Nógrád. 1982. március (38. évfolyam. 51-76. szám)

1982-03-23 / 69. szám

60—25 Kugel Tiborné, a városi tanács elnökhelyettese átadja első helyért járó jutalmat a BÉG csapatának. Csak így egyszerűen: 60—25. Aki esetleg nem tudná: az el­ső szám Salgótarján, a máso­dik a KISZ születésnapjainak számát jelöli, s ezzel a cím­mel rendezték meg a városi vetélkedőt is, a megyei könyv­tár olvasóhelyiségében. A kétórás csata után, végül is a BRG szerezte meg az első he­lyet, míg a második helyen a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár, a harmadikon pedig a Bolyai János Gimná­zium csapata végzett. — Nagyon alaposan készül­tünk, valamennyi Salgótarján­ról szóló könyvet elolvastunk Nyáron repríz! Megbízható hírforrások sze­rint se nappala, se éjjele nem volt annak a tizenöt tagú szer­vező bizottságnak, akik az if­júsági nap eseményeit gondoz­ták. Ennek munkájáról kér­deztük a műsorok forgatagá­ban a házigazdát, a KISZ Sal­gótarján városi bizottságának titkárát, Kassai,né Karácsony Évát. — Hónapokkal ezelőtt el­kezdtük az előkészületeket, de jóformán minden az időjárá­son múlt, hisz’ a. rossz idő az egészet elronthatta volna. Sze­rencsére nem így történt, örömmel állapítottuk meg, hogy sokan eljöttek, $ jól érez­ték magukat! Ebben különö­sen nagy segítséget nyújtottak az SVT, az ÉMÁSZ, az SKÜ, a ruhagyári és pedagógus KISZ- esek, ezúton is köszönöm mun­kájukat. — Ha jól sikerült az Ifjú­sági nap, lesz-e folytatás? — Lesz! Tervünk szerint a nyáron ismét rendezünk egy hasonló méretű és műsorú na- pot, hasznosítva a most szer­zett tapasztalatokat is. Láthatatlan emberek íarjániak a téren IFJÚSÁGI map diszkó ­..mindhalálig” Ha az időjárás nem is fogadta kegyeibe a salgótarjáni ifjúsági nap résztvevőit, mégis több százan döntöttek úgy, hogy a vasárnap délutánt a megyeszékhely főterén töltik, ahol kora délutántól, késő estig zajlottak az ese­mények. A Nógrádi Sándor úttöröház fúvó­sai nyitották meg a programok sorát, aztán kerékpáros-, majd közlekedésismereti vetél­kedő zajlott, miközben a megyei könyvtár olvasótermében Salgótarján és az ifjúsági mozgalom történetének ismeretéből vizsgáz­tak az üzemek, intézmények csapatai. De a vetélkedni vágyók másutt Is „kiélhették” ma­gukat, hisz a politikai kaszinó jószerivel on­totta a kérdéseket, s a helyes választ zseto­TtMPRESS-ék ajándéka nokkal jutalmazták, a szabad idős ifjúsági klub pedig a zenei verseny helyszíne volt. A színpadon közben föllépett a TEMPRESS, majd némi csinnadrattával a Fanyúl együt­tes. Akik gyermekeiket is elhozták, azok ren­delkezésére állt a gTermfkdühömő, aki eset­leg önmaga karikatúrájára volt kíváncsi, en­nek sem volt akadálya. Szujó Zoltán ceruzá­jából perceken belül összeállt a kép. S mind­ezek pihentetéseként képzőművészeti, fotóki­állítást, valamint termékbemutatót tekinthet­tek meg az ifjúsági nap vendégei. A jól sike­rült nap pedig mi mással zárult volna, mint a diszkóval. De villantsunk föl az esemé­nyekből néhány érdekesebb pillanatot! Születésnapi műsor — mondta néhány perccel a győzelem után a BRG egyik erőssége, Kovács László. A verseny igazi hasznát és tartalmát a zsűri elnöke Ku­gel Tiborné, a városi tanács elnökhelyettese fogalmazta meg: — Ha ezek a fiatalok itt Salgótarján város történelmét kutatják föl, s jobb megisme­résére' törekednek, nemcsak tudásukat bővítik, hanem el­jutnak odáig, hogy tesznek is érte. S e vetélkedők igazi haszna ez: cselekvésre ösztö­nözni az ifjúságot! Egy, a sok divatos közül modell Nagy várakozás előzte meg a TEMPRESS amatőrszínpad műsorát, amely Salgótarján vá­ros 60. születésnapjára készült. Íme a beköszöntő sorok: „Elérkezett szép városunk születése napja Ml jöttünk hát köszönteni, mert nincs keresztapja, Dicsérjük majd' agyba-főbe, lerántjuk a leplet. Ki gondolta, hatvan éve, hogy ilyen szép város lesz”. A remek összeállítás —, amelynek zenéjét Gyurcsik László, szövegét Molnár Ernő írta — ironikus, „féltve-őrző” hangon elevenít} föl a város hat évtizedét. A technika ör­döge, vagy inkább a technikus keze néha zavarta a vokált, s a hangszerek kiemelését, ám így is kitűnt a frappáns műsor mondanivalója. Az együttes eleddig hét helyszínen mutat­ta be ezt az összeállítást, amely igazából kisebb színpadra te­remtetett. S ismerve a TEMP­RESS önzetlen „műsorpolitiká­ját” a közeljövőben még sok helyütt bemutatják A mi váro­sunkat, amelynek befejező so­rait idézzük még föl: „Ifjú városunk, az évfordulón mit kívánjunk néked? Először is sok örömet, békés ezer évet! Épüli, szépülj, virágozzál, nyújtsál sok-sok szépet! Egyszer biztos világváros válik majd belőled!” Mindenesetre, a TEMPRESS- en nem múlik! Fejtörő Cserebere ÉS AMI NEM MENT... Ki volt a KISZ első titká­ra? Milyen jelszót fogalmaz- a fiatalos hangulat fontos (Kivéve másik pakk magyar tak meg az I. kongresszuson? kelléke egy ilyen találkozónak, kár.tva.) Akadt még összerak- Hol volt az első építőtábor? s p6rsze a meglepetések is. ható Magyarország-térkép bar És még efféle kérdéseket tar- Mint például, amelyeket ma- milyen kisautóért, társasjá- talmazott az a keresztrejt- gában hordozott a cserebere- ték... vény, amelyet, mintegy há- pavilon. A sláger a cserebere-akció­romszáz példányban adtak —Ki-ki naegúnt tárgyait hoz- ban egy furcsa jószág volt' közre. Pillanatokon belül két- hatja, kínálhatja, cserélheti — tengeri malac. Amint a kíná- három-négy fős csoportok sa(jjt az invitálás. Eleinte ke- lat elhangzott, a pavilont meg- „teamek” alakultak, s nagy- üzletre volt kilátás. Az rohanták az érdeklődők. S szü- nagy töprengés közepette las- egy^ ajánlkozó kilencezer kán- lettek a csereberére élelmes f^1.. m6§teltek a rubrikák. A tyanaptárt szeretett volna tu- ötletek is: — Üres sörösüve- közönseg dicséretére legyen üományos-fantasztikus köny- get cserélnék telire! — jegyez- mondva, csaknem kivétel nel- vek;re cserélni. Egy másik a te meg valaki a büfé környé tek ^e y6S me^e^esek érkéz- magyar kártyáját — bármire, kéről. Négy óra felé kerül sor a ■ szerencsés nyertesek kisorso­lására, Schlezinger Zsolti első osztályos tanuló közreműkö­désével. öten kaptak jutal­makat, különféle reklámapró- Mert hát egy közel har- inkább nem volt sikere azok- ságokat, de akik nem nyer- mine műsorszámból álló ifjú- nak a szolgáltatásoknak, ame- tek, azok sem keseredtek el, sági napnak szépséghibái is lyek pedig hasznos informá- kárpótlásként ettek egy fi- lehetnek, ennyit megengedhet siókat nyújtottak volna, pél- nom palacsintát az SVT-sütö- magának. Nos, egy rövid köz- dául a lakásügyekben, az uta- dében . . . vélemény-kutatás során, leg- zásokká,! kapcsolatban. Ügy tűnik, erre, ilyenkor legalább­is kevés igény van. Aztán túlságosan megvára­/ f vm * i w i s wj X»ww l l l w I W «X koztatta rajongóit az egyéb­ként jól muzsikáló Fanyúl Persze, csak el nevében vi- jában kaptak helyet a legki- együttes — bizonyára ez volt a selte ezt a jelzőt a gyermek- sebbek programjai. Bizonyá- kárpótlás. De az' ifjúsági ren­dühöngő, ahol a délután so ra ők élvezték legjobban a dezvény során a^legtöbb bíra­rán közel száz csemete bir- helyzetet, némelyikük perce- mégis a hűvös időjárást kózhatott a gyurmákkal, a ken belül „gyurmás-kisördög- illette. Így, ha e napokban színes ceruzákkal, s eseten- gé” változott, míg a többiek a megszaporodik a „vendegse­ként a szülőkkel, akik azon- rajzverseny izgalmaiban mé- re8” ^ az orvosi rendelőkben, ban nyugodtan rábízhatták lyültek el, s nem maradt el a gyerekeiket a felügyeletet vál- jutalmazás sem. A jóságos laló pedagógusokra. Ugyanis felügyelő nénik valamennyi a nednsósuc KISZ-bizottsás gyerek munkáját díjazták, ki- a pedagógus AifaZ bizottság j_. léggömbbél> könyvvel, rá­gondozásában, a megyei mu- gógumival, csokoládéval tá­velődési központ ifjúsági klub- vozott. Minden híreszteléssel el­lentétben nem volt „hősi ha­lottja” az esti diszkónak, vi­szont a szervezők — elsősorban ők kaptak meghívást a zárt körű rendezvényre — azt bi­zonyították, hogy jócskán ma­radt még „szufla” bennük, hi­szen fáradságot nem ismerve ropták a, táncot. Az est fény­pontja volt a dzsesszbalett- együttes műsora (csak tud­nánk, mitől dzsessz?) akik vérpezsdítő diszkózenére ad­ták elő színvonalas koreográ­fiájukat, s ha hinni lehet a szóbeszédnek, nemcsak a lá­nyok tudása, hanem csinossá­ga is osztatlan sikert aratott. Akárcsak a Salgótarjáni Ru­hagyár divatbemutatója, amelyről azonban bővebb in­formációval nem szolgálha-" tunk. Csupán annyit: mielőbb szeretnénk az utcán is látni belőlük néhány terméket! Dühöngő" csemeték annak egy kellemes mulatság volt az ára . . . Pillanatkép a dzsesszbalctt műsorából. A kaszinóban A rendezők gépezete olajo­zottan működött. Különösen jól oldották meg' az ifjúsági napon is kulcsterületet jelentő információszolgáltatást. URH- rádiótelefonokkal a kézben, hol itt, hol ott tűntek fel a BRG salgótarjáni gyáregységének fiataljai, a Nógrádi Sándor KISZ-ala pszervezet tagjai: Bajchy András, Szakács Ti­bor, Szabó József, Hegedűs Ti­bor. az alapszervezeti titkár Lukács Róbert vezetésével. — Gyerekek! Mehet a moz­gósítás a zenei vetélkedőre! — Mondja meg vataki, hogy lufit hol lehet kapni? — Nincs valami jobb' . szá­motok? — hangzottak fel az éterben a mondatok, s akinek szól* már rohant intézkedni. Erejükből még „nyomozásra” is jutott. Egy kis nebuló a tö­megben elveszítette édesany­ját. Az információs csoport segített összehozni ismét a csa­ládot. A „láthatatlan emberek”, az Információs csoport tagjai mel­lesleg az általuk gyártott ké­szülékeket a gyakorlatban is kipróbálták. A vizsga kitűnő­en sikerült. A kaszinó megnyitotta ka­puit. Ahhoz, hogy valaki a rulettasztainál próbáljon sze­rencsét, előbb ügyességi fel­adatokkal kellett zsetonhoz jutnia. Aztán játszhatott, ha nem is Monte Carló-i színvo­nalon, hiszen a politikai kaszinó rulettjénél kevés volt a sze­rencse. Nyereményét akkor kapta kézhez, ha még egy kérdésre válaszolt. — József Attila kiket tar­tott tanítómestereinek? — hangzott például az egyik. A kis srác a fejét csóválta. s inkább ült át a „blöff” nevet viselő játékhoz, ahöl híres sze­mélyekről kapott információ alapján kellett zsetonjaival tippelnie. Arrébb festmény­képek és a hátlapon szereplő néhány sor alapján kérték tő­le a festő nevét, a mű címét. Az asztaloknál üres hely nem maradt, s hogy ki-ki miként szaporította tikettjeit, arra a felajánlott díjak árverése volt a bizonyíték. Egy jókora sze­let csokoládé például nyolc­száz zsetonért kelt el. Az oldalösszeállítási készí­tettek: M Szabó -Gyula, Tanka László Gyurkó Péter (képek) NÓCRAD — 1922. március 23., kedd

Next

/
Oldalképek
Tartalom