Nógrád. 1982. március (38. évfolyam. 51-76. szám)
1982-03-23 / 69. szám
Á néző pokoljárása A tévénéző figyelmét —1 — még a szívósét is — gyakran próbára teszi egy-egy felületes, vagy éppen „mélyen szántó” produkció. Megesik, hogy idejekorán, nem sokkal a gyerekeket ágyba parancsolni igyekvő esti mese után édes álomba zuhan. Képtelen a sugárzott műsort „magáévá tenni” — akár ne is lenne, olyan hidegen hagyja. Mint a megunt feleség, akivel már nincsenek közös gondolatok, aki érzelmileg is csak a negatívakat hozza mozgásba. Valóságos pokoljárás ez: a néző pokoljárása. Akkor erősödött meg bennem ez a felismerés, amikor Rajnai András újabb meséjét, a képzelt hősökről szóló Héroszok pokoljárását (március 19. 21.35 óra) néztem. Mostanában ezekből a felnőttmesékből minden héten jut egy, s a recenzens, ha komolyan veszi feladatát, nem mehet el szó nélkül mellettük. Mégiscsak eredeti, új, magyar produkciókat látunk!... A Héroszok pokoljárása hát borzongatóan talányosra — mondhatnám érthetetlenre — kerekedett, s olyan hókusz-pókuszok- kal próbált elkápráztatni, melyek csak egy dülettáns bűvésztől telhetnek ki. Kezdetben még igyekeztem a látvány megfejtésével, de miután sz egyes elemek között egészen parányi, vagy leginkább semmilyen összefüggést sem tudtam kisütni, kénytelen voltam felhagyni a további erőlködéssel. Motoszkál bennem a gyanú: Rajnai András író-rendező a mesék ürügyén maszlaggal óhajt megetetni. Csak azt nem sejtem miért, meri mi hétköznapi szenvedélyes tévénézők nem vétettünk neki; kínálgasson inkább átélhető, tartalmas történetekkel, esztétikai élménnyel. A Héroszok pokoljárása után már azt sem bánom, ha csak az Atlaptisz■„A történészek feladata a dicső proletárdiktatúra szomorú összeomlásának megírása. Mi, katonái csak azt mondhatjuk el, amit tettünk és éreztünk. A többit a tények mutatják meg” — mondja Hunya István Hármas próbatétel című könyvében, amely a napokban jelent meg a Kossuth Könyvkiadó gondozásában. A szerző —, aki immár két évtizede a MEDOSZ elnöke — az 1914-ben kirobbant első nagy háborúban állta ki a2 első próbatételt, az 1917-es oroszországi szocialista forrahoz hasonló színvonalon, mert azért az a jogos kifogások ellenére is képviselt egyfajta minőséget A színészek talán mindenki másnál a legsajnálatra méltóbbak ebben az elektronikus bűvészkedésben. Szerepük teljesen leegyszerűsített Jelenlétük a látvány puszta kiegészítéséül szolgál — megint csak fájdalom, nem minden esetben természetes harmóniával. Egyébként nem járttmk szerencsésebben azon az estén a korábbi műsorral, a Teraferé- vel sem (március 19. 20.25 óra). A bűnre, a bűnözésre fűzték fel ezúttal a történeteket, melyek többsége a ,,déja vu” érzését keltette a nézőben. Tisztában vagyok azzal, hogy nem könnyű friss, mosolyog- tató szórakoztató műsort csinálni, különösen szériában nem, de hát ha annyian bábáskodnak egy program megszületésénél, mint adott esetben, joggal állítjuk magasra a mércét. A pénteki Terei ere a Bánki Iván—Liska Dénes— Pintér Dezső rendező—felelős szerkesztő—műsorvezető trió legszakállasabb, legkonvencio- nálisabb humorizálása volt szórakoztatás címén. A héten új, az utóbbi időben megszokott maratoni tévéfilmsorozat kezdődött az egyes csatornán: A Buddenbrook ház. (március 15. 20 óra.) Thomas Mann huszonéves fővel írott családregénye, melyért kiérdemelte az irodalmi Nobel-díjat, küzdelmes munkát jelent olvasójának. Hasonló magatartást követel az NSZK-beli sorozat legalábbis az első rész látta után. Megvallva: engem nem izgat túlontúl a Buddenbrookok kereskedői machinációja, családi nyavalyája. Persze attól még lehet nagy a regény és a film is, hiszen amit mondtam, ai nem minősítés. Persze még dalomban a másodikat és a Magyar Tanácsköztársaság fegyveres védelmében a harmadikat. Dokumentumregényében az első vonalban harcoló közkatona szemével mutatja be, eredeti Ízes békési tájnyelven sorjázza az eseményeket az első világháborút megelőző időszaktól a Magyar Tanácsköztársaság leveréséig. Jól ismeri a szegény parasztok életét, e könyv egyben a nincstelen szegények sorsának története is. Alakjai éltek, vagy még élnek, egyszerű emberek, hétköznapi, névtelen hősök. annyira az elején vagyunk a2 egésznek, hogy a véleményem akár teljes egészében megváltozhat Ne hamarkodjuk hát el a dolgot, szavazzunk bizalmat Bernt, Rothernek, a forgatókönyvírónak és Franz Peter Wirthnek, a rendezőnek. Pokoljárás volt a Palotai Boris írásaiból készült Zdró- jelentés is. (március 18. 21.20 óra.) Az emberi érzelmek bugyraiban mártózkodtunk, át- éreztük, végigszenvedtük a fájdalmakat, láttán-múltán megtisztultunk. Az első tévénoveüa, a Drága professzor úr közéletibb tartalmú: a nem teljesen fiatal, gyerektelen. lakástalan házaspár története sokakéval megegyezik, csupán az asz- szony magatartása lehet esetleges, egyéni. Rámenősségével, kíméletlen nyíltságával. — férje határozott ellenkezése ellenére — lakáshoz juttatja magukat, úgy, hogy az utolsó pillanatban bejelentkeznek albérlőnek a halálos beteg professzorhoz. A nézőnek azt kell eldöntenie: helyesen cselekedett-e az asszony? Sanyarú lakáshelyzetük, a fejük fölött múló idő és a vele párhuzamosan dagadó türelmetlenség elégséges indok-e a tettre, avagy egyértelműen önzés? Erre a kérdésre felel a zárókép, melyben már nem a szerelmes férj és feleség ül együtt az új fedél alatt, hanem egymásban csalódott, kihűlt érzelmű ember. S ekkor ötlik fel ismételten egy kérdés: a lakáshoz jutás ezen az áron vajon érdemes volt-e? Az Eutanázia tisztán magánjellegű problémakört érint, de témájánál fogva közérdekű. Joga van-e az embernek, a halálos betegnek, aki tudja ezt magáról, a fájdalommentes, gyors, az orvosok által siettetett halálhoz? Művészi munkáról lévén szó, ezt a gondolatot egy szép szerelem, egy bámulatos lelki erejű asszony kapcsán vetik fel az alkotók. Az eutanázia kérdésében nincsen hivatalos állásfoglalás, a műben sincs. Magam viszont támogatom, ha már tényleg mindennek vége. Legyen a halál is emberhez méltó — ne kínzó, megalázó helyzetekbe taszító. Iglédi István kitűnő' érzékkel fogalmazta képernyőre Palotai Boris novelláit. Filmszerűbb, meggyőzőbb a második darabban, melyben kiváló alakítást nyújtanak a színészek: Káldy Nóra (feleség), Jordán Tamás (férj), Szabó Sándor (orvosprofesz- szor). Remek színészi játék ’ellemző az első novellára is; Sulyok Mária, Borbáth Ottilia, Gáti József, Mihály Pál elismerést érdemel. Megjelent Hunya István könyve Szerény jubileum Differenciált nevelés — diszkrimináció nélkül Több-kevesebb pontossággal szinte mindenki meg tudja határozni, mit jelentenek ezek az idegem szavak: korrigálás, korrekció. Ám igen tisztázatlan, mit takar a korrekciós első osztály kifejezés. Van, aki a kisegítő iskola egyik formájának tartja, sőt sokan a szellemi fogyatékos kisgyerekek beiskolázásával azonosítják. Pedig nem erről van. szó — azok kerülnek korrekciós, kisiLétszámú első osztályba, akik valamilyen téren „késésben” vannak; iskolakezdésük már előre láthatóan buktatóval járna. Egy tanév alatt sok minden kiderülhet, eldőlhet: sikerül-e a felzárkózás a többiekhez, vagy valóban más iskolatípusba kell áthelyezni a gyereket. Mert itt ugyanazt az anyagot tanulják, mint a többi elsős, a „normál” osztályban, csak más módszerrel, a gyerekekhez igazított egyéni tempóval. Ebben az esztendőben egy szerény jubileumot köszönthetünk néhány iskolában: 10 évvel ezelőtt indultak országszerte az első korrekciós osztályok. * Erről az évtizedről beszélgetünk a salgótarjáni nevelési tanácsadóban Kaáriné Kiss Etelkával, az intézmény vezetőjével és Tóth Ferenc- né tanítónővel, aki hetente egy délelőttöt itt tölt a gyerekek pedagógiai vizsgálatával. — Salgótarjánban két iskolában — a Bem útiban és Zagyvapálfalván van ilyen osztály és egy Balassagyarmaton. A megyeszékhely két tanulócsoportjáról elmondhatjuk, jó feltételek között működik — a szakember-kiválasztás, az iskolavezetés figyelme, törődése, napközi segítik a nevelői munkát. Velük rendszeres a kapcsolatunk, hiszen hivatalosan csak városi intézmény a tanácsadó. — Elégnek tartja ezt a három tanulócsoportot ? — Salgótarjánban szükséges lenne Bagl,vasalján és a Petőfi iskolában még egy- egy osztály indítása, erre reális igény van. Moist százötven körül mozog azok száma, akiket pedagógiai vizsgálatra küldenek iskolakezdés előtt. Egy éve még „csak” 110 volt, azelőtt hetven. És mielőtt a tanácsadó megalakult volna, akkor 30—50 gyerek vizsgálata után alakultak a korrekciós osztályok. A megnövekedett szűrési lehetőség növeli azok számát is, akiknek a legoptimálisabb a korrekciós első osztály lenne. Most már jobban ki tudjuk szűrni a debil, szellemileg valóban fogyatékos gyerekeket, ők nem ide jönnek, az osztályok ezért egyre inkább megfelelnek a célnak. Amit feltétlenül el kell kerülni, az a diszkrimináció veszélye — ezért nem értek egyet azokkal, akik minden iskolában szeretnének egy-egy korrekciós osztályt Mert a végeredmény könnyen az lehet, hogy ide rakják mindazokat, akikkel probléma van és kevesebb az esély a fejlődésre, felzárkózásra. — Hogyan kerülnek a nevelési tanácsadóba a gyermekek? — Több útja-módja van. Legtöbb esetben az óvoda kéri, vizsgáljuk meg. Van, akit már csak az iskola küld a sikertelen iskolakezdés után. Salgótarjánban nincs iskolaelőkészítő foglalkozás, pedig tévedés lenne azt hinni, minden gyerek jár legalább az utolsó évben óvodában. Van, akit beírattak, de sose vitték — ez különösen a cigánycsaládokra jellemző. Tóth Ferencnével visszakanyarodunk az alaptémához, a korrekciós osztályokhoz. — Ahogy Etelka említette, kezdetben szűkebb körű volt a szűrés; ezt meghívott pszichológus végezte. Hogy miként gyűltek a tapasztalatok? Jártunk több helyen a2 országban, megnéztük, a témában jártasabbak hogyan csinálják. Nemrégiben Esztergomban találkoztunk, a tízesztendős jubileum alkalmából. — Merre tovább? Az első osztály után milyen arányban kerülnek „normál” másodikba a gyerekek? — A létszám maximum 15 minden évben — tavaly hat tanulóm került áthelyező bizottság élé (ők küldték hozzánk, a Bem utcai korrekciós elsőbe is...) Többen nemcsak lassúbb fejlődésű- ek, retardáltak voltak, de a debilitás ténye is felvetődött. Az elmúlt évtized tapasztalata: 50—70 százalék között mozog azok aránya, akik sikeresen végzik el az elsőt, mehetnek másodikba. Persze, itt is váltakozó eredménnyel tanulnak, hiszen többüknél a rossz családi háttér súlyosbítja a helyzetet. A harmadik út: újra járni az elsőt, már a többiekkel együtt. Nem kerülgetem a forró kását: szomorú tapasztalatom, hogy még a pedagógusok között is van előítélet —, volt, aki rákérdezett: miért nem kisegítőbe megy a gyerek a korrekciós első osztály után? Pedig sokan valóban fel tudnak zárkózni társaikhoz, a kis létszámú első sokat nyújt számukra. G. Kiss Magdolna NOP7 ' &\\ A'.; v%tY® <=>V & S1' \1t,T° ■hhgaioton HANGLEMEZ műsor KOSSUTH RADIO: 1.27: Tudomány és gyakorlat: Élhetünk-e egészségesebben? Szerk.-műsorvezető: Eke Károly (ifim.) 8*57: Nótamuzsika 9.44: Rímek és ritmusok 10.05: MR 10—14 10.35: Láng István: A nagy drámaíró 10.57: Vaughan Williams műveiből 11.40: Tatárpuszta 12.35: Törvénykönyv 12.50: A Rádió Dalszínháza U.32: Egy nagykunsági hangszeres népművész: Rab István 14.42: Arcképek a szlovák irodalomból 15.05: Weiner: D-dúr szonáta 13-28: Nyitnikék — Kisiskolások műsora ifi.05: Zengjen a muzsika! 17.07: Mihály folyamatba tétele. Móra Ferenc elbeszélése 17.?0: Egy férfi és egy nő 17.45: a Szabó család 19.15: Arturo Toscanini felvételei XX/19. rész 20.13: Hívtak és mentünk!... Egy nádtetős barakk védelmében. Gácsl Sándor műsora 20.43: Szalay László nótákat énekel 21.01: Színházi esték Kemáremban 21.31: Áriák, versek 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Szenthelyi Miklós hegedül 22.50: Késő este. Értékek és érdekek. Bakonyi Péter műsora 23.00: A dzsessz világa 0.10: A Fekete erdő lánya Részletek Jessel operettjéből PETŐFI RADIO: 8.05: Palcsó Sándor operettdalokat énekel 8.20: Tíz perc külpolitika 8.33: Társalgó 10.00: Zenedélelőtt 12.25: Gyermekek könyvespolca 12.33: Melódiakoktél 13.30: Éneklő ifjúság 14.00: Kettőtől hatig... 18.00: Tipp-topp parádé 18.33 • Beszélni nehéz 18.45: Népdalkörök pódiuma 19.10: Koltay Valéria ©perettdalo- kat énekel 19.23: Véleményem szerint Nemes György Írása 19.33: Csak fiataloknak! 20.33: Színház. XII 11. rész 21.00: Gogol: Az orr 21.30: Közéleti közelképek 22.30: Fordulók a lira történetében 23.20: Népdalok MISKOLCI STÜDIÓ: 17.00: Hírek. 1dő1árás!elentés. tartalomismertetés. — 17.03: Fél% NÖGRÁD — 1962. március 23., kedd tett kincseink. Két évszázad magyar festészete a Hermann ötté Múzeum képtárában, dr. Végvári Lajos előadása. — n.iO: Kulturális kaleidoszkóp. (A tartalomból: Rövidebb munkahét, — több szabad Idő. Mit kínálnak a munkáslakta körzetek művelődési otthonai Diósgyőrött és Kazincbarcikán.) — A szerkesztő: Antal Magda. — 18.00: Észak.-magyaror- szági krónika. (A Nógrád megyei Tanács VB az Iparcikk-kiskereskedelmi Vállalat tevékenységéről, a Heves megyei Tanács VB az ÁF£SZ-ek kistermelés-segítő tevékenységéről tárgyal. — A Sajó- menti Ipari Szövetkezet a Kazincbarcika környéki települések szolgáltatásáért.) — 18.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes. TELEVÍZIÓ: 8.8«: Tévétorna (ism.) (SZ.) 8.05: Iskolatévé: Földrajz (ált. lsk. 6. oszt.) 8.3S: Környezetismeret (ált. lsk. 3. oszt.) 9.05: Fizika (ált. lsk. 8. oszt.) 9.30: Környezetismeret (ált. isk.' 4. oszt.) 20.00: Buddenbrook ház. II. rész 10*05: Történelem (ált. isk. 8. oszt.) 10.40: Technika (ált. isk. L. oszt.) 11.05: Aki mer, az nyer. 11.35: Csak gyerekeknek! Kisfilm-összeállítás 13.35: Iskolatévé: Környezetismeret (ált. isk. 3. oszt.) (ism.) 14.05: Környezetismeret (ált. isk. 4. oszt.) (ism.) (SZ.) 14.35: Fizika (ism.) 15.00: Történelem (ism.) 15.30: Napköziseknek, szakköröknek. 15.50: Hírek 15.55: ..Életet az éveknek”. Nyugdíjasok műsora 16.25: Gólyavári esték 17.10: Pannon krónika. A pécsi . körzeti stúdió magazin- műsora. 17.40: Reklám 17.45: Szórakoztatás Svédországban. NSZK zenés film. (SZ.) 18.30: Képviselő — otthon. (SZ.) 19.00: Reklám 19.10: Tévétorna (SZ.) 19.15: Esti mese 13.30: Tv-híradó (SZ.) 20.00: A Buddenbrook ház. Thomas Mann• regényének maevarul beszélő tévéfilmváltozata. 11/2. rész. (SZ.) r.fio: Stúdió 82. 22.no: Kockázat (SZ.) 22.30: Tv-híradó 3. (SZ.) 2. MCSOR: 20.01: Gilbert Bécaud Québecben. Francia zenés film. (ism.) 20.50: Tv-híradó 2. (SZ.) 21.10: Reklám 21.15: Kemény sorsok. NSZK tévéfilm. (SZ,) (16 éven felülieknek!) BESZTERCEBÁNYA : 18.00: Autósok-motorosok 18.30: Gazdaságpolitikai * magazin 19.10: Esti mese 19.20: idő j ár ás j elentés és műsorismertetés 19.30: Tv-híradó 20.00: Fény az ablakban 21.15: A mosti sztrájk 21.50: Ez történt 24 óra alatt 22.05: Kamarahangverseny 22.50: Hírek MOZIMŰSOR: Salgótarján! November 7.: Ü.ira szól a hatlövetű. Színes, szinkronizált amerikai western. — Kohász: Abba. Színes zenés svéd- ausztrál film. — Tarján vendéglő: Luxusbordély Párizsban. (16) — Balassagyarmati Madách: Délután fél 4-től: Valahol Európában. Magvar film. Háromnegved 6-tól: Feltámadás. I—II. Nagvbá- toryt Petőfi: Hurrikán. (14) Színes amerikai film. — Nagybáto- nv| B*nvász: Pukk. (14) Színes olasz filmburleszk. — Pásztói Mátra: Édenkert a sikátorban. (16) ’Színes USA film. — Rétság: A bíró és a hóhér. (14) Színes, szinkronizált NSZK film. - Kistoronyéi Petőfi: Korai darvak. Színes, szinkronizált szovjet film. — Jobbágyi: Az anyakönyvvezető nem válik. Színes, szinkronizált szovjet ilmvígjáték. ^
