Nógrád. 1982. február (38. évfolyam. 27-50. szám)
1982-02-13 / 37. szám
Kohász újítók témaíajstroma összeálították az idei újí- Az energiatakarékosságot ráadást az ötletember, ha ki- tási feladattervet a Salgótar- szolgáló újításokért, ha azok dolgozott javaslata az egység jáni Kohászati Üzemekben. A a kalkuláció szerint legalább gazdasági eredményét leg- dokumentumban számos olyan évi kétszázezer forint gazdatennivaló szerepel, amely már sági eredménnyel járnak, a tavalyi témalajstromban is említődött, ám az ötletemberek figyelmét nem keltette fel.- Idén ezekhez a feladatokhoz magasabb különdíjat „mellékelnek” az illetékesek, hogy ezzel is ösztökéljék az újítókat a fölmerült műszaki kérdések „megválaszolására”. A témalajstromban egyébként négy átfogóbb témát és mintegy félszáz konkrét teendőt sorolnak fel az újítómozgalom felelősei. Az újítások szemszögéből leglényegesebb témák idén: az energia-, az anyag- és a létszám-megtakarítás; valamint a hulladékok hasznosítása. kiszámított újítási díj mellé ötezer forint különdíjat adnak jutalmul. Az anyagtakarékoságot szolgáló kidolgozott műszaki ötletért ugyanekkora különdíj akkor dukál, ha az a kalkulá- _ ... , , , ció szerint évi negyedmillió ny<' osszegyujteset megoldaná forint megtakarítást eredmé- ötletember. Előzetes elnyéz az acélgyárnak. képzelések szerint egy alkalmas surrantoval kikuszobol- Létszám-megtakarításban egy hető lenne a régi gond. ötdolgozó munkájának helyette- ezer forint különdíjra érdealább kétszázezer forinttal na- gyobbítja. A félszáz konkrét teendőt fontossági sorrend szerint ezer forinttól hatezer forintig terjedő különdíjjal jutalmazzák a gyárban. Hatezer forint ráadást érne például, ha a ku- polókemencéből áramló persítéséért ezer forint külön- iutalmat kap — az egyébként járó díjon felül — az újító. Hulladékanyag hasznosításáért akkor kap ötezer forint mesülne az az újító, aki a szerszámkészítők süllyeszté- kes eszközeit kopásálóbbá tenné, a helyi viszonyok közt alkalmazható úgynevezett bori- dálással. Az export, a jövedelem és az egyensúly Beszélgetés Sára Jánossal, a salgótarjáni városi pártbizottság titkárával A közelmúltban testületi ülésen vitatta meg múlt esztendei gazdaságpolitikai feladatai végrehajtásának tapasztalatait, s határozta meg az 1982-es főbb tennivalókat az MSZMP Salgótarjáni városi Bizottsága. Hogyan dolgoztak, gazdálkodtak Salgótarján nagyüzemei? Mivel gyarapodott a város, milyen körülmények között élnek lakói? Erről beszélgettünk Sára Jánossal, a pártbizottság titkárával. — A hatékonyságot javító tényezők között kiemelkedő szerepe van a jó gazdálkodásnak. E tekintetben mi-; re hívta fel a figyelmet a pártbizottság? — A város üzemeit járva meglehetősen tarka kép tárul az ember elé. Van, ahol nem várt mértékben emelkedett a nyereség és — A népgazdaság helyze-j tével összefüggésben valamennyi üzemiünkben kiemelt . , .. . . . feladat az ésszerű energiahelyzetben a gazdasági egy- gazdálkodáS; az anyag_ ** ségek vezetői, szakemberei? energiaköltségek mérséklése.1 — Mit tettek ebben Lassan máié percek kavédelmi szakmérnöki iskolát, s kapott újabb diplomát 1974-ben a Nógrádi Szénbányák biztonsáigtechnikai osztályának vezetője lett. — Gyorsan múlt el ez a nyolc esztendő — mondja. Azt mondják róla: megfon- — Szóval, már akkor befutóit, kimondott szavát két- tott? szer is meggondoló, kemény — Dehogy! Kis funkció volt tartású — és fizikumú ember, ez akkoriban. Hiszen a mun- Ahogy ülök vele szemben, Iá- káhk is javarészt abból állt, tatlanban is elhiszem effajta hogy bányákban végeztünk tulajdonságait. ' Nyugalom, vízlecsapoló fúrásokat. Sokat, őszinteség sugárzik belőle, s Sajnos, az egyik alkalomkor, Csak akkor vettem észre szin-’ asztalon nyugvó két ökle, mint a mátranováki Gáti-bányában, te, hogy ennyi idő óta vagyok egy-egy acélos pöröly. Szinte ilyen tevékenység közepette nehezen is tudom ujjai közé vesztette életét metánömléstől képzelni a vékonyka golyós- jó barátom, Kuborczik Pál. De tollat, vélném, gyengédebb nagy kár érte! Talán egyidő- szorítására is összeroppan. De sek lennénk... — látom — nem... , ☆ már egy helyben, amikor kineveztek bányamentő-parancsnoknak. — És azóta? — Lassan telnek a percek, ezen örökös készenlétben. De úgy érzem, a nekem megfelelő helyre kerültem, hisz’ én is huszadik esztendeje va☆ — Ezt követően — „átszerveztek” a fúrósoktól —, ke- ................ ...... L ászló Gyula múlt év szép- rültem a ihátranováki, akkor gyök bányamentő." temberétől a Nógrádi Szén- még négy bánya élére, veze- bányák bányamentőinek új tőnek. De ez az időszak sem parancsnoka, ötvenesztendős tartott sokáig: már akkor ér- mindössze, de megért már ződött a visszafejlesztés szele, annyit, mint sokan, nála jó- Mizserfához csatoltak bennün- val idősebbek. Máttranovákon két.... Egyébként, azóta sem született, négyen vannak test- tudom elfogadni az akkori in— Visszakerült hát a csapatba? — Nem. Megfiatalodott az állomány, amikor ide kerültem, alig-alig ismertem, találtam a régiek közül valakit DiUllcrctt, v»uuan, UULUJUIl CLLUKklUd.lI CL£ cUViVUi 1 111“ Ti« A A Ay~, Ar, ____ v érek - idézem fel neki a tézkedések helyességét, mert * * * mástól róla hallottakat Valóban, így igaz. a Gáti-bányák felett rneg- Ott nyitott külszíni fejtés igazol- kezdődött az életem. Apám ia:, na§y°n sók» 3ó minőségű bányász volt — 1914-ben szállt szén ottmaradt —, amit most le először a föld alá és 1956- markológépek hoznak felbán ment nyugdíjba —, a szén téveszme, begy egy átlarmnthogy a falunak akkori- nek kibanyaszasi lehetőségét hámvarrl(,nt^ hílwr, ban a kenyeret a szén adta, roppan* fáradságos munkáiról kezdhettem volna én is? y®l teremtették meg az emsén, szinte rég látott ismerősként fogadtak. — Milyen gárdát vett át? — Jót! Egy azonban bizonyos: felkészültségi szintjüket tovább kell fokozni. Higos bányamentő három ember helyett tud dolgozni A fiziOtt, negyvenhétben, a szén- berek. Mindhiába. Illetve, így ^ eaLü azolmai:: osztályozó!!, tizenhat évesen. "**“7 ‘ . ■ ,______JLt, tóm roppant M esélné tovább az életraj- parancsnok László Gyula zot, de vadaim eszébe jut. - 1972-ben újra visszakerült a — A múlt héten látogattam fúróüzem élére. Akkortájt el a Nógrádi Sándor Múze- már kibővült tevékenységük, umba, s fényképeken illuszt- Kutattak szinte az egész ormi fa halandók vagyunk, semmi közűt* a teimétoetföKStia! ... Mintha ez utóbbi Mzo- . , . . „ nyítaná, roppant ökléből épen ralva láthattam: milyen nyo- szágban, s futotta erejükből, kerül ki a beszélgetés egész morúságos életük volt a bá- hogy Szlovákiáiban is vállalja-.................... nyászoknak akkoriban. Ná- nak munkát. Ez az időszak ideje alatt szorongatott ceruza. Melyet, mint hímes tojást lünk, Novákon, még ma is viszonylag nyugalmasan telt helyez az előtte fekvő tiszta Baraknak hívnak — így, egy el László Gyula számára, úgy- „k”-betűvel kimondva — egy hogy volt idő ismét tanulásra, falurészt, ahol hajdanán tény- Nem hagyta kihasználatlanul leg szükségszállásként ba- a perceket: elvégezte amun- rakkokban helyezték el a más, megyékből idevándorolt mun-' kasokat. Akik hétfőn reggel kezdték a dolgot és szombat délután .tértek vissza, majdnem egy napra, családjukhoz. Sokáig megmaradtak ezek a „szükséglakások”, s ha jól tudom, egyetlenegy mindmáig 'megvan. Persze, már bevakolva. átalakítva. László Gyula elmondása alapján, nem szívta sokáig tüdejébe a réges régen lebontott nováki szénosztályozó porát: elment ipari tanulónak. Nem az akkor divatos szakmák valamelyikébe, hanem kovácsnak. — Onnan az erő, s a vaskos ökle? — Talán. Mondom ezt így, mert sose vetettem meg a fizikai munkát. Még akkor sem, amikor már két diplomával a zsebemben éltem. Dolgozni nagyon szeretek. Kikapcsol, s éltető elemem is. Egy évig volt kovács, Novákon, a bányaüzem műhelyében. Szerette, de közben má^ a továbbtanulásra gondolt Persze, rossz a megfogalmazás: nemcsak ébresztgette az álmot, hanem meg is valósította. Szakérettségit tett olyan sikerrel, hogy érzett arra önbizalmat: jelentkezzen egyetemre. — Ötvenkettőben felvettek a miskolci Rákosi Mátyás Nehézipari Műszaki Egyetemre. Itt töltöttünk két évet, s aztán a kart áthelyezték Sopronba, ahol ötvenhét májusában végeztem. Bányaművélő mérnökként jöttem vissza Nógrádba, ahol rövid ideig Ménkesen dolgoztam, majd a vállalat fúróüzemének lettem vezetője. papírra, hogy búcsúzásként kezet foghasson. Keményen. Karácsony György Ettől szinte elválaszthatatlan az ésszerű munkaszervezés és munkaerő-gazdálkodás. Több üzemben, így a síküveggyárban, a VEGYÉPSZER-nél, a ruhagyárban és a kohászati üzemekben 1981-ben is számos jó tapasztalattal talál— Azt, ami a legtermészeakadnak üzemek, ahol a tesebb. Mérsékelték, vagy teltervezett bevételnek is híja jesen megszüntették a gazvan. Kérem, összegezze a daságtalan termékek expor- múlt év legfontosabb tér- tálását a tőkésországokba, s melési, gazdálkodási ta- ehelyett a biztosabb és jöve- pasztalatait. delmezőbb hazai piacra szál— Az üzemek többségében lítottak. A kohászati üzemek- „J0 tapasztalattal találmár az esztendő elején, ami- ben nőtt ugyan a gazdaságos koztunk. Az eddiginél jobban kor a terveket készítették, termékek exportja, de keve- “lk, kel1 afoklft a igyekeztek megteremteni a sebb acélhuzalt, szeget, Cö2folyamatos munka feltételeit es hegesztőhuzalt szállítottak egyu.ttr"űko: A tizenegy legnagyobb üzem- a tőkéspiacokra. Nyereségük késben rejlenek, amelyet jó ben valamivel több mint öt várhatóan ugyanakkor eléri vLftTt ^ ^ ^ százalékkal nőtt a termelés, a kétszázharminc milliót A ?®k í? a ^uhagyaL a ko- Az átlag természetesen igen síküveggyáriak is otthagyták baszati ae™ek’.a BRG veze- sokszínű képet takar. Az azokat a tőkés vevőket, ame- t,°‘’ ^f™beíe? mar -korab_ évek óta egyenletesen, ered- beknél csak veszteséggel ér- ba" ^1®^ert®k’ rnezogazda- ményesen dolgozó ruhagyár- tékesítették az üveget Üj ^^ke1, ban több mint huszonhárom, piacokat kerestek, s gondo- f1}?™1 gazdasággal a gyakor- a BRG-ben csaknem húszon- sabban ügyelve az üveg egy, s önállóságának első esz- minőségére, emelték az árát, Szorosabbá szükséges fűzni a tendejét záró vasöntöde és s ily módon az export jőve- k?^oIf,.tokaÍaZ lparl UZ®™ek tűzhelygyárban is majd ti- delmét is. A síküveggyár nye- b°z°tt zenegy százalékkal1’ futott fel resége meghaladja a hetven- kogy sfolgal" a termelés. Ugyanakkor a milliót, tizenkétszerese az egy :a^ta^abaa.„f,‘?Ielen?re' VEGYÉPSZER gyáregységé- évvel korábbinak. Más üze- szerepet szánunk a kisben huszonhat-huszonhét szá- mek is — kevés kivételtől el- 3 zalékkal kevesebbet termeltek tekintve — több nyereséggel k?í0^f?kPfkJ amelyekből tavaly, mint egy évvel az- zárták az esztendőt, mint, akakiu!t mar a vaelőtt. Az a tapasztalatunk, ahogy azt tervezték. S ezért rosumtDan ls- hogy a termelés emelkedése végül is elismerés illeti a ott volt erőteljesebb, ahol gazdasági egységek szakem- viszonylag gyorsan felmérték bereit, munkáskollektíváját, a piaci igényeket, a megren- hiszen ez a gyors, a rugal- delőknek kifogástalan minő- más alkalmazkodás egyfajta ségű termékeket szállítottak, formája. Csakhát arról sem természetesen a megjelölt ha- feledkezhetünk meg, hogy ez táridőre. nemigen javít a népgazdaság — Ezek szerint az Öze- egyen^ly1 helyzetén, s en- ^ _ m ek jó része teljesítette ne^1i?MPr1_elsöbí:, T?.8* .5^bb “«tatja, hogy a vezetők jól exporttervét? a vállalatok is kárát látják, látják az ország, s benne a — Sainos. nem egészen lev w-i._m.x_ szűkebb közösség, a vállalat sajnos, nem egeszen így Mennyire Ismerik, ér- helyzetét, lehetőségeit Közt* ezeket az ellentmondá- rültekintőbben tervezik mega sokat a nagyüzemekben? vállalat tevékenjrségét, meg-< Milyen intézkedéseket ^ tér- _ próbálnak rugalmasan alkat-, vésnék, tesznek útit, hogy mazkodni a gyorsan változó, eredményesebben segítsék egyre növekvő igényekhez, a népgazdaság egyensúlyi Am hadd el azt is. helyzetének javítását s a hogy ma még kevés a bátran Közösségek fs biztos jőve- kezdeményező vezető. Ml ardelemhez Jussanak? ra ösztönözzük a nagyüzemi- Az nem képezi vita tár- L“*» **£££ — Egy vonatkozásban említette az emberi tényezők növekvő szerepét a ter-í mclésben. Hogyan ítéli meg ebben a megközelítésben a vezetést az irányitő munkát? — Sok-sok tapasztalatunk alakult Az exporttermelés üteme az utóbbi két-három évben lelassult Nem kevés az üzemeknek a száma, amelyek ott tartanak, 1878-ban. Az okokat keresve nem nehéz kideríteni, hogy az acél- és gépipari piac gondjai meglehetősen nehéz helyzetbe hozták vállalatainkat üzemeinket is. Vé- — .re... , , leményem szerint további fi- gyát a város egyetlen üzemé- „ b°?,y messzenomításra szorul a szabálya- ben sem, hogy ^magyargaz- 16anj na# fefeTőSggri £ vékenykedő, az ésszerűség határain belül kockázatot is vállaló vezetőt. Segítsenek zó rendszer is. A .múlt év- daság fejlődésének kulcskér- ben ugyanis sokkal inkább dése a termékszerkezet korösztönözte az üzemeket a szerűsítése. Ennek sok jó pél- nyereség minden áron való dájával találkozunk. A kohá- növelésére, mint a tőkésex- szati üzemekben, éppen az port bővítésére. exportlehetőségek szélesítése ______________________________L érdekében a félmeleg-kovác solási Jövedelmező a könyvkötészeti tevékenység a nézsai termelőszövetkezet nőgrádsápi üzemében, ahol százhúsz dolgozó számára nyújtanak munkalehetőséget. Évi bevételük a 15 millió forintot is eléri. A kötészetben folyamatosan korszerűsítik a berendezéseket, emellett a szociális körülményeket, létesítményeket is fejlesztik.- kJ nekik abban, hogy a vállalati kollektívák jól értsék a szükséges tennivalókat és az anyagi érdekeltségi rendszer széles körű alkalmazásával mind megvalósítsák azokat. — Miben jelölte meg a városi pártbizottság az agi- tációs és a propaganda-, általában a politikai munka legfontosabb feladatait az üzemekben? — Az agitációs eljárással foglalkoznak. A vasöntöde és tűzhelygyárban jól értékesíthető Sal- gó széntüzelésű tűzhelyet gyártanak. A BRG-ben folyamatosan korszerűsítik a rádiótelefonokat. De sok más üzemben is keresik az új, a korszerűbb termékek előállításának további lehetőségeit. Emellett nagy gomiot fordí- — az agitációs és propa- tanak a meglevő termékek gandamunka fontos feladata korszerűsítésére, további fel- tovább erősíteni azt a felis- dolgozására, minőségének ja- mérést, hogy az üzemek ered- vítására. Azonban úgy vé- ményes tevékenysége a népiem, hogy ezek a folyamatok gazdasági célok megvalósítá- lassúbbak a lehetségesnél, s sát, életszínvonaluk megőrzé- az új, korszerű termékekről sét, városunk gyarapodását egyetlen vállalatnak sem sza- egyszerre szolgálják. A múlt bad lemondania. évben tovább javultak a városban élő, dolgozó emberek — Mivel lehet a gyor- jövedelemviszonyai, lakás is sabb előrehaladást segíteni? több épült a tervezettnél. , Ezekkel a kérdésekkel tehát ..-Nagy lehetőséget átok a továbbra is tervszerűen, folicencek, a know-how k, vtf- iyamat0san foglalkoznunk a!"iasa UJltasok;a kell. Fontosnak tartom azonsajat találmányok szelesebb b h pártszervek, az ' aze,m- alapszervezetek guzdáságI v f8’ t keZde' szervező munkájuk során na menyezések helyi ösztönzésé- vá„al1ál, át „ vp ben kibontakoztatásában Ez zetök tennivalóft. Sajátos mó**• a p°btikai munka eszközeivel — a hasznos, jó veasü.* ä «sä .“ä nyezheti, természetesen, nem megújításáról, egyértelmű .AZ á ?udSZffn sok, élet- és munkakörülmé- ..... P,irl 3,zo nyeinek, közérzetének javításig is így döntött - terme- sjval a munka S2erinti elosz. les novelese csak azokban az tás elvének széles körű aI. rgTztasTgo £é°sexport nö- kal-azásával, - törekedje- velését af im£rt me?rséklt nek a tervek toljesítéséhez lét vagy a iSg iobb el szüks.éges feltéteIek uu.u o ______ remtesere. l átását szolgálja. Szorosan összefügg ez a termékszerkezet még folyamatosabb alakításává!. — Köszönöm a beszélgetést^ Vincze Istvánné NÓGRÁD — 1932. február 13., szombat
