Nógrád. 1982. március (38. évfolyam. 51-76. szám)
1982-03-13 / 61. szám
Szépen magyarul szépen emberül Visszhang „A szabatos beszéd, a pontosan megfogalmazott trés. tehát a nyelv tudatos használata emberségűnk kifejezője és meghatározója. A gondolat köntösét magára öltó szó egyúttal belső világunk tökre. A tiszta és helyes beszéd, a világosan megfogalmazott írás csak a tiszta és ápolt gondolat eredményeként jelenhet meg és ez a belső ápóltság külső formát kell, hogy öltsön.” E néhány mondatot a Hazafias Népfront Országos titkárságának a közelmúltban elfogadott ajánlásából idézzük. A Hazafias Népfront tavalyi VII. kongresszusa állás- foglalásában a mozgalom egyik feladatául az anyanyelv ápolását jelölte meg. Mivel az anyanyelv az emberi érintkezés és az ember- formálás legfontosabb eszközeinek egyik e, tudatos használata elengedhetetlenül szükséges, egyúttal pedig magyarságtudatunknak is kifejezője és meghatározóia. Az eiképzéft feladatok megvalósítása érdekében a közelmúltban megalakult a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnöksége javaslatára a beszéd- és magatartáskultúrával foglalkozó munkacsoport, amelynek tagjai írók, újságírók, pedagógusok, nyelvészek. A munkacsoport legfőbb feladatának tekinti a mindennapi emberi kapcsolatokban meglevő nyelvi és érintkezésbeli hibák elleni küzdelmet, mert úgy véljük, hogy az több vonatkozásban elmaradott; sutaság, közöny, durvaság tapasztalható. Ezért szükséges az ilyen jelenségek ellen indítandó mozgalmat az egész társadalomra kiterjeszteni. Tudjuk, hogy kezdeményezésünknek látványos, azonnal jelentkező eredményére nem számíthatunk. Munkánk sikere érdekében szükségesnek tartjuk, hogy feladatainkat a Hazafias Népfront szervezeti kereteiben, s azon túl Is ismertessük. Nagy jelentő-' séget tulajdonítunk a nevelésnek. . Ezért szükséges, hoey éljünk azokkal a lehetőségekkel, amelyek az ifjúság különféle szervezeteinek életében lehetségesek; az iskolától egészen a mozgalomig terjedően. Célunk: a müveit, közösségi emberhez méltó magatartásformák terjesztése, a szép magyar nyelv ápolása. ^’zel a beköszöntővel a Hazafias Népfront beszéd- és magatartáskultúrával foglalkozó munkacsoportjának tagjai országos kezdeménve- zésként és a sajtó segítségével nyelvi "rovat indítására vállalkoztak. A karcolatnvi írások vizsgálják majd — kéthetenként csütörtökön, a NÓGRÁD-ban is —, többek között a köszönés és a megszólítás lehetséges változatait, a közéleti és a hivatali nvelv meggyökerezett hibáit, a köznapi érintkezés során elharapódzott nyelvi durvaságok káros következményeit. Idén költöznek Idén elkészül Balassagyarmaton, a Rákóczi úti irodaépület Földszintjén és első emeletén az Állami Biztosító balassagyarmati fiókja kap helyet. A jelenlegi épület ahol most dolgoznak már 1972-ben, a beköltözéskor is elavult volt Azóta bővült a fiók hatásköre, emelkedett az ott dolgozók száma és ami a legfontosabb, ugrásszerűen megnőtt az ügyfélforgalom. Naponta hetven-nyolcvan embert fogadnák és intézik megoldásra váró különböző problémáikat Érthető mennyire várják már az új helyre költözést, jobb és kulturáltabb munkakörülmények közé, ami dolgozóknak és ügyfeleknek egyaránt az érdekeit szolgálja. Hasznos szervezés Profiltisztítást hajtottak végre tavaly a rom- hányi ABC-üzletben. A boltban ezután csak élelmiszert árusítottak, az iparcikkek értékesítésére pedig külön üzletet nyitottak a községben. A szervezési intézkedés eredményét most értékelték, s megállapították, hogy beváltotta a reményeket. Az áruválaszték lényegesen meghaladja a korábban megszokottat mindkét helyen, s a két üzlet együttes forgalma duplája annak, mint amit az ABC a profiltisztítás előtt lebonyolított. Hasonló terveket valósítanak meg a- kedvező tapasztalatok után Diósjenőn és Szendehelyen is. Idegenforgalom — a Mátra nyugati „kapujában u Az utóbbi betekben a Nö€tRÁD hasábjain kibontakozott véleménycsere egyik jellemzője, hogy az idegenforgalom és a turizmus új útjait keresi. A jobbításnak feltétele a helyzetkép, a lehetőségek számbavételé, érdemes ezt az ösz- szegzést elvégezni az utóbbi időben a Mátra nyugati kapujaként emlegetett Pásztóval kapcsolatban is. Mindenekelőtt: a nagyközség fekvése, elhelyezkedése a Mátra és a Cserhát „találkozásánál”, turisztikai szempontból igen szerencsés. Itt halad keresztül a külföldre irányuló jelentős turista- forgalom, a hazánkba érkező külföldiek jó része is a Cserhát csárdánál áll meg először egy nagyobb lélegzetvételre. Végezetül: itt van a Mátrába és Cserhátba tartó legfontosabb turistautak csomópontja A megállapítások elsősorban átmenő turistaforgalmat sejtetnek. Mindez a kihasználható lehetőségeket is érzékelteti: jó propagandával és szervezéssel az eddiginél Is több lehet a nagyközségben és környékén huzamosabban időző turisták számé. Annál is inkább, mert akad Pásztón látnivaló! A ,.nyugati kapu” vendégei tanúi lehetnek az utóbbi években bekövetkezett változásnak, s ezzel együtt a történelmi múltat idéző emlékek megőrzésének. Az eddiginél is több ember érdeklődésébe ajánlható, hogy a múlt és a jelen szerves egysége jegyében indult meg Pásztón az 1960-as években kezdett műemlék-helyreállítás és -bemutatás. A zavartalan idegenforgalom egyik feltétele a pontos és alapos tájékoztatás. Pásztón ez ügyben eddig is sokat tettek: útbaigazító táblák hívják fel a figyelmet a látnivalókra és segítenek az 'érdeklődésre számot tartó helyszínek megtalálásában. A nagyközség minden pontjáról látható a Szent. Lőrinc-templom tornya, amelyet a XII. században építettek és a XV. században gótikus, majd 1750- ben barokk stílusban építettek át. A műemléki feltárások innen indultak el. Szinte Európa-szerte egyedülálló leletre bukkantak, amelynek most folyik a feltárása. 1965— 68. között állították helyre a barokk stílusú cisztercita kolostort, mellette pedig feltárták a középkori monostor alapfalait is, amelyek a romkertben megtekinthetők. A volt kolostor földszintjén kapott helyet a pásztói helytörténeti múzeum, a kiállított tárgyak elsősorban Pásztó múltját idézik. A nagyközséget és környékét alaposabban természetesen csak huzamosabb tartózkodással lehet megismerni, ennek pedig a szálláshely a feltétele. Szállodája ugyan Pásztónak sincs, de a tervek I " u éi -tfSU lllllll r Ui otthonok Érsekvadkerten huszonkét család költözött új lakásba az elmúlt évben. A községi tanács megfelelő telekkínálattal igyekszik az építési igényeket kielégíteni. Többek között a Hunyadi utcában, ahol már megkezdődött a kisajátítás, 18 telek kialakítására lesz lehetőség. Bár az utóbbi időben némileg vísz- szafogottabb az építkezés — a lakosság még nem barátkozott meg a telkek tartós használatba adásával, erős a magántulajdonhoz való ragaszkodás —, ennek ellenére 18—20 családi ház felépítése várható az idén. Újság még Érsekvadkerten, hogy az ipari szövetkezet betontelepet létesített. Képünkön: Szemre is szépek, tetszető- sek a a árst Sándor utcai házak (Kulcsár József felvétele) sokat Ígérnek szánásheíyügy- ben. Jelenleg a fizetővendég- szolgálatot vehetik igénybe a kirándulók, és megrendelhető szálláshely a volt nagymezői turistaszállóban is. Ezt az épületet ugyanis az elmúlt év közepétől a nagyközségi közös tanács üzemelteti, ifjúsági és úttörő-váltótáborként Előzetes bejelentés és egyeztetés útján azonban a jövőben is megszállhatnak Nagymezőn a turisták. Jelentős lépésnek tekinthető, hogy frekventált helyen, a Cserhát csárda mellett, építenek jelentős összeggel kempinget A nagyközségi közös tanács egyik tervének megvalósítása is minőségi változást hozhat a vendégfogadás feltételeinek javításában. 1982-’ ben átadják a 204 férőhelyes kollégiumot, s a tervek szerint nyaranta ez a létesítmény a turisták rendelkezésére áll majd. Mindez azt jelenti, mintha az idegenforgalom szempontjából legfontosabb időszakban egy 52 ágyas olcsó szállodája lenne a nagyközségnek. Idegenforgalmi célokra már eddig is használtak - ifjúsági létesítményeket — különösen a szálláshelygondokkal küzdő nagy városokban —, s ezzel a lehetőséggel élni lehet Nóg- rád megyében is. Az idézett tervek megvalósítása után az eddigiektől eltérő, újszerű turistaforgalom érhető el. Kényelmes, jó körülmények között „letanyázhat” egy-egy turistacsoport, nap közben pedig bebarangolható a Mátra és a Cserhát, nagyobb kirándulásokkal elérhetők a környék nevezetességei. Ezzel pedig még jobban méltó lesz a nagyközség az elnevezésre: Pásztó a Mátra nyugati kapuja. Amennyiben ■ a szálláshelyek meglesznek, gyakorlatilag megszűnnek a huzamosabb tartózkodás akadályai. Annál is inkább, mert a kereskedelmi és vendéglátói ellátás már ma is lehetővé tenné nagyobb számú turista fogadását. Másfajta turizmus fejlesztésére nyújt lehetőséget a muzslai üdülőterület. Salgótarjánból, Budapestről és az Alföldről számosán töltik itt s^'-ndságukat. A nagyközségi tanácsnak pedig az a terve, hogy fokozatosan bővíti az üdülőterület nagyságát; egyre több üdülőtelket jelöl ki. Csákvári József művelődési felügyelő Pásztó Jk azt BKndjtk rám: sze ■ Kény aő, azt válaszolom, szegény, akinek nincs lelke. Ha sajnálkoznak felettem, dühbe gurulok, mert sajnálatra az elesettek, a tehetetlenek szorulnak. Mindazok, akik elfelejtik, hogy az életet nemcsak szeretni keR, de tenni is azért, hogy kellemes, ^elviselhető legyen. Én megküzdöttem a saját boldogságomért, a harmonikus családi környezetért. Imádok élni, szeretem a társaságot, a nyüzsgést magam körül. Elégedett ember vagyok. Ezért is vállalkoztam a televíziói szereplésre. Hátha akadnak, akik okulnak, tanulnak a példámból... ” „Szomorúan indul a történe- tetfi. bár erre a szomorú korszakra már nemigen emlékszem, hiszen alig voltam másfél éves, amikor a vonat levágta . mindkét káromat. Vasúti őrházban laktunk, s én va- lal .ogv kikeveredtem a sínek közé játszani.. A szerelvény utolsó kocsijának kerekei tettek nyomorékká. Kezdetben a számmal játszottam. Gyermeki találékonyság! Homokoztam, lapátoltam. De sokat kaptam miatta! Talán a szidásoknak köszönhetem, hogy felismertem a lábaimba^ rejlő lehetőségeket. Először csak a játékokhoz használtam, később, egyre ügyesebben • moAz életet nemcsak szeretni kell... zagtafc a lábujjaim. Óvodás koromban már önállóan tudtam enni és inra. Vagyis olyannak éreztem magam, mint a többi gyerek.” — o — „Tényleg, rágyújt? Parancsoljon, ha nem viszolyog attól, hogy Lábbal kínálom. Tessék tűz is. Most megdöbbent? Hát persze, először mindenki megdöbben, ha látja, én úgy használom a lábaimat, mint más a kezét. Annyi sztorim van ezzel kapcsolatban, hogy holnap reggelig tudnék mesélni." Mit tudok még? Mindent, amit egy két kézzel rendelkező ember. Kedvenc időtöltésem a hímzés, tányérfestés. Persze, a tűbe is én fűzöm be a cérnát Dehogy haragszom, természetes, hogy megmutatom. így ni, csak egy kis technika kell hozzá. A televízióban is mindenféléket kértek tőlem. Fésüljem a lányomat, fessek, varrják, takarítsak. Nem mutatványnak szántam, tanulságnak. Azok számára, akik hasonlóképpen mozgás- sérültek, mint én, s akiknek ta- láft eszükbe sem jutott, hogy a láb helyettesítheti a hiányzó kezeket.” — o — „Milyen lány voltam? ViNóGRÁD - 1982. március 13* szombat étám, nagyszájú és akaratos. Imádtam táncolni, mulatni, rengeteg haverom volt. Fiúk, lányok vegyesen. Pesten a kórházban hasonló sorsú fiatalok között feküdtem több mint két hónapot Egész nap sírtak, nyavalyogtak; én csodabogárnak számítottam a szemükben. Hát még akkor, hogy meglepődtek, amikor megérkeztek értem a haverok kocsival. Ez tényleg igazat beszél — mondták a 'megviselt arcúak. Csalódásom? Az is volt, A gimnáziumban óvónőnek készültem. Hajtottam, tanultam, aztán e^y szép napon rádöbbentem, én soha nem lehetek óvónő. Mit mondjak, elment a kedvem a tanulástól, de azért leérettségiztem.” — o — „Itt vannak a fényképek, tessék, nézze meg. Ez a fiam, 11 éves, ez meg a lányom, nyolcéves. Tündért gyerekek. Éppen farsangi bálra készülődünk velük, már agyongyötörnek a jelmez miatt. Mindkettővel otthon maradtam szülési szabadságon, mert azt tartottam, ha a gyerekeket magamnak szülöm, akkor az ápolásuk, nevelésük is az én feladatom. Hogyne, lábbal öltöztettem, pelenkáztam, etettem őket. Főztem, mostam, takarítottam, mint minden anya és háziasszony... ” — o — „Az nagy szám volt, amikor káráltak a faluban az asz- szonyok az anyámnak, mi lesz a lányoddal, ha a barátnői férjhez mennék, ha magára marad? Én is feltettem magamnak ezt a kérdést többször, de aztán elhatároztam, fogadok egy gyereket állami gondozásból és felnevelem. A barátnőim közül én mentem férjhez elsőként. Férjemet —, a vonat levágta az egyik lábát — Budapesten a kórházban ismertem meg. Első pillanatban tudtam, hogy ő lesz a férjem, ő, a kék szemű, szőke srác. A szüleimnek is elmondtam otthon. Bolondnak hittek. Miért; talán megkért? — érdeklődtek. Még nem, de csak idő kérdése... 13 éve • élünk boldog, kiegyensúlyozott házasságban.” — o — „A televíziós műsor, a Vit- ray-féle riport egyáltalán nem tetszett. Csak az érdekelte őket, mi mindent tudok én a lábaimmal elvégezni. A férjemről szót sem ejtették. Pedig mi ketten vagyunk egy egész, egymáshoz tartozunk. ÉH egy család része vagyok. Egyedül, lánynak voltam igazi. Szépen, harmonikusan élünk. A kíváncsiskodóknak azt szoktam mondani, a mi házasságunk, mivel, hogy olyan, amilyen a nagykönyvben meg vagyon írva, nem csemege. De csemegének tartom azokat a házasságokat, amelyekben a felek naponta marják, kínozzák, csalják egymást, isznak, cirkuszinak. Egy napig sem bírnék úgy élni, mint manapság sokan. .. ” — o — „A mozdonyvezető, aki annak idején elütött, nyugdíjasként, itt él Balassagyarmaton. Észrevettem, hogy kerül, nem mer velem találkozni. Levelet írtam neki. Meghívtam az otthonunkba a családjával együtt. Azóta jó barátok vagyunk. El-eljámak hozzánk, a nyugdíjas bácsi fényképez, nézze ezeket a képeket is ő csinálta. Itt éppen cigarettá- zok, itt hímezek. Már mondtam, hogy szeretem a nyüzsgést magam körül. Sok barátunk, ismerősünk van. Ezt a speciális széket, amin most ülök — otthon van a párja — szocialista brigádok készítették számomra. A balassagyarmati Ipoly Bútorgyár kollektívája néhány évvel ezelőtt csodálatos szobabútorral ajándékozott meg. A köszönet kevés, ezért a gesztusért. Itt a munkahelyemen, a balassagyarmati MÁV-nál jód megvagyok a kollégákkal. Kifutónak alkalmaznak. Érettségivel a tarsolyomban azért egyebet is ed tudnék látni... ” „A lakásomra is ellátogathat egyszer, ha éppen otthon talál. Mert állandóan csavarogunk. Vettünk egy telket Rá- róspusztán, a nagy terv, hogy építünk rá egy házikót, ahol mi is nyugodtan napozhatunk anélkül, hogy a környezet érdeklődését magunkra vonnánk. Imádunk pecázni! A Tiszán, az Ipolyon már fogtunk halat bőven. Nekem, a férjemnek, a fiamnak is van horgászengedélye. Tányért, hímzett térítőt nem tudok mutatni, mert egy országos kiállításon van valamennyi munkám. A többit elajándékozom, szétosztogatom.” „Hát ennyi. Az életem. Semmi különös nincs benne. Talán csak az, hogy a kezemet a lábammal helyettesítem. Ezt a környezetem már megszokta. Számomra pedig teljesen természetes. Most, 31 évesen nagyon örülök annak, hogy másfél éves koromban már olyan leleményes kisgyerek voltam. .. ” Elmondta: Lejegyezte: Tóth Jőzsefné Kiss Márta
