Nógrád. 1982. március (38. évfolyam. 51-76. szám)
1982-03-13 / 61. szám
tanítás atte kísérettel utaznak haza az elsős, Másodikos mihálygergei gyerekek. „Nagyon Jót csinálnak aa »regekkel”. IIu- ■sonheten Teszik igénybe a lükéről szállított ebédek EGYHÁZASGERGE Ügy sűrűsödik Itt a történelem, mint a jó vér, ha leve- gőt kap. A szloyók nevű hí* rés-ne véts Dobroda-patak déli partján kelta, avar sírokait találtak régen, a patak északi oldalán meg ott emelkedik a „Sirmány” domb (sármány? sámán ?), ahol még valamikor a harmincas években végeztek honfoglaláskori leletfeltárást. Sőt, ahogy a szájhagyomány élteti talán ma is a legendát, éppen ott ősi magyar áldozati hely volt, ahol viszont az ország egyik legértékesebb, legrégebbi eredetű temploma áll. Ellőtte sok évszázados hársak is hirdetik a múltat, az eltelt időt. Távolról nézve is érzékelhető, hogy a templom mai formáját tekintve középkori eredetű, de bent már elénk tárul a magyar történelem minden építkezési stílusjegyei A ,,Tájak, Korok, Múzeumok” műemléki mozgalom keretében bélyegzőhelyként is szerepel ez a nagy értékű egyházi építmény minden valamennyire is igényes útikalauzban. csak akkor szólalt, bongott bánatosan, ha Uptagergeit temettek. így van ez ma is, de Ilyenkor mégis két harang is szól. Fenn a templomé, lenn a liptaiaké. A kisgergeieknek meg csak az az egy templomi mondja a búcsúztatót. Mondják, hogy egy alkalommal feltelepítették ezt a kis harangot is a templomba, de ott „nem szólt rendesen”, hót visszahozták újra a régi helyére. Nem más kérdés, hogy jó lenne dfl- ledező alapjait még időben megerősíteni! Pista bácsi Mleneveakét esztendős, mindent tud a régi időkről* Hát valahogy úgy alakult, hogy már 1227-ben ts volt egyszer ez a falu kettő: Lipta ét Kisgerge és éppen Kisgerge a véres-végzetes véget ért „nagy merénylőé”, Zdh FelíciAné, ősei\ hogy azután a Róbert Károly elleni gyilkos kísérlet (Cselen fia János fogta fel kardjával a vágásokat) után a Záh nemzetséget negyedíziglen kiirtsák, írmagját sem hagyva, ősi fészkét lebontsák (a környéken épült belőle kápolna), és egész birtokát a megmeri tőnek ajándékozza a király. Aztán az egyházi iratok már 1332-ben Ighdzas (Egyházas) Geregyének említik a helyet, hogy még később a török, mert „nem szívesen tömöritették a lágy mássalhangzókat” a Geregyéből Gergét alkossanak (Geregye Pál meg nem volt más, mint IV. Béla udvari vitéze, fóura, s itt egykor birtokos), de azután, hogy még cifrázzuk a történelmi Időket, valamiképpen újra Hptagerge és Kisgerge vált belőle, ez, azután eltartott egészen 1930. október 29-íg, amikor újra egyesült az ősi névben. Azóta hivatalosan Egy- házasgerge. De máig számon , tartja a gergel ember, hogy melyik oldalán él annak a „sáncnak”, ami kettéválasztotta a mindenben egysorsó falut.- A híres kastély fenn a dombon, a templom közelében, Is legendák őrizője. Erősségnek Is beillett egy Időben, megtalálták azt az alagutat is, amely a templommal összekötötte, de feltárni nem sikerült, talán a pénz hiánya miatt. A választóvonal liptai részén évszázados harangláb, benne o llptaiak harangocskája, amely A földből élt, ahogy tudott, a gerged ember régen, de az ipart, a bányát is felvette — ahogy Szántó Gyula mihály- gergei tanácselnökkel soroljuk mi volt, hogy volt, s hát azt is hogy van most? A gróf Pau- lovicstól, Mocsárytól itt huszonnyolc tájékán már felvásárolták maguk á parasztok a földet, így alakult ki a'sok kisgazdaság, mind nehéz körülmények között serénykedve. A földosztáskor sem volt mit osztani, ötven holdat a keszl határba tartozó Bányapusztából kanyarított ki az egyházasgerge leknek a bjzotteág. Az iparba, bányába eljárás aztán felvilágosította a fejeket már korábban, a felszabadulás előtt, amikor például 0 baglyasi kommunistákkal tartottak kapcsolatot az eljárók, sőt, később a besztercebányai ellenállókkal is. A mlhályger- gel Ravaszlyuk-dülőben fegyveres akciót szerveztek, ellenálltak ’az itteniek, környékbeliek a fasisztákkal szemben. A hetvenhármas közigazgatási egyesülést rá három évre a szövetkezeti is követte. Akkor négy falu fogott össze tartósan és eredményesen litkel központtal, „Ipoly Mgtsz” néven. Egyházasgerge ma a szövetkezet fafaldolgozó üzemének és az alig néhány éve Lükéről Ide telepített BRG melléküzemági szerelőcsarnokoknak színhelye, ahol egyre több egyházasgergei asszony dolgozik, felhagyva végre a tarjáni iparba, kereskedelembe jár- kólással. Igaz, kivonva magát az ottanit szorító munkaerőigényiből is, de hát, az egyhő- zasgergeinek itt kell jól élnie és minél kényelmesebben, minél vonzóbban annál jobban közelítjük a közös célt. Ez o kis üzem tavaly éppen félmillióval teljesítette túl termelési tervét és szó van további bővítéséről. A hétvégi bevásárlás gondjai miatt azonban érthetően alig várják az asszonyok, hogy itt is ötnapos legyen a munkahét, ahogy mondják — talán már a második fél évben sor kerülhet erre is. Az öregek étkeztetését Lükéről oldják meg; majd negyven idős ember kap minden délben meleg ételt a bisztró melletti .étkezdéből. Két boltja bírja a* Igényeket, bár a nagyobbik«» némi panaszt 1« elmondtak a helybeliek; túlságosan óvatosak a rendelései, gyakran em jut friss kenyér, tej a későbbi Időpontban vásárlóknak. Harmincötén dolgoznak üzemben. Jelenleg a BRG-a A Jó kedélyű Ptel néni hása a régmúltat tdésL Mihálygerge társközsége ma sem mentes éppen a gondoktól, de ha sorra vesszük azokat, kiderült, hogy valamennyi a fejlődés gondja; a jogosan magasabb igények megoldásra váró problémája. Iskolába ide csali a két elsőmásodik csoport jár, mert itt tanulnak a mihálygergel gyerekek is, a harmadik-negyedik osztály meg együtt Mihályger- gén, a felsősök Litkén. Hót, ml tagadás, elég kacifántos megoldás, de örvendetes viszont, hogy a két községben dolgozó nevelőből csak a legfiatalabb képesítés nélküli, ő (is várhatóah megszerzi majd a szükséges képesítést a következő Időkben. A körorvosi székhely ugyanakkor a társközségben van, jó körülmények között, és olyan nagyszerű orvossal, akiről köztudott, élénk társadalmi érdeklődése, aktivitása a közösség ügyeiben. Jó nyereség ez ilyenformán is, ha a mindenki által elhagyott kis falvakra gondol az ember! A víz bevezetése is főbb gondot hozott, újabbakat! Á villanymelegítők miatt egyre nagyobb a helybeli trafók leterhelése; a „keresztmetszetnek követnie kellene a falu fejlődését”. Aztán a szennyvíz mennyisége is megnövekedett A hézl elnyelők nem bírhatják sokáig. Szerencsére a libkei szövetkezet ezt a gondot látva tervezi a rendszeres szennyvízelszállítás bevezetését szolgáltatásként, ami ugyancsak szép példája lehet a törődésnek. De már a belső utakra sok a panasz, például a szemre nagyon csinos, alaposan átépült régi utcában, ott ahol az 1890-ben (!) született Gordos Pista bácsi is él. Ez a sár itt már csak valóban a „múltat konzerválja”, bántja, rontja az élet minőségét, ne jósoljunk nagy Jövőt neki I Amiként meg kell hallani azt a kérést Is. miszerint a feltételes buszmegállót keli kijelölni a Rákóczi és Dózsa utcáknál. Mindez mégis egy jobb élet gondja, és ha nem is azontfal. de mindenképpen változik a mai Egyházasgergén is! í. P. L. Képek: Kulcsár József Híresen Jó visű a Kossuth utcai gémeskút
