Nógrád. 1982. március (38. évfolyam. 51-76. szám)
1982-03-17 / 64. szám
Éled a határ Érsekvadkerten VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! NÓGRÁD AZ MSZMP NÓGRÁD M E GV E I B I Z O TT S Á G A ES A MECYEI TAN ÁCS Ú.gJA'" XXXVIII. ÉVF.. 64. SZÁM ARA: 1,40 FORINT 1982 MÁRCIUS 17., SZERDA Egyoldalú moratóriumot mondott ki a Szovjetunió a nukleáris fegyverek telepítésére Megnyílt a szovjet szakszervezetek kongresszusa A szovjet szakszervezeteit XVII. kongresz- szusát Sztyepan Alekszejevics Salajev, a Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsának elnöke nyitotta meg. A küldöttek megválasztották a kongresszus elnökségét. Az elnökségben foglal helyet Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, a magyar küldöttség vezetője is. A kongresszus napirendjén szerepel a szak- szervezetek központi tanácsának a legutóbbi kongresszus óta végzett tevékenységéről és az SZKP XXVI. kongresszusa által meghatározott feladatok megvalósiiásában kifejtendő munkájáról szóló beszámoló. Ugyancsak meghallgatja a kongresszus a központi revíziós bizottság beszámolóját. A küldöttek megválasztják a Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsát és reviziós bizottságát. A napirend és ügyrend elfogadása után a küldöttek tapsa közepette Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke emelkedett szólásra. Az érsekvadkerti határban a hét elején hozzáláttak a talaj egyengetési munkálatokhoz. Megjelent a Rába—Steiger, hogy közel 700 hektáron a boronasimítást elvégezze, s ezzel előkészítse a földet a tavaszi árpa vetéséhez. Az érsekvadkerti Magyar—Csehszlovák Barátság Termelőszövetkezet az idén több mint háromszáz hektáron arathat árpát. Képünkön: Boda István traktoros a boronázási előkészületeket végzi. —gyurkó— Expressz-eredmények és elképzelések Újdonságok az ifjúsági utaztatásban Legtöbben a Szovjetunióba — Előbb fizet, olcsóbb — Sűrűbb Leonyid Brezsnyev beszéde Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke a szovjet szakszervezetek XVII. kongresszusán elmondott beszédében a többi között tolmácsolta a tanácskozásnak a Központi Bizottság üdvözletét. Rámutatott: a kongresz- szus fontos esemény az ország politikai életében. A küldöttek az ország dolgozó népének legszélesebb rétegeit képviselik, azokat a rétegeket, amelyeknek munkája teremti meg a Szovjetunió nagyságának és erejének alapjait. Az a tény, hogy a szakszervezeti mozgalomban egyként vesz részt a munkás- osztály, a kolhozparasztság, és a dolgozó értelmiség, a szovjet nép növekvő egységének mutatója. Brezsnyev aláhúzta, hogy a szakszervezetek fontos szerepet töltenek be a szocialista társadalom politikai rendszerében. Nagy és erős eszközként szolgálnak ahhoz, hogy fejlesszék a demokráciát, bevonják a dolgozókat a kommunizmus építésébe. A szak- szervezetek nagy szerepet töltenek be e feladatok széles körének megoldásában. Nagy és sokrétű eszközök állnak rendelkezésükre ahhoz, hogy. befolyást gyakoroljanak a szociális folyamatokra, a gazdaság fejlesztésére, a tömegek nevelésére. Leonyid Brezsnyev ugyanakkor aláhúzta, hogy —< a szakszervezeti tanácskozás sok/ tapasztalatai szerint — ezeket az eszközöket még (Folytatás a 2. oläaloa.) program hét végére Sándor napián nyitják Noha nem csupán az ifjabb nemzedék utazását szervezi az Expressz, mégis ez az elsőrangú feladata, hisz’ a nevében is ez áll: ifjúsági és diák utazási iroda, s egyben a KISZ idegenforgalmi vállalata. Eredményes' mérleget készítettek az elmúlt évről, s számos újdonsággal szolgálnak az idén is. Erről kérdeztük bővebben Hencz Pált, a Nógrád megyei kirendeltség vezetőjét. — Hová, kik és mennyien •taztak kül- és, illetve belföldre? — Csaknem 2400-an mentek irodánk szervezésében külföldre, legtöbben a Szovjetuniót keresték föl, mintegy nyolc és fél százan, majd Csehszlovákia és az NDK vezet a népszerűségi listán, míg a nyugat-európai utakon másfél százan vettek részt. A csoportok közül kiemelkedik a moszkvai különvonat és a ke- merovói delegáció, s itt hadd jegyezzem meg, hogy e hónap végén ugyancsak egy harminc- fős csoport kelhet útra testvérmegyénkbe. De hozzánk is sokan jöttek. Így például fogadtunk fiatalokat Kemerovó- ból, valamint Csehszlovákiából és Lengyelországból. A létszám ezek esetében meghaladta az ezer főt. — S miként alakult a h%zai utaztatás? — Igen eredményesnek mondhatjuk munkánkat hazánk és megyénk megismertetésében, bemutatásában, mert több mint tizenegyezer érdeklődő számára szerveztünk magyarországi utazásokat, kirándulásokat. Ugyanakkor'az ország más táiairól köze! négyezren érkeztek irodánk kalauzolásával megyénkbe. —. Milyen új kedvezményeket vezetett be az Expressz, s érvénvesek-e a régebb óta használt diákigazolványok? — Az idei egvik újdonság, hogy azon csoportok és egyéni utazók, akik az első negyedévben befizetik a részvételi díjat rendkívüli kedvezményt kannak, s szintén előnyben részesítjük a „tősgyökeres”, nálunk gyakran utazókat. Irodánknál, hasonlóan az elmúlt évekhez, válthatók egyéb ifjúsági kedvezmények, kapható a Nemzetközi Diákszövetség, az ifjúsági házak, s utazási igazolvány is, amelyek számos külföldi kedvezményre jogosítják föl a tulajdonosát, érvényességük tehát nem szűnt meg, sőt mondhatni bővült! — Az ötnapos munkahét bevezetése miként befolyásolta az iroda programját? — A megnövekedett szabad időben többen szándékoznak hét végi kikapcsolódásként kirándulni. Ez már az eddigi néhány hónapból is kitűnt, így programunkban gyakoribbak lettek a bel- és külföldi egykét napos túrák. Nagy figyelmet szentelünk az iskolák kirándulásaira, arra törekszünk, hogy igényeikhez és pénztárcájukhoz mérten vehessenek részt rendezvényeinken. Napjainkban mind több termelőegységben tűzték napirendre az elmúlt időszak újítási tevékenységének értékelését és a jövő céljainak meghatározását. Teszik ezt idén annál is alaposabban, mert néhány hét választ el az újítók és feltalálók V. országos tanácskozásától. A i.ógrád megyei Állami Építőipari Vállalatnál a múlt évben hatvannégy újítást .nyújtottak be. amelyből harmincegyet fogadtak el. Az előző éviekhez viszonyítva jelentős, ám miként a mostani úiítási tevékenységet értékelő konferencián is hangsúlyozták. a jelenlegi lehetőségekhez képest kevés. Hiszen az ötletek, java — huszonhat — más vállalatok dolgozóitól érkezett be, és szinte se szeri se száma azoknak a teUgyanakkor a megye fogadási lehetőségeinek bővítésére, a nyári hónapokra szerződést kötöttünk olcsób szálláshelyekre néhány kollégiummal. Itt kapnak szállást a megyénkbe érkező ifjú turisták. — Egyéb tervek? — Nem titkolt célunk, hogy szeretnénk Nógrád megyét még nagyobb mértékben bekapcsolni az észak-magyarországi túraútvonalakba, s Salgótarján, Balassagyarmat, Hollókő mellett az egyéb nevezetesebb idegenforgalmi helyeinket is kellő mértékben népszerűsíteni. Hiszen, ha a mai fiatalokkal sikerül megszerettetni a turizmust, az utazást, akkor egy életen át nem vetik le „világjáró bakancsukat” — mondotta végül Hencz Pál, az Expressz utazási iroda megyei kirendeltségének vezetője. rületeknek. amelyet még „fehér foltként” tartanak nyilván a nógrádiak. A javaslatok száma és ezek kalkulált gazdasági eredményei, valamint a kezdeményezőkészség mélyen alatta van az elmúlt évekének. * Mindezek ellenére az elfogadott újítások több mint hárommillió-hétszázezer forint hasznot hoztak a NÁÉV- nak. Függetlenül a kiaknázatlan lehetőségektől, örvendetes, hogy nőtt az ötleteket beadó fizikai dolgozók és a szocialista brigádtagok száma, akik e minőségben már szinte stabil törzsgárdának számítanak. Közülük immár évről évre negyven körüli „agy- tornászt” regisztrálnak a jegyzőkönyvekben. Közéjük tartozik Urbán Béla, Kissi- mon Nándor, Villányi István és a minap Kiváló újító kitüntetés bronz fokozatát kapott Kőműves Kornél is, a Magyarország erdőben szegény. Erdőterületünk arányát tekintve az európai országok között a gyengébben erdősültek közé tartozik. Hazánk területének mintegy egyhatodát borítja erdő, ez kereken 1,7 millió hektárt tesz ki. A fel- szabadulás óta következetes országfásító munka folyik, melynek következtében hazánk erdősültsége 12 százalékról 17,1 százalékra emelkedett. 1976—80. között mintegy 50 ezer hektár új erdőt telepítettünk. Az erdőtelepítési és fásítási munka időhöz kötött. A tavasz kezdetétől a rügyfa- kadásig tartó néhány hét albalassagyarmati' VII. számú főépítésvezetőség művezetője. A Nógrád megyei Állami Építőipari yállalat újítóinak tanácskozásán szóltak az idei sürgősnek minősített teendőkről, amelyek hivatottak az újítómozgalmat az azt megillető helyre emelni, vállalati és népgazdasági érdek miatt r. A vitában, amely a beszámolót követte, többen emeltek szót az újításuk ügymenetének elbírálásával, s egyéb, ehhez kapcsolódó, a kezdeményezőkészséget visz- szatartó bürokratikus módszerekkel kapcsolatosan. Ennek jegyében inditványozták: terjessze a vállalat a májusi V. országos újítói és feltalálói konferencia elé a beruházási újítások ügyvitelének egyszerűsítését, valamint a vállalati bér- és részesedési alap terhétől független újítói pénzalap létrehozását. kalmas fásítási munkára. Ez az időszak általában március utolsó és április első két hete közé esik, s ez a fásítás hónapja. Ugyanebben az időszakban telepítik — ma már korszerű gépek segítségével — az új erdőket a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok és erdőgazdaságok. Az új erdők telepítése és a fásítások mellett ilyenkor végzik a kitermelt erdők felújítását. Ez 1982-ben 21 ezer hektár további erdősítést jelent. Az idei fásítási hónap keretében, amelynek országos megnyitójára csütörtökön — Sándor napján — Komáromban kerül sor, majdnem 150 millió csemete kerül földbe. Ebből 90 milliót erdőfelújításokhoz, 60 milliót pedig erdőtelepítésekhez és fásításokhoz használnak fel. 1981-ben elértük felszabadulásunk óta az 500 ezer hektár új erdőtelepítést. A félmillió hektár új erdővel megnövekedett, már 1,7 millió hektárt kitevő területen érvényesül az erdők gazdasági, védelmi és szociális-üdülési funkciója. A népgazdaság faanyagigényének kielégítésén túlmenően az erdők jótékony környezetvédelmi hatást . is kifejtenek: védik a talajt az erózió és defláció romboló hatásaitól, tisztítják a levegőt, javítják a vízminőséget, védik az élővilágot, az ember felüdülésében és a tájvédelemben a szerepük pótolhatatlan. Az erdősítési és a fásítási munka országos jellegét tükrözi, hogy az 500 ezer hektár új erdő mintegy 40 százaléka áilami szektor területén, 60 százaléka pedig mezőgazdasági termelőszövetkezetek területén valósult meg. A szövete kezeti erdőtelepítések nagy arányának következménye, hogy az ország erdőinek köhónap zel 30 százalékában termelő- szövetkezetek folytatnak erdőgazdálkodást. 1981-ben, a VI. ötéves terv első évében az erdősített terület 8300 hektár volt. Ahhoz, hogy az eddigi ütemet tarthassuk a tervidőszakban mintegy 50 ezer hektáron kellene erdőtelepítést végezni. Ez csak úgy érhető el, ha a társadalom mintegy 18—20 ezer hektár erdősítés, fásítás végrehajtását magára vállalja. A jövő nemzedékének, a tanulóifjúság szemléletének kialakítása és az erdő értékeinek, szépségének megismerése érdekében fontos szerep vár az iskolák által végzett fásításokra. 1981-ben indult az iskolaerdő (miniarborétum) akció, ■melynek lényege, hogy minden iskola (ahol erre alkalmas terület biztosítható) alapítson egy. lehetőleg hazai fafajokból álló élő fagyűjteményt, vagy erdőt, amely évenként újabb területekkel bővíthető, s amelynek gondozását és fenntartását is az iskolák vállalják. A társadalmi fásitási akciók keretében 4981-ben 17 millió forint felhasználásával, mintegy 2,1 millió cserje, su- háng, facsemete került kiültetésre. 1982-ben társadalmi fásításra a MÉM a HNF 18 millió forintot biztosít, ez mintegy 2,5 millió csemete kiültetését teszi lehetővé. Megyénkben március 29-én hirdeti meg a megyei tanács, a Hazafias Népfront és a termelőszövetkezetek megyei szövetsége, valamint a megye természetvédelmi teendőit ellátó egri erdőfelügyelőség a fásítási akciót. • Bevonják az általános iskolák tanulóit, a KISZ- tagokai, s minden olyan fiatalt. aki szívügyének tekinti a városok, parkok szehbé varázsolását, a levegőt tisztító, éltető elemat adó fák ültetését. Segítenek az „idegenek" Üiítási helyzetkép a NAEV-nél