Nógrád. 1982. február (38. évfolyam. 27-50. szám)
1982-02-04 / 29. szám
Bizonyítvány és tucfás Felnőttoktatásunk gondjai, lehetőségei Magán- és közérdek egyszerre: a minőd magasabb műveltség megszerzése. Magánérdek, hiszen mindenkinek — ha nem is mindig forintban mérhető — haszna lfcan abból, ha többet tud, műveltebb lesz, kulturáltabban él. S közérdek is, mert a technika és a tudományok fejlődésével egyre nagyobb szükség van — és még inkább lesz — a „kiművelt emberfők” sokaságára a munkapadok mellett, a népgazdaságnak minden területén. Ugyanakkor még mindig jelentős azoknak a száma, akik nem rendelkeznek általános iskolai végzettséggel. Hogyan tovább? Milyen lehetőségei, eredményei, gondjai vannak a felnőttoktatásnak ma? Erről kérdeztük meg dr. Komorócz- ki Sándomét, a Művelődési Minisztérium közoktatási főosztályának vezetőjét: — Amikor a felnőttoktatás gondjairól, eredményeiről beszélünk, feltétlenül szólni kell a középfokú, illetve a dolgozók általános iskoláiról. Ez utóbbi jelentősége azért nagy, mert hozzájárul népünk alapiskolázottságának emeléséhez, a tankötelezettség teljesítéséhez. Hangsúlyozni kívántán, alapvető célunk, hegy a tanulók a nappali iskolában fejezzék be az általános iskolát, de akiknél ezt nem tudjuk elérni — családi vagy egyéb okok miatt — azok iskoláztatását is lehetővé kell tennünk. Habár ezeknek a tanulóknak a száma tanévenként csökken — ugyanis a gyógypedagógiai iskolákban, valamint a felnőtt- oktatásban végzőkkel együtt a tankötelezettség teljesítése mintegy 95 százalék, mégis 8— 10 ezerre tehető azoknak a száma, akik általános iskolai végzettség nélkül lesznek munkavállalók. Ezért számolnunk kell azzal, hogy továbbra is lesznek olyanok, akik az általános iskola megfelelő osztályát már a- dolgozók általános iskoláiban végzik el. Az elmúlt évtizedekben több mint másfél millióan tanultak az iskolarendszerű felnőttoktatásban. Mégsem vagyunk elégedettek az utóbbi évek eredményeivel. Ugyanis az oktatáspolitikai határozat, illetve a közművelődési törvény megjelenését követő két-három évben az általános iskolai felnőttoktatás felfelé ívelt, azonban az utóbbi években a lendület alábbhagyott. Az 1974/ 75-ös tanévben az 1970-esnek több mint háromszorosára emelkedett a beiskolázottak száma, megközelítette a hetvenezret, az 1979/80. tanévben összesen 20 501-en tanultak. — Mi ennek az oka? — A felnőttoktatásban mindig tükröződik a gazdaságipolitikai helyzet. A gyárak, vállalatok sok kötöttségük, kötelezettségük mellett ma sajnos kevésbé törődnek dolgozóik általános iskolai továbbtanulásával, mint néhány évvel korábban. Pillanatnyi érdekeiket nézik, vagyis azt, hogy segédmunkásokra van szükségük, s az sem baj, ha azok iskolázatlanok. Holott ez a szemlélet társadalompolitikai, oktatáspolitikai céljainkkal nem egyezik meg. Számos helyen elvetették a hagyományos 320 órás formát, később a 160 órás tanfolyamot is. Nehézségeket okoz, hogy sokkal többen akarnak a rövi- debb ideig tartó formákban tanulni, mint amennyien meg tudnak küzdeni az ebből adódó nehézségekkel. Egyes pedagógusok — talán éppen az említettek miatt — csökkentették a követelményeket, s ezért a színvonal is erősen visszaesett. A liberális vizsgáztatás, illetve az ezt eredményező szemlélet azért is káros, mert az általános iskolákból kikerülő dolgozók alapműveltségi szintje alacsony, s ha ezt a,dolgozók általános iskolája nem emeli megfelelően, gátolja a szakmai képzést, a társadalmi mobilitást. — Mi a helyzet s dolgozók középiskolái ban? — Sokkal kiegyensúlyozottabb, bár az esti tagozat aránya a heti háromnapos kötelező részvétel és a munkahelyi kötöttségek miatt egyre csökken, az 1980/81-es tanévben a három fő típusban — gimnázium, szakközépiskola, szakmunkások szakközépiskolája — a több mint 130 ezer tanuló közül százezernél több volt a levelező. A színvonal emelése érdekében növelni kell a közvetlen tanári segítség és irányítás lehetőségeit, ezért 1982-től mindenütt áttérünk a heti kétnapos levelező oktatásra, ami a szakmunkások szakközépiskolájában eddig is megvolt. A második napot a tananyag gyakorlásával töltik. N — Melyik a legnépszerűbb m említett három középiskolai forma közül? — Ma már azt mondhatjuk, hogy a szakmunkások szak- középiskolája. Ez hároméves, kizárólag vizsgázott szakmunkások végezhetik és csak közismereti anyagot ad. Már a múlt évben 140 ezer 500 első éves tanult ebben a formában, míg gimnáziumban 11 ezer. Különböző emberek iratkoznak be ide. Olyanok, akiktől munkahelyükön megkövetelik az érettségit, illetve csak érettségivel léphetnek magasabb munkakörbe Mások azért akarják megszerezni az érettségi bizonyítványt, mert baráti körükben többeknek megvan, vagy már gyermekeik, családtagjaik érettségiztek, s ők sem akarnak lemaradni. Mindenképpen alapkövetelmény, hogy ne csak a bizonyítványt szerezzék meg, hanem a megfelelő tudást is. — Hogyan alakul, illetve mennyiben változik a felnőttek szakközépiskolai képzése? — Alkalmazkodik ahhoz, hogy az ipari és mezőgazdasági szakmákban a nappali tagozaton szakmunkásképzettséget adnak a szakközépiskolák, s az első ilyen osztály az idén végez. Ennek megfelelően a felnőttoktatásban marad egyrészt a gimnázium, másrészt a közgazdasági szak- középiskola — ez ma a legnépszerűbb —, továbbá a kereskedelmi, vendéglátó-, szolgáltató- és hasonló szakmákat oktató szakközépiskolák. — Minden iskolatípusban állandóan visszatérő gond a tankönyvhiány. Hasonló a helyzet a felnőttoktatásban Is? — Múlt év szeptemberében jelentek meg a szakmunkások szakközépiskoláinak első önálló reformtankönyvei. Mivel a felnőttoktatás többségében levelező tagozaton folyik, különösen nagy jelentőségük van a tankönyveknek, mégpedig az olyanoknak, amelyek kifejezetten felnőttek számára íródtak. A felnőtt tanulóknak többet kell könyvből tanulniuk, mint a gyerekeknek, hiszen kevesebb időt töltenek az iskolában, tanári irányítás alatt — még a felemelt óraszám, a heti kétszeri foglalkozás mellett is. Másrészt indokolja a külön tankönyvek használatát az, hogy a felnőttek már más, magasabb ismeretszintről indulnak, tanulmányaikat a tapasztalatcárra, az életre kell alapozni. Kiemelt szerepet kap a felnőtt- oktatásban az anyanyelv és a matematika. Az elsőt a gimnáziumban és a szakközépiskolában ugyanabból a tankönyvből tanulják, a matematikai ismereteket viszont más- más tankönyvből, az iskolatípusnak megfelelően. Azonosak a történelemkönyvek is. Nagyobb lehetőséget kívánunk adni a tanulóknak egyes tantárgyak — így a biológia, a földrajz, a művészeti ismeretek — szabad választására, érdeklődési körük szerint. — A felnőttoktatásra még hosszú ideig szükség lesz — mondatta befejezésül dr. Ko- moróczki Sándomé főosztály- vezető. — Azt szeretnénk, hogy a jövőben ez az iskolatípus tovább erősödjék, színvonala emelkedjék. Nem csak bizonyítványt akarunk adni sok ezer olyan ember kezébe, aki korábban valamilyen okból nem folytatta tanulmányait, hanem szeretnénk elérni, hogy mindinkább csökkenjen a műveltségben különbség a nappalin és a felnőttoktatásban végzettek között. , Várkonyi Endre Művelődés, szórakozás a reformkori Nógrád megyében (3} A bálok és az ifjúság Ha már a bálokat említjük, kétségtelen hogy e kor legkedveltebb társas szórakozási formája ez volt. Ennek természetesen számtalan variációja adódott a rendező társadalmi helyzetétől függően. Voltak olyan táncvigalmak, amelyek társadalmi, politikai célokat szolgáltak. A magyar nyelv terjesztésére és ápolására létrehozott Nemzeti Intézet például jövedelmét így is próbálta növelni, hogy bálokat szervezett, s egyúttal felkérte a hölgyeket készítsenek és adjanak tombolatárgyakat, amelyeket kisorsolnak. Több olyan felkérő levelet ismerünk például, amelynek címzettje Majthényi Anna, Madách Imre anyja. A rende-J zők gálánsán, s nem minden hátsó szándék nélkül így fejezték be levelüket: számítanak jelenlétére, mert „a szép nem részvétele nélkül minden jó és szép eszközlése hijános”. Ilyen mulatságra hívták őt például 1832. február 19-re, ahol a megyeieken kívül Arad, Zemplén vármegyéből, az alföldi megyékből is jöttek vendégek és a rendezvény tiszta bevétele elérte a 2000 ezüst húszast. (A bált Balassagyarmaton rendezték a helyi táncszálló bérlője hazafias lelkesedésében felajánlotta a termet további hat esztendőre ilyen célokra díjtalanul.) 1834-ben a gyarmati Zm’-" fogadóban hirdették a bá..: „virulásba indult nemzetiese- désünk örömünnepe”-ként azaz egyértelmű volt már annak politikai jellege. 1837 januárjában egymás után két tánevi- galmat is rendeztek. Az egyik bevétele a Nemzeti Intézeté lett, a másikét jótékony célú egyesület támogatására fordították. (A szórakozás befejezése után „társas steányozást” tartottak, ami igencsak kellemes időtöltés volt.) Madách Imre ifjú éveiben gyakorta részt vett ilyen mulatságokban. Az 1840-es év elején például. Pesten, Ló- nyayéknál bálozott. Szellemesen eleveníti fel az eseményeket testvérének írt levelében. Megérkezésekor először köszöntötték a házigazdát és nejét, majd egy kisteremben üdvözölték a szép nem képviselőit („sok ugyan képes lett volna a könnyen hivővei elhitetni, hogy a szép nem, nem szép nem.") Tizenöt táncosné és huszonhárom táncos volt jelen. A hangász kar egy zongoristából és egy hegedűsből állt. Két élénk keringő nyitotta meg a táncrendet, majd a francia négyes következett, azután újra keringők, végül kotillion (füzértánc), francia négyes volt a sorrend. Ezután jött a vacsora. (Tánc közben szolgáltak fel frissítőt, süteményt, fagylaltot.) Vacsora után újra a táncok következtek: keringők, francia négyes és ismét csak keringők. Hajnali négy órakor lett vége az este 7 órakor kezdődött mulatságnak. De utána az ifjak még jól kibeszélték a báli eseményeket és táncosnőik tulajdonságait. A táncok közül ebben az időben a francia és a lengyel táncokat kedvelték a leginkább. Ilyenek a kalamajka, a mlnét (menüett), mazur, füzértánc. A polonézt leginkább az idősebbek járták, illetve sétálták, mert ez nem volt egyéb kényelmes, beszélgetős páros sétánál. A magyar táncok közül a csárdás még ekkor nem divatozott, helyette a to- borzót és a szóló magyar táncot kedvelték. Részt vett Madách, számára ennél fontosabb bálon is. Így például 1844 februárjában barátjának, Szontágh Pálnak leírja a Losoncon, Kubinyi Fe- rencnénél tartott vigalom eseményeit. Irónikus tolla itt is jól fog („igen lassan gyűlt kivált a férfi társaság — goifl dolom nem tudták a fiúk, hogy enni kell, mert ez szellemdúa ifjainak most közösségesea nagyobb'élvezetet ád a legvá-j logatottabb társalgásnál’’^ Ugyancsak csipkelődve mutat-! ja be a jelen volt hölgyeket,' majd azt írja: „E. követkéz-' nék! Mondtad egy lapot irjals róla, 100 lapot tudnék, de le-' gyen meg a lapod... Öltözeté szokás szerint igen ízletes íz«| léses és egyszerű fehér, haj-! zata en-pretension kis taréjával mint egy lidércke, melly éjjel ég, bolyong...” (Hogy kit takar az E. betű, nem szorul külön magyarázatra.) V. m. II mártír, a cellatárs, a szerető es a negyedik W" Színes magyar film, Örkény István azonos című novellájából Készült 1981-ben a MAFILM Dialóg Stúdióban Irta és rendezte: FÁBRI ZOLTÁN Fényképezte: ILLÉS GYÖRGY Főszereplők: Frajt Edit, Balázsovits Lajos, Gálffy László és Kálmán György Megyei bemutatók: II. 4—5. Balassagyarmat II. 7—8. Pásztó III. 18—20. Salgótarján műsor KOSSUTH RADIO: 8.27: Slavko Avsenik fúvósegyüttese Avsenik- műveket játszik 8.45: Telemann: Pimpinone 9.44: B rummadzag, a zenebohóc 10.05: Diákfélóra 10.35: Verbunkosok, nóták 11.24: Tudomány és bűnüldözés. Rendőrorvosok I. rész 11.39: A csúnya hercegnő XV19. rész 12.33: Kassák Lajos: Csavargók, alkotók. Koczkás Sándor könyvszemléje 12.45: Zenemúzeum 14.20: ..A régi írás őrzi még. . 14.50: New York szépe Részletek Warren filmzenéjéből 15.28: Csiribiri 16.05: Mesterségünk címere. 16.37: Délutáni Rádiószínház 17.07: A kamarazene kedvelőinek 18.05: Tnncsó Adrienne csángó néndalokat énekel 19.15: A7 ifjúsági Rádiószínpad bemutatója 20.02: Giulietta Simionato operafelvételeiből 20.40: Töltsön egy órát kedvenceivel 21.40: Adottságok — lehetőségek vadgazdálkodásunkban, vadászatunkban 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Régi magyar dalok, és táncok 22.50: Metronóm 23.10: Zenekari muzsika 0.10: Bennett: Commedia (Philip Jones rézfúvós- együttes) PETŐFI RADIO: 8.05: Zenekari részletek Kálmán Imre operettjeiből 8.20: Tíz perc külpolitika 8.33: Napközben 10.00: Zenedélelőtt 12.33: Mezők, falvak éneke 12.55: Kapcsoljuk a pécsi körzeti stúdiót 13.30: SztraVínszkij-muzsika gyermekeknek 14.00: Válogatott perceink 16.35: idősebbek hullámhosszán 17.30: Húszas stúdió 18.33: Hét végi panoráma 19.55: Slágerlista 20.33: A 04. 05, 07 jelenti 21.05: Életem. Jászai Mari naplója Csernus Mariann előadása 22.00: Lakatos Antal népi zenekara játszik. Tordai Éva nótákat énekel 22.30: A fehér ló Részletek Benatzky— Stolz operettjéből 23.20: A tegnap slágereiből 4 NÓGRÁD — 1982. február 4., csütörtök MISKOLCI STÜDlös 17.00: Hírek, időjárásjelentés, tartalomismertetés. 17.05: A Tiszától a Dunáig... Észak-magyarországi képeslap. Szerkesztő: Dobog Béla. (A tartalomból: ..Elhajtották a hajtókát” — Téli esték falun. — Mezőgazdasági múzeum Kupán. — Az elnök hagyatéka.) A műsor telef onügyelete: 35-510. 18.00: Észak-magyarországi krónika. (Miskolc megyei város Tanácsa VB előtt a megyei fodrász- szövetkezet munkája. — A mező- gazdasági könyvhónap Borsod- Abaúj-Zemplén megyei és Miskolc városi megnyitója. Borsos István amatőr szobrászművész kiállítása nyílik Miskolcon). 18.25— 18.30: Lap- és műsorelőzetes. TELEVÍZIÓ: 8.30: Tévétorna (ism.) (SZ.) 8.35: Iskolatévé: Fizikai kísérletek. (középisk. III. oszt.) 9.05: Orosz nyelv (ált. lsk. 6. .észt.) 9.30:‘Magyar irodalom (ált. isk. alsó tagozat.) 10-05: Osztályfőnöki óra. (ált. isk. 7—8. oszt.) 10.45: Magyar nyelv (ált. Í9k. 3. oszt.) 11.45: Rajz (ált. Isk. alsó tagozat) 12*10: Világnézet (középisk. 4. oszt.) 14.10: Iskolatévé: Magyar nyelv (ism.) (SZ.) 14.20: Rajz (ism.) (SZ.) 14.35: Osztályfőnöki óra (ism.) 14.55: Magyar irodalom (ism.) 15*25: Fizikai kísérletek (ism.) 15.35: Világnézet (ism.) 16.25: Hírek 16.30: A Britisch Múzeum kincsei. Angol filmsorozat 16.55: Melyiket az ötezerből? 17.10: Tízen Túliak Társasága 17.50: Arak é3 áramlások. Riportfilm Kuba hétköznapjairól. (SZ.) 18*20: Tévébörze 18.30: szülők iskolája 19.00: Reklám 19.10: Tévétorna 19.15: Esti mese (SZ.) 19.30: Tv-híradó (SZ.) 20.00: Családi kör 20.50: Énekeljünk! 20.55: Munkalátogatás Romániában. Riportfilm (SZ.) 21.20: Évtizedek viharában. Fejezetek az illegális magyar kommunista sajtó történetéből. (SZ.) 22.15: Tv-híradó 3. (SZ.) 22.25: Tv-lükör. 2. MŰSOR: 16.25: Iskolatévé: Környezetismeret 16*40: Angel nyelv. 16.55: Oroszul beszélünk. 17.15: Pedagógusok fóruma. 17.55: BSEr-Düsseldorf. Bajnok- csapatok Európa Kupája női kosárlabda-mérkőzés a szünetben: Reklám. 19.30: Tv-híradó (SZ.) 20*00: Beszédtéma — beszéljünk róla. Balogh Mária műsora 20.40: innie' Cordy műsora. Belga zenés film (SZ.) 21.10: Tv-híradó 2. (SZ.) 21.30: Alpesi sívilágbajnokság. Női lesiklás 22.00: Műkorcsolya EB beszaercebAnya: 18.00: Sportrevű — Magazinműsor 18.30: A Jezerka stúdió műsora 19.10: Esti mese 19.20: Időjárás jelentés és műsor- ismertetés 19.30: Tv-híradó 20.00: Medalion. Tv-jáiék 21.00: Műkorcsolya EB. 22*45: Hírek MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: A birodalom viszavág. Színes szinkronizált amerikai fantasztikus kaland- ftlm. — Balassagyarmati Madách: Rekviem (14). Színes, magyar film. — Nagybátonyi Bányász: Tűzhara (14). Színes, angol bűnügyi film. — Pásztói Mátra: Hurrikán. (14). Színes USA film — Szécsényi Rákóczi: A nagy balhé. Amerikai bűnügyi film. — Kisterenyei Petőfi: A piros pulóver (14). Színes, szinkronizált, francia bűnügyi filmdráma. — Érsekvadkert: Jöjjön el egy kávéra hozzánk (16). 'Színes, olasz filmvíg játék. — Nagy- lóc: A szeleburdi család. Színes magyar film. — Jobbágyi: Cirkusz vadnyugaton. Színes román western.
