Nógrád. 1982. március (38. évfolyam. 51-76. szám)

1982-03-02 / 51. szám

m Elénk eszmecserék Sikerült aktivizálni a tagságot Kazáron Nyolc pártcsoport, két alapszervezeí tagjainak tapasz­talata, véleménye, kritikai észrevétele került a Váci Kötött­árugyár kazári gyáregysége pártvezetősége elmúlt évi gaz­dasági-politikai munkát értékelő, és az 1982. évi feladato­kat tárgyaló összevont taggyűlési beszámolójába, amit Gor- dos Józsefné, a pártszervezetőség titkára tárt a résztvevők elé. EGYSÉGES * ÉRTEKEZÉS Kevés termelő-gazdálkodó egység található megyénkben, ahol nemcsak létszámban, ha­nem a tennivalók következe­tes végrehajtásában ennyire jó példákat tudnánk, mint itt. A párttagok tevékenysé­ge céltudatos, előrelátó. Lét­számuk az összdolgozók 30 százaléka. A taggyűléseken a tagság 70—80 százaléka vesz részt. Joggal állapította meg a beszámoló, hogy a célok meghatározásában és végre­hajtásában sikerült aktivizál­ni az egész párttagságot. Mit jelent ez a valóság­ban? A gazdasági feladatok egy­séges értelmezését, az egysé­ges nézetek, álláspontok ki­alakítását, a dolgozók mozgó­sítását, az egyre bonyolultab­bá váló gazdasági feladatok megvalósítására. A gazdasági feladatok szabják meg a po­litikai munka ísonkrét felada­tait, tartalmát és hogyanját. Ennek megfelelően foglalko­zik a pártvezetőség, az alap­szervezetek, a tagság a gaz­dasági jellegű tennivalókkal. Az előbbieket szolgáló eszme­cseréken alkotó vélemények hangzanak el. Ugyanilyen ak­tivitás jellemzi a pártcsopor­tok tevékenységét is, ahol kri­tikusan és önkritikusan vé­gezték el a múlt évvel kap­csolatos számadást, elismerve az eredményeket, nem hall­gatva el a hiányosságokat sem. A pártvezetőség, valamint az egész párttagság munkája azért volt eredményes, mert a gyáregység vezetése a felada­tok megvalósításában bátran támaszkodott és támaszkodik a párttagokra, igényli segít­ségüket, támogatásukat, poli­tikai felvilágosító, nevelő, meggyőző munkájukat A pártvezetőség, a -tagság együttműködése, valamint a szocialista brigádok és a dol­gozók összefogásának eredmé­nyeképpen az elmúlt évi ter­melési tervüket 95 százalék­ra teljesítették. Még ezzel az eredménnyel is a gyáregysé­gek közötti versenyben a legjobbak közé kerültek. A lemaradás abból adódik, hogy az év utolsó két hónapjában is nagyobb igényeket követe­lő, tőkésexporttermékeket gyártották. A beszámolóból kitűnt, hogy az idei feladatok elvégzésé­hez a tavalyi szorgalom, igye­kezet, kezdeményezőkedv ke­vés lesz. Űjabb erőfeszítések­re van szükség a munkafegye­lem megszilárdítása, a mun- munkaidő jobb kihasználása, a szigorúbb anyag- és költség- gazdálkodás érdekében. A ten­nivalók között kiemelt helyet foglal el a hatékonyság foko­zása, az ezt szolgáló gépi be­rendezések üzembiztos javí­tása, kihasználtságának, tel­jesítményének fokozása, vala­mint az emberi tényezőkben rejlő lehetőségek okos kama­toztatása. TARTALMASABBAN Az előbbiek érdekében a pártvezetőség, a pártalapszer- vezetek és pártcsoportok to­vább javítják, irányító, szer­vező, ellenőrző munkájukat, tartalmasabbá teszik a párt­élettel kapcsolatos rendezvé­nyeket. Nagyobb fegyelmet követelnek azoktól a vezető­ségi tagoktól, akik sok elfog­laltságukra hivatkozva, eseten­ként távolmaradnak a vezető­ségi ülésektől. Megszüntetik az időnként jelentkező kam­pánymunkákat oly módon, hogy biztosítják a feltételeket a folyamatos pártmunkához. A taggyűlések tartalmának javítása érdekében serkentik, Programozott ftttésszabályozás önműködő gázkazán-szabá­lyozó berendezés nagyüzemi gyártását kezdte meg a FŰ- TÖBER Vállalat. A beren­dezés az érzékelő műszerektől kapott jelek alapján azonnal követi az időjárás változásait, s a fűtést az idő felmelegedé­séhez, lehűléséhez igazítva egyenletes hőmérsékletet tart. a lakásokban. Nem fordulhat elő, hogy az idő lehűlése után még órákig fáznál: a lakások­ban a korábbi időjárásra szabá­lyozott, mérsékeltebb fűtés mi­att, s hasonlóképpen megaka­dályozza a túlfűtést, az ener­giapazarlást. Egyebek között megoldható, hogy éjszaka csökkentett fűtéssel dolgozzon a kazán, vagy a kereskedelmi létesítményeknél szombattól hétfőig éppen csak annyi mele­get adjon a berendezés, hogy a 'alak ki ne hűljenek, s mun­kakezdésre ismét föltornázza a hőmérsékletet az eredeti szint­A berendezés előnye, hogy egy nagy blokkba tömörítet­tek azokat a szivattyúkat, víz- kövesedést, korróziót gátló vegyszeradagoló berendezése­ket, hőcserélő tartályt és egyéb szerkezetet, automatát, ame­lyet Egyébként a gázkazánon kívül kell felszerelni, így a szokásosnál egyharmaddal ki­sebb kazánház is elegendő. Az előre gyártott blokk felhaszná­lásával meggyorsul a szerelés, csökken az építési idő és 30— 40 százalékkal kevesebbet kell költeni a kazánházi beruhá­zásra. A távfűtés nélküli la­kótelepeknél előnyösen alkal­mazható a tömbfűtés ezekkel a berendezésekkel. A terve­zésfejlesztési és típustervező intézettel, valamint a 21-es számú Állami Építőipari Vá- lalattal közösen dolgoznak most a további fejlesztésen, a konténeres tetőtéri gázkazánok kialakításán is. Útfelújítások Taron Taron az elmúlt évben 70 ezer forintot fordított járdaé­pítésre a községi tanács. To­vábbi f800 ezer forintba került a November 7. és a József Attila utca felújítása. Ebben az évben tovább folytatódnak az útfelújítási munkálatok. Körülbelül hétszázezer forin­tot szánnak a Felszabadulás és a Kosuth út egy részének a javítására. Sor kerül egy autóbuszváró megépítésére is, amely több mint 70 ezer fo­rint befektetést igényel. Keresik a széntüzeléses kályhákat A Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyárban a gazdasági vezetés úgy határozott, hogy az elkövetkezendő időben is­mételten a termelés közép­pontjába kerül a széntüzelésű tűzhelyek és kályhák gyártása. A program keretében jelen­tős, 248,8 millió forintos fej­lesztést hajtanak végre, amely teljes mértékben gépi jellegű lesz. A fejlesztések végrehaj­tása előtt már ebben az évben 130 ezer darab széntüzeléses termék gyártását biztosítják. Újság még a tarjám gyár­ban, hogy február 22-én megindult a savazói rekonst­rukció során beépített GAL- VAPOL gyártmányú beren­dezések automatikus üzemé­nek a próbája. Ez a létesít­mény jelenti a fejlesztési fo­lyamat első lépcsőfokát. hogy ugyanolyan legyen az aktivitás mint a pártcsoport- ülések vitája. A tájékozottság növelése, a taggyűlések jobb előkészítése érdekében a jö­vőben meghívják a pártcso­portvezetőket az alapszerveze­ti vezetőségi ülésekre. Az el­lenőrző munka hatékonyságá­nak javítása érdekében a ha­tározatok meghozatalával egy- időben megjelölik a teljesíté­sért felelősöket és a határidő­ket. A politikai munka szín­vonalának emelése érdekében gazdagabbá, tartalmasabbá te­szik a pártoktatást, a külön­böző tanfolyamokon jelenleg 58-an vesznek részt. Az előb­biek mellett szorgalmazzák az önképzést is. AHOGY A FELSZÓLALÓK LÁTJÁK Miként ítélte meg a párt­vezetőség munkáját a tagság, illetve a felszólalók? Szabó Imréné egyetért a beszámoló azon részével, amely a pártcsoportvezetők munká­jával foglalkozik és jónak tart­ja azt az elhatározást, hogy a pártcsoportvezetők minden esetben vegyenek részt a ve­zetői üléseken. A második fél­éves elmaradást a kis tételek gyártásával indokolta. Tőzsér Istvánná ismertette az MSZBT országos értekezletén elhang­zottakat, szólt a feladatokról, a társadalmi munka szüksé­gességéről és a tagdíjfizetési fegyelem javulásáról. Nádasdi Sándorné kifogá­solta, hogy a gyáregységből kimenő információs jelentések­re nem reagálnak kellően és időben. Szólt arról, hogy a párttagság örömmel fogadta a tagsági díjak megváltoztatásá­ra hozott központi határoza­tot. Ezzel is magyarázható a fizetési fegyelem javulása. Oláhné Balázs Anna a KISZ kommunista jellegének erő­södéséről adott számot, majd elmondta, hogy jól sikerültek a KISZ-bizottság által szer­vezett ifjúsági nhpok járási rendezvényei. Tovább erősö­dött a kapcsolat az úttörők­kel. Dr. Domonkos Imréné hangsúlyozta, hogy a párttag­ság érzi a gyáregységre háru­ló feladatokat és ennek meg­valósításában egy.séges. Szerin­te a belpolitikai kérdésekkel többet kellene foglalkozni a különböző pártfórumokon. A beszámoló és a vita után az összevont taggyűlés úgy foglalt állást, hogy a pártve­zetőség és az -alapszervezetek vezetőségei megoldották azo­kat a feladatokat, melyek a pártéletben, a gazdaság irá­nyításában és a mozgalmi szer­vek irányításában reájuk há­rulnak. Ezt követően került sor a pártvezetőség kiegészí­tésére. Kovács Elemérné nyug­díjaztatása következtében vált meg a pártvezetőségtől. He­lyébe Oláhné Balázs Annát javasolta és fogadta el a tag­gyűlés. Venesz Károly Kényelmesek konfliktusa ennyit és hogyan dolgozunk? A kérdés első felére könnyebb a válasz. Mun­kahelyünkön 42 órát hetente és ezen felül — felmérések; becslések szerint — át­lagosan, vagy két-három órát naponta. Utób­bihoz sokféle tevékenység sorolandó, az adat tehát pontatlan és túlontúl általános. Van, akire négy-öt óra is jut, van akire semmi. Kü­lönben is: mérhető-e és munkával töltött idő­nek számítjuk-e, ha valaki csak gondolkodik a tennivalóiról? És vajon hogyan dolgozunk? Mindannyian láttunk már lógósokat, tapasz­taltunk hanyag munkavégzést, találkoztunk kedvetlenül, tessék-lássék módon dolgozók­kal. És ismerünk munkájukba belefeledkező- ket, sőt megszállottakat is. Kinek van igaza, kit becsüljünk többre. Hát persze, hogy a so­kat és a jól dolgozókat Ilyen egyszerű volna? Vélhetően nagyon kevesen vallanak be akár­csak maguknak is, nemhogy nyilvánosan: nem szeretnek dolgozni, utálják a munkát. Azt már valamivel többen, hogy szeretnek ugyan dolgozni, csak éppen azt a munkát nem ked­velik, amiért a fizetésüket kapják. _ Rosszul választottak pályát, munkahelyet, árn nem változtatnak, mert a változtatáshoz erőfeszí­tés kellene, és egyelőre ennyiből is megélnek. Megfosztják magukat attól, amit a munka örö­mének szoktunk nevezni, no meg mindannyi­unkat attól a többlettől, amit más helyen, más körülmények között nyújtanának. Nyilatkozatok, riportok visszatérő fordula­ta: „szerencsés vagyok, mert a munkám hob­bim is”. Ha jól belegondolunk, egyetlen pasz- sziónkra, szenvedélyünkre sem fordíthatunk annyi időt, mint amennyit munkával töltünk. Szabad időnkben ritkán csinálunk olyasmit, amit nem kedvelünk. Sajnáljuk rá azt az egy­két órát is. Jól tudom persze, hogy a munka elsősorban megélhetésünk forrása. És aki, mondjuk, lakásra gyűjt, aligha engedheti meg magának, hogy a többletjövedelem megszer­zését attól tegye függővé, tetszik, vagy nem tetszik a tisztességes pénzszerzés adott mód­ja. De a választott szakma, a hivatás is csak annyit jelentene, hogy csinálom, mert muszáj, mert valamiből meg kell élnem? Aligha. Példák sokasága bizonyítja, hogy dolgozni igenis lehet szenvedéllyel. És ugyancsak pél­dák, sajnos gyarapodó példák figyelmeztetnek rá, hogy e szenvedélyünknek is határt keli szabnunk. Mert a túlzott terhelést nem bírja szervezetünk. Fenyegetően sok az infarktus, a korai hálái. Okai összetettek, magyarázatuk szakembert, orvost illet. Laikus legfeljebb ar­ra vállalkozhat, hogy az okok egyikén töp­rengjen. Nevezetesen azon, hogy vajon ki és miért kerül úgynevezett konfliktushelyzetbe, miért él feszültségben? Nézzük csak: X. sze­reti és kiválóan végzi munkáját. Következés­képpen mindig valami újat, a korábbinál hasz­nosabbat akar. És ütközni kényszerül, amit már-már természetesnek fogadunk el, mond­ván, az újért meg kell küzdeni, az újat nem értheti meg mindenki azonnal. Ami jól hang­zik, csaknem a teljes igazság. Mert az új, a jobb nem mindig bonyolult, nem mindig ne­hezen követhető. Mindössze a kényelmesektől, avagy a kedvetlenektől kíván többet, azono­sulást a tőlük idegen felfogással. Márpedig a kényelmesség, a kedvetlenség aligha fogadha­tó el természetesnek. Az ütközés, a feszültség is elkerülhető lenne, illetve az volna az ideá­lis, ha a kényelmesek ütköznének, mert őket kényszerítené rá a közfelfogás, ha minden esetben az önös érdekük is magatartásuk meg­változtatását diktálná. Nem valószínű, hogy belerokkanna a változásba az, aki energiájá­nak felét-harmadát emésztette fel korábban. Az effajta „kényszerítés” ma nagyonis „ben­ne van a levegőben”. Feszültséget oldó hatá­sát is remélhetjük — nem beszélve a várható gazdasági eredményekről. Nem állíthatjuk persze, hogy ennek a fe­szültségnek az oldódása mindenkit megóv a túlhajszoltságtól. Konfliktusok nélkül is le­het „két végén égetni a gyertyát”. Anyagi javakért, sikerekért, hiúságból. Hogy hol az ésszerű határ? Nincs értelme a hajszának, ha „gyümölcsét” — az anyagi javakat, vagy akár az erkölcsi sikert — nem tudjuk élvezni. Ha életünk minősége —, hogy a manapság diva­tos kifejezésnél maradjunk — rosszabb, mint amilyennek a lehetőségét már megteremtet­tük. Ha nincs módunk feltöltődni, kikapcso­lódni. Nem mellékesen e hiány előbb-utóbb munkánkat is gátolja. Mert mennyiségét ál­landósíthatjuk ugyan, de vajon azonos marad­hat-e a minősége, amelynek inkább folytono­san javulnia kéne? [ennyit és hogyan dolgozunk? A sze­mélyre szóló válaszhoz kinek-kinek egyes szám első személyben kell fel­tennie a kérdést: „mennyit és hogyan dolgo­zom?” és mindjárt utána: „így helyes, így tisz­tességes vajon?” Maros Dénes Lakókocsi Lentiből A Zala megyei Lentiben mű­ködő fém- és faipari szövetke­zetben sok más termék mellett naponta egy korszerűen fel­szerelt, hűtőszekrénnyel, mini­konyhával berendezett négy­személyes utánfutó lakókocsi készül el. A csak Lentiben — 1980 óta — gyártott lakóko­csikat eddig kizárólag magán­emberek vásárolták, újabban azonban a közületek is érdek­lődnek iránta, ezért napi há­rom kocsi gyártására rendez­kednek be. A szinte teljesen hazai anyagokból készülő lakó­kocsi alkalmas kisebb építke­zéseknél felvonulási épület he­lyettesítésére, öltözőnek, hasz­nálható mozgó laboratórium­nak is. Tervezik a fűthető változatának gyártását, s még az első fél évben elkészítik az eddiginél nagyobb alapterüle­tű lakókocsi mintapéldányát Az Országos Bányagépgyártó Vállalat salgótarjáni gyárában nemrégiben új autószerelő műhelyt adtak át rendeltetésé­nek a régi kocsiszín helyett. A műhely feladata a vállalat gépjárműveinek időszakos karbantartása és javítása. Képün­kön: BaM Dániel és Boros Csaba autószerelők ZIL teher­gépkocsi főjavítása közben. — Fotó: Gyurkó — Kiváló vállalathoz méltón összevont műszaki tanács­kozást tartottak szocialista brigádveaetők részvételével a Nógrád megyei Nyomdaipari Vállalat salgótarjáni központ­jában. Értékelték a múlt évi munkát, minősítették a válla­lati szocialista brigádok tevé­kenységét, s a tapasztalatokat figyelembe véve elfogadták a nyomda idei termelési célki­tűzéseit. Sikeres elmúlt évről tanús­kodnak a számok. Ar. 1930. évi 128 millió forintos árbe­vételt tavaly szépen rnegsza- poriiották, 151,2 millió forin­tot értek el. Az eredmény méltó az egy éve elnyert Ki­váló vállalat kitűntető cím­hez, s elsősorban a három te­lephelynek : Kistelek, Balas­sagyarmat és Salgótarján szo­cialista brigádjainak áldozat­kész munkája elismerésre méltó. Arról sem szabiid meg­feledkezni, hogy a munka- és üzemszervezési feladatok jó végrehajtása 4 milliós több­letbevételt liozott a vállalati pénztárcába. A ti apukét szocialista kol­lektíva vég*í munkáját a nyomda telephelyein. A dol­gozók több mint a fele vesz részt a waociaiista verseny- mozgalomban. A tucatnyi bri­gádból hat érte el eddig az nrvaykoszorús szocialista bri­gádcímet. Múlt évi munká­juk sikerei atyes&aa ?. kistele­ki Gutenberg János és « sal­gótarjáni jSzőnyl Márton szo­cialista brigádok érdemeinek említést. Az utóbbi elmúlt évi tevékenységéért megkapja a Vállalat kiváló brigádja cí­met. A testület végezetül az idei tervet tárgyalta és fogadta el. Az idén elkezdik SZÖVOSZ-program a hulladék hasznosítására Átfogó programot dolgozott ki a SZÖVOSZ a hulladék hasznosítására. Az Országos Anyag- és Árhivatallal egyeztetett tervezet a lakos­ságnál, a szövetkezetek ke­reskedelmei hálózatában, s termelőüzemeiben naponta keletkező, ám eddig többnyi­re csak gondot okozó hulladé­kok összegyűjtésének, felhasz­nálásának lehetőségeivel fog­lalkozik. A program végrehajtására első lépésként még az idén megkezdődik az agrofólia gyűjtése, újrafelhasználása. A fólia alatti zöldségtermesztés örvendetes terjedésével éven­te már megközelítően 15 ezer tonna műanyag borítóanyagot vásárolnak főként a kisterme­lők. A fólia egy-két szezon után elöregszik, cserére szo­rul, begyűjtése, s hasznosítása azonban nincs kellőképpen megszervezve. Pedig az ér­téktelenné vált fóliából meg­felelő eljárással műanyag gra­nulátumot állíthatnának elő. Ezt az anyagot jelenleg kül­földről vásárolják. A SZÖ­VOSZ a MÉH Tröszttel össze­fogva most megszervezi a fó­lia gyűjtését, feldolgozását. Az ÁFÉSZ-ek felvásárlótelepei kibővítik tevékenységüket, át­veszik a fóliát, s emellett né­hány ÁFÉSZ-üzemben beren­dezkednek a műanyag granu­látummá alakítására. Eddig Somogy, Csongrád és Heves megye több üzeme jelentke­zett gyártóként. A SZÖVOSZ számításai sze­rint az eddig veszendőbe ment használt műanyag fóliá­ból évente 25—30 millió forint értékű granulátumot állíthat­nak majd elő. NÓGRÁD — 1982. március 2., kedd

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom