Nógrád. 1982. február (38. évfolyam. 27-50. szám)

1982-02-06 / 31. szám

VISSZHANG* Forog az idegen Nógrád megyében legalábbis gyakran meg­történik vele. Hogy miért? Mert bizony — fő­képp szűkebb hazámban, a rétsági járásiban — alig akad hely, ahol hosszabban megpi­henhetne. Így aztán szállás után forog, amíg el nem únja. Nyáron tulajdonképpen nem kell' elszédülnie a forgolódásban, hiszen Di- ésjenőn, a Börzsöny lábánál az ország egyik legszebb fekvésű kempingje, Bánkon a Tó Motel fogadja. Igaz. ezzel aztán ki is merült a választék, másutt álomra nem hajthatja a fejét az idegen. Ahogy Kelemen Gábor, a NÖGRÁD január 16-i számában írja a mi falvaink ingyenes ^szolgáltatásairól”: ...„van jó levegő, illatos erdő, elgémberedett lábakat tornáztató mere­dély”. Mindez fokozottan igaz itt a Börzsöny alján, a háborítatlan szépségű hegyekben, a tavak partján. Vagyis, amihez befektetés sem kell, az igazi csábító erő, a természet — VAN. Már csak át kellene nyújtani a többi­eknek, azoknak, akik még nem tudnak róla. Persze, nem baj, ha bázist teremtünk, ahon­nan indulni lehet, ahová vissza lehet térni a gyalogtúra, a kirándulás után. Diósjenő és Bánk alkalmasnak látszanak erre. Nyáron. Télen azonban síléccel megrakott autók su­hannak el a kettes úton Parassapuszta felé... Sajnos. Pedig hegy van, hó van, sípálya nincs. Egyelőre persze csak a környékbeliek hasz­nálhatnák, ha lenne is, mert téli szállás sincs. Sem a kemping, sem a motel nem fogad ven­dégeket a tél beálltával. Nem teheti, mert nem fűthető a két szálláshely. Hogy miért? Nem tudni. Több mint könnyelműség volt például a diósjenői kempinget csupán a nyá­ri szezonra építem, éppen a hegyek között Pedig ez történt hiszen sem a faházak, sem pedig az igen szellős központi fürdő nem fűthető, mi több, ez utóbbi nem is igen téli- esíthető. Pedig illett volna tudnia a beruhá­zónak, az idegenforgalom megyei gazdáinak, hogy a szép fekvésű falu feletti dombokon hamarosan nemzetközi versenyek rendezésé­re alkalmas biatlonpálya épült, esetleg lesik­lásra alkalmas terepet tisztítanak meg a sí szerelmesei számára, netán felvonó is épül. Ve hová teszik a versenyzőket, kísérőiket és a nézőket? Nyilván épül majd újabb, jobban tervezett szálláshely, ami nyáron is Lakható lesz. Igaza van M. Szabó Gyulának, e polémia el­indítójának, amikor a vadászokról sem fe­ledkezik meg, akik télen ugyancsak bajban vannak vidékünkön. Pedig átgondoltabb ter­vezéssel talán... Nem volna nehéz kiszámí­tani, hogy csupán az a száz ágy, amit a kem­ping zárt ajtaja őriz télen, vajon hány forin­tot, netán (!) dollárt hozott volna egy tél alatt az országnak, a megyének. És ez már a má­sodik tél! Mi az, amit MOST lehetne csinálni ven­dégfogadás ügyben? Esetleg megfontolásra érdemes: számtalan nyaraló épült Diósjenőn a tóparton, csakúgy, mint Bánkon. Ezek jó része télen éppen úgy lakható, akár nyáron. Valakinek csupán el kellene vállalnia a GAZ­DA szerepét, összegyűjteni a kiadó hétvégi házakat és már reklámozható is a lista. Bi­zonyára akadna nem egy nyaralótulajdonos, aki örömmel adná télire bérbe házát, a hasz­non osztozna tulajdonos és GAZDA. A báj, gyanítom, a GAZDA személyével lehet. Nincs. Pedig alighanem megérné mindenkinek. A többit — az étkeztetés, • a vendéglátás, egyéb módozatait — már rábízhatják a vállalkozók­ra. Lehetne az persze az ÁFÉSZ is. Arról nem is beszélve, hogy ezek a nyaralók (telelők...) többnyire felszerelt konyhával és fürdőszobá­val is bírnak. Lám, a falu sem marad el any- nyira az igényektől. Komfort tehát biztosít­ható. Igen ám, de már mostanában sem gond­talan egy-egy hosszabb hét vége, hiszen az IDEGENEK ellepik a Börzsönyt, jönnek a hét­végi házak tulajdonosai, a turisták, a kirán­dulók, egyszóval felduzzad a falu lélekszáma és hirtelen elfogy a tej, a kenyér, a hús, a vendéglőibe be sem lehet jutni. A megálmo­dott téli centrum szezonjában ezek a gondok megsokszorozódnak. Mondom mindezt jó előre, hiszen még nyoma sincs a biatlonpályának, a sílesiklónak és a -felvonónak. Léphetnénk idejében, mert aki idejében kezdeményez, az számtalan kel­lemetlenséget megelőzhet. Mire a téli vendé­gek jönnék, mi már valóban vendégül láthat­juk őket. És ha netán túlságosan is felkapott lenne jövendő téli paradicsomunk, hát bővíthető a szálláshelyek száma. Nógrádban, néhány perc­nyire — gyalog sem több fél óránál — a maj­dani téli Kánaántól, szintén kibérelhető nya­ralók sorakoznak. Hamarosan parcelázzák a kétbodonyi víztároló környékének telkeit Ha azok a házak már a jövőnek készülnének, ak­kor. .. akkor telente sem forogna az idegen, hanem „előre megfontolt szándékkal” jönne Nógrádba. Pihenni, felfrissülni, örülni velünk együtt mindannak a szépnek, jónak, _ kelle­mesnek, amit természet és vendégváró adhat. Németh János Rétság Télutó Balassagyarmaton — Fotó: Gyurkó — Háztulajdonos — hajlék nélkül ? Az ügy, melynek kibogozá­sára egy levél nyomán vál­lalkoztunk, szövevényesen ku­sza, jogi buktatókkal, bikkfa­nyelven fogalmazott határo- adt pillantásait, zatokkal, rendeletekkel, az — Másodszor •Hozzászólás a Töt és idegenforgalom, Falu és idegenforgalom című írásainkhoz. Nem szabad tévét nézniük A ta-aété tíhilma a leggyako- kérdésre, hogy »t szülőknek tendd munkát. ■ rt »thh büntetés, amellyel a szülők mindig igazuk van, a gyermekek- zsebpénz megvonását emutette, gyermekeiket észre akarják té- nck engedelmeskedniük kell**, »5 gyermek <43 százalék! állí­ritoni Erre az eredményre ju- igennel válaszolt. Arra a kérdés­sort egy kérdőív-kiértékelési ak- re, hogy a nevelésben szükség dó. amelyet a német gyermek- van-e néha nyaklevesre vagy ve­védelmi szövetség és a „Raubes résre, a gyermekek és a szülők Hause” — egy diakóniai létesít- 53 százaléka igennel felelt mény Iskolákkal ifjúsági, diák- A büntetések katalógusában a és gondozóotthonokkal — rende- tv-nézés tilalma — amelyet a mett hamburgi Te és a te világod gyermekek 21 százaléka nevezett eimfl kiállításon. meg, és a szülők 34 százaléka Kereken 1500 gyermek, Matalko- tartott „méltányosnak” —, lég­in és szülő adott képet válaszá- elől áll. A leggyakoribb fegyel­val arról, hogy milyen a csalá- mezősként a gyermekek 15 száza­di élet 1981-ben. A 12—16 éves léka a szobafogságot, 12 százaléka gyermekek 2» százaléka arra a a ház körüli, büntetésből vég- megöregedtek tóttá, hogy őket a szülők nem büntetik meg. MM kívánnak a gyermekek szü­leiktől? Több Időt, több türel­met és megértést, „hogy ne mo­rogjanak annyit”. Es a szülők? 36 osztályzatokat, kritikai képességet, több megér­tést a szülők gondjai iránt, é? „hogy a gyermekek meg Is láto­gatják őket. ha a szülők már forgatagában. Ám a tények, tények maradtak. Igazságot tenni, dönteni nem áll módunkban. Hogy e té& lakott? Miért a magáét? — Mert időközben a Szol-' noki néni lakását is megvá­sárolta valaki.., — Miért csak most, több mint tíz év elmúltával, 1981- ben pattant ki a cirkusz? Mert nyugodtan nevezhetjük annak A felismerés figyelmeztető: mennyire nem ismerjük egy­mást! Vincze Józseffel együtt élünk egy kicsiny település minden gondját és örömét, a gyakori találkozások illő üd­Kapa, hegedű és ecset (Mozaik egy portréhoz) vözlése pedig becsapott. Hit- a tévéhíradó előtt. A dót töltöttem az útfenntartó- munkáit minősíteni nem tu­tóm hn?v tudom: ki ez a i ___________ L —mm nr» VSnl 1 1 1 Wmm msmm rl/VMS V» SIS nlr n t*ATW T VS . ” t em, hogy tudom: ki ez a j^asza meg a kapa kiveszi az vállalatnál, 1965-ben men- halk szavú ember. ember erejét, de akárhogy is tem nyugdíjba. A faluszéli makulátlan pa- elfáradok, a zenélés felfrissít, rasztportán azonban már a Megkönnyebbülést, nemes él- ! folyosó is meglepetés, folyó- vezetet jelentő szép pihenés a iratok bekeretezett műméi- zene. lékletei sorakoznak a falon. Jó Milyen hiábavaló erőlkö­jel, a gazda szeretheti a szé­pet. A hetvenhét esztendős Vincze József ízesen formál­ja dallamos mondatait, s 2. Valami rémlik, mintha kis­sé furán állna Vincze József vetkező „titkát Csaknem nyolc évtized, kín­is festettem a népszínjátszók­ezen a délutáni beszélgetésen kezében a hangszer. — Rajzolni nagyon szeret- nak;. Kultúrház persze nem leszek „titkainak” tudója. — Merthogy csonka ez a tem, ezt a feladatot mindig voit, az előadásra egy prés- keserves munka kényszerű két ujjam, ná — hallom a ma- másképp csináltam az iskolá- házat engedett át a földbirto- csavargások, a zene és a fes­1- gyarázatot. — Kovácsinas ban, mint a többi gyerek, kos. Történetesen éppen ab- tés öröme — erről készülhet voltam, amikor az orv vadász- Csakhogy... öten voltunk ban az időben festette a föld- számvetés A szekrény tetején két he- mester botpuskájához lőszert testvérek, rajzlapra, festék- birtokos családtagjainak port- — Végső soron boldog em­gedű, mutatja a kották regi- gyártottam, a kezemben meg re, színes ceruzára nem ju- réit Glatz Oszkár, a présház- bér vagyok A család egész­mentjét is. felrobbant a gyutacs. Ponto- tott pénz, a tanító segített ban pedig megmutatták a séges, van három unokám az — Szeretem azokat a mű- sam az a két ujjam lett oda, vázlatpapirral. A papír meg a mesternek a díszletképeimet, egyik most megy katonának veket is megtanulni, amelyek- amelyekkel a hangot kell fog- ceruza később aztan mindig gn Salgótarjánban voltam ak- A gyerekeim jók voltak és nek a kottájához nem jutha- ni. Mit tehettem volna... el- a zsebemben volt. Kaszál- kor, itthon pedig mondják az jók ma is a feleségemmel tok hozzá. Ezeket a rádióból lenkező tartással hegedülök-, tünk, vagy éppen cséplőgép- üzenetet: menjek át Bujákba, nyugodtan élünk A világba! tanulom meg, utána pedig Zólypmból a_ gyerek Vincze nél dolgoztunk a szérűn, s egy- Glatz Oszkárhoz. Éppen egy pedig meg vagyok elégedve szépen lekottázom magamnak, József visszatért a családdal szer csak meglátok valakit kislány állt neki modellt, ami- mert éppen elég bajom volta ezekbe a kézzel irt füzetekbe. Kozárdra, a szmok es nagy- egy érdekes pózban. Nosza, kor odaértem, aztán egyórá- régivel. Tudok különbséget A kottaírás bizony nehe- szülők „ősi” falujában pedig leskicceltem és örültem , nyit beszélgettünk. Minden- tenni! Mit kívánhatok még7 >n mpsv his7,en Vincze Jo- som lehetőséi, sem mód nem mennyire örültem! — amikor ^_.ku. _^_________ b en didergőnk. Reszket a né- ben költöztem ebbe a házba, ni is, no nem csupán a hi- a bányánál dolgoztam. A bá- degtől, az idegek mozgatják, nya felszámolása után a szol­rángatják vékonyka kezét, ri- gálati lakásokat az OTP-n ke­resztül áruba bocsátották, törtek rám. Igaz, én ingadoztam, vegyem, ügyintézés során elkövetett Másodszor pakoltak ki ide, a ne vegyem, mivel úgy gondol- hanyagságokkal tarkított. hátsó szobába. Szétdobálták a tam, hogy tovább kell áll- Gyökerei a ihúltba nyúlnak holmimat, a bútoraimat... nőm munkalehetőség után, vissza. Számon kérni, kérdőre — Kik törtek magára? talán elkerülünk innen. Elég vonni éppen ezért szinte lehe- — A Kovács Mihályné, a az hozzá, hogy 1967-ben érte- tetlen, mert az egykori fele- gyerekével, beköltözött ide, a sítettek, ne fizessek tovább lősök azóta eltűntek az idő házba... lakbért, mert a házamat már — De hát úgy tudom, övé egy éve megvásárolta özv. a ház. Megvette. Szolnoki Istvánné. Fejem fe­— Megvette. Ezt a házat, lől a tetőt... És engem senki amiben én majdnem hatvan meg nem kérdezett, hogy mit riport mégis megíródik, annak évet leéltem az urammal, a szólok hozzá, legfőbb oka, hogy sorsokról, gyerekemmel. Nekem is van — És Szolnoki néni miért emberekről van szó, emberek- házam, én is vettem egyet, (nem azt a házat vette meg, ről, kiket napjainkban sújt a amikor a bányát felszámol- amiben évtizedeken keresztül piúltban elkövetett felületes, ták, de abban mef» Bagyinsz- körültekintést nélkülöző dön- ki István lakik. Nem akar ki­költözni onnan... Hosszas keresgélés után elö­lt kerül a tulajdonlap, amely tartalmazza, hogy özv. Szol- Rákóczi-bányatelep, Radnó- noki Istvánné tulajdonosa a ti út 2. Ebben a házban, il- 2627, helyrajzi számú, 361 letve a ház hátsó részéhez épí- négyzetméter területű. Tőkés az előzmények ismeretében, tett kis szobában él özv. Szol- utca 39. számú lakóháznak és _ Mert az a nő, aki a Szol­noki Istvánné, az alig har- a hozzá tartozó udvarnak. noki néni házát megvásárolta, minckilós, összetöpörödött, eddig nem tartott rá igényt! 82 éves néni. Férje, fia, el- Más községben lakott, de mi­haltak mellőle. Egyedüli társa után szétment az élettársától, a magány. Kopogtatásunkra Rákóczi-bányatelep, Tőkés vagy férjétől, tudom is én ki- nem nyit ajtót, mert — mond- utca 39. Takaros kis porta, je voit neki, beköltözött a sa- ják a szomszédok — fél, na- szépen berendezett, hangula- ját házába, az öregasszonyt gyón fél mindenkitől. Bekö- tos, kétszobás lakás. özv. pedig kipakolta a hátsó szo- nyörögjük magunkat, hangoz- Szolnoki Istvánné tulajdona, bába. tatva, hogy jó szándékkal jöt- húsz éve Bagyinszki István _ Szolnoki néni tehát meg- tünk. Kint minusz 15 -fok, lakja a feleségével. tűrt, (nehezen tűrt) egyén lett bent alig mérsékeltebb a hi- — Kérem, minket csúnyán abban a házban nagyon deg. Nagykabátban, kesztyű- átvertek, kijátszottak. 1957- rossz körülmények’ között la­____________________________________________________________ kik, jogosan követeli hát a h ázát, amiben maga lakik. — Jogosan? Nem mondaná meg, hogy én hová menjek? Azt gondolja, húsz év után olyan könnyű helyet változ­tatni? — Tudjuk, hogy magának a tanács az újtelepen felaján­lott egy kétszobás házat. Miért nem fogadta el? — Miért? Mert az a ház dombon van, az én egészségi állapotom pedig nem engedi, hogy naponta partot mász- szak. Öt éve rokkant nyugdí­jas vagyok, mankóval járok, naponta injekcióznak, kezel­nek. A betegségemről egyéb­ként orvosi igazolásom is van. Különben úgy tájékoz­tattak, hogy ebben az eset­ben, ha jogtalanul eladják az ember házát, kötelesek helyé­be ott és olyat adni, ahol és amilyen nekem megfelel. — És mi az, ami magának megfelelne? — Itt, a régi telepen aka­rok maradni. Ha» a jelenlegi óvodaépületet kiürítik, mert új óvoda készül, azt a házat elfogadnám... dóm, nem is akarom. In­kább azon tűnődöm, az el­beszélést hallgatva: mivé te­rebélyesedhettek volna ezek a gyönyörű ösztönök — az isko­lában. Mintha csak ráérezne el, milyennek látom a vilá­got. Kezdetben festettem val­lásos témájú képet, aztán táj­képeket, portrékat. S, ahogy nem jutott annak idején egy rajzlapra, úgy nem gond ma a vászon, az ecset, és a festék. Van a vászon... dés néhány sorba gyömöszöl- ki nem mondott gondolatomra, ni a két-három embernek is Vincze József új történetbe elegendő sors állomásait. Lás- kezd. suk inkább Vincze József kő- — Színpadképet, díszletet most is egy szép nagymére­tű, gondban vagyok a hetven­hét esztendőmmel, hogy mit is fessek rá. Eddig az én vi­dékemről, a hegyekről mond­tam el a magamét, legalább egyszer jó volna az Alföldet megfesteni.... 6. ről érdeklődött, végül azt mondta: szerezzek zen megy, hiszen Vincze Jó- sem lehetőség, sem mód nem mennyire örültem! zsef nem iskolában tanulta volt a zenetanulásra. valaki azt mondta: tetszik. __ a zenét és zenélést. Ehhez —Lehetőség... mód... meg- Egy pillanatra félbeszakad Mecénást! Csak hát kevés volt az az egyetlen rö- élthetés nem volt! Csináltam, az emlékezés. Vincze József nekém, a napszámosemberi vidke kurzus, amelyre 1913- én felnőtt fejjel is sok min- tekintetén látom, hogy a múl- nek n^m akadt mecénás,., ban nyílt lehetősége, amikor dent a kenyérért. Egy kis al- tat fürkészi. A régmúltat! édesapja a „vasúthoz szegő- kalmi munka kedvéért el- — Várj csak egy kicsinyt... dött, Zólyomba.” mentem a Dunához is: a háta- kell egy rajznak valahol len­— Mindig csak a saját örö- mon, kosárban, egy rozoga ni a dédnagyapádról is. Na­mömre zenéltem. Nappalra itt pallón hordtam az uszályok gyón öreg volt már, de a csép­a kert, a szőlő, ha pedig lete- gyomrából a partra a szenet, lőgép mellett, a mérésnél se­szem a kapát, akkor előve- Aztán acélgyár, Salgótarján- gédkezett. Ott csináltam róla szem valamelyik hegedűmet, ban... parasztmunka... Vé- egy vázlatot.. Ha többre nem, akkor egy fél- gül pedig tizenhárom eszten­pedig A legfőbb az egészség, mecé- tart az élet. 7. amíg NÓGRAD — 1982- február 6., szombat 4. Mű ítész nem vagyok, az És a krónikás, mit. mond­hatna még el az ismerősnek vélt, igazából pedig csak most megismert falubéliről. A kony­haiasztalon éppen Nehru In­dia felfedezése című tekinté­lyes „súlyú” műve. Ez a het- — Csináltam ezt is saját venhét esztendőt látott pa- szórakozásomra, meg a köz- rasztember-muzsikus-festő vetlen környezetem gyönyö- mai olvasmánya, rűségére. Megörökítettem né­5. Az ösztönt nem gyarapít- hatta hát tudás, iskolában szerzett szakmabéli fortély. izig-vérig amatőr parasztember hány dolgot: ecsettel mendtam Kelemen Gábor HA! Ha az ember az érzé­seire hallgat, mérlegeli a kö­rülményeket, mindkét felet megérti. Ha a papirformához rákaszkodik, mindenképpen az idős asszony a jogos tulajdo­nos. Sürgősen dönteni az ügyben pro vagy kontra, az illetéke­sek dolga. Sürgősen dönteni! Mert nem nézhető tétlenül, hogy egy idős, beteg 82 éves asszony hajlék nélkül, ember­telen viszonyok között élje le hátralevő életét. Miközben saját házzal ren­delkezik, immáron 16 éve. Kiss Marin

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom