Nógrád. 1982. március (38. évfolyam. 51-76. szám)

1982-03-24 / 70. szám

Az amatőr helytörténész vallomása Hogv értsük a mát, ismernünk kell a múltat r Antal Károly neve Szécsény- ben összeforrt a helytörténe­ti kutatással, életének jó ré­szét, szabad idejét tette fel er­re a munkára. Nem régész, nem történész, nem is muzeo­lógus. Ahogyan ő mondta: — amatőr vagyok. Olyan amatőr, aki profi munkát végez. Felismerte a pusztulásra ítélt történelmi emlékek megmentésének fon­tosságát. — Felsőtoldon születtem. A második világháború előtt Cserhátszentivánon voltam ír­nok. A paraszti életformáról a Szabad Szóban jelentek meg írásaim. Talán ezért is bízták rám a falusi könyvtár kezelé­sét Ott bukkantam rá Pintér Sándor: Szécsény a honfogla- lás előtt című könyvére. Ez a mű keltette fel érdeklődése­met a régészet és Szécsény iránt. 1951-ben elvégeztem a SZÖVOSZ-iskolát. Választhat­tam Szécsény és Pásztó között. Szécsény mellett döntöttem. Mondanom sem kell, hogy miért. Antal Károly, a szövetkeze­tek járási központjában dolgo­zott, mint instruktor. Munka­idő után járta a határt, régé­szeti kutatásokat végzett. Ha meghallotta, hogy az eke va­lahol felszínre hozott egy cse­répdarabot, azonnal ott ter­mett. — A nagyközség határában 11 lelőhelyre bukkantam. Kö­zülük a legértékesebb az Ul- tetéstető, ahol, számomra ad­dig ismeretlen rovaHiájú cse­répdarabok kerültek elő. Meg­mutattam Pataki Pálnak, a Nemzeti Múzeum adattárosá- nak, aki elmondta, hogy a nem mindennapi lelet a neoli­tikumból való, s hazánkban elég ritkaságszámba megy. Az évék során az ekevasak és egyéb munkagépek elől több autónyi rakományt men­tett meg. Volt olyan hely, ahol családjával 50 köbméter földet forgatott át, hogy a 24. órá­ban megmentse az értékes le­leteket. Ahogy szaporodtak otthon a a régészeti leletek, úgy soka­sodott a könyvespolcon a szakkönyvek száma. Antal Ká­roly nagyon sokat olvasott, ta­nult, hogy otthon érezze ma­gát a tárgykörben, s „vallató- ra” tudja fogni az előkerült leleteket. Ha valamit nem ér­tett, szakemberekkel konzul­tált. Több edényt maga res­taurált. —i Fiam a képzőművészeti főiskola kerámia szakán vég­zett. A munka mechanikai ré­széhez sok segítséget adott. Nem volt rest cserépdara­bokkal a táskájában Pestre utazni, hogy ott az összeállí­tásukhoz segítséget kérjen. Amikor 1975-ben Szécsényben megnyílt a múzeum, Antal Károly lakásáról két teherau­tónyi anyagot szállítottak át a múzeumba. 1978-ban a múze­um kiállításon mutatta be An­tal Károly régészeti gyűjtemé­nyét. A régészet csak egyik tevé­kenységi .köre a helytörténeti kutatónak. Az ötvenes évek közepén megalakította a mű­emlékvédelmi albizottságot; később a honismereti bizott­ságot. Több ezer fénykép, pla­kát, meghívó és egyéb doku­mentum található a lakásán, amely az elmúlt évek, évtize­dek egy-egy helytörténeti ese­ményét „őrzi” az utókor szá­mára. — Közülük már nagyon so­kat átadtam a múzeumnak. Rendszerezés, feldolgozás után ezek is oda kerülnek. A megyei levéltár felkéré­sére összeállította a