Nógrád. 1982. február (38. évfolyam. 27-50. szám)
1982-02-24 / 46. szám
A gépeink is kövérek Veszteni tudni keR. A vesztes pedig töprenghet, jó pozíciójából, hogy eshetett anyujára vissza, hogy partnerei kiüssék a nyeregből. A kudarc oka néha a másik szerencséje. De a legtöbb esetben maga a vesztes. Az első ilyen csapás még csak bosszantó, a következő már kifejezetten idegesítő és ha sorozatban ismétlődik ? Márpedig jó néhány külkereskedelmi vállalatunk üzletkötőjének gyakran fájhat a feje, amikor üres kézzel tér haza, egy-egy versenytárgyalásról, vagy külföldi üzletszerző útról. A napokban hallottam az egyik külkereskedelmi vállalat vezetőjétől: fontos piacukon meghirdetett versenytárgyaláson egyik napról a másikra az élenjárók közül a nyolcadik helyre kerülitek. S a végeredmény: elvesztették a versenyt. Az általuk kínált berendezés ugyanis 40 százalék- ka nehezebb volt, mint a kon- kurrencdáé. A megrendelő pedig nem fizet a súlyfeleslegért, inkább mástól vásárol. Megméretett és — még mindig — nehéznek találtatott a magyar gépipar. Mérnökeinknek most bizony át kell konstruálni egy sor terméket ahhoz, hogy az áru versenyképes maradjon a piacon, vagy egyáltalán el tudják adni. A vállalatvezetők egy része panaszkodik. Az új szabályozással csökkentették pénzügyi lehetőségeiket. Kevés a nyereség és azt is lefölözik — mondják. Ahogy szigorodnak a feltételek, úgy kerülnék elő a vállalatok tarsolyából újabb és újabb tartalékok, amit először feltárnák, majd hasznosítására programot készítenek, végül megindul a megvalósulás cseppet sem rövid folyamata. Tartalékból szerencsére nincs hiány. Tegnap a jobb piaci munka, ma a rugalmas gazdálkodás, a termékszerkezet korszerűsítése szerepel napirenden. Egyik-másik vállalat már kezdi kiaknázni a szervezési lehetőségeket is. A közelmúlt akciója volt az általánosan felduzzasztott vállalati készletek ésszerűbb keretek közé szorítása. Sokan túladtak az immobil készleteken, bár, hogy valójában egy vállalat számára mi a mobil és mi a felesleges készlet, még vita tárgya. Az viszont tény, hogy a nehéz termékek gyártásához a szükségesnél jóval több alapanyagot kell tárolni, felhasználni. Ezek az anyagok pedig egyre drágábbak. Szerencsére már elavult az a szemlélet, hogy biztos, ami biztos alapon minden anyagot be kell építem a gépekbe. Az iparvállalatok azonban a gyakorlatban mind ez idáig alig tettek valamit e tetemes összegeket felemésztő gond megoldására. Oly annyira, hogy mértéktartó szakemberek szerint a magyar gépipari gyártmányokba átlagosan 15—20 százalékkal több anyagot építenek be, mint amennyire feltétlenül szükség lenne. „Kövérebbek” a magyar mozdonyok, az autóbuszok, a szerszámgépek, a transzformátorok, a villamos forgógépek, vagy éppen a motorok. Pedig egyetlen vevő sem akad, aki megfizeti a túlsúlyt. A kooperációban, vagy licenc alapján készülő termékek piacán sem jobb a helyzet. A közelmúltban tíz eredeti gyártmányt hasonlítottak össze a patenttal. Valamennyi itthon készített gép és berendezés átlagosan hat százalékkal nehezebb volt a külföldinél, de olyan is akadt köztük, amelyik 30 százalékkal nyomott többet. Pontosabban, ennyivel több anyagot használtak fel a magyar gyártók, mint a licencátadók. Igaz, ami igaz, nemcsak a gépgyártók pazarolják az értékes, gyakran importból származó anyagot. Az alapanyag- szállítók is „gazdagok”, hiszen fittyet hánynak a rendelésekben feltüntetett méreteknek, s eszi, nem eszi, nem kap mást alapon jóval szélesebb fémszalagot, nehezebb öntvényt szállítanak a vevőnek. A kedves vásárló —, ha van hasító-, vágó-, egyengetőgépe —, legfeljebb levágja azt, amire nincs szüksége, s kidobja a hulladékba. Az eladó pozícióját jellemzi, hogy egy sor alapanyagcsoportot, például a profilacélokat szabványosították és a választékból jó néhány típust, méretet egyszerűen kihagytak. A szűkebb kínálatra azonban még nem készült fel a felhasználó iparvállalat. Így aztán a konstrukciós problémákhoz társuló anyagellátási gondok szinte megoldhatatlanná teszik a kérdést. Szerencsére —, ki tudja már hányadszor —, a kényszer- helyzet egyaránt önvizsgálatra készteti az iparvállalatokat, alapanyag- és késztermék-előállítókat. A Ganz Villamossági Művekben például átterveztek egy úgynevezett szakaszolót, s az új konstrukciójú távvezetékekbe épülő berendezés 40 százalékkal alacsonyabb anyagnormával készül, mint elődje. Most sorra újra tervezik a csepeli transzformátorokat és az Egyesült Villamosgépgyár forgógépeit is, amelyek eddig több mint 20 százalékos súlyfelesleggel készültek. Persze, ezek csak kiragadott példák, ez a kedvező folyamat sajnos még nem általános. Pedig, ha ezen a területen sikerülne gyors eredményt elérni —, s miért ne sikerülne, hiszen az áttervezéshez elsősorban szellemi munkára, s nem anyagi eszközökre van szükség —, akkor egyidejűleg csökkenhetnének a vállalati raktárkészletek, jövedelmezőbb lenne a termelés, keresettebb, eladhatóbb a portéka, egyszóval, hatékonyabb lehetne az egész ipar gazdálkodása. Szőke László Húshasznú szarvasmarha Húshasznú szarvasmarhatartásra áll át a karancsla- pujtői Karancs Termelőszövetkezet. A tavalyi év végére már 440 hústehénből állt a gazdaság szarvasmarha-állománya. A francia húsfajtákkal keresztezett állat 108 százalékos szaporulata is igen jó eredmény. Ebben az évben száz százalék körüli szaporulatra számít a gazdaság. Idén a szarvasmarha-ágazatban befejezik a húsmarhatartásra való teljes átállást. Ezzel egyidőben újra foglalkoznak a bikahizlalással, ami várhatóan növeli az ágazat nyereségét. Gyorsabb ügyintézést: Gabriel Információért, de még előzetes helybiztosításért sem kell személyesen elmenni a MALÉV jegyirodájába: telefonon is lehet helyet foglalni az összes MALÉV által betáplált induló légijáratra. Aki feltárcsázza a 184-330-as telefonszámot, az azonnal megtudhatja, van-e hely a kiválasztott járaton. Ha van, nyomban telefonon lefoglalhatja. A gyorsaság ezúttal sem boszorkányság, hanem korszerű technika. A Gábriel system, az automata hely- foglalási rendszer komputer segítségével működik. Mi tehát az utas teendője? Ha helyet foglal valamelyik járatra, pontosan közölje nevét, lakcímét, telefon számát. Ellenkező esetben nem tudják értesíteni az esetleges változásokról. Azt a határidőt viszont, amit a repülőjegy kifizetésére kapott, pontosan be kell tartani. Ellenkező esetben megtörténhet, hogy helyét másnak adják el. Viszont, aki útitervét módosítja, megváltoztatja, azonnal értesítse a légitársaságot, mert lehet, hogy megüresedő helyére többen is várnak. Idekívánkozik még az, amit a repülőjegyek vásárlásáról sokan nem tudnak. Ha valaki nem él például az imént ismertetett telefonos helyfoglalással és történetesen vidéken lakik, megvásárolhatja repülőjegyet számos utazási irodában is. BEMUTATKOZIK AZ ÖBLÖSÜVEGGYÁR A nagybátonyl Bányász Művelődési Házban ma nyilik meg a Bemutatkozik az öblösüveggyár című kiállítás. A tárlaton az érdeklődők a salgótarjáni gyár legjellemzőbb termékeivel ismerkedhetnek meg, és megtekinthetik a tervezőművészek alkotásait. A kiállítók között Nagyné Hamza Erzsébet, Takács Géza és Erdei Sándor szerepel. A kiállítást a rendezők összekötik a pályaválasztással, s al kalmanként és folyamatosan filmvetítéssel egybekötött előadásokat tartanak az öblös- üveggyárban elsajátítható szakmákról. A kiállítás március 28-ig fogadja a látogatókat. TÖBB TATABANYAI BRIKETT A Tatabányai Szénbányák brikettgyárában — az igényekhez igazodva — az idén 550 ezer tonna brikettet készítenek, 110 ezer tonnával többet, mint tavaly. Ehhez a régi berendezések átalakításával és a technológia módosításával megteremtették ugyan a műszaki feltételeket, de a munkásokra is lényegesen nagyobb feladat hárul. Néhány hete bevezették például az úgynevezett folyamatos munkarendet, ami azt jelenti, hogy az idén szombaton és vasárnap is termelnek. Egyidejűleg heti negyven órára csökkentették a munkaidőt, a szombati, vasárnapi munkáért hét közben kapnak szabad napokat a munkások, de úgy csoportosítják a beosztásokat, hogy mindenkinek szabad legyen havonta két vasárnapja. A megnövekedett kereslethez rugalmasan igazodó brikettgyári munkások vállalását a szénbányák vezetői átlagon felüli, differenciált bérezéssel honorálják. Míg a vállalat üzemeiben átlagosan 4,5 százalékkal fejlesztik idén a béreket, a brikettgyárban átlagosan húsz százalékkal emelik a folyamatos munkarendben dolgozók alapbérét. Tervezett mennyiség—jobb minőség Előtérben a gazdaságos termelés Ülésezett a Nógrádi Szénbányák pártbizottsága AZ ELMÜLT ÉVI gazdaság- politikai feladatok végrehajtásának értékelésével és az idei legfontosabb tennivalókkal foglalkozott legutóbbi ülésén Salgótarjánban a hatezer dolgozót foglalkoztató Nógrádi Szénbányák pártbizottsága. Az ez évi teendők megfogalmazásakor nem lehetett figyelmen kívül hagyni, hogy milyen alapokról látott neki a vállalat a termelésnek és a gazdálkodásnak. Tavaly kedvező folyamat bontakozott ki. A korábbinál felelősségteljesebb, következetesebb politikai munka hozzájárult, hogy számos okos elképzelés született a mélyművelésű és külszíni széntermelés növelésére, a gazdaságosság javítására, az értékesítési lehetőségek bővítésére és a szénen kívüli termelés szelektív fejlesztésére. A gazdaságosságon alapuló szemlélet egyre nagyobb mértékű érvényesülése révén a vállalat az elmúlt évet összességében eredményesen zárta. A testületi ülésen — gondolatébresztőül — Zsuffa Miklós vezérigazgató megszívlelendő szempontokra hívta fel a figyelmet. Másfél évtizedes távlatban is a Nógrádi Szénbányáktól évente egymillió tonna szenet vár a népgazdaság, de egyre javuló gazdaságosság mellett — tehát nem minden áron! A fekete gyémánt ismét elfoglalta előkelő pozícióját az energiahordozók között. Energetikai szénből kellő mennyiség áll az ország rendelkezésére, ám a jobb minőségű háztartási — kommunális szénből egyre többet igényel a népgazdaság. Ezért lényeges feladat, hogy gyorsuljon a földtani kutatások üteme, a korábbinál jobb minőségű szénterületek feltárása. A munka homlokterébe nem a mennyiséget, hanem a minőséget és a gazdaságosságot kell állítani. Tavaly az évek óta tartó szénminőségromlás folyamata megváltozott és örvendetesen jelentős javulás következett be. Ám azt is le kell szögezni, hogy a vállalati érdekeltségi rendszer még mindig nem ösztönzött kielégítően a minőség javitására. Az idén viszont már csak a minőség javulása és többletvá- gathajtás esetén kapnak az üzemek bérkiegészítést. Néhány szemléleti fogyatékosságra és ennek kapcsán a változtatás szükségességére is felhívta a figyelmet a vezér- igazgató. Jól beváltak az ágazati és vállalati versenyformák. Viszont az üzemek a kelleténél kevesebbet kezdeményeznek, holott megújulásra-. lenne szükség. A bérek és teljesítmények összhangjának finomításában is rejlenek tartalékok. A régi anyagok kiementése, az új munkarend sikeres alkalmazása, a túlműszakok számának szintentartása, a döntésre érett szervezeti és káderkérdések gyors megoldása, fiatal vezetők mélyvízbe dobása szintén az idei tennivalók csokrába foglalható. A konkrét gazdasági feladatok reálisak, ezért teljesíthetők. A feltételek biztosítottak a tervezett egymillióhúszezer tonna szén kitermeléséhez. Ezen belül elszánt erőfeszítéseket kell tenni, hogy az eredetileg tervezett 65 ezer tonna minőségi szénnel szemben legalább 77 ezer tonnát termeljenek. Ezzel kapcsolatban szívderítő volt hallani Nagy Pál Mátét, a ménkesi Lenin Szocialista Brigád vezetőjét, aki optimista véleményének adott hangot, annak ellenére, hogy a januári termelés számukra nem a legjobban alakult. Elsősorban a szocialista munkaversenyben rejlő lehetőségek kihasználására, a nagy értékű gépek folyamatos működtetésére, az új munkarend eredményes alkalmazására és az anyagvisszanyerés fontosságára mutatott rá. A vágathajtás a jövő megalapozása. E tevékenységet tovább kell növelni, mert ezt kívánja a termelés biztonsága és a minőség javítása. Emellett — fogalmazódott meg a pártbizottsági ülésen — fokozni kell a bányabeli fúrásokat, a geofizikai kutatótevékenységet. Ezzel kapcsolatban mondotta el véleményét Dé- rer István, a külfejtési üzem pártvezetőségi titkára. Kritika érte őket, mondván, hogy lassú a kutatás üteme Ménke- sen. Ezzel kapcsolatban önkritikát gyakorolt, de egyúttal arra a körülményre is felhívta a figyelmet, hogy a kutatási munkát elavult gépekkel végzik és csak 650 méter mélységig tudnak lefúrni. A terv teljesítéséhez különösen a kányási bányaüzemben kell gyorsítani a kutatás ütemét. A szénen kívüli tevékenységben az idén kiemelt figyelmet kívánnak fordítani az új gyártmányok bevezetésére és ezek termelésének növelésére. Tavaly e munkából 37 millió forint eredmény folyt be a vállalat kasszájába. Az idei terv viszont már 42 millió forint elérése. Ehhez a feltételek kedvezőbbek mint korábban voltak. Több éve tartó céltudatos beruházási tevékenység után megteremtődtek a feltételei, hogy a szénen kívüli gyártási tevékenységet átcsoportosítsák a • kisterenyei ipartelepre. Ennek révén a karbantartó munka végzéséhez a nagybátonyi gépüzemben szintén javultak a körülmények. További lényeges feladat az elmúlt ötéves tervben sikeresen teljesített szociálpolitikai program továbbfejlesztése, természetesen a lehetőségeknek megfelelően. A balesetek számának csökkentése szintén sürgető, annál is inkább, mert az első két hónap meglehetősen szomorú mérleggel zárult. A testületi ülésen Sándor Ottó gépüzemi villanyszerelő újabb szempontokra hívta fel a figyelmet. Az anyagellátás zavartalanságának fontosságát és a közlekedési nehézségek áthidalásának lehetőségeit firtatta. Megfogalmazódott, hogy az idei feladatok a korábbinál nagyobb követelményeket támasztanak a pártszervekkel szemben. Nagyobb hozzáértés, több és mélyebb gazdasági összefüggés ismerete szükséges a pártmunkát irányító politikai vezetők számára. Biztosítani kell — miként Földi Sándor szorospataki személyzeti vezető hangsúlyozta —, hogy a jobb munkát végzők nagyobb erkölcsi és anyagi elismerésben részesüljenek, az ösztönzők felhasználásában pedig érvényesüljön az ütemesség, és figyeljenek a kiszolgálókra is. AZ IDEI CÉLOK megvalósításához arra van szükség, hogy az üzemi pártszervek erősítsék a gazdaságvezetők segítő és ellenőrző tevékenységét. Mozgósítsák hatékonyabban az üzemi szakszervezetet és KISZ-szervezeteket a helyi gazdaságpolitikai feladatok megvalósítására, bizonyítsák, hogy a Nógrádi Szénbányák önállóan is eredményesen megáll a lábán. Rozgonyi István Utak a társközségekben Társközségei úthálózatát, az utak kiépítettségét vizsgálta a Rétsági nagyközségi közös Tanács. Bánkon a 9 és fél ezer méternyi teljes úthálózatnak alig több mint fele kiépített. Elsősorban az üdülőterületi utak alacsony kiépítettsége miatt. A tolmácsi rész 4 és fél ezer méternyi úthálózatából ez az arány már meghaladja a 83 százalékot. Itt régi gond oldódik meg azzal, hogy a bekötő KPM-út hamarosan elkészül. Magyarország a tavaszi brnói vásáron Brnó évente gazdag kiállítási programmal várja a részt vevő országok és cégek jelentkezéseit. Magyarország állandó vendég ebben az ipari centrumban. Az április 21. és 27. között megrendezendő brnói nemzetközi fogyasztási cikk vásáron, mintegy 400 négyzetméter területen tíz vállalat mutatkozik be. A Videoton RT szórakoztató elektronikai berendezéseket, a Lampart gáztűzhelyeket, konvektorokat, fürdőszoba-felszerelést a Ferunion kéziszerszámokat, Írószereket, búvárfelszereléseket, műanyagcikkeket állít ki. A Kon- sumex kozmetikumokat és játékokat, a Chemolimpex Graboplast műbőrt, és ebből készült ruhát, bőröndöt, a Hungária Műanyagfeldolgozó Vállalat műanyagipari termékeket mutat be. Az Ártex a sportruházatnak, bőrdíszműtárgyaknak, a Tannimpex bőráruknak ad helyet. A Hungarocoop információs irodával képviselteti magát. Az Országos Piackutató Intézet idén először jelentkezik ezen a külföldi seregszemlén. Magyarországon a már ismert Kiváló Áruk Fóruma, külföldön viszont Qualiforum embléma alatt az intézet egy sor kiválónak minősített termékkel — így például a Fabulon termékcsaláddal és bukósisakkal — szeretné a külföldi érdeklődőket megismertetni. A Brnóban szerzett tapasztalatok alapján a közeljövőben további nemzetközi vásárokon találkozhatnak a jellegzetes Qualiforum emblémával. A kiállítás megtekintése után a látogatók teljes képet kaphatnak a magyar bemutató sokszínűségéről. A magyar részvétel egyik érdekessége bizonyára a Videoton RT szórakoztató elektronikai berendezéseinek felhasználásával működő Discoklub lesz. S. J. A Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalat asztalosüzemében egyedi termékek gyártásával foglalkoznak. A balassagyarmati kórházbővítéshez ajtótokokat készítenek, később pedig iraki rendelésre zsalutáblákat gyártanak. — Gyurkó «=
