Nógrád. 1982. február (38. évfolyam. 27-50. szám)
1982-02-10 / 34. szám
f Vallomás a p<51 ycnr ál osztásról ülői munValcSzosségek Végzős nyolcadik osztályosok között Szécsényben |Szülői ' „Merre, hová, melyiket" — olvasható a szécsényi új általános iskola folyosóján levő pályaválasztási hirdetőtáblán. A tablón különböző tájékoztatók nyújtanak segítséget az intézet tanulóinak a pályaválasztáshoz. Természetesen, ez csak egyik formája annak a gazdag tárháznak, amely az intézetben a. tanulók pályaválasztásához nyújt segítséget. Bármilyen sok segítő kéz is nyúl ( a végzős diákok felé, bármennyire sok hasznos tanáccsal látják is el őket, végül is a végső döntést nekik kell kimondani. Bizony, 14 éves fejjel nem könnyű az egyéni érdeklődést, képességet, felkészültséget, a lehetőségeket, a társadalom igényét és elvárását egyeztetni, közös nevezőre hozni. A nyolcadik a osztályban a pályaválasztásról beszélgettünk. — A Balassi Bálint Gimnáziumban szeretnék továbbtanulni. A tantárgyak közül a fizika, matematika, földrajz a kedvencem. Egyértelműen még nem döntöttem el, hogy mi szeretnék lenni. Szerintem, ebben a korban még nagyon nehéz elhatározni. Négy év múlva bizonyára könnyebb lesz — vallotta Szlobodnyik Adrienn. — Kicsi korom óta orvos szerettem wúna lenni, de ebben az énben már úgy érzem, hogy nem lenne jő orvos belőlem — mondta Borik Zsuzsanna. — Mi rendített meg elhatározásodban? — Többet tudok az orvosi pályáról, már nem csak a szép, hanem a nehéz oldalát is látom. Most a gimnáziumba kérem felvételemet. A középiskolai évek valószínűleg hatással lesznek majd pályaválasztásomra. — Van egy titkolt vágyam: a geológusi — így Huszkó Géza. — Én is magasra állítottam a mércét. A vágyam az, hogy tolmács, vagy idegen- vezető legyek — mondta Bátori Júlia. — Miért éppen ezt ■ választottad? — Jelenleg két nyelvet beszélek, a magyart és a lengyelt. Ugyanis az édesapám magyar, édesanyám pedig lengyel. Még két nyelvet akarok megtanulni, az oroszt és az angolt. Kaposvári Ágnes pálya- választásában a szülők mindennapi munkája volt a meghatározó. — Ruházati eladó szeretnék lenni. Azért választottam ezt a pályát, mert anyukám is eladó. Az úttörőcsapatunk megszervezte az „Egy napig voltam” akciót. Én a Skála Áruház cipőosztályára kerültem. Az osztályvezető sokat beszélt erről a szakmáról, megmutatta a raktárhelyiséget. Ez csak megerősítette bennem a pályaválasztásomat. Bagi Robi pályaválasztásában is a szülők, pontosabban az édesapja mestersége a motiváló. — Azért választottam ezt a pályát, mert édesapám is asztalos. — Engem a gépek érdekelnek- Nem tudtam eldönteni, hogy hová menjek. Anyukám javaslatára a mezőgazdasági gépszerelői szakmát választom — magyarázta Tőzsér László. — Óvónő szeretnék lenni — vélekedik Szerémi Andrea. — Szeretem a matematikát, szakkörre is járok. El tudom magam képzelni adminisztratív munkakörben. Ezért jelentkeztem a közgazdasági szakközépiskolába — mondta határozottan Kiss Mónika. — Én az osztályfőnököm javaslatára jelentkeztem oda — tette hozzá Pásztor Judit. — Az osztályfőnököm javaslatára a bőrdíszműves pályát választom — újságolta Slézi Mária, — A nővérem az egészségügyi szakközépiskolába jár. Én is oda kérem a felvételemet — mesélte Turó- czi Melinda. Az osztályfőnök egyik leg- felelősségteljesebb pedagógiai tevékenysége a pálya- irányítás. A 8/a osztály vezetője Veress Attiláné tanárnő erről így vall: — fteemlátogatásokoo vettünk részt, ahol az ott dolgozó szülők mutatták be a különböző munkafolyamatokat, az üzemet. Ötödik osztálytól osztályfőnöki órá- / kon a tanulók beszámoltak szüleik munkahelyéről, különböző szakmákról. Szülői értekezleteken, fogadóórákon, családlátogatás alkalmával beszélgettünk a szülőkkel, mi érdekli a gyermeket, mihez van kedve. Az úttörőcsapat által szervezett „Egy napig voltam” akciók keretében a tanulók bepillanthattak az általuk választott szakma rejtelmeibe. Ott voltunk a középiskolák által szervezett nyílt napokon. Az intézet vezetői megszervezték a szülők, gyermekek, illetve a balassagyarmati szakmunkás- képző intézet tanárainak találkozóját. Természetesen, nehézségeim is voltak. Egyes tanulók nehezen értették meg, hogy ebben az évben nem indul fodrászképzés, vagy egy-egy iskolatípusba nem nagy reményekkel indulhatnak a túljelentkezés miatt. A pályairányítás nagyon nehéz, felelősségteljes, de mégis szép munka. Mi, az iskola indítjuk el az életbe azokat az emberkéket, akiket nyolc éven át néha könnyen, néha nehezen tanítottunk, neveltünk. Akkor vagyunk igazán boldogok, ha volt tanítványaink a mindennapi munkájukkal bizonyítják, hogy jól választottak. Se. F. Egymás kezét fogva A mindennapi nevelőmunka nehézségeinek zöme onnan ered, panaszolják a pedagógusok, hogy az iskola mindinkább magára marad a nevelésben, mivel a szülők, jelentős része közömbös alapvető pedagógiai céljainkkal szemben. Persze a szülők ts elégedetlenek a gyerekek viselkedése miatt és azon nyomban az iskolára mutogatnak, azzal magyarázva a helyzetet, hogy a pedagógusok nem tekintik őket igazán partnernek, csak tessék-lássék módon adnak a véleményükre nevelési kérdésekben. Olyan esetnek vagyunk a tanúi,' amikor bizonyos mértékig mindkét peres félnek igaza van; a pedagógusok is, a szülők is meggyőző érveket tudnak fölsorakoztatni álláspontjuk mellett. Egyébként nem újkeletű problémáról van szó, hiszen minden korban mutatkoztak nézeteltérések az Intézményes nevelés és a család viszonyában. Napjainkban az iskolának és a szülői háznak egyaránt azonos az érdeke: becsületes, kötelességtudó, szocialista meggyőződésű fiatalokat nevelni a társadalomnak. S hogy mégsem jutnak közös nevezőre, egyszerű oka van ennek: a kívánatos partneri kapcsolat kiépítése mostanában akadozik. A felszabadulás után a szó- clalista pedagógia eszméinek térhódítása, azaz a nevelés társadalmi jellegének érvényesülése lemérhető volt abban is, hogy az iskoilák, s a t ársadalmi -poíit lka i szervezetek mellé felsorakoztak a szülők is — nevelési céljainkkal Tóth Lászlóné vezetésével egy esztendeje működik eredményesen Pásztőn, a járási művelődési központ támogatásával a Fürjecskc nevet viselő gyermekncptánc- csoport. A Dózsa György Általános Iskola hatodik osztályosaiból szervezték az együttest, akiknek repertoárjába a gyermektáncokon túl nógrádi palóc táncok is tartoznak. — kj __ t ermészetesen különböző mértékben azonosulva. Az együttműködés révén lendületesen haladt előre a magyar iskolaügy, azzal is, hogy kényelmesebb lett gyermekeink élete az óvodákban, az iskolákban, az oktatás tárgyi feltételei évről évre szemlátomást javultak. Az iskola és a család együttműködése nevelési szempontból Is számottevő volt. A mostani elégedetlenség valójában ezzel függ össze: még többet várunk el' gyermekeinktől — és egymástól is: az Iskola a családtól, a szülő a pedagógustól. S hogy mennyire jogosan? Nem is olyan könnyű kérdés, mint amilyennek első pillantásra látszik. Aligha kellenek tudós tanulmányok annak igazolására, elegendő csupán szétnézni környezetünkben, hogy mekkorát változott az életmód Magyarországon húsz esztendő alatt. Ki-ki — új gondjaink ellenére Is — sokkal jobban él, mint negyedszázaddal ezelőtt, kiváltképpen annál, ahogyan apáink éltek még korábban. Valószínűleg többet Is dolgozunk, mint ßz előző nemzedékek. Ma hajszoltaibb a világ, feszítettebb az iram, mert minden divatos szükségletet ki akarunk elégíteni, miközben új, s új szükségletek nyomakodnak a sarkunkban. Nagy iramú a mai élet, és ami óriási hiba, hogy emiatt a felnőtteknek a családra jut a legkevesebb idejük. A gyerekekkel való türelmes, szerető foglalkozásra. Ha a pedagógusok ezt kifogásolják, akkor bizony igazuk van. Hiszen lehet-e mentség arra, ha valaki hétszám rá sem néz a gyerekére otthon, ha nem érdeklődik viselkedése, előmenetele felől az iskolában? Mert megadni a fiatalnak mindent: ételt, ruhát, ajándékot, amit csak szeme- szája megkíván, még korántsem nevelés. Sőt, rombolás, ha a kényeztető gondoskodás nem párosul a gyermek, az ifjú erőfeszítésével, az eléje állított követelmények teljesítésével. Elgondolt odvrf a szülők panaszán: persze az sem vezet jóra. ha a pedagógus magas lóról beszél az iskolába látogató szülőkkel. Az volna a dolga, hogy megnyerje őket a nevelés ügyének, lebírja esetleges közömbösségüket, ahelyett elriasztja „vendégeit” az iskolától, mert mást sem hallanak a tanártól: „hát, anyuka, apuka, már megint baj van ezzel a gyerekkel, folyton rendetlenkedik, rosszaik az osztályzatai minden tárgyból, egy szemernyit sem érdekli a tanulás. .. ” Vannak kitűnő pedagógusok, nem is kevesen, akiknek a szülői értekezletein az osztályterem sohasem kong aa ürességtől. A tanítványok többségének apja-anyja eljön az iskolába, mert az osztályfőnök elbeszélget velük, őszintén, sőt nemegyszer tanácsot is kér tőlük; nem a folytonos dorgálást kell hallgatniuk, az iskola kíváncsi a véleményükre. Hogy még hatékonyabban nevelhessen. Ilyen bánásmód esetén még feladatok vállalásától sem riadóinak a szülők. No, nem a százszor bírált pénzgyűjtésre gondolunk, hanem értelmes-munkákra, például a veszélyeztetett helyzetű gyerekek felkutatására, a közös családlátogatásokra stbl Az iskolai szülői munkaközösségek működése sok mindent elárul a család-iskola kapcsolat tartalmáról. Az iskolai rendtartások egyértelműen tisztázzák az idevágd tennivalókat. Eszerint a szülői munkaközösség „szervezi a szülők tájékoztatását a szocialista nevelés kérdéseiről, az iskola céljairól, közvetíti véleményüket és javaslataikat az iskola vezetőségének; részt vállal a pályaválasztás és n gyermekvédelem teendőiből..." Hány ilyen szülői munkakdJ zösség lehet az ország ötödfél ezernyi általános és középiskolájában ? Ahol nem így van, hanem! elsősorban pénzgyűjtésfoen, ünnepségszervezésben, a tanárok körüli nyüzsgésben merül ki a munkaközösség vezetőinek tevékenysége, hogy ez?«! saját gyereküknek előnyt- sjécJ , rezzenek, ott bizony még rengeteg tennivaló hárul a pedagógusokra, hogy a szülőkkel belátható időn belül egyenrangú viszonvt alakítsanak ki.’ F. Kovács Imre Nagy városok Karl-Marx-Stadt Aki ma a Német Demokratikus Köztársaság nyolc évszázados nagyvárosát, Karl- Marx-Stadtot meglátogatja, első pillanatásra is megállapíthatja: ez a gazdag hagyományokkal rendelkező munkás- és diákváros valóban méltó arra, hogy a tudományos szocializmus megalapítójának nevét viselje. A város lakóinak szorgalma, tettereje viszonylag rövid idő alatt eltüntette a háborús veszteségek nyomát, és olyan ipari, tudományos, kulturális* központtá fejlesztette líarl- Marx-Stadtot, amely példaként szolgálhat mások számára is. Üzemeinek termékeit a világ 100 országában ismerik és vásárolják. Karl-Marx- Stadtban az ipari üzemek ma a tízszeresét állítják elő az 1950. évinek, a munka termelékenysége pedig 6,7-szere- se az akkorinak. Ez a város az NDK elektronikái és elektrotechnikai kutatóközpontja. Karl-Marx-Stadt 316 ezer lakosával az NDK negyedik legnagyobb városa. Az el-: múlt évtizedekben a városban 60 ezer új lakás, 33 iskola, 31 tornacsarnok, 231 bölcsőde és óvoda, 25 vásárcsarnok, 6 po- liklinika, 70 orvosi rendelő létesült. Kiépült az új város- központ, és 8 új lakótelep népesült be. Az egyetemi-főiskolai negyedben 6 ezer diák számára biztosítanak kollégiumi elhelyezést. műsor KOSSUTH RADIO: 8.27: Világablak 8.56: Beszélni nehéz 9.08: Versenyművek 9.48: Kis magyar néprajz 10.05: Diákfélóra 10.35: Válaszolunk hallgatóinknak 10.50: Beethoven-művek 11.22: Elizabeth Schwarzkopf operettfelvételeből 12.35: Házunk tája 12.50: Operaslágerek 13.20: Dzsesszmelőtíiák 14.29: Kagylózene — Kecskeméten 15.05: Orosz Júlia •peraáriákat énekel 15.28: MR 10—14 16.08: Kritikusok fóruma 16.18: A Magyar Rádió és Televízió gyermekkórusa énekel 16.51: Részletek Berlin; Fehér karácsony című filmzenéjéből 17.07: Olvastam valahol... Batthyány Lajosról 17.32: Madaras Gábor népdalfelvételeiből 17.48: Délutáni Rádiószínház 19.15: Ettore Bastianini Verdl- áriákat énekel 19.35: Kapcsoljuk a Zeneakadémia nagytermét Kb.: 20.05: Szociológiai figyelő Kb.: 20.25: A hangverseny-közvetítés folytatása 21.30: Népdalok 22-20: Tíz perc külpolitika 22.30: Maurizio Pollini Chopin- prelüdöket zongorázik 22.45: Fotó — minden mennyiségben Rózsa T. Endre műsora 23.00: Operarészletek 0.10: Zenés játékokból 4 NÓGRÁD — 1982, február 10., szerda PETŐFI RADIO: 8.05: Az újvidéki dzsesszfeszti- vál felvételeiből 8.33: Idősebbek hullámhosszán 9.28: Verbunkosok, katonadalok 10.00: Zenedélelőtt 11.33: A Szabó család 12-03: Gencsy Sári és Bódy József nótákat énekel 12.33: Tánczenei koktél 13.30: Színes szőttes 14.00: Kettőtől négyig... 16.00: Mindenki iskolája 16.40: Sullivan operettjeiből 17.30: ötödik sebesség 18.33: Barangolás régi hanglemezek között 18.54: Világhy Erzsébet és Pere János nótákat énekel 19-25: Prizma. Bernét György külpolitikai műsora 19.45: Hazel O’Connor felvételeiből 20.33: Trió. A zágrábi rádió, a belgrádi rádió és a budapesti rádió közös szórakoztató műsora 22.25: A Rádió Dalszínháza Pajzán históriák. II. rész 23.20: Népdalok, néptáncok MISKOT.Cl STŰDIÖ: 17.00: Hírek. időjárásiéin é?. tartalomismertetés. — 17.05: Hangverseny, hallottuk... — 17.20: Ablak az országra... dr. Fodor László jegyzete. — 17.30: Index... A miskolci stúdió gazdaságpolitikai magazinja. (A tartalomból: Értékelemzés a hatékonyság szolgálatában ózdon. — Télen a tavaszi munkákról. —- Gazdaságos tervezés a DIGÉP-ben.) Felelős szerkesztő: Paulovits Ágoston. Szerkesztő: Borsodi Gyula. — Sport. — 18.00: Észak-magyarországi krónika. (Zárszámadás Pé- lyen. — Kaján Tibor grafikus- művész kiállítása a miskolci Galériában.) — 18.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes. TELEVÍZIÓ: 8.30: Idősebbek is elkezdhetik tévétorna SZ. (Ism.) 8.35: Iskolatévé. Deltácska — A jövő energiái 9.05: Magyar irodalom (ált. isk. 8. oszt.) 9.50: Stop! 9.55: Delta 10.20: Amable apó. Magyarul beszélő francia film SZ. (Ism.) 11.55: Bartók: Concerto 15.20: Iskolatévé. Stop! SZ. (Ism.) 15.25: Deltácska (ism.) 15.45: Magyar irodalom (ism.) 16.15: Hírek 16.20: Dal, dal és a tenger, a bolgár televízió könnyűzenei műsora SZ. 16.50: Gábor Andor: Hotel Germánia Tóvéfilm (ism.) 17-45: Reklám 17.50: Csak gyerekeknek! Kisfilm-összeállítás 18.25: Karancs kincsei —- dokumentumfilm 18.55: A Közönségszolgálat tájékoztatója 19.00: Reklám 19.10: Idősebbek is elkezdhetik — tévétorna SZ. 19.15: Esti mese SZ. 19.30: Tv-híradó SZ. 20-00: KisfJmek a nagyvilágból 20.25: Érzelmeink visszhangja Szovjet rövidfilm. SZ. 20.45: A mélység szörnyei, Albert Fischer filmje SZ. 21,15: A hét műtárgya, csontborítású dísznyergek a XV. század elejéről SZ. 21.20: Volt egyszer egy „R*# csoport, dokumentumfilm 22.30: Tv-híradó 3. SZ. 2. MŰSOR: 20.00: Szuperbola 20.40: Tv-híradó 2. SZ. 21.00: Csehszlovákia—M ' wvar~ ^ '.ág Szuper Liga asztalitenisz- mérkőzés BESZTERCEBÁNYA: 17.25: Szakmunkástanulók műsora (ism.) 17.55: Autósok-motorosok 18.30: a tv-újság sajtóértekezlete 19.10: Esti mese 19.20: Idő járás jelentés és műsor- ismertetés 19,30: Tv-híradó 20.00: Én és Charly. Dán film 21.45: Ez történt 24 óra alatt 22.00: Zenés, szórakoztató műsor 22.50: Hírek MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: délután 2-től: A Noszty fiú'' esete Tóth Marival. Magyar film. Fél 4-től: A birodalom visszavág. Színes, szinkronizált amerikai fantasztikus kalandfilm. 6 órától: Ház a sziklák alatt c. magyar film. — Balassagyarmati Madách: Az amatőr. (14) Színes lengyel film. — Nagybáíonyi Bányász: Hurrikán. (14) Színes USA film. — Iskolamozi: Walt Disney állatbirodalma. — Petőfi: Hotel a Halott Alpinistához. Színes, szovjet fantasztikus film. — Pásztói Mátra: üzenet a meteoritben. Színes csehszlovák ifjúsági tudományos fantasztikus film. — Ka- rancslr.pujtő: Dandin György, ,„T. .^'-csúfolt férj. színes magyar film. ............
