Nógrád. 1982. március (38. évfolyam. 51-76. szám)

1982-03-03 / 52. szám

Szovjet—lengyel tárgyalások Brezsnyev és lyihonov megbeszélése Jaruzelskivel Befejeződtek a tárgyaJások Leonyid Brezsnyev és Woj- eiech Jaruzelski kedd délelőtt megtartott baráti találkozóján áttekintette a Szovjetunió és Lengyelország politikai, gaz­dasági, tudományos-műszaki és kulturális együttműködése továbbfejlesztésének kulcs­kérdéseit, a szovjet és a len­gyel nép, az SZKP és a LEMP közötti testvéri barátság meg­szilárdításával kapcsolatos fel­adatokat. Brezsnyev és Jaruzelski egy­öntetűen ítélte meg a nemzet­közi helyzetet. fejlődésének távlatait. Aláhúzták, hogy a Szovjetunió és a lengyel Nép- köztársaság továbbra is meg- védelmezi a szocialista közös­ség érdekeit, hozzájárul a né­peknek az imperialista fenye­getés, nyomás és zsarolás el­leni küzdelméhez. A két ország mint eddig is, következetesen küzd azért, hogy a nemzetközi politikában fordulat következ­zék be a feszültségtől és a konfrontációtól a döntésre érett nemzetközi kérdések bé­kés megoldása, az enyhülés és a józan ész diadalának politi­kája felé. Mint a találkozóról kiadott közlemény hangoztatja, a meg­beszélés szívélyes, elvtársi légkörben ment végbe, a meg­vitatott kérdésekben azonosak voltak a nézetek. Nyikolaj Tyihonov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tag­ja, a Szovjetunió Miniszterta­nácsának elnöke kedden a Kremlben találkozott Wojciech Jaruzelskivel, a LEMP KB el­ső titkárával, miniszterelnök­kel, aki lengyel párt- és álla­mi küldöttség élén tartózkodik a szovjet fővárosban. Aláírták a magyar—*ráki együttműködési megállapodást Kocsis Tamás, az MTI ki­küldött tudósítója jelenti: Marjai József miniszterel­nök-helyettes és Hasszán Ali, az iraki forradalmi parancs­nokság tanácsa tagja, keres­kedelmi miniszter, a magyar— iraki gazdasági együttműkö­dési állandó vegyes bizottság két társelnöke Bagdadban hétfőn aláírta a bizottság nyol­cadik ülésszakának jegyző­könyvét. A kormányszintű bi­zottság ülésszakán megállapí­tották, hogy Magyarország és Irak között a baráti kapcso­latok az elmúlt időszakban je­lentősen kiszélesedtek, új te- iületekkel bővültek, s meg­erősödtek az együttműködés tartós elemei. Irak a másfél éve tartó háború ellenére dinamikusan fejleszti gazdaságát, ami le­hetőségeket biztosít magyar vállalatoknak is beruházási javak szállítására, építési és szerelési feladatok elvégzé­sére. A bizottság legutóbbi, hetedik ülésszaka óta ennek megfelelően a külkereskedel­mi forgalom tovább növeke­dett, 1981-ben 241 millió dollárt tett ki, s elérte az eddigi legmagasabb szintet. Irak a fejlődő országok kö­zül továbbra is Magyaror­szág legnagyobb külkereske­delmi partnere. A vegyes bizottság üléssza­ka kapcsán lezajlott magas szintű magyar—iraki tárgya­lásokon — köztük Marjai Jó­zsef megbeszélésein Taha Jasszin Ramadannal, a for­radalmi parancsnokság ta­nácsa tagjával, a kormány el­ső elnökhelyettesével és más iraki vezetőkkel — megerő­sítették a két ország készsé­gét a kapcsolatok és együtt működés tartalmának to­vábbi elmélyítésére és ki bontakoztatására. Az ülésszak eredményei alapján a magyar vállalatok­nak a következő időszakban elsősorban az energiater­melés és -elosztás, egészség­ügy, járműgyártás, mezőgaz- gazdaság és a vízgazdálkodás terén vannak piaci lehető­ségeik Irakban. Marjai József megbeszélést