Nógrád. 1982. február (38. évfolyam. 27-50. szám)

1982-02-04 / 29. szám

Vízórái Buda László felvétele Közlekedés Mongóliában (Századokon át tevekaravánokkal, ▼agy ló-, ökör-, jakháton szállí­tották az árut szerte Mongóliában. A szó minden értelmében „új kor­ban”, a népi forradalom 1921-ben történt győzelme óta, mint oly sok más, ez is megváltozott. A Mongol Népköztársaságnak ma jól kiépített közlekedési hálózata van. Hamar terjedt, nagy népszerű­ségre tett szert a vasúti személy­éi áruszállítás. Az első vonatsze­relvény 40 évvel ezelőtt indult eb­ben az országban. Ma a személy­szállítás mellett az áruszállítás 70 százalékát is a vasút látja el; s nem csupán belső szükségleteket elégít ki, de jelentős tranzitfor­galmat is lebonyolít Európa és Ázsia országai között a transz- mongőliai vasút. A szerelvényeket Diesel-mozdo­nyokkal vontatják, a korszerű te­herkocsik szovjet, illetve NDK gyártmányúak. A teheráru be- és kirakodása csaknem teljesen gé­pesített. Napjainkban egyre nagyobb ver­senytársa a vasúti szállításnak — Mongóliában is — a gépkocsin tör­ténő személy- és árutovábbítás. A motorizáció még gyorsabb terjedé­sének gátat vet azonban az utak nem kielégítő állapota, a hegyes vidék, ahol csak gyakorlott veze­tők tudnak megbirkózni a nehéz­ségekkel. Jól kihasználják a légi szállítás lehetőségeit Is. Ma valamennyi közigazgatási területet repülőjárat köt össze a fővárossal és a szo- monközpontok 70 százaléka is el­érhető légi úton. A vízlutak teljes hossza nem éri el az ezer kilométert, a belső for­galom lebonyolításában mégis fon­tos á szerepük. Jelentőségük az export-import szállításokban nö­vekszik. A közlekedést új utak, hidak, csatornák építésével is fejlesztik A nagyobb folyók felett ma már mindenütt vasbeton hidak feszül­nek. A transzmongóliai vasútvonal mellett szükség lesz a transz­mongóliai fő közlekedési útra is, amely Ulánbátorból kiindulva, nyugati irányban mintegy 2000 ki­lométer hosszúságban épül majd ki. Jogi tanácsadó GYERMEKTARTÁS MEGSZÜNTETÉSE INTÉZETBEN NEVELT GYERMEK UTÁN Cs. látván olvasónk feleségétől törvényesen elvált, a volt feleségénél maradt két gyermeke után pedig a bíróság gyer­mektartásdíj fizetésére kötelezte. Az egyik gyermekét azon­ban tartósan gyógyintézetben nevelik, amely Ingyenes, uitána tehát fizetni nem kell, így feltételezhető, hogy volt felesége ez után a gyermek utón jogtalanul veszi fel a gyermektartás összegét. A gyermeket jelenlegi feleségével ók Is rendszere­sen látogatják, azt a pénzt tehát ők is rókölthetnék a gyer­mekre. Köteles-e továbbra Is fizetni a tartásdijat, kérdezi ol­vasónk. Egyezség hiányában a gyermektartásdíj-fizetési kötele­zettség megállapítása, annak mérséklése, vagy megszünteté­se minden esetben az Illetékes járásbíróság hatáskörébe tar­tozik. Az Ítélet bármilyen mértékű önhatalmú megváltozta­tása a polgári jogi következményeken túl büntető eljárást is maga után vonhat. Nem ajánlatos tehát, hogy a bírósági döntést önhatalmúleg megváltoztassa. Ahhoz viszont joga van, hogy Ilyen Irányú keresetével a bírósághoz forduljon. Amennyiben a bírósági utat választaná, annak döntését előre nem Ismerhetem, nem tudom és nem Is akarom azt előre befolyásolni, csupán olvasónkat kívánom néhány vár­ható lehetőségről felvilágosítani, amit a bíróság esetleg dön­tésénél figyelembe vehet. Az intézeti nevelés költségeit az állam vállalja magára, ez pedig nem jelenti azt, hogy ezzel a tartásdíj fizetésére kötelezett személyt kívánná mentesíte­ni. Nincs tehát olyan Jogszabály, amely ilyen esetekben a tartásdíj fizetését kizárná. Mindezeken túl olvasónk Is tisz­tában lehet vele, hogy a bíróság által megállapítható tartás- díj összege közel sem fedezheti még annak a költségnek a felét sem. amelyet a gyermek, vagy gyermekek nevelésére, ellátására fordítani szükséges, nem beszélve még a nevelő szülőpár erkölcsi és egyéb felelősségéről, amelyet a gyermek nevelésével magára vállalt. Mielőtt tehát a bírósághoz for­dulna, javasolom, hogy mindezeket alaposan mérlegelje. ÖZVEGYI NYUGDÍJ ROKKANTSÁGI CÍMEN, VÉGKIELÉGÍTÉS O. Béláné szécsényi olvasónk 54 éves lesz, amikor elhalt rokkant nyugdíjas férje után ideiglenes özvegyi nyugdíja megszűnik. 55 éves korában pedig, saját jogán is jogosulttá válna a saját jogú öregségi nyugdíjra. Mivel az utóbbi évek­ben sokat betegeskedett, úgy érzi, részére is megállapítják a rokkantsági nyugdíjat. Azt hallotta viszont, hogy amennyi­ben az özvegyi nyugdijat rokkantsági jogon kapná tovább, 55 éves életkorától kezdődően sem özvegyi, sem saját jogú nyugdíjban nem részesülhet. Mi ebben az igazság, kérdezi olvasónk. V. F.-né salgótarjáni olvasónk férje viszont 1965-ben halt meg, amikor is egy évig részesült ideiglenes özvegyi nyug­díjban, viszont akkor, és azóta is dolgozik. Most 54 éves és 55 éves életkorára körülbelül 32 év szolgálati idővel rendel­kezik majd. Ügy hallotta, hogy 55 éves kora betöltése után lehet kérni az özvegyi nyugdíj utón végkielégítést. így igaz-e ez, illetve mennyi lenne a végkielégítés összege, kérdezi ol­vasónk. A tb.-törvény 59—60. 5-átoam foglalt szabályok szerint állandó özvegyi nyugdíjra az a feleség jogosult, akinek férje haláláig az öregségi (rokkantsági) nyugdíjhoz szükséges szol­gálati időt megszerezte. Továbbá, akinek férje nyugdíjasként halt meg és a feleség férje halálakor az 55. életévét betöltöt­te, vagy rokkant, vagyis munkaképtelensége a 67 %-ot elér­te, illetve a férje jogán árvaellátásra jogosult két, vagy több gyermek eltártásáról gondoskodik. Feléled az állandó özve­gyi nyugdíjra való jogosultsága akkor, ha a férj halálától számított tizenöt éven belül valamelyik feltétel bekövetke­zik. A tizenöt év eltelte után viszont az özvegyi nyugdíjra minden jogosultságát elveszti. O. Béláné olvasónk tehát még az ideiglenes özvegyi nyugdíjának eltelte előtt kérheti rokkantsági felülvizsgálatát és amennyiben az orvosi bizott­ság véleménye szerint munkaképessége a 67 %-ot nem éri el, állandó özvegyi nyugdíjat fognák részére megállapítani. Rokkantsága alapján jogosulttá válik azonban a saját jogú öregségi nyugdíjra is. Minthogy azonban kettős ellátást nem lehet megállapítani, vagyis nem kaphatja egy időben az ál landó özvegyi és a saját jogú öregségi nyugdijat, a jogszabály annyi kedvezményt nyújt, hogy a kettő közül azt választhat ja. amelyik olvasónkra kedvezőbb. Nem állja meg a helyét tehát az a tájékozódása, hogy 55 éves életkora elérése után mindkét nyugdíját beszüntetik. Fenti válaszom részben V. F.-né olvasónk kérdésére is válaszul szolgál. Férje ugyanis több, mint tizenöt éve halt meg, így mind az Ideiglenes, mind az állandó özvegyi nyug díjra való jogosultságát elvesztette. Egyébként is végkielégí­tésre csak az az állandó özvegyi nyugdíjas jogosult, akinek ez a jogosultsága újabb házasságkötés miatt szűnik meg. Ol­vasónk nem részesült, állandó özvegyi nyugdíjban és ebben már nem is részesülhet. Ennek folytán csak a saját jogú öreg­ségi, vagy rokkantsági nyugdíj megszerzésére számíthat. A végkielégítés összege egyébként az özvegvi nvucdíi e®vévi mértékét képezi. Dr. Jónás Sándor Nyugdíjasok és a népgazdaság Statisztikai jelentésekben, a különböző elemző Írásokban gyakran olvashatunk a nyug­díjasokról és a részükre kifi­zetett összeg nagyságáról. Ezek a számok igen fontos mutatói társadalmunk emberközpontú­ságának. Mátraverebély nem nagy község, de nyudíjasai jelentős számban ülnek autóbuszra s mennek a szélrózsa minden irányába az értéket teremtő munkahelyekre. Ezt teszik igen sokan az aktiv dolgozók közül is, akik évi szabadságu­kat e más irányú munkára használják fel. Rendszeresen Járnak a helyi termelőszövetkezetbe, Szur­dokpüspökibe, Fótra, Szent­endrére, de szedték a barac­kot, paradicsomot, almát, kör­tét, szőlőt Budaörsön, Abony- ban, a Nyírségben, Csányon, Agárdon stb. Községünkből állandó jelleggel 55—60 nyug­díjas vállal munkát, de van­nak időszakok, amikor a szá­muk eléri a 200-at is. Ha mindehhez hozzávesszük a háztájiban előállított érté­keket, amelyből az idősebb ge­neráció jelentős részt vállal, elmondhatjuk, hogy a nyugdí­jasok nemcsak fogyasztók, ha­nem aktív közreműködésük ott van népgazdaságunk eredmé­nyében is. A naponta, hetenként, vagy éppen kéthetenként hazajáró kirajzókkal elbeszélgetve meg­elégedéssel szólnak a munka­helyi körülményekről (munka­idő, szállás, étkezés, tisztálko­dási lehetőség) és a keresetről. S ez jó dolog. Jó, mert hasz­nosnak, szükségesnek érzik te­vékenységüket, benne érzik magukat társadalmunk mozgá­sában, kielégül munkaszerete­tük, ami találkozik az anyagi elismeréssel is. Mindez jobb közérzetet vált ki, tartalma­sabbá teszi a nyugdíjas éve­ket. A nyugdíjasok tevékenysége tehát jelentősen segíti az össz­társadalmi termelést, ellenér­téké pedig jól egészíti ki nyug­díjukat, így jól jár a közösség s benne az egyén is. A munka- szeretet a munkának a társa­dalom részéről történő elisme­rése teszi biztossá a család anyagi létét. Kimondhatatla­nul is érzik az emberek, a nyugdíjasok is, hogy az értel­mes életnek két pillére van: a család és a munka. A család, amely az otthon melegét adja, s ösztönöz a jobb munkára, a munka pedig az alkotás örö­mét, a család biztos létalap­ját adja. Részese voltam én is ennek az alkotó életmódnak, s lát­tam, hogy ez nemcsak közsé­günkre jellemző, hanem az egész országra. Tükröződik is ez nem csak Mátraverebély külső képén és a lakosok éle­tén, hanem mindenütt szerte a hazában. Most jó erőgyűjtést a további munkára. Verebélyl András Mátraverebély Mindkét fél jól jár A szécsényi Nógrádi Sándor Mezőgazdasági Szakközépis­kola IV/A. osztályos tanulója vagyok. A tanulók szakmai felkészítéséről szeretnék írni. Iskolánkban komoly szakmai oktatás folyik; mi tanulók több oldalról kapunk Ismere­teket. Szaktanáraink mindent megtesznek azért, hogy az el­méleti anyagot a lehető leg­jobban sajátítsuk el. Ehhez sok segítséget adnak a szem­léltetőeszközök, diafilmek, fa­liképek, de ezek még nem nyújtják a megfelelő tudást. Az alapos elméleti munka mellett nagyon fontos a jó gyakorlati képzés is. Ezt a célt valósítja meg a szakmai gya­korlat, amit a „II. Rákóczi" Mezőgazdasági Termelőszövet­kezetben végzünk. A gazdaság korszerű műhe­lyét 1981 nyarán adták át. A műhely jól felszerelt, és meg­felelően szolgálja a gyakorla­ti oktatást. A nagy szerelőműhelyen kí­vül megtalálhatók a nagyon fontos kiegészítőműhelyek is: az adagolós szerviz, motorsze­relő , villamossági, forgácsoló­egységek. A szociális helyi­ségek is megfelelőek. Az ott dolgozók ugyanúgy maguké­nak tekintik a műhelyeket, mint mi, akik ott töltjük el a gyakorlatokat. (Ugyanis a műhely a Nógrádi Sándor Mezőgazdasági Szakközépis­kola tanműhelye is.) Az épü­let kialakítása is megfelel en­nek a feladatnak. Külön öl­tözőnk és tantermünk van, a tanteremben megvalósítható a gyakorlathoz szükséges elmé­leti oktatás is. Az iskolánkból a hét minden napján vannak kinn gyakorlati csoportok, ami naponként 20—25 tanulót je­lent. A termelőszövetkezetnek ér­deke, hogy lehetőséget adjon a gyakorlati munkára, ott dol­gozhassunk, hiszen ha a mos­tani eredmények mellett előre tekintünk, az iskola fontos bá­zisa a termelőszövetkezetnek a szakemberellátás szempont­jából is. A termelőszövetkezet szintén alkalmazza az ösztön­díjas módszert is. Vélemé­nyem szerint ez a megoldás mindkét félnek jó, a termelő- szövetkezetnek a már említett okok miatt, a tanulóknak pe­dig azért, mert korszerű kö­rülmények között tanulhatnak és dolgozhatnak. Ez szorga­lommal párosítva már bizto­síték arra, hogy Jó szakembe­rek lehessünk. Kovácsira József, IV/A. o. tanuló Felújítások, korszerűsítések az Utasellátónál Az Utasellátó Vállalat több így a szécsényi 183. sz. üzem- Nógrád megyei üzemegységé- egységet is átalakították, fel­ben végeztek tavaly felújítási, újították, majd szerződéses korszrűsítési munkálatokat, üzemeltetéssel kezdte meg mű­ködését, így kulturáltabb, szín­vonalasabb kiszolgálást nyújt. Szófia egykor és ma Szófia, Bulgária fővárosa, Európa egyik legrégibb váro­sai közé tartozik. Az emberi civilizáció létét ezen a tele­pülésen hétezer évre vissza­menően lehet bizonyítani. A város — földrajzi helyze­téből kifolyólag is — viharos múltat mondhat a magáénak. Leigázás, rombadöntés, újjá­építés váltakoztak története során. Szépségét — akkor még Serdica néven — o ró­maiak is nagyra becsülték. Az országnak Szófia a negyedik fővárosa, de rangját immáron egy évszázada szilárdan tart­ja. A szocialista forradalom győzelmének kivívása után, 1044-ben Szófiában mindössze 320 ezren laktak, ma a főváros I millió 100 ezer lakost szám­lál. A város jelentős szerepet tölt be Bulgária népgazdasá­gában. Az ország ipari terme­lésének 16.2 százalékát a szó­fiai üzemek adják. Fontos feladatot vállalt a főváros az ország kulturális életében is — 11 felsőoktatási intézmény. 13 színház. 31 múzeum, °00 egészségügyi létesítmény mű­ködik a területén. Az ország tudományos potenciáliának N> százaléka itt összpontosul. > ÁX\í' ■ *, v* ív K Ír OK . Salgótarjánban a főtéri va­sútállomás pavilonjának bő­vítése folytán szintén több áru elhelyezésére nyílt lehe­tőség, ez a forgalom növeke­désével is járt. Ugyancsak itt a 340. sz. üzemegységben vé­geztek átalakítási munkálato­kat, új berendezések, korsze­rűsítések folytán ez év janu­ár elsejétől bővebb áruválasz­ték áll az utazóközönség ren­delkezésére. A múlt év végével Nagybá- ony, Kisterenye Utasellátó-pa­vilonjait is rendbetették, ezzel az ott dolgozóknak jobb mun­kakörülményeket teremtettek.' A vállalat központjában Be- rend István területi igazgató elmondotta: Nógrád megyében is igyekeztek — s a jövőben is igyekeznek — üzemegységei­ket úgy kialakítani, hogy a növekvő utasforgalom igényei­nek minél jobban megfelel­jenek, színvonalasabb áruellá­tással is. Figyelemmel lesznek az ötnapos munkahét beveze­tésére, igazodni kívánnak a vasút megváltozott menetrend­jéhez. A vállalat terveiben sze- < repel, hogy az év első felében a megyében több üzemegy­séget kívánnak szerződéses üzemeltetésre átadni, köztük a salgótarjáni MÁVAUT-pálya- udvarit. — sz — ff Téli i vásár" a gyárban Sikeres „téli vásárt” rende­zett a Váci Kötöttárugyár pásztói gyáregységében a Nógrád megyei kiskereskedel­mi vállalat január 26-án. Engedményesen árusítottak konzerveket, szörpöket, befőt­teket, savanyúságokat. Nagy keletje volt az engedménnyel árusított ágyneműknek, törül­közőknek is. Ez az akció nagyszerű kez­deményezés volt a kisker. ré­széről és dolgozóink remélik, hogy minél több hasonló „vá­sárt" rendeznek a gyáregy­ségben levő 63. sz. kiskereske­delmi üzletünkben. W. Anna Pásztó összeállította: Tóth Jolán Becskei képeslap- kj ­NÓGRÁD - 1982. február 4., csütörtök

Next

/
Oldalképek
Tartalom