volt szé- csényi járás településeivel fog­lalkozó szöveggyűjteményt. Társszerzője a Szécsényi Úti­kalauznak. — Régi vágyamat sikerült megvalósítani 1978-ban. Meg­jelent a Honismereti Híradó első száma. Azóta a kiadvány évente két alkalommal, rend­szeresen eljut a nagyközség lakóihoz. — Ez év január 1-én nyug­díjba vonult. Minden bizony­nyal több időt tud a honis­mereti munkára fordítani. Mit szeretne megvalósítani? — Továbbra is a szívemen viselem a Honismereti Híradó gondját. A háziipari szövet­kezetből mentem nyugdíjba, ahol 10 évig dolgoztam. Meg­írom a szövetkezet történetét. Említettem, hogy Felsőtoldon születtem. A környező öt kis­település történetével foglal­kozó szemelvénygyűjteményt állítok össze. Antal Káróly életének nagy részét arra tette fel, hogy megmetse, összegyűjtse a rég­múlt idők emlékét; aktív te­vékenységén keresztül meg­értesse szűkebb és tágabb kör­nyezetével, hogy jobban ért­jük a mát, ha ismerjük a múltat. Ezen fáradozott és fá­radozik csendesen, szerényen. — Sz. F. — Utazás '82 / f Nógrádi pavilon a Néprajzi Múzeumban A budapesti tavaszi fesz­tivál eseménysorozatának egyik nagy érdeklődésre szá­mot tartó eseménye az Uta­zás ’82 kiállítás, amelynek a Néprajzi Múzeum adott ott­hont. Az idén ötödik alkalom­mal került rá sor, elsősorban a belföldi turizmus fellendíté­se érdekében, azzal a nem tit­kolt szándékkal, hogy kimoz­dítsa a családokat otthonuk­ból, megismertesse a látoga­tókkal a turisták által kevés­bé ismert helyeket. A kiállí­táson 21 külföldi kiállító is helyet kapott, mellettük ott vannak a magyar utazási iro­dák, idegenforgalmi hivatalok, amelyek gazdag kínálattal csalogatják területükre a tu­ristákat. Olyan helyekre, mint Bugac-puszta. a Szigetköz vagy éppen gyógyfürdőink, s a kiállítás nógrádi pavilonja csalogat Hollókőre, Salgótar­jánba és környékére. — Mi elsősorban az euró­pai hírű Hollókőt népszerűsít­jük, hiszen kellemes turista- házainkban kényelmes a szállás. Mellette biztosítunk egyedi programokat, amelyeket csak nálunk kap a turista. Például már tíz fő jelentkezése ese­tén a helyszínen szervezünk szövőtanfolyamot. Vendégeink megpróbálkozhatnak a fafara­gással. Áprilisban a falu hús­véti népszokásaival ismertet­jük meg a Hollókőre kirándu­lókat, s nem hiányzik a to­jásfestés sem — mondja Szert Sándorné, a Nógrád megyei Idegenforgalmi Hivatal veze­tője. Kínálják a nógrádiak a ki­állításon a megye más neve­zetességeit, két-hárorn napos utakat. Propagandaanyaggal alaposan felkészültek, az első napokban mégis alig győzték az utánpótlást. Elvitték ma­gukkal a Nógrádi tájakon cí­mű filmet is, amelyet nonstop vetítésen tekinthettek meg az Utazás ’82-re betérők. — Megkülönböztetett fi­gyelmet fordítunk a diákturiz­mus fejlesztésére, a lehetősé­gek biztosítására. Egyebek kö­zött azzal is, hogy szálláshe­lyeiken az ország más vidé­kéről érkező általános és kö­zépiskolai tanulóknak 10—20 százalékos kedvezményt adunk. A Hotel Salgóban, a bánki Tó motelben elő- és utószezonban 40—50 százalék­kal olcsóbban lakhatnak... A Néprajzi Múzeumban a nógrádi pavilon nem csak propagál, akinek kedve tá­mad az ország északi részébe kirándulni, akár a helyszínen is jelentkezhet. Minden bi­zonnyal e kiállítás is lendít a megye idegenforgalmán. — mszgy — műsor KOSSUTH RADIO: 8.27: Világablak 8.56: Beszélni nehéz 9.08: Simándy Józseí ©perafel­vételeiből 9.48: Kis magyar néprajz 10.05: Diákfélóra 10.35: Válaszolunk hallgatóinknak 10.50: A Weller vonósnégyes leme­zeiből 11.27: A századforduló színháza 12.35: Házunk tája 12.50: Operaslágerek 13.20: Dzsesszmelódiák 13.57: Kóruspódium 14-29: Litera-túra 15.05: Kerekes Tóth Erzsébet nép- dalf elvételeiből 15.28: MR 10—14 16.10: Kritikusok fóruma 16.20: Ilosíalvy Róbert operett- felvételeiből 17.07; a nagy és kicsinye 17.32: Nicanor Zabaleta hárfázik tt.44: Pátria — népzenei hang­lemezsorozat 19.00: Közvetítés a Magyarország- Ausztria jubileumi válogatott labdarúgó-mérkőzés II. fél­idejéről (I. félidő P. 18.00) áO.OO: Gondolat 20.45: Nótaest 21.30: Háttérbeszélgetés, Vértes Éva külpolitikai műsora 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót Kiss Gyula (zongora) hang­versenye, Schubert-művek 23.30: Auber operáiból 0.10: Pásztor László táncdalaiból PETŐFI RADIO: 8.05: A váci Vox Humana ének­kar énekel 8.20: Tíz perc külpolitika 8-33: Idősebbek hullámhosszán 9.28: Fél óra népzene 10.00: Zenedélelőtt 11.33: A Szabó család 12.03: Ráduly Árpád gordonkázik 12.33: Tánczenei koktél 13.30: Színes szőttes 14.00: Nem zavarok? 14.35: Slágermúzeum 15.23: Osváth Júlia operettfelvé­teleiből 15.45: Kapcsoljuk a 22-es stúdiót. Kovács Zsuzsa hegedül, km. Váradi Emőke 16.00: Mindenki iskolája 16.35: A bacilüsvadász 16.40: Magyar fúvósmuzsika 17.00: ötödik sebesség 18.00: Közvetítés a Magyarország- Ausztria jubileumi váloga­tott labdarúgó-mérkőzés L félidejéről (IL félidő K. 19.00) 18.53: Barangolás régi hangleme­zek között 19.08: Aubray Pankey spirituálé­kat énekel 19.25: Világtörténelem dióhéjban 19.45: Greg Lake felvételeiből 20.45: Válas(s)z! 21.37: Julio Iglesias hangversenye a párizsi Olympia színpadán 22.12: Millöcker operettjeiből 23.20: A mai dzsessz MISKOLCI STÜDIÖ: 17.00: Hírek, időjárásjelentés, tartalomismertetés. — 17.05: Hang­versenyen hallottuk... — 17.20: Ablak az országra. Dr. Fodor László jegyzete. — 17.30: Index... A miskolci stúdió gazdaságpoliti­kai magazinja. (A tartalomból: Tavaszvárás az észak-magyaror­szági földeken. Kerekasztal-be- szélgetés a stúdióban.) Telefon­ügyelet: 35-510. Felelős szerkesztő: Paulovits Ágoston. Szerkesztő: Borsodi Gyula. — Sport. — 18.00: Észak-magyarországi krónika. (Az Országos Vízügyi Hivatal és Nóg­rád megye vezetőinek tervegyez­tető tárgyalása. — Növényvédelmi és agrokémiai tanácskozás Miskol­con.) — 18.25—18.30: Lap- és mű­sorelőzetes. TELEVÍZIÓ: 8.30: Tévétoma (ism.) (SZ.) 8.35; Iskolatévé: Deltácska. 4 NÓGRÁD - 1982. március 24., szerda Száz éve lörtént Koch Róbert emlékére Koch Róbert, a gümőkórt okozó baktérium felfedezője 1843. december 11-én született a Harz-hegység kis bányavá­rosában, Clausthalban. Igen szegény családban nevelkedett és végezte iskoláit. Majd be­iratkozott az orvosi egyetem­re. Egyetemi tanulmányainak elvégzése után vidéken tele­pedett le és mint körzeti or­vos dolgozott. Rendkívüli mó­don érdeklődött a betegsége­ket okozó parányi élőlények, a baktériumok iránt. Mai szem­mel nézve elképzelhetetlen ne­hézségek közepette végezte ku­tatásait. A meghalt emberek, elhullott állatok vérében és egyéb szerveiben kereste a betegséget okozó parányi élő­lényeket. Látni, megismerni akarta őket. Szerény vidéki lakásában végezte vizsgála­tait, a halált okozó baktériu­mok felkutatására. 28. születésnapjára ajándé­kozta meg felesége — Emmi asszony — egy mikroszkóp­pal. Éktől kezdve gyakorlatilag minden idejét a baktériumok keresésére fordította. Ma já­tékszernek beillő mikroszkóp, saját maga által készített kis állványok,. kis fizetéséből vá­sárolt üvegljolmik, egyszerű, szerényen berendezett kis la­kás, piciny gyermek, rendkí­vül rossz fertőtlenítési lehető­ségek jelentették környezetét és eszközeit. Kis családjára és saját magára állandó halálos veszedelmet jelentett a lépfe- nés, a gümőkóros embei'i és állati vér, a szervek és a ha­lálosan beteg kísérleti állatok. Ilyen viszonyok között vállal­ta és végezte kutatásait Koch Róbert. Még első eredményei után sem részesült támogatás­ban, de különösebb elisme­résben sem. Sok évi áldozatos és hősies munka után, 1882. március 23- án mutatta be a berlini élet­tani egyesület ülésén az új, ed­dig még senki által nem lá­tott kórokozót, a gümőkór bak­tériumát. .Rövid előadásában kifejtette, hogy ezentúl „a vi­lág összes orvosának módja lesz arra, hogy az emberiség William Kashtan, Kanada Kommunista Pártjának főtit­kára „Az erőpolitika esztelen- sége” című cikkében a katonai fölényre törekvés értelmetlen­ségét és céltalanságát mutat­ja be, szembeállítva azt az egyenlő biztonságon alapuló leszerelés elvével. Délkelet- Ázsia ma a világ egyik „for­ró” pontja. Nguyen Duy Trinh, a Vietnami Kommunista Párt PB tagja ismerteti azokat a javaslatokat, amelyeket Viet­nam, Laosz és Kambodzsa a térség békéje érdekében tett. Nagy-Britannia Kommunista Pártjának XXXVII. kongresz- szusáról tájékoztatja a folyó­irat nemzetközi olvasótáborát Ion McKay, a párt PB tagja. „A forradalmi párt vonásai” címmel közli a folyóirat azo­ezen ellenségének útjait, ter­mészetét, tulajdonságait közel­ről és minden oldalról megvi­lágítsa”. Kijelölte azokat az utakat, amelyen haladva az emberiségnek sikerül ezt a pa­rányi halálos ellenséget leküz- denie. Száz év telt el Koch Róbert bejelentése óta. A világ orvo­sai megfogadták az általa mondottakat. Szüntelen kuta­tómunkával igyekeztek és ma is igyekeznek ezt a sok szen­vedést okozó láthatatlan ellen­séget leküzdeni. Koch és Pas­teur védőoltásai a veszettség­gel és lépfenével szemben már ismertek voltak a múlt szá­zad végén, amikor Calmett és Guerin, valamint sok más ku­tató kísérletezni kezdett a tbc elleni védőoltással. Több mint 13 évi kutatómunka eredmé­nyeként adta Calmett és Gue­rin a BCG (Bacillus Calmett Guerin) oltóanyagot az orvo­sok kezébe, hogy ezzel védjék a gyermekeket a gümőkórtól. Világszerte létrehozták a tbc- gondozóintézeteket, amelyek a betegség felkutatásával és a betegek gondozásával foglal­koznak. Hazánkban ezek az intézetek a betegek gyógyke­zelését is végzik. Természetes törekvés volt a gümőkór elleni gyógyszerek kutatása. Ezért óriási mérték­ben indult meg a gyógyszer­kutatás is. Sok-sok remény és sok-sok csalódás vezetett több mint 60 évvel Koch Róbert fel­fedezése után az első tuberku­lózis elleni gyógyszer előállítá­sához. E gyógyszert követte néhány év múlva a második, majd a harmadik, és azóta is állandóan bővül új gümőkór- elten.es gyógyszerekkel a tü­dőgyógyász fegyvertára. Koch Róbert eszméit a ma­gyar orvosok is megértették. Felvették a harcot e veszedel­mes kórokozóval és e vesze­delmes betegséggel szemben. Hazánkban is létrehozták a tbc- gondozóintézeti hálózatot. Nagy számban végezzük a gyermekek .körében a BCG- védőoltást és a ma ismert gü­kat a válaszokat, amelyeket a szerkesztőségnek a forradalmi szervezet általános és sajátos vonásaira vonatkozó kérdése­ire három afrikai forradalmi párt, az angolai MPLA-Mun- kapárt, Mozambik Felszabadí­tó Frontja és a Madagaszkári Függetlenségi Kongresszus Pártja vezető személyiségei adtak. Milyen tényezők hatá­rozzák meg, hogy a gyarmati sorból kiemelkedett államok a társadalmi fejlődés melyik útját választják? Erre keresi a választ elemző írásában egy indiai, egy szovjet és egy dél­afrikai szerző. Wieslaw Kltin- epak, a LEMP képviselője „Esztelen lépések” címmel kommentálja az Egyesült Ál­lamoknak és szövetségesei­nek lengyelellenes kampányát. mőkór elleni gyógyszerek mind rendelkezésre állnak. Koch Róbert 100 évvel ez­előtt úgy gondolta, hogy a gü­mőkór felszámolásának ideje közel van azzal, hogy a bak­tériumot megismertük és vele bármikor kísérletezhetünk a laboratóriumokban. 60 évvel később hasonló, elgondolások születtek, amikór az első gü­mőkóros agyhártyagyulladás­ban megbetegedett gyerme­ket meggyógyították az új gyógyszerrel abból a betegség­ből, amely a gyógyszer hasz­nálatáig biztosan halálos be­tegségnek számított. Ma már tudjuk, hogy az eredményeket, amelyeket a gümőkór elleni harc területén hazánkban és megyénkben el­értünk, a BCG-védőoltáson és az új gyógyszereken kívül sok más tényező tette lehetővé. Ma már nemcsak a tüdőgyógyá­szok és közvetlen munkatársa­ik tesznek meg mindent a — múltban „Morbus Hungaricus”- nak, magyar betegségnek ne­vezett — gümőkór visszaszorí­tására, hogv ne okozzon olyan súlyos gondokat a családok­nak és egész társadalmunk­nak. Az állatorvosok felszámol­ták a szarvasmarha-gümőkórt, hogy a gümőkóros tehén fer­tőzött tejével ne okozhasson megbetegedést. Társadalmi összefogásra volt szükség, hogy a jelenlegi eredményeket el­érhessük. Még nem számoltuk fel teljesen a gümőkórt. A vég­leges felszámoláshoz szüksé­günk van arra. hogv a körzeti orvos a tbc-s beteggel ottho­nában is törőd jön. A párt-, ál­lami és tanácsi szervek, vala­mint a Vöröskereszt önkéntes munkatársai nyújtsanak se­gítséget továbbra is területü­kön a gümőkór megszünteté­séhez! Megvei és járási, de községi tanácsaink eddig sem tértek ki soha e fontos harc támogatása elől. Az út ez! Ezen kell tovább haladnunk, hogy Koch Róbert álma, a tbc megszüntetése va­lósává váliék! Dr. Fcrenczi György igazgató főorvos a nKmfr yzlN GüKKk FELE MUNKA NÉLKÜLI Az NSZK-ban a színészek fele munka nélküli. A német színházi szövetség közlése szerint jelenleg 5500 színész van munka nélkül az ország­ban; a múlt évben csak 4149 színészt szerződtettek, mint­egy 1500-an szabadúszóként dolgoznak színházaknál, rá­dió- és televízióállomásoknál. Ezek az adatok a színházi szövetségtől és a frankfurti központi színházi közvetítő- irodától származnak. A szín­házi szövetség hangsúlyozza, hogy az NSZK-ban egyetlen más szakmai csoportban sem ilyen nagy a munkanélküliek aránya, de ez kevésbé vezet­hető vissza a színházak rossz gazdasági helyzetére és taka­rékossági intézkedéseire, mint inkább a színházak szükség­letei és a színházak száma közötti eltérésre. —H— Ilii !■«—n—— Megjelent a Béke és Szocializmus 2. MŰSOR: MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Üjra szól a hatlövetű. Színes, szinkro­nizált amerikai western. — Balas­sagyarmati Madách: Háromnegyed 6-tól: Feltámadás. I—II. Szovjet film. — Nagybátonyi Petőfi: Csí­nom Palkó. Színes magyar törté­nelmi kalandfilm. — Pásztói Mát­ra: A XX. század kalózai. Színes, szinkronizált szovjet kalandfilm. — Karancslapujtő: Zorán, a zso­ké fia. Színes, szinkronizált Ju­goszláv ifjúsági film. 9.05: Magyar irodalom (ált. isk. 8. oszt.) 9.50: stop! Közlekedj okosan. 10.00: Delta 10.25: Starsky és Hutch. Magya­rul beszélő amerikai bűn­ügyi filmsorozat: Terror a dokkban (ism.) (SZ.) 11.10: Energia, képzelet, valóság. 14.30: iskolatévé: Stop! (ism.) (SZ.) 14.40: Deltácska (ism.) 15.00: Magyar irodalom (ism.) 15.35: Kamera (középisk.) A film stílusa. (SZ.) 16.15: Hírek 16.20: Az akasztófa árnyékában. Magyarul beszélő francia tévéfilmsorozat 6/5. rész: A bosszú (ism.) (SZ.) 17.15: A Közönségszolgálat tá­jékoztatója 17.20: Reklám 17.30: 125. elé . . . magyar- osztrák focimúlt 17.50: Magyarország-Ausztria válogatott labdarúgó-mér­kőzés követítés a Nép­stadionból (SZ.) * A szünetben: Reklám 19.45: Tévétorna í^Z.) 19.50: Esti mese (SZ.) 20.00: Tv-híradó (SZ.) 20.30: Televíziós mesék felnőt­teknek: Bábel tornya 21.50: Zene. zene. zene. 22.40: Tv-híradó 2 (SZ.) BESZTERCEBÁNYA: 17.25: Csehszlovákia—Görög­ország nemzetközi labdarú gó-mérkőzés 19.20: Idő járás jelentés és műsorismertetés 19.30: Tv-híradó 20.00: Currok Jimenez: A fogoly 21.05: Az árulás harangja 21.45: Ez történt 24 óra alatt 22.00: óvakodj a tűzokádó sárkánytól 23.00: Hírek ’0.00: Tv-híradó (SZ.) 20.30: Báránv Tamás: Férfiak mesélik. Tévéfilm (ism.) 22.00: Reklám 22.05: Az első tíz év, 1. rész. 20.30: Bábel tornya ' I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom