Nógrád. 1982. február (38. évfolyam. 27-50. szám)

1982-02-11 / 35. szám

Képzett szakemberek végzik feladataikat a Közép-magyarországi Tejipari Vállalat pász­tói üzemében. Képünkön Tóthné Csikós Csilla tejipari technikus és Pusztai Gyulá­né tejipari szakmunkás a pasztőrözés folyamatát ellenőrzik. — kj — Anyagból, energiából Negyvenmillió forint önköltségcsökkentés A Salgótarjáni Kohászati Üzemek 146 szocialista bri­gádja már tavaly is jelentő­sen hozzájárult a gazdálkodás hatékonyságának javításához és a versenyképesség növelé­séhez. Most az 1982-es évben is számítanak, a szocialista brigádok segítő munkájára. A gyár vezetői úgy ítélik meg, hogy a termékek előállí­tására felhasznált ráfordítá­sok sok esetben még maga­sabbak az áraknál. Így termé­szetesen egyik legfőbb törek­vés, hogy idővel, anyaggal és energiával egyaránt takaréko­san bánjanak a termelő mun­kahelyeken. Szükség van az évi 40 millió forint önköltség­csökkentési elképzelések kö­vetkezetes végrehajtására, a hatékonyság, illetve a költ­séggazdálkodás további javítá­sára. A huzalmű gyárrészlegnél a horganyfelhasználás olyan csökkentését kérik a brigádok­tól, amely lehetővé teszi, hogy a tonnánkénti termelésnél fel­használt anyag fél kilóval ■isi­-----i---aa,rí............v-gSi c sökkenjen. Ez mintegy 300 ezer forintos megtakarítást tenne lehetővé. A tonnánkénti fajlagos sósavfelhasználást két kilóval lehetne csökkente­ni. Erre a műszaki vezetés is lehetőséget lát. Az évi sósav­megtakarítás több mint fél­millió forintot tehetne hozzá a vállalati nyereséghez. Java­solják a szocialista brigádok részére a hidrodinamikus szerszámok széles körű alkal­mazását, amivel jelentős villa- mosenergia-csökkentés érhető el. Gépenként hozzávetőlege­sen 15—20 százalékos megta­karítást lehetne elérni e mód­szer széles körű alkalmazásá­val. A hideghengermű szocialis­ta brigádjaitól azt kérik, hogy az exporttermékek gyártásá­nál a belső menetek megron­gálódásának elkerülésére be­tétgyűrűt alkalmazzanak. Az ilyen módon elérhető anyag- betét-csökkentés mintegy fél­millió forint megtakarítást eredményezhet A Diraávag körolló korszerűsítése ez év­ben lehetővé teszi a beállítá­si veszteségek csökkentését. A .szocialista brigádok ilyen ter­mészetű figyelmes munkájával egyszázalékos veszteségcsök­kenést lehet elérni, amely egész évben 250—270 ezer fo­rint megtakarítást eredmé­nyezhet. Felhívták a brigádok figyel­mét, hogy a zsírtalanításra használt triklóretilén regene­rálásával a már használt ol­dat ismét felhasználható. Fi­gyelmes és gondos munkával mintegy 220 ezer forint meg­takarítás érhető el. Amint a brigádvállalások elősegítését célzó ' felmérések mutatják, a csúcsidejű villa- mosenergia-felhasználás csök­kentésének lehetőségeivel 5 százalékos fajlagos villamos- energia-megtakarítás érhető el. Ugyanilyen konkrét törekvé­sek alapján készítik vállalá­saikat a kovácsolási és öntöde részleg, valamint a kisterenyei gyáregység szocialista bíigájai is. A gazdasági stabilitás átjan Pártbizottsági ülés a MÁÉV-nál A Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalat pártbi­zottsági ülésén a múlt évi gazdasági és politikai munkát értékelve a testület megálla­pította, hogy a vállalat a tervében megfogalmazott alapvető célokat teljesítette, ami egyúttal azt is jelenti, hogy az utóbbi években meg­indult fejlődési folyamat to­vább erősödött, előre léptek a gazdasági stabilizálódás út­ján. VALAMIVEL KISEBB TERMELÉS — JELENTŐS TERMELÉKENYSÉG- EMELKEDÉS Oly módon teljesítették ■ a termelési előirányzatot, hogy az megközelítette a tervezett szintet, ugyanakkor a terme­lékenység jelentősen; hat-hét százalékkal növekedett. ■ Ele­get tettek lakásátadási köte­lezettségüknek, s nyereségük —, ami csaknem háromszo­rosa az 1980. évinek —, alig marad el az előírttól. Az eredmények azért is tiszte- letreméltóak, mert eszköz- gazdálkodásban betartották a megengedett szintet. Az elért eredményekhez hozzájárult az aktívabb, cél­irányosabb vállalkozáspoliti­ka, az előkészítés kismértékű javulása, a gazdálkodás két területén — költségszint és készletgazdálkodás — bekö­vetkezett előnyös változás. Az állami építők 1981-ben 63 létesítményt adtak át 440 millió 208 ezer forint érték­ben. Jó dolog, hogy ezeknek a létesítményeknek a minő­sége javult. A termelés kedvező alaku­lásával egyidejűleg nőtt a dolgozók keresete, javult élet- és munkakörülménye. A kü­lönböző gazdasági intézkedé­sek hozzájárultak ahhoz, hogy a dolgozók bérszínvonalát a bázishoz képest több mint 7,2 százalékkal növelték, ami két százalékkal haladja meg az 1981. évre tervezettet. MAGASABB SZINTEN Az idei terv az elért ered­ményekre épül, ugyanakkor magasabb szinten szabja meg a konkrét tennivalókat. Ezek­ből egyértelműen kitűnik, hogy az idén jóval többet kell tenni a tervezett célok eléréséért, jobban fel kell tárni és hasznosítani a tar-' talékokat. Ez egyúttal azt je­lenti, hogy olyan gondokat kell megoldani, amelyek gyors és hatékony intézkedést kö­vetelnek. Ez irányba szorítja a vállalatot a termelési struktúra megváltozása. Ez azt jelenti, hogy tovább nő a lakásépítkezés nagysága és munkát. Elismerte, hogy a részaránya, emelkedik a be- mozgóbért, a vállalat vezeté- fejező munkák mértéke. Jobb se jól használta fel. A szo- munkára, a gazdálkodás szín- cialista brigádvezetők tanács­vonalának növelésére kény- kozásán ért jogos bírálat szeríti a kollektívát az idei után megjavították verseny- szigorúbb szabályozó rend- szervező tevékenységüket, szer. melynek eredményeként lé­Üj vonása a mostani esz- nyegében minden dolgozó be- tendőnek a bevezetésre ke* nevezett az idén a szocialista rült bértömeg-gazdálkodás, címért folyó brigádmozgalom- amit ha ügyesen alkalmaz- ba. Szóvá tette a téliesítésnél nak, akkor nagyot lépnek tapasztalható hanyagságokat, előre a gazdálkodás stabili- Befejezésül a bértömeg-gaz- zálásának útján. A pártbi- flálkodással kapcsolatban a zottság ülésén Szóba került, következőket mondta: csak hogy néhány tervszerű és akkor éri el a célját, ha el- kényszerű intézkedésre is sor nyerésének feltételeit egészen kerülhet a munkaerő ésszerű a brigádokig lebontják, kihasználása érdekében. Ar- Juhász János, a 08-as alap­ról is szó esett, hogy új mó- szervezet titkára, a megyei dón kell megoldani a bővülő pártbizottság tagja a tavalyi exportfeladatokat. évben elért eredményeket A vállalat idei eredményei, kedvezőnek ítélte, ami sokat alapvetően, továbbra is a segített a jobb hangulat, rrrun- termelő szervezetek jó, vagy kakedv kialakításában. Véle- rossz munkájában ölt testet, ménye szerint továbbra is Ennek jó, vagy kedvezőtlen meg kell győzni a dolgozókat alakulásában azonban meg- arról, hogy ebben az évben határozó szerepük van a tér- is helyt tudnak állni. A télie­melő szervezetekkel közvetle- sítésről ő is elmarasztalólag nül kapcsolatban álló, terme- szólt. Juhász László szociális- lést irányító, kiszolgáló és ta brigádvezető kifogásolta az ellenőrző osztályoknak. Velük anyagellátás lassúságát és a szemben is konkrétan mégha- hanyagul előkészített télesí- tározták a tennivalókat, s, tést. Soltész Sándor, a városi ahol szükség volt rá, ott, újabb pártbizottság munkatársa el­hozzáértő szakemberekkel nö- ismerőleg szólt az elmúlt évi vélték a létszámukat. munkáról, a további tempó fokozása érdekében pedig fel- ÉSZTtEVÉTFLER — hívta a jelenlevők figyelmét KIFOGÁSOK a lehetőségekre, a meglevő mulasztások megszüntetésére. A beszámolót követő vitá­ban Gordos János, a vállalat AZ ÉRDEKELTEK munkaverseny-felelőse jó- KÉRÉSÉRE nak értékelte a szocialista brigádmozgalomban részt ve- Dr. Szittner András, a vál- vő ,87 kollektíva múlt évi lalat igazgatója válaszában tevékenységét. Szorgalmazta a utalt arra, hogy a szükséges versenyzők táborának kiszé- átcsoportosításokat • az illető lesítését, érzékeltette a kitű- termelő szervezetek kérésére zött feladatok jó elvégzésé- hajtották végre, a hatéko- ben való fontos szerepüket, nyabb, termelékenyebb, ered- majd a termelő szervezetek ményesebb gazdálkodás érde- vezetőinek ez irányú tévé- kében. Bejelentette, hogy a kenységéről beszélt.. Ludányi termelést gátló jelenségek István, a 9-es alapszervezet megszüntetése érdekében in­titkára szerint későn értesül- tézkedni fognak. Befejezésül tek a gépgazdálkodásban tör- Juhász Nándornak, a válla- tént átszervezésről, s ez zavar- lati pártbizottság titkárának ta az évkezdést. Déska László, javaslatára a testület elfo- a 05-ös alapszervezet titkára gadta az írásbeli és szóbeli szóvá tette, hogy az átszel'- előterjesztést, a vitában fel- vezésnél nem kérték ki a merült kérdésekre adott vá- véleményüket. laszt, valamint a pártbizott­Langa Gyula, a 01-es alap- ság gazdasági'és politikai fel­szervezet titkára eredményes- adatokról szóló 1982. évi ál- nek értékelte az 1981. évi lásfoglalását. (venesz) Takarékosság, gyárfásmód, gépesítés... Öi'etébreszlö témalisták tarján! újítóknak Emberek és fnifemafák • Elromlik az automata mosógép a fürdőszobában. Ned­vességet kap, elkopik valamelyik érintkezője, a gép meg­zavarodik, leáll, vagy ha tovább is dolgozik, összekeveri a műveleteket, előbb öblít, s csak aztán acjagol forró vizet Bi- zpny ez bosszantó eset. Ennél már csak atkkor lehet nagyobb baj, ha a gazdája akarja megjavítani a gépet. Mert ez a ja­vítás az esetek többségéiben nem áll másból, mint szentsé­gelésből, ököllel veréséből, végkifejletként pedig rugdosás- ból. Az elromlott gép ingerlj a tulajdonost, a beidegződések ökölbe szorítják a finom munkához szokptt kezeket is — ó, szegény gépek. Érdemes lenne egyszer megfigyelni — mondja mérnök Ismerősöm —, hogy mit művelnek az emberek otthon a háztartási' gépeikkel, készülékeikkel, ha azok elromlanák és nem jön azonnal a szerelő. Mert a legkorszerűbb, legmeg­bízhatóbb tévé is felmondhatja a szolgálatot, mondjuk sza­ladni kezd ernyőjén a kép és semmi pénzért se hajlandó megállni. Mit tesz a tulajdonos? Odamegy a készülékhez és ráver kettőt az oldalára. Gondoljam csak el, ma mái* egy háztartásban 5—10 gép is található, közülük több fél-, vagy teljesen automata, mindenesetre gombnyomásra működik, és eléggé igényli a korszerűségéhez illő bánásmódot.- De épp ez az: háztartásunk automata, vagy nem automata gé­pei egyelőre hiába várnak okos' működtetésükhöz szükséges megfelelő műszaki kultúrára. , Nem is csoda. Egy mai nyugdíjas esetleg akkor volt gyerek, amikor még. az egyszerű hangszórós rádió is ritka volt, nemhogy az automatikusan működő hűtőszekrény. Hogyan is válhatott volna beidegződéssé, kultúrája részévé az automatikák értésének, kezelésének ismerete. Nemrégiben egy automatizálási-oktatási konferencián hallottam á következő történetet. Az egyik mosoda vezetői külföldön jártak és megvásároltak egy drága, de teljesen au­tomatizált mosógépsort. A gépsor termelékeny, kézi erőt nem is igényel, az egyik végén beadagolják a szennyesru­hát, a másik végén pedig szalagra kerül a centrifugáit tisz­taruha: öltönyben, nyakkendőben is lehetne a gépet kezelni. A gép meg is érkezett a hazai mosodába, jöttek a külföldi szerelők, két napig próbálgatták a különféle technológiákat, tanították az itthoni személyzetet. "A szerelésnél persze je­len volt a mosoda műszaki vezetése is, élén a hairminc-egy- néhány éves és kiváló szakember hírében álló mérnökkel. Nos, egy reggel, megakadt valami hiba folytán a gép prog- ramkártyája^ villogni kezdett a hiibajelző lámpa. Mit tett erre a mosoda műszaki vezetője? Odalépett a géphez és amúgy_ istenesen ököllel oldalba verte. A külföldi szerelők meg bámultak, egyrészt a műszaki vezető munkamódszerén, másrészt meg azon, hogy a gép megjavult A csodák orszá­ga —, gondolhatták. A lényeg persze az, hogy ugyanaz játszódott le az üzem­ben, mint otthon a háztartásiban. S éppen, mert üzemi tör­ténet, más megítélés alá esik. Nem mintha elmarasztalnám a mérnököt, ő sem tett mást, mint amit a legtöbben tenné­nek — a beidegződéseket nem lehet vezényszóra átalakítani. Hanem ez az ököllel verés jelzi, hoy milyen is a viszonyunk hétköznapi munkánk során az automatizáláshoz. Azon a konferencián úgy fogalmazlak szakembereink, hogy a mai napig nem sikerült beépíteni műszaki kultúránkba, oktatási rendszerünkbe az automatizálás fontosságát. Nem alakult ki az a reflex, ami korunk követelményei szerint képes szá­mításiba venni az automatizálással szemben támasztható igé­nyeket. Az oktatás terén például az eddig tapasztalt kezde­ményezések, reformintézkedések ez automatizálás tanításá­ban nem vezettek áttöréshez, sőt, kifejezetten hatástalannak bizonyultak. Elég csak a gépészmérnökök automatizálási oktatására gondolni. Pedig éppen ők azok, akiknek munká­ja nyomán testet ölt az automata berendezés, a gépészmér­nök alkotja rendszerré a különféle elektronikus, elektromos és gépészeti egységeket, ő is tervezi, irányítja a .termékek gyártását, ő választja ki, s programozza az automata esz­közöket. Hány és hány példát ismerünk, amikor drága gépet vet- tüAk, s csak itthon derült ki, hogy hiányoznak működteté­sükhöz a műszaki feltételek. De megvettük, mert automati­ka, mert külföldön is a/utamatizálnak. Dehát miért is volna másképp? A kampány, nem pótolja a belső kényszert, s nem is feledtetheti azt, hogy az automatizálás nem egyedül pénzkérdés. Fogadókészség is, amelyet éppúgy jellemez az ököllel verés, mint az a tény. hogy automata berendezése­inlí e. c-ípp1 Ó r> T“ A —<-"7*1 TV> é — Vj 1 ^ V1 O ~ *7 . nosításában jóval alatta maradunk az elvárható szín von ?’—v Megyesi Gusztáv Szűkebb pátriánk gyárai­ban összeálltak az iáéi évre vonatkozó újítási feladatter­vek. Az ajánlott témák listái számos olyan műszaki teendőt tartalmaznak, amelyek egy-egy ötletember vagy újító páros által megoldhatóak, ám az üzemnek igen jelentős meg­takarítást vagy kapacitásnö­velést eredményezhetnek. Kereken negyven tenniva­lót foglal magába a Salgótar­jáni Ötvözetgyár idei újítási feladatterve. A témalajstrom­ban a legnagyobb teret az anyag- és az energiatakaré­kosságra vonatkozó részletek töltik ki. Mint ismeretes, az üzem rendkívül értékes, je­lentékeny részben importált nyersanyagokból állítja elő termékeit, s a gyártáshoz sok villanyáramot használ föl. Így apró módosítások is számotte­vő spórolást eredményezhet­nek. A tervben szereplő kér­dések „megválaszolását” a hi­vatalosan járó díj tízszázalé­kos megtoldásával jutalmazzák az illetékesek. A gyár egyébként beneve­zett a vasasszakszervezet ál­tal — a feltalálók és újítók V. kongresszusának alkalmá­ból — kiírt újítási versenybe. Hasonló vetélkedésben koráb­ban már több sikert ért el az ötvözetgyári újítógárda. A salgótarjáni bányagép-» gyár egy híján húsz pontból álló feladattervet készített, s juttatott el — a közelmúltban — az OBV központjába. Min­den teendőhöz külön cél jutal­mat tűztek ki, fölkeltendő az ötletemberek érdeklődését. A legnagyobb céljutalom — még a központ jóváhagyása előtt — háromezer forint. Ezzel a görgőgyártásnak megfelelő szempontok alapján történő technológia korszerűsítését honorálnák. A különböző gyá­ri járművek fajlagos üzem­anyag-fogyasztásának csökken­tésére is jelentékeny céljutal­mat ajánlottak: kétezer fo­rintot. A listán számos egyéb feladat olvasható még a taka­rékossággal, a munkavédelem­mel kapcsolatban. Mint meg­állapítható, a gyáriak haszno­sítják a tématervet: tavaly mintegy hatezer forintot fi­zettek ki külön cél jutalom­ként a gyárban újításokért. Egy tucat konkrét műszaki témát tartalmaz a BRG sal­gótarjáni gyáregységében ké­szült, a központnak jóváha­gyásra elküldött feladatterv. A lajstrom a célgépesítéstől kezdve- a technológia módo­sításán, a normaidő csökkenté­sén keresztül a kétkezi raun- 'ka helyettesítéséig sokféle konkrét „kérdést” fölsorolt. Anyag- és energiamegtakarí­tásra a gyáregységben külön intézkedési tervet készítettek az illetékesek; ez utóbbi terü­leten jelentős beruházások nélkül számottevő eredményre nem kínálkozik lehetőség. NÚGRAD - 1982. február 11., csütörtök

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom