Nógrád. 1982. március (38. évfolyam. 51-76. szám)

1982-03-17 / 64. szám

Éled a határ Érsekvadkerten VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! NÓGRÁD AZ MSZMP NÓGRÁD M E GV E I B I Z O TT S Á G A ES A MECYEI TAN ÁCS Ú.gJA'" XXXVIII. ÉVF.. 64. SZÁM ARA: 1,40 FORINT 1982 MÁRCIUS 17., SZERDA Egyoldalú moratóriumot mondott ki a Szovjetunió a nukleáris fegyverek telepítésére Megnyílt a szovjet szakszervezetek kongresszusa A szovjet szakszervezeteit XVII. kongresz- szusát Sztyepan Alekszejevics Salajev, a Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsá­nak elnöke nyitotta meg. A küldöttek meg­választották a kongresszus elnökségét. Az el­nökségben foglal helyet Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, a magyar küldöttség veze­tője is. A kongresszus napirendjén szerepel a szak- szervezetek központi tanácsának a legutóbbi kongresszus óta végzett tevékenységéről és az SZKP XXVI. kongresszusa által megha­tározott feladatok megvalósiiásában kifejten­dő munkájáról szóló beszámoló. Ugyancsak meghallgatja a kongresszus a központi re­víziós bizottság beszámolóját. A küldöttek megválasztják a Szovjet Szakszervezetek Köz­ponti Tanácsát és reviziós bizottságát. A napirend és ügyrend elfogadása után a küldöttek tapsa közepette Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke emel­kedett szólásra. Az érsekvadkerti határban a hét elején hozzáláttak a talaj egyengetési munkálatokhoz. Megjelent a Rába—Steiger, hogy közel 700 hektáron a boronasimítást elvégezze, s ezzel előkészítse a földet a tavaszi árpa vetéséhez. Az érsekvadkerti Magyar—Csehszlovák Ba­rátság Termelőszövetkezet az idén több mint háromszáz hektáron arathat árpát. Képün­kön: Boda István traktoros a boronázási előkészületeket végzi. —gyurkó— Expressz-eredmények és elképzelések Újdonságok az ifjúsági utaztatásban Legtöbben a Szovjetunióba — Előbb fizet, olcsóbb — Sűrűbb Leonyid Brezsnyev beszéde Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke a szov­jet szakszervezetek XVII. kongresszusán elmondott be­szédében a többi között tol­mácsolta a tanácskozásnak a Központi Bizottság üdvözle­tét. Rámutatott: a kongresz- szus fontos esemény az or­szág politikai életében. A küldöttek az ország dolgozó népének legszélesebb rétegeit képviselik, azokat a rétege­ket, amelyeknek munkája te­remti meg a Szovjetunió nagyságának és erejének alapjait. Az a tény, hogy a szakszervezeti mozgalomban egyként vesz részt a munkás- osztály, a kolhozparasztság, és a dolgozó értelmiség, a szov­jet nép növekvő egységének mutatója. Brezsnyev aláhúzta, hogy a szakszervezetek fontos sze­repet töltenek be a szocialis­ta társadalom politikai rend­szerében. Nagy és erős eszköz­ként szolgálnak ahhoz, hogy fejlesszék a demokráciát, be­vonják a dolgozókat a kom­munizmus építésébe. A szak- szervezetek nagy szerepet töl­tenek be e feladatok széles körének megoldásában. Nagy és sokrétű eszközök állnak rendelkezésükre ahhoz, hogy. befolyást gyakoroljanak a szo­ciális folyamatokra, a gazda­ság fejlesztésére, a tömegek nevelésére. Leonyid Brezsnyev ugyanakkor aláhúzta, hogy —< a szakszervezeti tanácskozás sok/ tapasztalatai szerint — ezeket az eszközöket még (Folytatás a 2. oläaloa.) program hét végére Sándor napián nyitják Noha nem csupán az ifjabb nemzedék utazását szervezi az Expressz, mégis ez az első­rangú feladata, hisz’ a nevé­ben is ez áll: ifjúsági és di­ák utazási iroda, s egyben a KISZ idegenforgalmi vállala­ta. Eredményes' mérleget ké­szítettek az elmúlt évről, s számos újdonsággal szolgál­nak az idén is. Erről kérdez­tük bővebben Hencz Pált, a Nógrád megyei kirendeltség vezetőjét. — Hová, kik és mennyien •taztak kül- és, illetve bel­földre? — Csaknem 2400-an mentek irodánk szervezésében kül­földre, legtöbben a Szovjet­uniót keresték föl, mintegy nyolc és fél százan, majd Csehszlovákia és az NDK ve­zet a népszerűségi listán, míg a nyugat-európai utakon más­fél százan vettek részt. A cso­portok közül kiemelkedik a moszkvai különvonat és a ke- merovói delegáció, s itt hadd jegyezzem meg, hogy e hónap végén ugyancsak egy harminc- fős csoport kelhet útra test­vérmegyénkbe. De hozzánk is