Nógrád. 1982. február (38. évfolyam. 27-50. szám)

1982-02-13 / 37. szám

I Púja Frigyes lengyelországi látogatása Közös közleményt adtak ki Púja Frigyes, a Magyar Nép- köztársaság külügyminisztere Józef Czyreknek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt KB Po­litikai Bizottsága tagjának, a Központi Bizottság titkárának, a Lengyel Népköztársaság kül­ügyminiszterének meghívásá­ra 1982. február 11—12. kö­zött hivatalos, baráti látoga­tást tett Lengyelországban. Púja Frigyest lengyelországi tartózkodása során fogadta Wojciech Jaruzelski hadse­regtábornok, a Lengyel Egye­sült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Lengyel Népköztársaság mi­nisztertanácsának elnöke, va­lamint Henryk Jablonski, a Lengyel Népköztársaság ál­la mtanácsának elnöke. A Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság kül­ügyminisztere a barátság és a kölcsönös megértés szellemé­ben tájékoztatta egymást or­szága belső helyzetéről, meg­beszélést folytatott a két or­szág együttműködésének fej­lesztéséről és áttekintette az időszerű nemzetközi kérdése­ket. A lengyel helyzetről szólva Józef Gzyrek hangsúlyozta, hogy a szükségállapot beveze­tése gátat vetett azon veszé­lyeknek, amelyek a belső helyzet nyugalmának meg­bontásával, az államrend és intézményeinek ailáásásával, a népgazdaság összeomlásá­val, í<engyelország nemzetkö­zi pozíciói gyengítésével fe­nyeget tek. A felek megelégedéssel ál­lapították meg, hogy a Ma­gyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság kap­csolatai a marxizmus—leni­nizmus és a proletár interna­cionalizmus elvei alapján, a barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződéssel összhangban a hagyományos testvéri barát­ság szellemében, eredménye­sen fejlődnek. A két ország politikai, gaz­dasági, kulturális és műszaki­tudományos együttműködésé­nek értékelése során megvitat­ták a további tennivalók irá­nyait, és e kapcsolatok inten­zívebbé tételének módjait, kü­lön hangsúlyt helyezve a po­litikai és a gazdasági együtt­működés elmélyítésére. A Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság külügyminisztere határozot­tan visszautasította az Egye­sült Államoknak és más nyu­gati államoknak a nemzetkö­zi kapcsolatok alapelveivel ellentétes állásfoglalásait, amelyek a NATO-tagállamok 1982. január 11-1 brüsszeli külügyminiszteri tanácskozá­sáról kiadott nyilatkozatban szerepelnek. Ezek a Szovjet­unió és Lengyelország ellen irányuló határozatok sértik az ENSZ alapokmányát, va­lamint az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmányában foglalt elve­ket. A miniszterek aláhúzták, hogy az ilyen akciók, valamint a Szovjetunió és Lengyelor­szág ellen irányuló nyugati propagandakampányok alá­ássák a különböző társadalmi rendszerű államok békés egy­más mellett élését, s a kon- frontációs tendenciák erősö­dését, a szocialista országok­kal szembeni ellenséges ma­gatartás ösztönzését szolgál­ják, veszélyeztetve Európa bé­kéjét A madridi találkozóról szól­va a miniszterek úgy vélték, hogy a tanácskozást olyan zá­ródokumentum elfogadásával kellene befejezni, amely ked­vezően járulna hozzá a köl­csönös bizalom helyreállítá­sához és elmélyítéséhez, va­lamint az európai biztonság megszilárdításához. A miniszterek hangsúlyoz­ták, hogy minden síkon fo­kozott erőfeszítéseket kell tenni a háborús veszély kikü­szöbölésére. A Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság kül­ügyminisztereinek találkozó­ját a szívélyes, elvtársi légkör és a teljes nézetazonosság jel­lemezte. Kifejezésre juttatta a felek közös szándékát a két ország testvéri barátságának és sokrétű együttműködésének elmélyítésére. Púja Frigyes hivatalos, ba­ráti látogatásra hívta meg Józef Czyreket aki a meghí­vást köszönettel elfogadta. Küldöttgyűlés Varsánybcm (folytatás a I. oldalról.) téket, mint 1981-ben. Ered­ményüket csaknem egymillió forinttal kívánják növelni az előző évhez képest. Az előbbiek érdekében a növénytermesztésnél gazda­ságosabb termékszerkezetet alakítanak ki, csökkentik a termesztett növények számát Kiemelten fejlesztik * búza- termelést Elsősorban a ho­zamokat növelik, ugyanakkor száz hektárral emelik a terü­letet is. A takarmányterme­lésben is a hozamnövelést ál­lították középpontba. Az állattenyésztési főága­zatban a szarvasmarha­tenyésztésen belül a termé­szeti adottságokhoz igazodva tovább folytatják a húshoza­mú szakosodást; növelik ezt az állományt, ugyanakkor csökkentik a tejelő állományt. A gazdálkodás eredményessé­gének javítása érdekében fo­kozott gondot fordítanak az energiával való takarékos­ságra, a gépek, berendezések ésszerűbb kihasználására, a jobb munkaszervezésre, a jó módszerek elterjesztésére. A beszámolót követő eszme­cserében Bátort István me­liorációs ágazatvezető elis­merte a vezetőség előrelátó tevékenységét, majd utalt ar­ra, hogy a meliorációs mun­ka eredményei rövidesen je­lentkeznek majd. Lőrincz László növénytermesztési ága­zatvezető az apyagi érdekelt­ségi rendszer továbbfejleszté­séről szólt, majd utalt a je­lenlevő feladatokra. Mocsány Béláné fűrészüzemi dolgozó az eredményeiket taglalva üzemvezetőjét dicsérte, majd a szociális körülmények javí­tását kérte. Percze Péterné növénytermesztési brigádve­zető is a szociális ellátás ja­vítását szorgalmazta. Ador­ján Béláné növénytermelési dolgozó elismeréssel szólt a' vezetőség munkájáról, majd ugyanilyen sikert kívánt a megválasztandó új vezetőség­nek. Jó szívvel mondhatjuk Devcsics Miklós felszólalá­sában utalt arra, hogy az or­szágban és a megyében most folyó zárszámadások azért is jelentősek, mert a VI. ötéves terv első évét hagytuk ma­gunk mögött, s feladatainkat nehéz, bonyolult politikai és tartós világgazdasági válság közepette oldottuk meg. Ilyen körülmények között nagyon fontos, hogy tisztában legyünk lehetőségeinkkel, reális cél­jainkkal, s ennek Ismeretében válaszoljunk arra, hogy a mai helyzetben miként feleltünk meg a követelményeknek: a népgazdaság egyensúlyi hely­zete javításának és az élet- színvonal megtartásának. Mezőgazdaságunk — közte megyénk is — becsülettel tel­jesítette a párt és állam által kitűzött feladatokat. Pártunk agrárpolitikája kiállta az idők próbáját, s erre büszkék lehe­tünk. Figyelembe véve ked­vezőtlen természeti adottsá­gainkat, jó szívvel mondhat­juk, hogy megyénk mezőgaz­dasága is eleget tett kötelezett­ségének, egyes területeken meghaladta az előirányzatot. Ä búza átlagtermése ugyan nem éri el az 1980. évi rekordot, de a legjobb eredmények között tarthatjuk számon az utóbbi években. Ez azt is bizonyítja, hogy rendkívül sokat fejlő­dött megyénk mezőgazdasá­gának technikai színvonala, növekedett a tudás és a hoz­záértés. Megyénkben tovább fejlő­dött az állattenyésztés is. Nőtt a szarvasmarha-állomány, a tejtermelés pedig az öt évvel ezelőtti 2600 literes évi tehe­nenként! átlagról 3600 literre nőtt. De ez utóbbi sem jelenti még a csúcsot! Megyénk közös gazdaságai felismerték azt a