi az egészet elölről. — Nem tagadom, ezeket a zűrzavaros reggeleket mindmáig nem tudtam megszokni — végigsimít félrefésült haján, korához képest szépen szaporodnak benne az ősz szálak. Ügymond, itt szerezte őket, mert hát nem öregszik az ember, csak némely változásokon esik át. Ügy ismerték meg őt az itt töltött négy év alatt, hogy mint sajátját igazgatja az üzemet. Gyorsan, jól és olcsón old meg feladatokat, ahogyan otthon is iparkodik az ember. Addig variálja, pá- szítgatja össze a lehetőségeket, míg házilag is megvan az, ami egyébként drága volna, vagy sehol nem kapható. — Nem azért, mert én ilyen tökéletes vagyok, a szükség viszi rá az embert — magyarázza. — A hütöalkatrész-ellátás országosan nagy gond. Hogy mi lesz velünk a nyáron, nem is tudom... A hatté- gelyes fagyipulthoz nem lehet keverőüstöt kapni,-azt is házilag kell bütykölni. Kettőt már sikerült felújítani, eddig még állják a próbát. A fagyi forgó keverőjét, s régebbi típust már senki nem gyártja. Mi minta alapján elkészítettük az öntvényt egy kisiparossal, a finom munkát, magunk végezzük el rajta. Hivatkozhatna persze alkatrészhiányra, mert igaz, de restelli ezt az ember. Budavári István meg főleg tartja magát annyira, hogy nem a kényelmesebbik megoldáshoz folyamodik. Ha ilyen típus volna, mit bánja, hogy sok áramot fogyaszt a hűtőkamra, drága az üzemeltetésé! De ez a dolog is szálka volt a szemében mindaddig, míg Somoskői Miklóssal együtt ki nem fundálták a megoldást. Átalakították ventillátorra léghűtésre és kisebb fogyasztásúra — évi százezer forintot megspórolva vele a -álla- latnak. — Az ötlet lényegét leírják a szakkönyvek — legyint, Aki mer az nyer A jelenlegi indirekt gazdaságirányítás olyan önálló vállalati gazdálkodást tesz lehetővé, amelyre eddig nem volt lehetősége az üzémeknek. Fokozottam érvényes ez a mezőgazdasági nagyüzemekre és ezen belül is a termelőszövetkezetekre. A gazdaságok valóban érdekeltek a gazdasági eredményekben, a minél nagyobb nyereség elérésében. Megfordult folyamat Az üzemek többsége élt és jól élt a kínálkozó lehetőségekkel — ezt elsősorban a kiegészítő tevékenység dinamikus fejlődése mutatja — de akadtak akik nem használták ki sem a gazdaságirányításban, sem saját adottságaikban rejlő lehetőségeket. Való igaz, hogy a kezdeményezés, a vállalkozás- mindig kockázattal jár, viszont az is igaz, hogy enélkül bajos igazán jó eredményeket produkálni. Egyesek nem kis megdöbbenéssel tapasztalják, hogy megfordult az a nem is olyan túl régi folyamat, amikor a jószágot és egyéb javakat a közösbe befele vitték, s félelmüknek, nemtetszésüknek adtak hangot, amikor egy-egy gazdaság kihelyezi állatállománya egy részét, kiadja szőlejét, vagy éppen erdejét. Holott ez csak az egészséges változás jele, amelyben a nagyüzem szerint és a nagyüzemmel kooperáló szerint is gazdaságosabb az új módszer. Csupán az érdekesség kedvéért is érdemes felsorolni, hogy mi mindent adtak ki a nagyüzemeink bérbe, tartásra, használatra az erre vállalkozó tagoknak, dolgozóknak, kistermelőknek. A Magyamándort Állami Gazdaság 660 anyajuhot, amelyek bár Pest megyében legelnek, a gazdaság tulajdonát képezik. Hízósertés-alapanyagot háztájiba, mintegy ezer darabot juttattak. Az al- sótoldi termelőszövetkezet 300 anyajuhát egy környék béli erdész gondozza. A nógrádi termelőszövetkezet baromfijai is a kistenyésztők óljaiban kárálnak, s hasonló módszeren törik a fejüket a szécsényi termelőszövetkezet vezetői. Karancslapujtőn a tehenek egy része a háztájiban tejel, s a kazári közös gazdaságban is megpróbálkoznak a szarvasmarha kihelyezésével. A Mátraaljai Állami Gazdaság évek óta több ezer malacot ad ki bérhizlalásra, s mindeddig nem fizettek rá sem ők, sem a hizlalók, sem az állam. A malacok olcsóbban híztak — a ház körüli hulladékok felhasználásával — a gazdaság meg több jószágot értékesíthetett, mint azelőtt. mint ki nem' sokra tartja az egészet, főleg mivel utána van már. — A többit meg kiszámolja, összehozza az ember. Budavári István univerzális szakember. Szakmája szerint villanyszerelő, de ért a hegesztéshez, vízvezeték-szereléshez, valamennyi vendéglátóipari géphez. Ezermester! S mert ilyen, s mindig újat talál munkájában, nem tud ráunni arra. — Csak az az egy baj van, hogy nem látványos, amit mi csinálunk — panaszolja. — Hálátlan a mi munkánk, a tódozás-fódozás, ezt nem lehet nagybetűvel meghirdetni. Ami úgy istenigazából látszik is, olyan ritkán akad. De itt, a szomszédban, a Kővirág presszót mi öltöztettük át. Nem gondolja, hogy az egész rendes munka volt? Ügy tűnik, Budavári Istvánt vonzzák a hálátlan feladatok. Így kell lennie, hiszen munkája mellett a sütés-főzés a második szenvedélye. (Kollégája először itt szól bele; nemcsak szeret, tud is!) Gasztronómiai költeményeinek is percek alatti pusztulás a sorsa, s miután kiürülnek feltornyozott tálai, mi marad? A jóllakottak kellemes közérzete. Jól sikerült munkáival ugyanezt éri el: rendet csinál, nyugodt, jó légkört teremt. Ami azért — gondoljunk csak bele — nem mindig és nem mindenkinek sikerül. Szendi Márta A pásztói termelőszövetkezet nemrégiben adta ki tagjainak 30 hektárnyi nagy- üzemileg nem művelhető szőlőjét, nem kis visszhangot kiváltva ezzel a lépésével. Mint például a csiga... Valamennyiben közös vonás, a kezdeményezőkészség, a kockázat vállalása a gazdaságosabb termelés reményében. Néhány évvel ezelőtt még elképzelhetetlen volt, hogy egy mezőgazdasági nagyüzemben a legfontosabb követelmények között emlegessék a kezdeményezést, azonos szintre emelve a felelősséggel, a fegyelmezettséggel és az igényességgel, mint az előrehaladás nélkülözhetetlen tényezőivel. Mindezt a karancslapujtőiek mondják,' s elért eredményeiket szemlélve, nem beszélnek a levegőbe. Ez egyébként az a termelőszövetkezet, amelyik nem restellte a MAVAD-tól visszavásárolni az apró csigákat és szétengedni erdeiben, abban a reményben, hogy jövőre meghíznak és pénzt hozhatnak a kasszába. Ezt remélik a kishartyániak is a rókától, amelyektől hamarosan várják az első köly- köket. Ezeknek gereznájából még aligha lesz bunda — más használatára —, mert a létszámot szeretnék növelni. Legalább addig, ameddig az elhullott baromfiak elegendő táplálékot jelentenek a rókákJelenleg két — a kazár-pó- lyosi és a homokterenye-kőte- tői — külszíni fejtés üzemel a Nógrádi Szénbányáknál. Ezt megelőzően volt már egy. a hatvanas években. Jánosak- na térségében; helyén most gyönyörű halastó fekszik, s az hasonlóképp eredményesnek bizonyult, mint a mostam kettő. Tavaly a nagybátonyi szénosztályozóba csaknem kétszázötvenhatezer tonna külszíni szenet szállítottak el Kazárról nak. Igaz már eddig is több jelentkező akadt, aki jelezte, szívesen beszállna az „üzletbe”. S ez egyúttal azt is mutatja, hogy élénk érdeklődés, figyelem és szimpátia kíséri a kezdeményezőket. Akkor is, ha ez nem mondható el mindenkiről. .. A kishartyáni termelőszövetkezetben is még mindig feketebárány a juhászat, bár tavaly már kissé fürdetgették, idén valószínűleg egy részét kiadják, szerződéses alapon 'az arra vállalkozóknak. A kezdeményezések sorát bővíti az ez évben induló lovasisko- lájuk is, amellyel a lovag’ás iránti igényt kívánják meglovagolni, kihasználva adottságaikat, a megyeszékhely közelségét. A tervekben szereoel még a szervizüzem és a kisr körzeti együttműködés további fejlesztése, az AGROFA- hoz és a GITR-hez való csatlakozás, a folyékony műtrágyázás bevezetése éppen úgy, mint az autósportban rejlS lehetőségek kiaknázása. A gazdálkodás eredményessége több tényezőtől függ a mezőgazdaságban is. A termőföld minőségétől, s ea adott a megyében. Az eszközellátottságtól. s ez elsősorban anyagiak kérdése, valamint a szakemberektől. a vezetőktől, akiktől a kezdeményezőkészséget méltán ei lehet várni. S ezzel a legtöbb nagyüzem-- ben tisztában is vannak! Zilahy Tamás és Homokterenyéről és az idei évkezdet is bíztató. Március végéig több mint nyolcvanezer tonnát fejtettek le a gépek. A megnövekedett energiaigények kielégítésére a Nógrádi Szénbányák idén kétmilliós költséggel újabb külfejtések helyének kutatását végzi el- A fúrógépek hamarosan felvonulnak a Mátranovák melletti Nvírmed-puszta és Pipis-hegy, valamint Gyulakesz: területéNQGRAD — 1982. április 16., péntek Szakmailag képzett ifjú szakemberek népes hada biztosítja a cserhátsurányi termelőszövetkezet gépműhelyében az erő- és munkagépek szervizelését, értő kézzel javítják a hibákat, végzik a karbantartást. Képünkön Varga István szerelő K 700-as munkagép IH tárcsáját újítja fel Csizmadia László traktorossal.- kj Siker után — kutatások