sokan jöttek. Így például fo­gadtunk fiatalokat Kemerovó- ból, valamint Csehszlovákiá­ból és Lengyelországból. A lét­szám ezek esetében meghalad­ta az ezer főt. — S miként alakult a h%zai utaztatás? — Igen eredményesnek mondhatjuk munkánkat ha­zánk és megyénk megismer­tetésében, bemutatásában, mert több mint tizenegyezer érdeklődő számára szervez­tünk magyarországi utazáso­kat, kirándulásokat. Ugyanak­kor'az ország más táiairól kö­ze! négyezren érkeztek irodánk kalauzolásával megyénkbe. —. Milyen új kedvezménye­ket vezetett be az Expressz, s érvénvesek-e a régebb óta használt diákigazolványok? — Az idei egvik újdonság, hogy azon csoportok és egyé­ni utazók, akik az első negyed­évben befizetik a részvételi díjat rendkívüli kedvezményt kannak, s szintén előnyben részesítjük a „tősgyökeres”, nálunk gyakran utazókat. Iro­dánknál, hasonlóan az elmúlt évekhez, válthatók egyéb ifjú­sági kedvezmények, kapható a Nemzetközi Diákszövetség, az ifjúsági házak, s utazási iga­zolvány is, amelyek számos külföldi kedvezményre jogosít­ják föl a tulajdonosát, érvé­nyességük tehát nem szűnt meg, sőt mondhatni bővült! — Az ötnapos munkahét bevezetése miként befolyásol­ta az iroda programját? — A megnövekedett szabad időben többen szándékoznak hét végi kikapcsolódásként ki­rándulni. Ez már az eddigi néhány hónapból is kitűnt, így programunkban gyakoribbak lettek a bel- és külföldi egy­két napos túrák. Nagy figyel­met szentelünk az iskolák ki­rándulásaira, arra törekszünk, hogy igényeikhez és pénztár­cájukhoz mérten vehessenek részt rendezvényeinken. Napjainkban mind több termelőegységben tűzték na­pirendre az elmúlt időszak újítási tevékenységének érté­kelését és a jövő céljainak meghatározását. Teszik ezt idén annál is alaposabban, mert néhány hét választ el az újítók és feltalálók V. orszá­gos tanácskozásától. A i.ógrád megyei Állami Építőipari Vállalatnál a múlt évben hatvannégy újítást .nyújtottak be. amelyből har­mincegyet fogadtak el. Az elő­ző éviekhez viszonyítva je­lentős, ám miként a mostani úiítási tevékenységet értéke­lő konferencián is hangsú­lyozták. a jelenlegi lehetősé­gekhez képest kevés. Hiszen az ötletek, java — huszonhat — más vállalatok dolgozói­tól érkezett be, és szinte se szeri se száma azoknak a te­Ugyanakkor a megye fogadá­si lehetőségeinek bővítésére, a nyári hónapokra szerződést kötöttünk olcsób szálláshe­lyekre néhány kollégiummal. Itt kapnak szállást a megyénk­be érkező ifjú turisták. — Egyéb tervek? — Nem titkolt célunk, hogy szeretnénk Nógrád megyét még nagyobb mértékben be­kapcsolni az észak-magyaror­szági túraútvonalakba, s Sal­gótarján, Balassagyarmat, Hol­lókő mellett az egyéb neve­zetesebb idegenforgalmi he­lyeinket is kellő mértékben népszerűsíteni. Hiszen, ha a mai fiatalokkal sikerül meg­szerettetni a turizmust, az utazást, akkor egy életen át nem vetik le „világjáró ba­kancsukat” — mondotta végül Hencz Pál, az Expressz uta­zási iroda megyei kirendelt­ségének vezetője. rületeknek. amelyet még „fe­hér foltként” tartanak nyil­ván a nógrádiak. A javasla­tok száma és ezek kalkulált gazdasági eredményei, vala­mint a kezdeményezőkész­ség mélyen alatta van az el­múlt évekének. * Mindezek ellenére az elfo­gadott újítások több mint hárommillió-hétszázezer fo­rint hasznot hoztak a NÁÉV- nak. Függetlenül a kiaknázat­lan lehetőségektől, örvende­tes, hogy nőtt az ötleteket be­adó fizikai dolgozók és a szo­cialista brigádtagok száma, akik e minőségben már szin­te stabil törzsgárdának szá­mítanak. Közülük immár év­ről évre negyven körüli „agy- tornászt” regisztrálnak a jegyzőkönyvekben. Közéjük tartozik Urbán Béla, Kissi- mon Nándor, Villányi István és a minap Kiváló újító ki­tüntetés bronz fokozatát ka­pott Kőműves Kornél is, a Magyarország erdőben sze­gény. Erdőterületünk arányát tekintve az európai országok között a gyengébben erdősül­tek közé tartozik. Hazánk te­rületének mintegy egyhatodát borítja erdő, ez kereken 1,7 millió hektárt tesz ki. A fel- szabadulás óta következetes országfásító munka folyik, melynek következtében hazánk erdősültsége 12 százalékról 17,1 százalékra emelkedett. 1976—80. között mintegy 50 ezer hektár új erdőt telepítet­tünk. Az erdőtelepítési és fásí­tási munka időhöz kötött. A tavasz kezdetétől a rügyfa- kadásig tartó néhány hét al­balassagyarmati' VII. számú főépítésvezetőség műveze­tője. A Nógrád megyei Állami Építőipari yállalat újítóinak tanácskozásán szóltak az idei sürgősnek minősített teendők­ről, amelyek hivatottak az újítómozgalmat az azt megil­lető helyre emelni, vállalati és népgazdasági érdek miatt r. A vitában, amely a be­számolót követte, többen emeltek szót az újításuk ügy­menetének elbírálásával, s egyéb, ehhez kapcsolódó, a kezdeményezőkészséget visz- szatartó bürokratikus mód­szerekkel kapcsolatosan. En­nek jegyében inditványozták: terjessze a vállalat a májusi V. országos újítói és feltalá­lói konferencia elé a beruhá­zási újítások ügyvitelének egyszerűsítését, valamint a vállalati bér- és részesedési alap terhétől független újí­tói pénzalap létrehozását. kalmas fásítási munkára. Ez az időszak általában március utolsó és április első két he­te közé esik, s ez a fásítás hónapja. Ugyanebben az időszakban telepítik — ma már korszerű gépek segítségével — az új erdőket a termelőszövetkeze­tek, állami gazdaságok és er­dőgazdaságok. Az új erdők telepítése és a fásítások mellett ilyenkor végzik a kitermelt erdők fel­újítását. Ez 1982-ben 21 ezer hektár további erdősítést je­lent. Az idei fásítási hónap keretében, amelynek országos megnyitójára csütörtökön — Sándor napján — Komárom­ban kerül sor, majdnem 150 millió csemete kerül földbe. Ebből 90 milliót erdő­felújításokhoz, 60 milliót pedig erdőtelepítésekhez és fásításokhoz használnak fel. 1981-ben elértük felszaba­dulásunk óta az 500 ezer hek­tár új erdőtelepítést. A félmil­lió hektár új erdővel megnö­vekedett, már 1,7 millió hek­tárt kitevő területen érvénye­sül az erdők gazdasági, vé­delmi és szociális-üdülési funkciója. A népgazdaság fa­anyagigényének kielégítésén túlmenően az erdők jótékony környezetvédelmi hatást . is kifejtenek: védik a talajt az erózió és defláció romboló hatásaitól, tisztítják a leve­gőt, javítják a vízminőséget, védik az élővilágot, az ember felüdülésében és a tájvéde­lemben a szerepük pótolha­tatlan. Az erdősítési és a fásítási munka országos jellegét tük­rözi, hogy az 500 ezer hektár új erdő mintegy 40 százaléka áilami szektor területén, 60 százaléka pedig mezőgazdasági termelőszövetkezetek terüle­tén valósult meg. A szövete kezeti erdőtelepítések nagy arányának következménye, hogy az ország erdőinek kö­hónap zel 30 százalékában termelő- szövetkezetek folytatnak er­dőgazdálkodást. 1981-ben, a VI. ötéves terv első évében az erdősített terület 8300 hek­tár volt. Ahhoz, hogy az ed­digi ütemet tarthassuk a terv­időszakban mintegy 50 ezer hektáron kellene erdőtelepí­tést végezni. Ez csak úgy ér­hető el, ha a társadalom mintegy 18—20 ezer hektár erdősítés, fásítás végrehajtá­sát magára vállalja. A jövő nemzedékének, a tanulóifjúság szemléletének kialakítása és az erdő érté­keinek, szépségének megisme­rése érdekében fontos szerep vár az iskolák által végzett fásításokra. 1981-ben indult az iskolaerdő (miniarboré­tum) akció, ■melynek lényege, hogy minden iskola (ahol er­re alkalmas terület biztosít­ható) alapítson egy. lehetőleg hazai fafajokból álló élő fa­gyűjteményt, vagy erdőt, amely évenként újabb terüle­tekkel bővíthető, s amelynek gondozását és fenntartását is az iskolák vállalják. A társadalmi fásitási akci­ók keretében 4981-ben 17 mil­lió forint felhasználásával, mintegy 2,1 millió cserje, su- háng, facsemete került kiülte­tésre. 1982-ben társadalmi fá­sításra a MÉM a HNF 18 millió forintot biztosít, ez mintegy 2,5 millió csemete kiültetését teszi lehetővé. Megyénkben március 29-én hirdeti meg a megyei tanács, a Hazafias Népfront és a ter­melőszövetkezetek megyei szövetsége, valamint a megye természetvédelmi teendőit el­látó egri erdőfelügyelőség a fásítási akciót. • Bevonják az általános iskolák tanulóit, a KISZ- tagokai, s minden olyan fiatalt. aki szívügyének tekinti a városok, parkok szehbé varázsolását, a levegőt tisztító, éltető elemat adó fák ültetését. Segítenek az „idegenek" Üiítási helyzetkép a NAEV-nél

Next

/
Oldalképek
Tartalom