széles körű lehetőséget, amit a melléküze­mi tevékenység teremt szá­mukra. Ennek meghatározó szerepét bizonyítja a gazdasá­gok életében, hogy nyereségük ötven százaléka innen szár­mazik. A melléküzem! tevé­kenységiből származó nyere­séggel ellensúlyozni tudták az időjárás kellemetlenségeit, munkalehetőséget teremtettek elsősorban az asszonyoknak, növelték a falu megtartó ké­pességét Olyan értékeket hoz­tak létre, amire szüksége van a népgazdaságnak, a nagy­iparnak és a fagyasztóknak. Az előbbi tevékenység is jól beleillik a párt agrárpolitiká­jába. Ez azt jelenti, hogy a mezőgazdaságban nem csak lehet, hanem kell is minden olyat termelni, amire szüksé­ge van az országnak. Ennek jogosságát erősíti a megye 2 NGGRAD - 1982. február 13., szombat mezőgazdasági üzemeinek — szövetkezet, állami gazdaság — 1981-ben elért 29Ö millió forint nyeresége, ami 45 mil­lióval haladja meg az 1980. évit A fejlődés azért következett be, mert az agrarpolitika jó végrehajtása következtében fejlődött a termelőszövetkezeti parasztok életszínvonala, je­lentősen javult a vezetési kul­túra, növekedett a szellemi kapacitás. (1975-ben 280, 1982-ben pedig 419 felsőfokú végzettségű ember dolgozik a mezőgazdaságban.) Egyre jobban értik a korszerű nagy­üzemi termelés tennivalóit, rugalmasan, jó érzékkel iga­zodnak a változó körülmé­nyekhez, ésszerűen kockázatot vállalnak, kezdeményeznek. Az őszinte, nyílt szó pedig to­vább erősítette a bizalmat a párt politikája iránt A fejlődés differenciáltan következett be, ami azt is je­lenti, hogy szembe kell nézni a gyengeségeinkkel is. A ta­valyi eredmények alapján három termelőszövetkezet — Palotás, Szurdokpüspöki és Romhány — lett veszteséges. Vannak gyengén gazdálkodó is. Ide sorolhatók Cered, Ma- gyarnándor, Szanda, Ecseg, Karancsság. Kiemelkedő telje­sítményt nyújtottak Bércéi, Szécsény, Drégelypalánk, Nő­tincs, Karancslapujtő, Litke stb. A továbbiakban azok a gazdaságok fejlődnek ki­egyensúlyozottan, ahol céltu­datos a vezetés, gyorsan rea­gálnak az új követelmények­re, fegyelmezetten dolgoznak. Ezekben a gazdaságokban lesz mód az életszínvonal meg­tartására is. A jövő tennivalóinak konk­rét ismertetése során hangsú­lyozta a ráfordítások csök­kentését, a rendelkezésre álló tudás, szakértelem, tudomány még jobb felhasználását, az eszközök jobb kihasználását, a belső tartalékok erőtelje­sebb hasznosítását, a takaré­kosabb gazdálkodást. Befejezésül meleg szavakkal méltatta a nyugdíjba menő Boros Béla elnök húszéves szövetkezeti munkáját, ve­zető posztokon betöltött Igen eredményes munkáját, majd átadta a megyei tanács kö­szönőlevelét és ajándékát Az eszmecsere során fel­merült kérdésekre Boros Béla, illetve Molnár Albert vála­szolt, majd a küldöttgyűlés elfogadta a beszámolókat, s az egyéb írásos előterjeszté­seket, _ _ * Iparirányítás — korszerűbben Interjú Méhes Lajossal Gazdasági fejlődésünk intenzív szakasza, az egyre ma- dekeltségi rendszer fejleszté- gasabb követelményeket állító világgazdasági változások, s sével, az új kisszervezetek az ezekhez való rugalmas alkalmazkodás a gazdaságirányí- kezdeményezésével, támoga­tásban is a feladatokhoz jobban igazodó, összehangoltan mű- tásával válaszolhatnak a ki­ködő szervezetek kialakítását tette szükségessé. A gazdaság- hívásra. irányítás korszerűsítésének egyik jelentős lépése volt1 három minisztérium egységes szervezetbe való összevonása, az Ipari Minisztérium létrehozása. Méhes Lajos, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, ipari miniszter, az egységes ipar­irányítási szervezet működéséről, az eredményekről és a fel­adatokról adott interjút a Magyar Távirati Iroda munka­társának, Osváth Saroltának. — Milyen segítséget jelent­hetnek az új vállalkozási for­mák az ipar számára, és fő­kent mely területeken — ága­zatokban, vállalatoknál — lát­ja feltétlenül szükségesnek a kisvállalkozások beépülését a termelés szervezetébe? — Hogyan érvényesültek a gyakorlatban az egységes ipar- irányítás elvei, e rövid idő alatt mik a tapasztalatok? Milyen hatással volt az át­szervezés a vállalatokra, mely területeken érződik a legerő­teljesebben a korszerűsítés ha­tása, és hol van szükség még további intézkedésekre? — A gazdasági életben rit­kán lehet olyan sarkalatos for­dulatokat elérni, hogy adott pillanattól kezdve minden egé­szen másképp történjék, mint, ahogy korábban volt: A mi­nisztérium egyesztendős gya­korlati iparirányítási tevé­kenységében is megmutatko­zott még a kettőség: az új el­veken alapuló új munkastílust a régi gyakorlat továbbélése, folyamatos változtatása, egyes elemek elhagyása, mások erő­sítése mellett kellett bevezetni. Legjellemzőbb példa erre a vállalatok közötti együttmű­ködési problémák rendezése. Ilyen ügyekkel az Ipari Mi­nisztérium már nem foglalko­zik, azonban, amikor a köz- beavatkozás indokoltnak lát­szott, akkor a mai munkafel­fogásunk szerint és a vállalati, valamint az ágazatközi term szetes kapcsolatok stabilizá­lása érdekében igyekeztünk megkeresni a megoldást. Azonos elvek szerint érté­keljük már a vállalatok 1981. évi gazdálkodását, a kollektí­vák és a vezetők munkáját, amit elősegített a felügyeleti ellenőrzési rendszer egységesí­tése! is. Az Ipari Minisztérium lét­rehozásával kialakított egysé­ges elvek alapján lehetővé vált több, gazdaságpolitikai céljainkat szolgáló akció meg­indítása például a nem rubel­elszámolású export növelésé­re és az import ésszerű csök­kentésére, vagy a kihaszná­latlan kapacitások hasznosí­tására. Megítélésem szerint e területen minden eddiginél jobban sikerült a vállalatok aktivizálása, az érdekek egyeztetése. Az .irányítás korszerűsítésé­nek, hatását sokféle módon le­het lemérni. Azt nem állítom, hogy minden tekintetben elé­gedettek lehetünk, de a meg­növekedett felelősségben, az önálló kezdeményezések ki­bontakozásában kétségtelenül megélénkültek a kedvező irá­nyú folyamatok, összegezve: nagyon sokféle tapasztalat tá­masztja alá, hogy az iparirá­nyítás átszervezése, korszerű­sítése feltétlenül szükséges 1?- pés volt. — Milyen vezérlő elvek alap­ján, mely koncepciók kidol­gozásával foglalkozott a mi­nisztérium, milyen elképzelé­seket alakítottak ki az Ipar struktúrájának változtatásá­ra, hatékonyságának növelé­sére? — Az ipar szerkezetének egységes .elvek szerinti alakí­tásában mindenekelőtt az a szándék vezet bennünket, hogy az iparvállalatok nagyabb arányban járuljanak hozzá a népgazdaság egyensúlyának helyreállításához, a nemzeti jövedelem termeléséhez. Nem kevésbé fontos, hogy jelentősen javuljon a terme­lés gazdaságossága. E törek­véseink természetesen első­sorban a hosszú távú fejleszté­sekben juthatnak érvényre. Az ipar 13 területének hosszú távú fejlesztési koncepció- tervezetén több száz szakem­ber dolgozik. Ezek a koncep­ciók 1990-ig, illetve az alap- anyagiparban és az energeti­kában, 2000-ig érvényesek. Az egységes Iparpolitikai koncepcióvázlat elkészült, rögzítettük a munka menetét, s mind az egyes fejezeteket, mind magát a koncepciót meg­határozott körben szakmai vi­tára bocsátjuk. A koncepció tartalmazza például a gyógy­szer-, a növényvédőszer- és intermedier-gyártás és az elektronikai alkatrész-rész­egység gyártás központi fej­lesztési programját, s az elő­ző tervidőszakból áthúzódó aidmíniumiparí és petrolké-. miai ipari fejlesztési .program végrehajtását, valamint a szá­mítástechnikai fejlesztési program VI. ötéves tervi fel­adatait. — Melyek az ipar idei fő fel- adatai, a vállalati tervek ho­gyan kapcsolódnak a népgaz­dasági elképzelésekhez? A módosított szabályozók vár­hatóan hogyan befolyásolják a vállalatok idei gazdálkodását, fejlesztését, munkájuk haté­konyságát és a követelmé­nyekhez jobban igazodó ter­mékszerkezet kialakulását? — 1981-ben lassú fellendü- lés indult meg az ipari ter­melésben, s ez várhatóan foly­tatódik az idén is. Az iparra háruló legfontosabb feladat: az eddigieknél jobban hozzá­járulni a népgazdaság egyen­súlyi helyzetének javításához. A vállalatok többsége a nép­gazdasági tervekkel összhang­ban álló feladatokat tűzött maga elé. Az ipar fejlődése te­hát társadalmi céljainkkal egyezően folytatódik. Két te­rületen azonban — a létszám és a beruházások tervezésé­ben — a minisztérium megíté­lése szerint — a vállalatok a reálisnál kedvezőbbnek érté­kelik lehetőségeiket. Pedig tu­domásul kell venni, hogy a gazdasági fejlődés intenzív szakaszában —, s ez nemcsak nálunk, hanem szerte a vilá­gon így van — csökken az iparban foglalkoztatottak szá­ma. A vállalatok beruházási szándékai 12—14 milliárd fo­rinttal haladják meg a nép- gazdasági terv előirányzatát. Szinte bizonyos, hogy ehhez elegendő fejlesztési alappal nem rendelkeznek. A szabályozó módosítások hatása nem lesz és nem is le­het egységes az egész iparra. Az bizonyos, hogy erősödik az ösztönzés az anyag- és ener­giatakarékosságra, a jobb készletgazdálkodásra, az élő­munka hatékonyabb foglal­koztatására. Az idén a sza­bályozók jobban ösztönzik, sőt szinte kényszerítik a vál­lalatokat — mind a szocialis­ta, mind a nem rubelelszámo­lású piacokon — az export nö­velésére, amelyben az eddigi­eknél fokozottabban előtér­be kerül a gazdaságosság. Mindehhez elsősorban a belső tartalékokat kell feltárni. — Hogyan látja a nagyvál­lalatok és a kibontakozó kis­vállalkozások kapcsolatai­nak, együttműködésének le­hetőségeit? Véleménye sze­rint a vállalatok hogyan fo­gadták az új vállalkozási for­mákat ösztönző Intézkedése­ket? Indokoltnak tartja-e egyes nagyvállalatok vezetői­nek kezdeti fenntartásait, pél­dául a munkaerő-elvándorlás miatt? Az Ipari Minisztérium támogatja az új típusú, a kis­üzemi termelés és a kiegészí­tő tevékenységek fejlődését elősegítő KISZ-szervezetek lét­rejöttét, a különböző méretű és tevékenységű gazdasági formák egymásra épülését A KISZ-szervezetek nem pótol­ják a szocialista gazdaságban alapvető szerepet betöltő nagyüzemek funkcióit de jól kiegészíthetik azokat Éppen ezért a nagyüzemek igen, sok területen és sokféle módon lehetnek a kisvállalkozások kezdeményezői, segítői. Az új típusú KISZ-szervezetek megalakulásának szükség- szerű velejárója a munkaerő bizonyos mértékű átcsoporto­sítása. Tagadhatatlan, hogy ez esetenként vonzó lehet a jó szakemberek számára. Ahol ettől félnek, ott jobb lenne, ha önkritikusan magukba néznének: vajon kellően meg­becsülték-e ezeket az értékes embereket, kihasználták-e ed­digi képességeiket? Ha nem, ne csodálkozzanak, hogy ezek a szakemberek élni kívánnak az új törvényes lehetőségekkel. Ha saját szakmájukban más­hol hasznosabban tudnak dol­gozni, az a népgazdaság szá­mára csak előnyös lehet. A nagyüzemek a jó szakembe­rek jobb anyagi és erkölcsi megbecsülésével, a belső ér; — A kisüzemi termelés és a kiegészítő tevékenységek új formái alapvetően a diffe­renciálódó, bővülő szükségle­tek és az eddig ki nem hasz­nált gazdasági energiák szer­vezettebb. társadalmilag el­lenőrizhetőbb összekapcsolá­sát teszik lehetővé. Az ipari kisvállalatok várhatóan na­gyobb innovációs készsége jobban elősegítheti — az ipa­ri termelés bizonyos korláto­zott területén — a műszaki újdonságok bevezetését, gyor­sabban alkalmazkodhatnak a fogyasztói igények változásá­hoz. Mindezek révén lehető­vé teszik az ipari nagyválla­latok hatékonyságának, ru­galmasságának növekedését Kis szervezetekre van tehát szükség a háttéripari kapaci­tások bővítéséhez, a koncent­rált ipari szolgáltató kapaci­tások létrehozásához, kis szériá- jú, divatos termékek előállí­tásához, speciális gazdaság- szervező tevékenységhez. — A magyar Ipar hogyan kapcsolódhat he eredményeseb­ben a nemzetközi munka- megosztásba, mely területeken bővítheti gyorsabban koope­rációs kapcsolatait a KGST-or- szágokkal? — A jövőben elsősorban a jól bevált kapcsolatokat kell továbbfejlesztenünk, például a gépiparban, a közúti jár­művek, szerszámgépek, me­zőgazdasági gépek, műszerek és automatika elemek, élel­miszeripari gépek gyártásá­ban. A vegyiparban, a gyógy­szer-, a petrolkémia-, a ve­gyiszálgyártás és az agroké­mia területén szándékuk az együttműködés fokozása, de tervezzük a kohászati termék­csere választékának bővíté­sét. Továbbfejlesztjük kapcso­latainkat a timföld-alumíni­um egyezmény alapján és az energiaszállításokban is. A magyar iparnak az az érde­ke, hogy elsősorban a viszony­lag kevés anyagot és energi­át, viszont nagy szellemi tar­talmat és élőmunkát megtes­tesítő termékek gyártásában fejlessze kiemelten együttmű­ködését a KGST-országokkaL — Milyennek Ítéli az ipar tudományos-műszaki fejlesz­tési munkáját, milyen változ­tatásokat tart szükségesnek ahhoz, hogy a kutatási ered­mények kellő tartalékot nyújt­sanak az ipar későbbi, gyor­sabb ütemű fejlődéséhez? — Az elmúlt időszak gaz­dasági, irányítási- reformjai a kutatóintézetek munkájában nem hoztak lényeges válto­zást. Az innovációs folyamat fejlesztési-termelési-ér- tékesítési részfolyamatait kézben tartó vállalati, és a kutatást főtevékenységként művelő intézeti munka közötti kapcsolat megszakadt és a sajátos érdekeknek, ösztön­zési formáknak megfelelően, eltérő pályákon mozgott. Kutatás-fejlesztési tevé­kenységünknek az eddigiek­nél jobban kell szolgálnia a gazdaságosan előállítható, korszerű, piacképes termékek növekvő arányú gyártásának tudományos és technológiai megalapozását. Ennek megfe­lelően műszaki fejlesztési ala­punk jelentős részét az orszá­gos távlati tudományos kuta­tási terv és az országos kö­zéptávú kutatás-fejlesztési terv kiemelt programjaira for­dítjuk. Az Ipari Minisztéri­um ez utóbbi 14 — közvetlen gazdasági célra orientált — .programból tízben érdekelt. Hat programért közvetlenül felelős, négy programban társ­felelős. Az ipar műszaki-tudományos tevékenységének fejlesztése várhatóan jelentősen javítja kutatóbázist k eredményes­ségét, a vállalatokkal való együttműködés megteremté­sével pedig motorjaivá lesz­nek az ipar műszaki előre­haladásának, ¥

Next

/
Oldalképek
Tartalom