folytatott Tahír Taufik ipa­ri és bányaügyi miniszterrel és Szadun Ghaidan minisz­terelnök-helyettessel, szállí­tási és távközlési miniszter­rel, a forradalmi parancsnok­ság tanácsának tagjaival. A kormány elnökhelyettese va­sárnap megtekintette a Bag­dad körzetében lévő Abu Ghraibben az épülő hűtőhá­zakat, megbeszéléseket foly­tatott az iraki megrendelők­kel, az építkezés magyar ve­zetőivel és a munkáskollek­tívával. Marjai József miniszterel­nök-helyettes kedden a kora reggeli órákban hazaérkezett Bagdadból. Személyi kérdésekben döntött a bo>gár pártplénum Szervezeti kérdésekről dön­tött kedden a Bolgár Kom­munista Párt Központi Bi­zottságának teljes ülése. A KB plénuma BKP KB Politikai Bizottságának tagjá­vá választotta meg Milko Ba­levet, a BKP KB titkárát. Peko Takovot, saját kéré­sére, egészségi állapotára va­ló tekintettel felmentették PB-tagsága alól. A plénum Grisa Filipovot, a Bolgár Népköztársaság mi­nisztertanácsának elnökévé történt megválasztása miatt felmentette KB-titkári tiszt­sége alól'. . Kiril Zarevet, a bolgár mi­nisztertanács elnökhelyettesét, az állami tervbizottság elnö­két megválasztották a BKP KB titkárává. A plénum kizárta a BKP KB tagjai sorából Mircso Szpaszovot. Zsivko Popovot bűncselek­mény elkövetése miatt a tel­jes ülés kizárta a BKP KB póttagjai sorából és a pártból is. Palesztin vélemény Mitterrand közel-keleti útjáról Mitterrand francia elnök ma kezdődő izraeli láto­gatása nem szolgálja sem a kö­zel-keleti válság, sem a pa­lesztin kérdés rendezését — jelentette ki Ahmad Szidki Dadzsani, a Palesztinái FeLsza- badítási Szervezet vb-tagja egy bejrúti lapnak nyilatkoz­va. Rámutatott: kiegyensúlyo­zott francia politikáról csak akkor lehetne beszélni, ha Mitterrand izraeli látogatását hivatalos francia—palesztin találkozó előzte volna meg. A szocialista kormány adós még azzal az egyértelmű, elvi poli­tikával, amely az 1967-es ag­resszió u*án jellemezte Párizs magatartását. A PFSZ egyértelmű francia állásfoglalást vár árról, hogy palesztin földön létre kell hoz­ni a palesztin nép független államát — folytatta Dadzsani. — Elengedhetetlen követel­mény továbbá a PFSZ hivata­los elismerése. Tarthatatlan állapot ugyanis, hogy a nyu­gat-európai államok bármilyen lépésre ösztökéljék a PFSZ-t, amíg megtagadják tőle az elis­merést. Ugyancsak megenged­hetetlen, hogy a nyugat-euró­pai államok közvetlen tárgya­lásokat folytassanak az ag- resszorral és a megszállóval és ne folytassanak közvetlen, ma­gas szintű párbeszédet a PFSZ- szel. 2 NÓGRÁD — 1982. március 3., szerda A Szovjetunió és a Lengyel Népköztársaság a Moszkvában megtartott tárgyalásokon ki­fejezésre juttatta azt az elha­tározását, hogy továbbfejleszti mindenoldalú együttműködé­sét. A két ország küldöttségei kije len-te tték: k u darc ra van ítélve minden olyan kísérlet, amely arra irányul, hogy alá­ássa Lengyelországban a szo- cializmusj, A Wojciech Jaruzelski által vezetett lengyel párt- és állami küldöttség tárgyalásainak be­fejezéséről kiadott rövid köz­lemény aláhúzza: a megbeszé­léseken a szovjet fél kifejezés­re juttatta, hogy teljés mér­tékben megérti a szükségálla­pot bevezetését Lengyelország­ban. Szovjet részről sikereket kívántak a lengyel népnek a válság leküzdéséhez. A Szov­jetunió eddig is segítséget és támogatást nyújtott Lengyel- országnak és így támogatást nyújtott a szocialista Lengyel- országnak, barátjának és szö­vetségesének és így jár el a jövőben Is. A Szovjetunió és Lengyelor­szág határozottan elítéli és el­utasítja az Egyesült Államok és más tőkésországok beavat­kozását a Lengyel Népköztár­saság bel ügyeibe. A felek át­tekintették a Szovjetunióval és a Lengyel Népköztársaság­gal szemben az Egyesült Álla­mok és néhány szövetségese részéről foganatosított diszk­riminációs intézkedéseket és megállapították: ezek nyílt zsarolást, nyomást jelentenek, kísérletet jelentenek arra, hogy felborítsák az államközi kap­csolatok békés rendjét. Ezek a kísérletek egyúttal fenyegetik Európa békéjét és biztonságát is. A felek egyetértettek a nemzetközi helyzet megítélésé­ben. Elítélték az Egyesült Ál­lamokat azért, mert növeli a fegyverkezési hajszát. Állást foglaltak az ellen, hogy Euró­pában új amerikai nukleáris rakétákat helyezzenek el. Az európai országoknak — álla­pítja meg a közlemény — más megoldásra van szükségük: a katonai szembenállás csökken­tésére, arra, hogy földrészün­ket megszabadítsák a nukleáris fegyverektől és az egyéb tö­megpusztító fegyverektől. A Szovjetunió és Lengyelor­szág állást foglalt amellett, hogy haladéktalanul újítsák fel a hadászati fegyverek kor­látozásáról korábban megin­dított szovjet—amerikai tár­gyalásokat. Elítélték azt a wa­shingtoni döntést, hogy új tö­megpusztító fegyverek, vegyi fegyverek gyártását kezdik meg. (MTI) Barátaink életéből Szovjet építési program ' A nagy ipari építkezések száma a Szovjetunióban eb­ben az évben nem növekszik. Akadályt emelnek a beruhá­zási eszközök szétforgácsolá- sának útjába, a pénzt és a munkát az év folyamán üzem­be helyezendő objektumok el­készítésére összpontosítják. Így a nagy létesítményeket a tervben előírt időben haszná­latba vehetik. KONCENTRÁLT KORSZERŰSÍTÉS Ennek a korlátozásnak van más előnye is: lényegesen nö­velhető az építő-szerelő mun­kák nagysága a működő üze­mekben. Ezeket bővítik, ellát­ják új technikával, automati- kával és elektronikus vezér­lőeszközökkel. Elsősorban a kohászatban, a gépgyártásban, a vegyiparban és a kőolajve- gyészetben, valamint a tudo­mányos-műszaki haladást meghatározó más ágazatokban kerül sor korszerűsítésre. Itt egészen közel jutunk a kitű­zött célhoz: javítani kell a termékek minőségét, s nem­csak mennyiségüket növelni, s emellett eszközökben anya­gokban, nyersanyagban és időben lényeges megtakarí­tást kell elérni. SOK FÜGG AZ ÉPÍTŐKTŐL Érdemes hangsúlyozni az 1982. évi épétkezések egy má­sik sajátosságát is: a nem ter­melőszférának, mint a jelen­legi ötéves tervben a nép életszínvonala rendszeres nö­velését biztosító nagyszabású szociális program szerves ré­szének intenzív fejlesztését. Így például jelentős változá­sokra kerül sor á tömeges ke­resletnek örvendő cikkek gyártásában. Az építőktől itt ugyancsak nagyon sok függ, hiszen döntő szavuk van a fogyasztási cikkeket előállító iparágak kiemelt fejlesztésé­ben. A tervben első helyen sze­repel a lakásállomány növe­lése. Az előző ötéves tervhez hasonlóan évente 10 millió ember lakáskörülményei fog­nak megjavulni. De már a múlt évtől vagyis, az új öté­ves terv kezdetétől fokozot­tabb ütemben folyik a lakás- építkezés Szibéria, a Távol- Kelet gyorsan fejlődő ipari központjaiban és a falvakban. A kolhoztagok és a szovhoz- munkások előnyben részesítik a kertes családi házakat. Kö­vetendő példának tekintik a Lettországban, Észtországban és Belorussziában a helyi épí­tészek tervei alapján kialakí­tott településeket Az új házban új berende­zésre van szükség. A bútor­gyárakban, a cellulóz- és pa­pírgyártó valamint a fameg­munkáló ipari üzemekben megvalósítandó rekonstruk­ció és az új kapacitások üzem­be helyezése révén a bútor­gyártás lényegesen növekedni fog. IPARTELEPÍTÉS SEGÍTSÉGÉVEL Ezektől valamelyest eltérő módon oldódik meg a könnyű­ipar gyorsított fejlesztésének problémája. A kis városokban a pamutszövetgyártó és más kombinátok specializált fiók­üzemeket építenek. Ezzel egy­idejűleg két feladat kerül megoldásra: meggyorsul az ágazat fejlesztése és a szabad munkaerő éppen ott kapcso­lódik be a társadalmi terme­lésbe, ahol még található. Az élelmiszer-feldolgozó ágaza­tokban a kapacitásokat a meg­lévő vállalatok rekonstrukció­ja útján bővítik. SZOCIÁLIS ÉPÍTKEZÉSEK SZIBÉRIÁBAN Az egészségügy, a közokta­tás és a kulturális szolgáltató szférában az új létesítmények építése lesz túlsúlyban. S az építkezések elsősorban ugyan­csak Szibériában, a Távol- Keleten és a falvakban való­sulnak meg. Kórházak, poli- klinikák. szanatóriumok, klubok és színházak, iskolák, bölcsődék és óvodák építésé­nek mindenütt fokozott fi­gyelmet szentelnek. Ez az anyák munka- és életkörül­ményeinek megjavítását cél­zó új kormányintézkedések­kel, a sokgyermekes családok­nak és a fiatal házasoknak nyújtandó új anyagi kedvez­ményekkel függ össze. Fjodor Breusz fugoszlávia Üj olaj- és földgázmezők a Vajdaságban IM A C r A RQR !i ' yM« * a. w'íiéota ... -L-_T 'Sírink» J i.tWu y ROM Ah'. Jugoszláviában Is komoly erőfeszíté­seket tesznek az olaj- és földgázlelő­helyek fokozott ku­tatására és feltárá­sára. A Vajdaság­ban, különösen Észak-Bánatban és Bácskában folynak erőteljes munkála­tok. tSn«ilisr Ilon im, s:^/JUGOSZLÁVIA íttiidi r Hw Sjj V ■ S ti .*;> Kül '7 t ♦ cnimtti rm ■ '■> irenjMin \. WliüM: cl’tói A tervek szerint ebben az évben 10,9 millió tonna ás­ványolajat és 900 ezer tonna különféle párlatot importál­nak. Ez jelentős, mintegy 3 milliárd dollár értékű deviza- kiadást jelent, ami rendkívül súlyos terheket ró a népgaz­daságra. A belföldi kitermelés jelen­leg mintegy 4,4 millió tonna, ebből a vajdasági olajkutak 1,3 millió tonnát, a horvátországi­ak 3,1 millió tonnát fedeznek. A vajdasági olajat főleg Észak- Bánátban és Észak-Bácskában (Velebit, Palics, Kelebia kör­zetében) bányásszak. Koreai NDK ■ m Ötszázezer hektár új termőföld A Koreai Népi Demokrati­kus Köztársaságban ország­szerte hatalmas táblákon a jel­szó: „Rizs = szocializmus”. A Koreai Munkapárt ezzel feje­zi ki első számú célkitűzését: az alapvető élelmiszerek terme­lésének fokozását. E politika eredményességét bizonyítja, hogy az 1946-os évi 1,9 millió tonnás gabonatermés 25 év múltán 9 millió tonnára emel­kedett. Tudvalévőén azonban az ország területének csupán egyötöde áll szántóföldi műve­lés alatt. A párt VI. kongresszusa 1980-ban célul tűzte ki, hogy 1990-ig 15 millió tonnára emel­kedjék az évi gabonatermés. A Központi Bizottság útmuta­tása szerint a korszerű techni­ka, a hatékonyabb trágyázás, a megfelelő terményfajták nemkülönben új szántóterüle­tek létesítése teszi lehetővé e magas termésszint elérését. A szántóterületek bővítésé­nek legfőbb eszközeként a kö­rülbelül' 300 ezer hektár ten­gerfenék mezőgazdasági célra való átalakítását tűzték ki cé­lul. Az ország nyugati partja­in a terv végrehajtására máris hatalmas tömegmozgalom bon­takozott ki. Az eljárás már ném új a koreaiak számára, mert a Sárga-tenger partvidé­kén ez a munka már húsz éve megkezdődött. Szemléltető példa erre a Június 3-a Tsz az oncsonguni járásban. A tsz dolgozóinak házai helyén 1960- ban még tengerfenék volt. ma pedig egy- és kétszintes lakó­házak emelkednek, másutt ha­talmas rizsföldek zöldellnek. A munka nem volt könnyű: a talajt ki kellett szárítani, só- talanítani. És az eredmény? Hektáronként átlagosan 7 ton­nás termés, ami nem csekély­ség. A munkálatok rendkívül szé­les körűek Korszerű technika, megfelelő anyagok, nemkülön­ben alapos tervezőmunka az előfeltétel. Az ipart az egész országban mozgósították, hogy a szükséges cement- és acél­mennyiséget megfelelő mi­nőségben bocsássa rendelkezés­re. Egyidejűleg speciális szak­embereket képeznek ki erre a munkára. A 300 ezer hektár termőte­rület elnyeréséhez mindenek­előtt hatalmas gátakat kell építeni. Egyidejűleg gondos­kodni kell a terület elárasztá­sához szükséges édesvízről. Az ország valamennyi rizsföldjé­nél elengedhetetlen ez, emel­lett a kukoricaföldek nagy ré­szén is sikerült az öntözést biz­tosítani. A tengertől nyert 3Ó0 ezer hektár mellett az eddig nem művelt hegyterületeken to­vábbi 200 ezer hektár szántó- területet kívánnak létesíteni. Ily módon az ország gabona­földjeinek területe egyharma- dával növekszik majd. Észak-Bánátban különösen Kikinda—Zrenjanin és a ro­mán határ között folyik je­lentős olajkitermelés. Itt van a legtöbb újonnan feltárt olaj­kút és ezen a területen vég­zik a legerőteljesebb kutatási és földtani munkálatokat is. A megelőző kutatások alap­ján a Tisza mentén, Csóka és Oroszlámos között már máso­dik éve folyik a kitermelés, újabb olaj- és földgázkutakat tártak fel a mokrini és a kü­lönösen gazdag kikindai kör­zetben, amely a vajdasági ás­ványolajnak mintegy 60 szá­zalékát biztosítja. Itt van a legjelentősebb földgázkiter­melés is. Innen indul a keleti gázvezeték, amely ma, már Szarajevóig és Közép-Szerbiá- ig a közeljövőben pedig Ko- szovóig szállítja az itt kibá­nyászott és az importált föld­gázt. Egy másik körzetben, a Csernye—Csősztelek—Tamás­falva határolta területen újon­nan feltárt olajkutak termé­keit korszerű gyűjtőállomáson koncentrálják és innen szállít­ják az újvidéki finomítóba, a földgázt pedig csővezeté­ken az eleméri gázfinomító­hoz juttatják el. Az újonnan feltárt kutakból nyert ás­ványolajjal részben a korábbi, fokozatosan csökkenő hozamú kutak termelését pótolják. A Szovjetunióból 3 milliárd köbméter magas értékű föld­gázt importálnak, amelyet azonban a pancsovai vegyipa­ri nagyüzem jelenleg még csak kis részben képes feldol­gozni. A beérkező földgáz na­gyobb részét így üzemanyag­ként értékesítik a beocsini ce­mentgyárban, a városok fűtő­műveiben, a smeredovói vas­művekben és számos kisebb ipartelepen. A tervek között szerepel gázvezeték építése a keleti földgázvezetéktől Szabadkáig és elágazás Szenttamástól a Duna—Tisza—Duna-csatorna vonatiában, amely a bácskai ipartelepeket látná el földgáz­zal. A nagyarányú kutató- és feltárási munkák eredménye­képpen arra számítanak, hogy a vajdasági olajkitermelés 1985-ig elérheti a másfél millió tonnát. (£•> I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom