Nógrád. 1982. március (38. évfolyam. 51-76. szám)

1982-03-30 / 75. szám

Kádár János fogadta Egon Bahrt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára hétfőn a KB székházá­ban fogadta Egon Bartht, a Német Szociáldemokrata Párt (SDP) elnökségének tagját, valamint a kíséretében lévő Eugen Selbmannt, az SDP par­lamenti frakciójának külpoli­tikai tanácsadóját. A szívélyes légkörű találko­zón vjéleménycserét folytattak a nemzetközi helyzetről, külö­nös tekintettel az európai biz­tonság és együttműködés idő­szerű kérdéseire, az enyhülé­si politika további megerősí­tésének lehetőségeiről. Foglal­koztak a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Német Szo­ciáldemokrata Párt közötti rendszeres párbeszéd folytatá­sának fontosságával, amely jól szolgálja a Magyar Népköztár­saság és a Német Szövetségi Köztársaság közötti sokrétű és jól fejlődő kapcsolatokat, s egyúttal a nemzetközi béke, a biztonság ügyét. A találkozón részt vett Be- recz János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja, a külügyi osztály vezetője és Horn Gyula osztályvezető-he­lyettes. (MTI) Púja Frigyes Laoszban Púja Frigyes külügyminisz­ter hétfőn délután befejezte Sri Lanka-i látogatását és Colombóból megérkezett Vlen- tianeba, a Laoszi Népi Demok­ratikus Köztársaság fővárosá­ba. A magyar diplomácia veze­tőjét a repülőtéren Khamphay Boupha megbízott külügymi­niszter fogadta. Jelen volt Zeg- nál János magyar nagykövet. (MTI) Jaruzelski Az NSZEP Központi Bizott­ságának székházában hétfőn megkezdődtek a hivatalos tár­gyalások a két küldöttség kö­zött. A tárgyalásokon a két­oldalú kapcsolatokról és az időszerű nemzetközi helyzet­ről volt szó. Ericch Honecker tájékoztatta vendégeit az NDK- ban végzett szocialista építő­munka eredményeiről. A len­gyel helyzetről szólva teljes egyetértéssel nyilatkozott a lengyel vezetés tavaly de­cemberi döntéséről, a szük­ségállapot bevezetéséről, és a maga részéről megerősítette, hogy az NDK erejéhez mér­ten támogatja a Lengyel Nép- köztársaságban a szocialista rend mindenoldalú megszilár­dítását. Jaruzelski áttekintést adott a jelenlegi lengyelországi hely­zetről, a pártnak a politikai és szervezeti egység megszi­lárdításáért, a népi hatalom megerősítéséért és a társadal­mi életben támadt tartós ne­hézségek felszámolásáért ví­vott harcáról. Jaruzelski hangsúlyozta, hogy a lengyel nép a béke és a szocializmus javára határo- aottan erősíteni kívánja ba­rátságát a Szovjetunióval és a Berlinben szocialista közösség többi or­szágával. A felek elítélték az impe­rialista hatalmak konfrontá- ciós és fegyverkezési politiká­ját, és megállapították, hogy ebben a helyzetben a szocia­lista államok szoros összefo­gására van szükség. A tárgyaló felek hangoztat­ták : mindent meg kell tenni a nemzetközi biztonság megszi­lárdításáért, a békés egymás mellett élés, az enyhülés és a kölcsönösen előnyös együttmű­ködés politikájának érvényre juttatásáért. Kiemelték a Szov­jetunió legújabb békekezde­ményezéseinek jelentőségét, megállapították, hogy ez az egyetlen lehetséges alternatíva az imperialista hatalmak konfrontációs irányzatával szemben. Hétfőn délután Jaruzelski és kisérete megkoszorúzta az Unter den Lindenen a fasiz­mus és a milttarizmus áldo­zatainak emlékművét, vala­mint Friedrichshaiban a len­gyel é6 Treptowban a szov­jet hősi halottak emlékművét. A koszorúzási ünnepségeken jelen volt Heinz Hoffmann hadseregtábornok, az NDK nemzetvédelmi minisztere is. A solvadori színjáték Még nem ismerjük az eredményt, de ez nem is fontoß, hiszen ez volt az a választás, amelynek eredménye egysze­rűen senkit sem érdekel — sem Salvadorban, sem külföl­dön. Van valami egészen tragikomikus abban, ahogyan a Rea- gan-kabinet — és a Duarte-rezsimen kívül egyedül és kizá­rólag ez a kabinet — úgy tesz, mintha a tegnapelőtti sal- vadori színjátéktól bármi is függhetne. Egy olyan országban, amelyben a szavazás napján min- denfe’^ dörögtek a fegyverek — az áldozatok számát némely jelentések száznál többre becsülik — a papfíreredmény va­lóban teljesen érdektelen. A világsajtó többet foglalkozott a gerillák támadásaival, mint az urnák elé járuló, meg­félemlített kisebbséggel. Egyszerűen arról van szó, hogy eb­ben a kis közép-amerikai országban tökéletesen hiányoznak egy valamennyire is komolyan vehető demokratikus erő­próba összes feltételei. Félreértés ne essék: nemcsak arról van szó, hogy egy szatTályos polgárháborúban levő ország­ban a választást technikailag is nehéz lebonyolítani. Ez világos és be is bizonyosodott A lakosság jelentős része boj- kottálta a komolytalan processzust és a választást intézni hivatott tisztviselők jelentős része is otthon maradt. Vagy azért mert félt a lövöldözéstől, vagy azért, mert erkölcsi okokból nem volt hajlandó részt venni a szavazás lebonyo­lításában. Ahová nem jutott katona, ott a szavazóhelyiségek ki sem nyitottak. De az elemi biztonsági feltételeken túl más oka is van annak, hogy ezt a voksolást ne lehessen komolyan venni. Nemcsak a baloldal, hanem még a polgári liberálisok--is tudják: Napoleon Duarte diktatúrájának körülményei között nem nyilvánítható szabad akarat az urnák előtt. Ha a la­kosság komolyan vette volna a választást, nem folyamodna a végső érvhez, a fegyveres ellenálláshoz. A haladás hívei nem csináltak titkot abból, hogy boj- kottálják ezt a választást. Így aztán a porondon hat párt maradt, közülük egyet, azaz egyetlen egyet minősít „csak” jobboldalinak a nyugati sajtó — a többit — egyhangúan — szélsőjobboldalinak. Vegyük ehhez hozzá, hogy a választás napján csunán Washingtonban mintegy nyolcvanezer tüntető adta tudtul veieménvét a Fehér Ház előtt: hogy Hollandiában a Duarte- pribékek által meggyilkolt négy újságíró emlékére rendez­tek gyászünnepséget a választás napján, hogy Rómában par­lamenti képviselők, szakszervezeti vezetők és katolikus sze­mélyiségek követelték Spadonlini kormányfőtől a színjáték elítélését, vagy. hogy Madridban ezer neves közéleti ember írt alá egy hasonló tartalmú nyílt levelet. Európából csak a Thátcher-kabinet volt hajlandó „megfigyelő” küldésével komolyan venni a salvadori választási komédiát. Olyan színjáték volt ez, ahol a színészek fütyültek a közönség véleményére, a nézők pedig azt várták, hogy mi­hamarább legördüljön a függöny. S ha már színjátékról szó­lunk, és hogy a hasonlat teljes legyen: a közönség Salva­dorban új felvonásra, még inkább új premierre vár. Harmat Endre őszinte, konstruktív légkörben tanácskozik a vietnami pártkongresszus Maróthy László felszólalása egy Marjai 1 óiséf Sehmidtnél Helmut Schmidt, a Német Szövetségi Köztársaság kan­cellárja vasárnap Hamburg­ban fogadta Marjai Józsefet, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnök- helyettesét. A hamburgi szenátus ven­dégházában lezajlott mintegy másfél órás, szívélyes légkö­rű találkozón a két politikus áttekintette a nemzetközi po­litikai és gazdasági helyzetet, valamint az NSZK és Ma­gyarország együttműködésé­nek alakulását. A kancellárral való meg­beszélésén részt vett Klaus von Dohnanyi, Hamburg fő­polgármestere és Kővári Pé­ter, hazánk bonni nagyköve­te. Ezután Marjai József Klaus von Dohnanyival, Hamburg főpolgármesterével és Jürgen Steinerttel, Ham­burg gazdasági szenátorával folytatott eszmecserét a két felet érdeklő gazdasági kér­désekről. A Minisztertanács elnökhe­lyettese az este folyamán a szenátus által adott vacsora keretében találkozott a vá­ros közéleti és gazdasági sze­mélyiségeivel. Marjai József, aki pénte­ken Bonnban, szombaton pe­dig Brémában tárgyalt veze­tő nyugatnémet politikusok­kal, hamburgi tárgyalásait befejezve hétfőn este utazott haza az NSZK-ból. Németh Károly Prágába utazott Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titká­ra — pártküldöttség élén — hétfőn Csehszlovákia Kommu­nista Pártja KB meghívásá­ra Prágába utazott. A kül­döttség részt vesz a szocialis­ta országok testvérpártjai párt- és tömegszervezeti kér­désekkel foglalkozó központi bizottsági titkárainak ta­nácskozásán. (MTI) Véget ért az Indiai KP kongresszusa A párt új országos taná­csának megválasztáséval és Radzsesvara Rao főtitkár zárszavával ért véget vasár­nap Varanasiban az Indiai Kommunista Párt XII kong­resszusa. A kongresszus végén elfo­gadott felhívás többek között hangsúlyozza: „ az Indiai Kommunista Párt küzd a kommunistaellenesség, vala­mint a Szovjetunió és a lé­tező szocializmus többi orszá­gának mindennemű rágalma­zása ellen”. Az újjáválasztott országos tanácsnak 125 tagja és 13 póttagja van, a központ párt­ellenőrzési bizottság 11 tag­ból áll. A kongresszus több változtatásról döntött a párt szervezeti szabályzatában. A pártelnöki funkciót megszün­tették. A párt hagyományainak megfelelően az új országos tanács első teljes ülését hét­főre hívták össze. Ezen vá­lasztják majd meg a párt új főtitkárát. Az IKP XII. kongresszusá­nak befejezése után tömeg­gyűlést tartottak — több mint 500 000 részvevővel. (MTI) A kongresszus nyitónapján, szombaton elhangzott három beszámoló feletti vitával, hoz­zászólásokkal folytatta mun­káját vasárnap a vietnami kommunisták tanácskozása, amelyen a külföldi vendégek is szót kaptak. A küldöttek szombaton nagy figyelemmel hallgatták Le Dúc Thonak, a Politikai Bizottság tagjának, a KB titkárának elő­terjesztését a párt építéséről. Le Due Tho, a politikai be­számoló önkritikus szellemé­nek megfelelően az elmúlt öt év sikereinek rögzítése mel­lett szólt a pártépítő munka hi­ányosságairól, egyes vezetők maradiságát, bürokratizmusát, szubjektivizmusát bírálva. A jövőben nagyobb figyelmet kell fordítanunk a párt tö­megkapcsolataira, munkastílu­sára, ereje, élcsapatjellege ki- domborítására — mondotta. A szónok a pártépítés jelentős sikereként könyvelte el, hogy az elmúlt öt évben 370 ezer új taggal gyarapodott a VKP, ugyanakkor hangoztatta: meg­váltunk azoktól a nem kis létszámot kitevő párttagoktól, akik méltatlanná váltak a párt eszméihez, gyakorlatához. Pham Van Dong, a VKP KB Politikai Bizottságának tagja, miniszterelnök, a gaz­dasági helyzetet értékelte szombaton előterjesztett be­számolójában. Mérleget vonva az elmúlt öt évről, a politi­kai beszámolóban gyakorolt központi bizottsági önkritiká­nak megfelelően hangsúlyozta: mint végrehajtókat, elsődleges felelősség terheli a miniszter- tanácsot az 1976 óta a gazda­ságirányításban elkövetett hi­bákért. Ezután ismertette az 1981- gyel indult harmadik ötéves terv jegfontosabb mutatóit A következő öt évben kiemelt fontosságú, meghatározó jelle­gű feladat a mezőgazdaság, ezen belül is az élelmiszer­termelés fejlesztése, ily módon az élelmiszerhiány felszámolá­sa. Nagy súlyt fektetnek a rentábilis exporttermékekre, így a gumi-, kávé-, teaültet­vények növelésére. Az ötéves tervben összesen 16—18 mil­liárd dongot fordítanak köz­ponti beruházási célokra. Megkülönböztetett szerepet játszik majd a kivitel, első­sorban a Szovjetunióval, a KGST-államokkal bővítik kül­kereskedelmüket. Pham Van Dong kiemelte: a gazdasági programokat annak szem előtt tartásával kell vég­rehajtani, hogy a fő cél a la­kosság, a legnehezebb körül­mények között élő városiak, munkások, értelmiségiek, ka­tonák életviszonyainak a stabilizálása, majd javítása, összegezve: a harmadik öt­éves tervben a mezőgazdaság évi 6—7 százalékkal, az ipar 4—5 százalékkal, a nemzeti jövedelem 5—6 százalékkal emelkedik. „A kongresszuson és Tas- kentben Leonyld Brezsnyev által előterjesztett javaslatok újólag nyomatékosan bizo­nyítják, hogy az SZKP és a szovjet kormány szilárdan kö­veti a párt XXVI. kongresz- szusán kijelölt irányvonalat, következetesen megvalósítja a 80-as évekre a kongresszus ál­tal elfogadott békeprogramot” — jelentette ki Mihail Gorba­csov, az SZKP Politikai Bi­zottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. A szovjet küldöttség vezetője a Vietna­mi Kommunista Párt kong­resszusának második napján, vasárnap mondta el felszóla­lását. Gorbacsov rámutatott, hogy a nemzetközi helyzet jelenle­gi kiéleződésének oka az im­perializmus, mindenekelőtt az amerikai imperializmus politi­kája. Felhívta a figyelmet azoknak a washingtoni törek­véseknek a veszélyességére, amelyek a „kínai kártya” ki­játszását célozzák, azt, hogy globális stratégiájukban maxi­mális mértékben felhasznál­ják a kínai vezetők szovjetel- lenességét és hegemonizmusát. A szónok emlékeztetett arra, hogy az emberi jogok impe­rialista bajnokai nem emelték fel szavukat, amikor a Pol Pot-isták saját honfitársaik százezreinek életét oltották ki. Most azonban, amikor a vietnami nép segítségével Kambodzsa lábra állt és bé­kés életet épít, a legkülönfé­lébb rágalmazó határozatok elfogadását erőszakolják ki és a kambodzsai nép árulóinak részvételével intervenciót ké­szítenek elő. A nem létező „kambodzsai kérdés” felfújá­sával Peking és Washington arra törekszik, hogy állandó feszültséggócot hozzon létre Délkelet-Ázsiában. A szovjet küldöttség veze­tője hangoztatta, hogy a há­rom indokínai ország szolida­ritása a béke és a stabilitás jelentős tényezője a térségben. Gorbacsov, a Szovjetunió tel­jes támogatásáról biztosította Vietnam álláspontját a délke­let-ázsiai helyzet rendezésére vonatkozó kérdésekben. „Amellett vagyunk, hogy a konfliktusok tűzfészkeit el­fojtsuk, a vitás kérdéseket tárgyalásos úton rendezzük, A szocialista országoknak az ázsiai földrészen folytatott ezen politikája megértő vissz­hangra talál számos ázsiai ál­lam vezető köreiben” — mon­dotta Gorbacsov és ezzel ösz- szefüggésben méltatta India és más békeszerető ázsiai or­szágok külpolitikai irányvo­nalát. Mihail Gorbacsov nagyra értékelte a szovjet—vietnami kapcsolatokat és a szovjet ve­zetés nevében biztosította a vietnami kommunisták kong­resszusát arról, hogy a Szov­jetunió, miként a múltban, úgy a jövőben is, a szocialis­ta Vietnam mellett áll harcá­ban, amelyet a gazdaság fel­lendítéséért és a nép jólété­Baráti találkozót tartottak hét­főin a Szovjet Kultúra és Tu­domány Házának, valamint a Műszaki és Természettudomá­nyi Egyesületek Szövetségének vezetői, területi szervezeteinek elnökei. A találkozón Ivan Va- sziljevics Szalimov, a buda­pesti szovjet nagykövetség ta­nácsosa, valamint Anatolij Je- fimovics Bormotov, a ház igaz­gatója és Tóth János, az MTESZ főtitkára adott tájékoztatást a ház és a szövetség munkájáról. nagygyűlésen ért, a szocialista vívmányod megsokszorozásáért folytat. Az MSZMP-nek a Vietnami Kommunista Párt ötödik kongresszusán rész vevő kül­döttsége a főváros Hoan Klem kerületének pártiskolájában barátsági nagygyűlésen talál­kozott a kerület aktivistáival. Hoang Linhnek, a kerület^ pártbizottság első titkárának üdvözlő szavai után Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a buda­pesti pártbizottság első titká­ra, a magyar delegáció veze­tője lépett a mikrofonhoz. Köszöntötte a megjelenteket és átadta az MSZMP Közpon­ti Bizottsága, a párttagság, egész népünk üdvözletét, tol­mácsolta Kádár János, az MSZMP KB első titkára jó­kívánságait. Méltatta a viet­nami nép által elért jelentős eredményeket. Ez utóbbiak ki­vívását — mondotta — nagy­mértékben megnehezítette az állandósult külső fenyegetés, az imperialista blokád. Nagyra értékeljük azt a következetes, elvi szilárdsá­got, helytállást, amelyet a párt tanúsított és tanúsít ma is a pekingi hegemonisták gazdasági, politikai, katonai agressziójával szemben — hangsúlyozta Maróthy László. Mély tiszteletet, megbecsülést váltott ki a magyar küldött­ségből a központi bizottsági beszámoló nyílt, őszinte, kri­tikus és önkritikus hangvéte­le, amellyel a kialakult nehéz gazdasági helyzettel foglalkoz­tak. „Meggyőződésünk — mon­dotta Maróthy László —, hogy a politikai beszámolóban a gazdasági építőmunka fel­adataként kijelölt stratégiai irányvonalat követve, a célok teljesítésével úrrá lesznek a mostani megpróbáltatásokon." Foglalkozott a jelenlegi nem­zetközi helyzet néhány ele­mével, elsősorban a Délkeletei Ázsiára hatást gyakorló kínai és amerikai politikáról, Pe­king és Washington nyűt együttműködéséről beszélt. Eb­ben a helyzetben különösen fontos a szocialista országok összeforrottsága, békepolitiká­ja — hangoztatta a szónok. Végül a két párt, a két nép kapcsolatairól beszélt. A ma­gyar küldöttség vezetője han­goztatta: barátságunk, együtt­működésünk elmélyítését to­vábbra is internacionalista kö­telességünknek tartjuk. Ma­róthy László beszédét a nagy­gyűlés résztvevői nagy tetszés­sel fogadták. (MTI) Megbeszélték azokat a lehető­ségeket, amelyekkel hatéko­nyabbá tehetik hazánkban a szovjet tudományos és mű­szaki eredmények ismertetését. Megállapodtak abban, hogy ezentúl kölcsönösen és rend­szeresen tájékoztatják egymást a programjainkról, az MTESZ budapesti rendezvényein, a te­rületi műszaki és tudományos konferenciákon helyt ad szov­jet technikai előadásoknak, tu­dományos filméit vetítésének. (MTI) Harctéri sikereket jelent Baráti találkozó Kétségek Reagan lövője iránt Teherán A Time amerikai hírmaga­zin megbízásából készített közvélemény-kutatás adatai szerint a megkérdezettek nö­vekvő része, immár többsége kétséget táplál Ronald Reagan elnök „teljesítményét" illetően és azt remélik, hogy az elnök nem indul az 1984-es válasz­táson. A válaszadók 61 százaléka nerr. hisz abban, hogy Reagan- nek sikerül egyidejűleg csök­kentenie az adókat, növelni a katonai kiadásokat és kiegyen­súlyozni a szövetségi költség- vetést. A megkérdezettek harminc százaléka Reagan legnagyobb erősségét az elnök személyisé­gében látja, és csak tizenhat százalék az elnöki programban. Azok pontos aránya, akik sze­rint helytelen lenne, ha Rea­gan még egyszer indulna az elnökségért, 52 százalék. A jelenlegi teljesítményt „álta­lános kétséggel és fenntartás­sal” szemlélők aránya három hónap alatt 43 százalékról 51 százalékra növekedett. A Time magazin értékelése szerint az adatok azt jelzik, hogy „aggasztóan csökken a közvélemény támogatása Re­agan elnöksége iránt". A lap mindazonáltal aát sem tartja lehetetlennek, hogy a visszae­sés egyelőre pusztán a ha­talomban töltött „mézeshetek” elmúltát jelzi. (MTI) A hét végén is folytatódtak a harcok az iráni—iraki fron­ton — adta hírül harctéri je­lentéseiben a két fél. A teheráni rádió közlése szerint az iráni csapatoknak sikerült teljesen megsemmisí­teniük két iraki dandárt. Az egyik dandár parancsnoka és helyettese fogságba kerültek. Iráni közlések szerint a har­cok hevessége miatt nem le­hetett összeszámolni a holta­kat. Teherán szerint az iráni erők felgöngyölítő hadmozdu­latokat folytatnak a múlt hé­ten elfoglalt Dezful és Shush vonalában, a Shush—Reghabije vonalon pedig tisztogató had­műveleteket végeznek. Több falu és hadászati fontosságú magaslat a háború kezdete óta először került vissza iráni kézre — adta hírül az iráni rádió. Az INA iraki hírügynökség által közzétett hadijelentés szerint az iraki csapatok erő­teljesen támadták Dezfult és Shusht, s a vasárnapi harcok­ban 135 iráni és 28 iraki ka­tona vesztette életét. Az iraki közlemény 13 iráni harckocsi és három helikopter megsem­misítéséről számolt be. Egy vasárnap Animanban nyilvánosságra hozott közle­mény szerint a jordániai fő­városból aznap 200 jordániai önkéntes indult útnak az ira­ki—iráni frontra, hogy Irak oldalán részt vegyen a har­cokban. A 18. hónapja tartó háború kezdete óta ez a har­madik jordániai önkénteskon- tingéns, (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom