Nógrád. 1982. február (38. évfolyam. 27-50. szám)
1982-02-11 / 35. szám
Pedagógusok indíttatása „Az ágy kezdődött, hogy én határozottan állítottam, hogy nem akarom a nővérem példáját' követni, nem leszek pedagógus. Tanulni tanultam azért rendesen, valamilyen főiskolára gondoltam. De, ahogy láttam, az itthoni munkáját,' ahogy hallgattam beszámolóit a gyerekek körüli problémákról, örömökről, rám is átragadt a lelkesedés...” (Patkó Erzsébet). „Szinte kiskoromtól látható vblt, hogy ezt fogom választani: édesapám tanított elsőtől negyedikig, nagyobb koromban magam is már besegítettem az apróbb tanítási feladatokba, felügyeltem a gyerekekre. Szimpatikus lett a pálya — úgy éreztem, el is tudom látni, van érzékem, kedvem hozzá...” (Becze Károlyné). „Egy időben volt olyan álmom, hogy nevelőotthonba szeretnék menni dolgozni. Horpácson jártunk, ott láttam az intézeti gyerekeket és akkoriban vetítettek egy filmet is erről a témáról. Édesapám a gimnáziumban, anyu itt a Dózsa iskolában tanít. Amikor látták, hogy nem csak távolról szeretem a gyerekeket, gimis koromban nyáron örömmel dolgoztam a bölcsődében, helyeselték, hogy a tanítói pályát választom", (Pintér Hajnalka) A pásztói Dózsa György Általános Iskola „öregiskolájában”, az alsó tagozatosok székhelyén folyik a beszélgetés. Molnár Béláné igazgató- helyettes papírt, tollat vesz elő és írja, a 44 fős testületből hány nevelőről tudja, a közvetlen családtagok közül hányán kaphattak példát, indíttatást a pályához. Kinek a szülei, kinek a testvérei, nagynénik, nagybácsik, fiák, lányok .voltak és lettek pedagógusok, néhányon egy testületben is dolgoznak, ösz- szesen a testület fele ilyen indíttatású. Nemcsak Pász- tón, .a járás sok helyén élnek olyan aktív és már nyugdíjas tanítók, tanárok, akik e hivatásra buzdították hozzátartozóikat. — Kiemelkedő év az idei: sok vajúdás után, elviselhetetlenné halmozódó helyettesítéseket „túlélve”, ebben a tanévben nincs képesítésnél- külink! — Ebben bizonyára szerepet játszik az, hogy sok fiatal jött, köztük olyanok, akiket rokoni szálak is fűznek az iskolához. Ez utóbbi nem lehet hátrány is?... — Nem tapasztaltunk ilyet. A fiatalságból, tapasztalatlanságból származó problémák esetében a pedagógus szülő jobban tud segíteni. Ebédre várakozva szabad foglalkozást tart Patkó Erzsébet másodikosainak, van idő egy kis beszélgetésre. — Tavaly előtt végeztem Jászberényben. Szüleim fizikai munkások, nővérem Selypen tanít. A tanítás vonzása az ő példáján túl azzal kezdődött, hogy ifivezetősköd- tem (igaz, ebben is benne volt a keze...). Bejárhattam az óráira az igazgató engedélyevei hospitálni. A képző ideje alatt is sokat segített. A véleménye most is érdekel, érzékenyen érint, de van bennem egyfajta elszakadási törekvés — a magam lábán szeretnék megállni. Ezért is vállaltam a bejárást, vonatozást ide, Becze Károlyné nem tavaly előtt végzett, itt a Dózsában már 10 esztendeje tanít. Alsós anyanyelvi munkaközösség-vezető, magyart, technikát, rajzot tanít és napközis. — Édesapám, akitől megtanultam szeretni, tisztelni i pályát, már nyugdíjas, Taron él, citeraegyüttesekkel foglalkozik, kertet gondoz. De pedagógiáról is szívesen beszélget... Hogy nem bántam-e meg a választásomat? Erre csak egy dolgot tudok mondani: az iskolaudvarral szemben lakunk, látom a szabad óráimban, a táppénzes időszakban (kisebb fiam most elsős, vele néha otthon maradtam) a gyerekek nyüzsgését és hiányzik az iskola! Pintér Hajnalka a füzetcsomó mellől jön el beszélgetni. — Ha a történelem-népművelés szakot végző húgom meggondolná magát és a köz- művelődés helyett a -tanítást választja, már. négyen leszünk pedagógusok az öttagú, családban. Ha nem, akkor sem kerül messze ettől. Be kell vallanom, én a korábbi tapasztalataim alapján valahogy könnyebbnek hittem a pályát. Itt az első napokban azt hittem, elfutok, hátat fordítok az egésznek — igaz, sok volt a nehézség, több iskolából, a körzetből is jött a 28 gyerek, az épületben a renoválási munkák miatt nem vol- ,tak normális munkakörülmények. Azóta rendeződött ez, azt hiszem, év végére talán teljesen belerázódom a munkába. (Pár év múlva szeretnék újra találkozni a pályakezdőkkel. A középkorúak tapasztalatai alapján úgy hiszem. nem nevetik ki régi önmagukat, nyilatkozataikat...) Végül is úgy érzem, szerencsés helyzetben vagyoktudtam, mire vállalkozom ismerős terepre kerültem és minden nehézségével, bosszantó kis problémáival együtt nagyon kedves ez a pólya nekem. G. Kiss Macrdotna — Mamája, Zamekkémf MU szól ahhoz, hogy az új igazgatónő ftaca ideája szerint a jövőben ajándékbolt jelleget öltenek a régi ide*- ségboitok? — Na mondja «ári Akarok venni egyfistsz ínü harisnyát a felesegemnek nászájjelünk earedfoe&uló- jára, legfeljebb nem az Aránylókhoz megyek. Kereteik egy édeseégpottot ét kész! — Maga cnkorkaüzleHben akar harisnyát venni? Volt már ezzel orvosnál? Nem arról volt szó a tévében, Balogh Mária riportjában, hogy strumfándlit árusítsanak. .. — Mért, mért? Az maginak már smafu? Az magának már nem egy ajándék? — Nekem igen, de az igazgatónőnek... A fene egye meg! Már összezavart! Másról van szó, nem érti? — Kerámiákat árusítanak majd az édességboltokban? — Álljon meg, magi bro-nhitiszes vipera! Nem érti a lényeget? Hát magának hiába beszélt az a nagyságos eladónő a belvárosi édességboltban, a Kossuth Lajos utcában? Ajándékbolt „jelleg” lesz az édességboltban.. — Ja! Mért nem így kezdte? És mondja BagóTiszta kabaré 0 Édesség kém, ««be kerül egy új feüeg. nem nagyon drága? — Juszt sem fogok kiborulni, maga púpját vesztett teve! A „jelleg" az nem egy tárgy... — Mondtam én, hogy tárgy? Akkor legyen alany, nekem teljesen mindegy, csak lehessen kapni. Milyen egy ilyen ajándék, olyan, mint a Moncsicsi? — Maga egy veszett keresztespók! De akkor sem hoz ki a sodromból, ha lenyeli ezt az asztalt. Azért is megmagyarázom, milyenek lesznek az ajándékédességboltok. A jelleg az valami egészen más... — Szóval azt sem lehet majd kapni! Tudtam, amikor elkezdte, olyan, mint a Moncsicsi... — Nem, nem lehet kapni, te... — Akkor mit veszek a nyanyának? Jelleget sem lehet kapni. — Az ajándékjelleg azt jelenti, hogy nem olyan régi dohos vevőkre számítanak ezután mint maga, aki. képes tíz deka promincli cukorért, csomag stolverkért beátlitani egy Hyen finom boltban, hanem... ■ — Tényleg! Fruttit hol kaipok ezután... ? — Megőrült?! Most aJcar f ruttit venni, amikor végre értékes ajándék lesz az édesség? Ez egy korszakot újítás! — Értem már. A negrót az ékszerészek árulják... — Nem árulnak negrót, maga gégerákos zsiráf! Ékszert árulnak, aranyat, ezüstöt. .. — Akkor a szuvenírben kell nápolyit venni. r — A nápolyi nem ajándék! — Nekem mondja? Nyolcéves koromban a tánti ezzel szúrta ki a szememet karácsonykor, bele is írtam a naplómba,.. — Hogy jön ez ide, maga háromlevelü lóhere, még mindig nem érti? — Dehogynem, a nápolyit a népművészetiben adják. — Nem tudom, hol! Az a lényeg, hogy az édességbolt ajándékbolt jellegű lesz és, ha maga... — És ha én medvecukrot akarok venni, akkor elküldenek az Aranypókba... — A jó nénikéjéhez küldik Zamek, maga... — Hova rohan? Holnap bejön? (T. Pataki) A szegedi Fekete-ház Akik Szeged belvárosában sétálgatnak, előbfa- utóbb mindenképpen megpillantják az úgynevezett Fekete-házat, amely fia- tornyaival, bástyáé homlokzatával, csúcsíves ab lakú sarok erkélyé vei akár valami angol vidéki kisváros főterének ékessége is lenne. Ami kú Bemének stílusát Hlett, az valóban „angolos”: tervezőije, Gerster Károly (1810—1807) a brit gótika jellegzetes elemeit ötvözte egybe, amikor a város jómódú vaskereskedőjének, Mayer Ferdinándnak (1813 —1903) megrendelésére elkészítette az épület terveit Am ami az efféle építmények kötelező vénségét illeti, e vonatkozásban már. sántít a hasonlat, mert a szegedi Fekete-ház „csak” százhuszonnégy esztendős, lévén elkészültének ideje 1857. De ha nem is több évszázada állanak a falai, azért így is igen sok olyan esemény zajlptt le közöttük, amely, mondhatni, meghatározta a Tisza-parti város életét. A még éppen csak elkészült épületben talált otthonra a haladó gondolkodású polgárokat tömörítő Városi Kaszinó. Ez az egylet ugyan még 1829-ben alakult, de a szabadságharcot követően betiltották és csak az 1850-es évek végén újíthatta fel működését. öt hosszú éven át, 1860 és 1865 között szövögettek terveket, cseréltek eszmét a Fekete-házban a kaszinó lelkes tagjai, akik egyebek között a szegedi Dugonics- * szobor felállításáért is kiérdemlik az utókor háláját. A kaszinó azután kiköltözött onnan, s a szürke külsejéről - feketének elnevezett épületben egy ideig csak az építtető Mayer család tagjai laktak. Közöttük az alföldi festészet kiválósága, Endre Béla (1870— 1928), aki ott is született és később is szívesen járt vmz- s®a abba a sokáig csoda számba menő angolos hangulatú kis palotába. Hogy ez a remeik piktor kilencéves kisfiú korában éppen a szülőházában tartózkodott-«, nem tudni, ám ha netán ott volt, akkor, annyi más szegedivel ellentétben, biztonságban érezhette magát, mert az 1879-ee nagy tiszai árvíznek ez az erőteljes építmény ellent tudott állni, Egyike volt annak az alig háromszáz háznak, amely a város hatezernyi lakóépületéből épen maradt. Lévén a fiatomyok alatti helyiségeknek — a kaszinó jóvoltából — némi közéleti múltja, az első világháború végén ugyan hova költözhetett volna a munkásotthon, mint oda. Amikor pedig felforrósodott a politikai légkör, a Feketeház a társadalmi változások szükségességét hirdető szegediek találkozóhelye letV Juhász Gyula szavával egy afféle „szegedi Pilvax”, ahol rajta kívül Móra Ferenc és dr. Hollós József, a híres ügyvéd is szinte naponta megfordult. Mirtdezek utón mondani sem kell, hogy 1918. október 22-én ebben a szürkefekete épületben alakult meg a Nemzeti Tanács. S nemcsak ott nyilvánították ki e forradalmi szerv megalakulását, de a későbbiekben szintén ott került sor az ülésezésekre is. Ezek jegyzőkönyveit nem kisebb valaki vetette papírra, mint Juhász Gyula, A Tanácsköztársaság leverése után a Fekete-ház is-! mét lakóépületté csendesedett. Az egykor jelszavaktól hangos termeit, szobáit néhány család lakta. így volt ez egészen a kö-í zelmúltig, amikor — dicséretére a városnak — ismét közhasznú rendeltetést kapott: a Móra Ferenc Múzeum történeti osztálya foglalta el. Oda kerültek a históriai iratok, ott formálódtak ki a kutatószobák és ott nyílt meg egy munkásmozgalmi .kiállítás 1979. októl bér ll-én. Ez a tárlat immár tárgyakkal, nyomtatványokkal, és , sok-sok képpel idézi fel azt az Időt, amelynek során Szeged munkássága öntudatra ébredt és megalakította kü-> löníéle szervezeteit. Egyelőre még csak a földszinti termek fogadják a látogatókat, de a tervek szerint később emlékszobák Is nyílnak, valamint olyan újabb kiállítások, amelyek a múzeum történeti gyűjteményének különleges darabjait tárják az érdeklődők elé. Hogy mást ne emj lítsünk, Szegeden ritka értékes pénzeket és érmeket őriznek; ezek együttese a harmadik legféltettebb ilyen kollekció az egész országban. .. * A. L. KOSSUTH RADIO: 8.27: A Népzenei Hanges Újság melléklete 9-2»: Irodalmi évfordtriőnaptár 9.44: Zenevár 10.05: Diákíélöra 10.35: Richard Strauss eperéiből 11.24: ön hol ebédel? 11.39: A csúnya hercegnő, XV/12. rész 12.45: Filmtükörkép. A péesl filmszemléről 13.0«: Zenemúzeum 13.55: Könnyvszinpad 14-25: Verbunkosok, nóták 15.28: csiribiri 4 NOGRAD - .19#?. 16.05: Halász Gábor: Tlltakeeó nemzedék. (Ism. holnap 3. műs. 14.45) 1C.V: Astrid Varnay operaárlákat énekel 16.34: „A suszter qipője...’ 17.07: Rádiőszínház 18.08: Dunajevszkij: Keringő a „Világos út” című filmből 19.15: 25 éves az Elet és Irodalom 20.25: Az Állami Népi Együttes műsorából 81.88: A magyar művelődés századai. A középkor első századat. I. 22-28: Tíz pere külpolitika 22.30: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót 23.35: Clark Terry bigbandje játszik 0.10: Németh Gábor táncdalalból PETŐFI RADIO: 8.05: Világhírű énekesek Lehár operettjeiből énekelnek - 8.20: Tíz perc külpolitika 8.33: Napközben 10.00: Zenedélelőtt 12.33: A népművészet mestereinek felvételeiből 12-55: Kapcsoljuk a szelnek! stúdiót február 11-, csütörtök 13.25: Látószög 13.30: Muzsikáló természet 13.35: Kortárs szerzők gyermekkórusaiból 14.00: Szórakoztató antikvárium 16.00: A Diákkönyvtár hangszalagon melléklete 16.35: Idősebbek hullámhosszán 17.30: Kézfogások. A tananyagén innen és túl. 18.33: Hét végi panoráma 19-55: slágerlista 20.33: A Magyar Rádió Karin thy- szlnpada, Zsibvásár 21.25: A tegnap slágereiből 22.31: A Rádió Dalszínháza 23.20: Kemény Egon szerzeményeiből MISKOLCI STÜDIO: n.00: Hírek, idöjárásjelentés, tartalomismertetés. — 17.05: A Tiszától a Dunáig. .. Észak-magyarországi képeslap. Telefonügyelet: 53-510. (A tartalomból: Az összefogás nyomában a GYEK-ben. — Tárgyak vallatása. — A bükk- szentlászlói kovács. — Farsangi szokások ) Szerkeszti": Tolnai Al- tila. — 18.00: Észak-magyarországi krónika. (A Semmelweis kórház és rendelőintézet 125 évtes jubileumát ünnepli. — Zárszámadó közgyűlés a bóbvaszilasl Bódva-völgye tsz-ben.) — 10.25— 18.30: Lap- és műsorelózetes. TELEVÍZIÓ: 8.00: Idősebbek is elkezdhetik tévélorna sz. (Ism.) 8-05: Iskolatévé. Fizika (ált. isk. 7. oszt.) 8.35: Angol nyelv (középisk. IV. oszt.) 9.05: Környezetismeret (ált. lek. 1. oszt.) 10.05: Osztályfőnöki óra (ált. lak. 7—8. oszt.) ll.OS: Fizika (ált. Isk. 6. észt.) Energiamegmaradás 11.35: Deltácska 12.10: Világnézet (középisk. IV. oszt.) 14.10: Iskolatévé. Környezetismeret SZ. (Ism.) 14.30: Deltácska (ism.) 14.50: Fizika (ált. isk. 6. *szt.) (jsm.) . 15.20.- Osztályfőnöki óra (ism.) 15.40: Világnézet (ism.) 16.30: Hírek 16.35: A British Múzeum kincsei — angol filmsorozat 17.00: Vezetés télen 17.10: Melyiket az ötezerből? 17.25: Reklám 17.35: Nyugati hétköznapok Egy nap a munkaközvetítő hivatal előtt 12-00: Telesport 18.25: Pedagógusok fóruma 19.00: Reklám 19.1«: Idősebbek is elkezdhetik — tévétorna SZ. 19.15: Esti mese 19.30: Tv-hfraüú SZ. 20.00: Galgóczi Erzsébet: Bolondnál1 vságu. Tévéjáték 21.05: Énekeljünk! 21-10: Riporter kerestetik — I. középdöntő SZ., 22.40: Tv-hiradó 3. SZ. 2. MOSOK: t 17.45: Iskelatévé angol nyelv 18.00: oroszul beszélünk 18.20: Kémia (ált. isk. 7. észt.) 18.50: Sorstársak, rehabilitációs fórum 19.05: Unser Bildschirm — a mi képernyőnk 19.30: Tv-híradó SZ. 20.00: Theo Adam vendégkönyvéből SZ. 20-50: Tv-hlradó 2. SZ. 21.10: Autó-motor sport 21.30: Reklám 21.35: Jelentéktelen emberek Magyarul beszélő francia film BESZTERCEBÁNYA: 18.00: Sportrevü. 18.30: Tv-fórum 19.10: Esti mese 19.20: Idő járás jelentés és műsor- ismertetés 19.30: Tv-híradó 20.00: A Fuchs: Tolia titka. Tv- játék, l. rész *1.00: Kvarc és napsugár 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.15: Mikroelektronika. Tv-sorozat, 3. rész 22.45: Hírek MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Pukk! (14) Színes, olasz fllmburleszk. — Balassagyarmati Madách: Harmadik típusú találkozások. I—II. (14) Színes amerikai fantasztikus film. — Nagybátonyi Bányász: A biztosan ölő 3árkány lady. (16) Színes- japán kalandfilm. — Pásztói Mátra: Feltámadás I—II. Szinkronizált szovjet film felújítása. Este 8-tól: Félénk vagyok, de hódítani akarok. Színes francia fllmvísjáték. — Szécsényi Rákóczi: Katasztrófa földön-égen. I—II. (14) Színes, szinkronizált szovjet film- — Kis- tcrenyei Petőfi: Az összekötőjönni fog. Színes szovjet partizánfilm. — Érsekvadkert: A kék lagúna. (141 Színes USA film. — Nagylóc: Jöjjön el egy kávéra hozzánk. (16) Színes olasz film- vígjáték. — Jobbágyi: Az amatő*. (14)’ Szines lengyel lilái.
