Nógrád. 1982. február (38. évfolyam. 27-50. szám)
1982-02-16 / 39. szám
Az egészségügy követelményei Vizek orvosai Jól és gyorsan! Üjabb nyugatnémet céggel létesített kapcsolat alapján rendkívül szoros határidőre vállalt bérmunkát a- Salgótarjáni Ruhagyár. Az anyagot a cég már elküldte, másnap a gyárban nekifogtak a szabásnak, s a szabott anyagot azonnal varrásra adták a szalagra. A pontos szervezésre most különösen szükség van, hiszen a nyugatnémet fél ragaszkodik a gyors teljesítéshez. A kétféle divatos női ruhából álló ösz- j szesen nyolcezer darabos tételt március 20-i szállításra kérte. A Nőgrád megyei Víz- és Csatornamű Vállalat nagybá- tomyi vízminőségvizsgáló laboratóriumában hetente het- ven-nyolcvan vízmintát vizsgálnak meg, ellenőrzik: megfelelnek-e az egészségügyi követelményeknek. S ez a meny- nyisóg, a vízművek szaporodásával a megyében évről évre emelkedik. — A hetenkénti vizsgálati anyagok mennyisége nem sokat árul ed munkánkról, bár kétségtelen, amikor néhány éve itt megkezdtük munkánkat egy kezemen is megszámolhattam a napi kiporció- zott vizsgálati anyagot. , Nem az a fontos, hogy minél többet minősítsünk, hanem hogy egy-egy vizsgálatot, időt nem kímélve a legmesszebbmenő gondossággal elvégezzük — világosít fel Petreczky Tibor laboratóriumvezető. Két munkatársa gumicsizmában, viharkabátba öltözötten készül a kutakhoz, vízmintát vesznek. Hányán, dolgoznak a laboratóriumban? — Kilencen végezzük a munkát. Hetente többször is beülünk a kisbuszba, s a községi vízművekből begyújtjuk a vizsgálati anyagot. Ellenőrizzük a patakok tisztaságát, mérjük szennyezettségüket. Ez is a feladatainkhoz sorolandó. A nagybátonyi viz- mű által feldolgozott vizet is mi vizsgáljuk. Gyakran ellenőrizzük például a dorog- házi patakot, de más víznyerő helyet is. Azért, hogy mire annak vize ideér, vagy még ide se ér, már tudjuk, milyen összetételű vízre számíthatunk. Ha szükséges, megtesz- szük a szükséges intézkedéseket. — Amikor az imént végignéztünk a kinti területen, apró víztározószerű tavacskákra lettem figyelmes. Nem hasonlítanak a többi vízmű, vízkiemelő rendszerére. — Ezek az úgynevezett lassú szűrők. Tizennégy éve épültek, de csak 1972-től működtetjük ezt a víznyerő rendszert. S az idén még háromszáz négyzetméternyi területtel bővíteni fogjuk. Nem csak kémiailag, hanem biológiai szűrést is végez. Utánozza az esővíz útját, az ivóvízzé változtatás folyamatában. Ezért én inkább biológiai szűrőnek nevezném. Naponta kell ellenőrizni a szűrő- rendszeren átkerülő vizet, mert a Zagyva vize szinte egyik óráról a másikra képes megváltozni. — Nem volt még semmi tévedés, melléfogás munkájukban? — Ezt a lehetőséget ki kell zárnunk. Azért végzünk el egy vizsgálatot, ahányszor csak szükséges, s megismételjük. ha kell háromszor-négy- szer, hogy ne tévedhessünk. Ezért dolgozunk mind a kilencen a Laborban. — szgys — Lakások, intézmények Nagy feladatok előtt áll idén a Nőgrád mégyei Állami Építőipari Vállalat. Terve szerint 402 lakást épít fel, közülük 198 otthorlt a főváros kispesti kerületében. A növekvő részarányú lakásépítkezés mellett ebben az évben fejezik, illetve fejezték be a pásztói tejüzemet, a gyógypedagógiai intézetet, a síküveggyár igazgatási épületét, a beszterce- lakótelepi és a Taksony úti óvodát. A legnagyobb gondot mind közül a kispesti építkezés okozza. A szerkezetépítés utolsó munkáit végzik most, az elemek gyenge minősége azonban sok utánjavítást követel. Hátráltatja a munkát a hiányos szak- és szerelőipari kapacitás, valamint az, hogy a zömmel fiatalokból álló munkásgárda egy része nem szívesen vállalja a fővárosban végzendő munkát Bútorpónfok a tsz-ből A bútoripar számára készít alkatrészeket a kápolnásnyéki Vörösmarty Termelőszövetkezet műanyagüzeme: megkezdte az eddig importból beszerzett bútorpántok gyártását. A szekrényajtók rögzítésére szolgáló szerelvények korszrű kisgépeken készülnek. A tsz tervei szerint évente négy-ötmillió forint értékű importárut pótló terméket szállítanak a bútorgyáraknak, elsőként a Székes- fehérvári Bútoripari Vállalatnak. Műanyagüzemük igy már évente több mint 27 millió forint értékben állít elő aprócikket, harmincféle — nagyüzemi módon csak drágán, gazdaságtalanul előállítható — terméket szállít 36 gyárnak, vállalatnak. Idegenforgalmi szezon előtt Messze még az idegenforgalmi főszezon, de a vendégjárásra már most fel kell készülni. Szerte a megyében a tanácsok és a járási hivatalok ellenőrzik a szállás- és vendéglátóhelyeket, a kereskedelmi egységeket, hogy képesek-e a vendégek kulturált ellátására, fogadására. A vendéglátóegységek ellenőrzésének alapja a január elsejétől érvénybe lépett új osztályba sorolási rendelet, amely kivált az üzletek kulturáltságának, tisztaságának megítélésében szigorúbb a korábbinál. Szemügyre Veszik az étlapok és itallapok választékát, a bolti kínálatot is. A kiskereskedelmi búitoknál a napi cikkekből való ellátást ellenőrzik, s megteszik a javításhoz szükséges intézkedéseket. Vizsgálják továbbá az idegenforgalmi ajándékcikkek kínálatát, valamint az idegenforgalmi helyeken az utak, parkok, autópihenők általános környezeti kultúráját. Az ellenőrző munka február végéig befejeződik, s ezután megjelölik a kultúrált vendégfogadáshoz szükséges tennivalókat. A salgótarjáni öblösüveggyárban szovjet exportra évente 250 ezer mérő- és rázóhengert készítenek. Képünkön a Furák Teréz Szocialista Brigád tagjai láthatók. Minőség és ellenőrzés — Magyarországon minden emert ellenőriz egy másik. — Ez a baj kérem; egymás helyett inkább a munkát ellenőriznék. így hangzott a rövidke párbeszéd egy sajtótájékoztató előtt, amelyen a hazai minőségügy helyzetéről tájékoztatták az újságírókat. Tegyük gyorsan hozzá: kendőzetlenül. Adatok, történetek sorával igazolták, hogy helyenként kifejezetten gyenge termékeink minősége, s nem feltétlenül a rossz alapanyag, vagy a technológia okán. A minőség ügyét is felkaroló , szabványügyi hivatal elnökhelyettese szerint — egy felmérést végeztek termékeink körében — a tervezettnél gyengébb minőség oka nyolcvan százalékban a hanyag, a technológiai előírásokat megsértő munka. E hibák javarészt helyben, az illető műhelyben kijavíthatóak volnának, ha valaki figyelne a * hibákra. Csakhát az ellenőrzés, a minőség állandó vizsgálata... Fölösleges hangsúlyozni, hogy a külpiacon — és tegyük hozzá; hazai tájainkon is — egyre szükségszerűbb a minőségi követelmények betartása. Egy árucikk eladásakor szerződést kötnek, amely tartalmazza a minőséget, az áru műszaki paramétereit, esztétikai külsejét, vagy súlyát, csomagolásának módját. Ha az áruszállítmány között egy olyan termék is akad, amelyik nem felel meg a feltételeknek, már rosszabb minőségűnek számít. Előfordul, hogy az egész szállítmányt nem veszik át egykét termék hibája miatt, a szállító hitele mindenesetre megcsappan. Gondoljunk csak arra, mit tennénk, ha az üzletben vásárolt kon- jervben romlott árut, vagy apró szöget találnánk: soha nem vennénk többé abból a konzervfajtából. Hiba, selejt minden gyártási folyamatban bekerülhet, épp ezért szigorú ellenőrzés nélkül sehol sem szerveződhet gyártási folyamat. Annál is inkább, mert a termékek előállítása során egyre inkább nő a munka- megosztás, egy meglehetősen egyszerűnek látszó műszaki terméket is gyakran két- hárona, vállalat állít elő. Ha az egyik munkafolyamatban nem veszik észre a hibát, a következőben már valószínű, hogy csak nagyobb költségek árán lehet kijavítani, ha lehet javítani egyáltalán... Ahogy a minőség szerepe nő, úgy válik egyre nélkülözhetetlenebb elemmé a szakszerű ellenőrzés. A munkamegosztás úgy hozta, hogy a minőségellenőrzést általában a termeléstől elkülönült szervezetben, IHUIWIimilinnMIIIIIIIIIHMIIIIIIIIIHIIIIIIllllllllllllMlllllllllllllinilllllllHllllllimillllllllin.llllllllMIHIItMIIIIIIIIHIIIII ;;„.Szívb«l kívánjuk, hogy még hosszú évekig éljen boldogságban, élvezze gazdag és küzdelmes életének megérdemelt gyümölcsét” — hangzik a többi között a megyei párt- bizottság köszöntője. A z elmúlt hetekben gyakran megfordultak vendégek a kazári Kovács P. István lakásán. Eljöttek a rokonok, a legjobb barátok, de köszöntötték a nyolcvan- éves, idős embert a megyei, a járási pártbizottság képviselői is. Amikor pedig a búcsúzásnál a meleg kézfogás után elhangzottak a jókívánságok, a munkában, a harcokban megedzett idős ember szeme mindig megcsillant. — Jólesett, hogy nem feledkeztek meg rólam az elvtársak. Nyolcvan esztendő bizony már sok egy ember életében. Én is érzem a súlyát. Különösen akkor, amikor úgy éjszakákon át végiggondolom életem egy-egy állomását. Hiszen hosszú és göröngyös volt ez az életút — mondja a beszélgetés során, amikor törődött újjai ma is fürgén fűzi a fűzfaszálakat, fonja a kosarakat. Kovács P. István számára nyáron a kaszálás, a szőlőművelés, a ház körüli munka, ősszel a favágás, télen pedig a kosárfonás jelenti az órák eltöltését. Aztán megindul a szóáradat. Pedig Kovács P. István idős korára való tekintettel már nehezen beszél, de amikor az eltelt nyolc évtizedről esik szó, megered a nyelve. — Apám bányász volt, anyám földműves szülők gyermeke' Hat elemit végeztem, s A lobi* Jövőért küzdött... mivel nyolcán voltunk testvérek, szükség volt a segítségre. A mezőgazdaságba mentem dolgozni. De 17 éves koromban már a bányában voltam, ekkor léptem be a Bánya- és Kohómunkások Szakszervezetébe. Három év múlva tagja voltam a szociáldemokrata pártnak, ahol három évig dolgoztam. Részt vettem az 1922- es és 24-es bányászsztrájkban, s mitöbb, szerveztem és részese voltam az 1926-os éhségfelvonulásnak. Maradjunk még a számoknál — gondolkodik Pista bácsi, majd így folytatja: — Huszonhétben a kazári bányászszakszérve- zet helyi csoportjának vezetőségi tagja lettem, s beléptem a szocialista munkáspártba. Ebebn az elhatározásomban sokat segített, hogy láttam Pe- jerék munkásáruló politikáját. Életem nagy fordulópontja volt 1928. Megismerkedtem a Kommunisták Magyarországi Pártjának illegálisan működő bányász tagjaival, s be is léptem a pártba- Községünkben és az üzenyiél hozzáfogtam a szervezéshez, az illegális sajtótermékek, röplapok terjesztéséhez. Ott voltam az 1928— 29-es bányászsztrájkban, s mint aktív vezetője részt is vettem abban. Akkor hívattak be az irodába. Azt mondta az üzem vezetője: „Gondoljátok meg a mozgolódást. Csillapítsd le az embereket, jól jársz... Júdáspénzre nincs szükségem — volt a határozott válaszom. Erre mit mondott az üzemvezető? Hangosan ordított: akkor menj a csendőrök markába! Amikor 1929-ben a rendkívüli országos bányászkongresszuson, mint a kazári bányaüzem küldötte részt vettem, éppen a korábbi beszélgetésre hivatkozva a csendőrök letartóztattak és elhurcoltak Budapestre, a Mosonyi utcai toloncházba- Ott kínoztak napokon át... Kovács P. István göröngyös életútja már nem Magyarországon, hanem külföldön, Franciaországbán folytatódott. Hiszen itthon a csendőrség naponta zaklatta, munkát sem kapott. Franciaország adott neki ideiglenes otthont. Itt is azonnal belépett a kommunista pártba, s terjesztette a sajtót, a röplapokat, a kivándorolt magyarok között. Rokkantán került haza Franciaországból... És minden ott folytatódott, ahol 1930. tavaszán abbamaradt. Hányta a sors Kovács P. Istvánt, dolgozott mint mezőgazdasági arató, napszámmunkán, de mindig ott volt a mozgalomban. Állandóan tartotta a kapcsolatot az illegalitásban működő elvtársaival. Folytatta a szervező és felvilágosító munkát részt vett a vörös segély gyűjtésében. Agitált a Horthy-fasiszták képviselőjelöltjeinek megválasztása ellen- Hangsúlyozta: ne szavazzanak a kormánypárti jelöltekre, a szavazólistára kommunista, vagy háborúellenes jelszavakat írjanak. Aztán felcsillant a szeme az idős em- mernek. — Negyvennégyben a zagy- vapálfalvai síküveggyárban dolgoztam ugyancsak napszámosként. Leállt a gyár, közel- gett a Vörös Hadsereg. Én állandóan agitáltam, hogy a fiatalok ne vonuljanak be katonának, mert nemsokára ideér a felszabadító. Községünkből csak heten vonultak be a parancsra, a többi a bányában, és az erdőben várta be a Vörös Hadsereget. Ennek az évnek az őszén az erdőn való bujkálások alkalmával találkoztam szovjet partizánokkal, akiknek megszervezetük az élelmezését, míg a Vörös Hadsereg föl nem szabadította községünket. Ez is bekövetkezett. Hozzáláttunk a párt szervezéséhez. így kerültem visz- sza 1945-ben a kazári bányához. Nagyon sok funkciót töltöttem be utána. Mindjárt a felszabadulás után tagja lettem községünk képviselő-testületének, a nemzeti bizottságnak, az üzemnél is állandóan funkcióban voltam, szakszervezeti-, pártvezető, párttitkár lettem. És ötvenben a közigazgatási vonalra kerültem Balassagyarmatra. Én voltam az első kommunista polgármester. Itt jegyzem meg, hogy ezért Banak 25. évfordulója alkalmá- lassagyarmat felszabadulásából én lettem a város első díszpolgára is. S még néhány állomás az életemből. A többi között az ötvenhatos ellenforradalom. MunkáSőr lettem, szerveztük az MSZMP-t, s mindaddig aktívan dolgoztam, míg 1957 májusában nyugdíjba nem kerültem. A népért való munkát azonban életem végéig nem hagyom abba... Mit üzennék a fiataloknak? Legyenek boldogok. Legyen mindig béke, hogy alkothassanak, építhessék ezt a szép hazát. Támogassák a végsőkig ezt a rendszert, amit mi, nyolcvanévesek megálmodtunk és megteremtettünk. Kovács P. István kitüntetéseit sok lenne felsorolni. A Szocialista Hazáért Érdemrend, a Szocialista Munkáért Érdemrend, a Munka Érdemrend arany fokozata, a Magyar Népköztársaság Érdemérem és számos más kitüntetés birtokosa. Mind-mind munkásságának elismerését jejenti. ,,A párt tagjai és az egész fiatal generáció számára példaképül szolgál az a harcos tevékenység, az aktív politikai élet. amely Kovács elvtárs egész életét jellemezte. Legyen sok öröme abban a társadalomban, amelynek létrehozásáért és építéséért oly sokat dolgozott” — idézet a salgótarjáni járási pártbizottság köszöntő leveléből. Somogyvári László a meó-ban végzik. Munkájuk annyiban kulcsfontosságú, amennyiben még gyártás közben meg tudják állapítani a minőségrontó tényezőket. Ez persze már feltételezi, hogy a meo- soknak igen képzett szakembereknek kellene lenniük, akiknek kisujjukban van az anyag- és áru, valamint a technológiai ismeret. A szakma. Márpedig ami a szakképzettséget illeti, általában nem dicsekedhetünk a meósokkal: nem a szakemberek krémje alkotja táborukat, összefügg ez mindenekelőtt azzal, hogy gazdaságpolitikánk évtizedeken át valójában termeléscentrikus volt. Azaz: a termelés, a gyártás, s e területek vezetése nagyobb tekintélynek örvendett, mint az ellenőrzés. Ezt tükrözi ’ természetesen a meósok anyagi erkölcsi megbecsülése is. A SZOT egy felmérése szerint a legtöbb termelőegységünknél aránytalanul kicsi a meósok fizetése, s egyáltalán az érdekeltsége a hibák feltárásában. Persze nem mindenütt van ez így, s igen örvendetes, hogy vállalatok sora ébred rá arra, hogy a minőségellenőrzés elhanyagolása kidobott pénz. Érdekes például a gépipar helyzete: egy felmérés szerint a meósok negyven százaléka szakképzetlen, viszont egyre több vállalatnál teszik a minőségben érdekeltté a dolgozókat, s ami lényeges, a termelés vezetőit. Akad, ahol a vezetői jövedelemnek már a nyolcvan százaléka függ a minőség alakulásától. Van ahol a dolgozók hibás minőségű termékeiket nem számolhatják el, sőt a hiba kijavítására fordított munkát sem honorálják. Általánosítani nem lehet, hiszen a minőség mindig konkrét. Ha ezer termékről beszélünk, akkor ezer minőségről kell beszélnünk, következésképp a minőségi érdekeltség is ezerféle lehet. Mindenesetre az látható, hogy az érdekeltséget a munkapadnál és a vezetők körében kell mindenekelőtt megteremteni. Hiszen senki nem gondolja komolyan, hogy a minőség ügyét a meó-szervezetek váltják majd meg. De a minőségi ellenőrzés is szakmává válik, mégpedig a műszaki fejlődés nyomán kialakult gyártási bonyolultság miatt. Tehát a meóra mindig szükség lesz, persze a szakszerű meóra. Végül' is az garantálja majd a jó minőséget, hogy ha létkérdés lesz a termelés minden szintjén a szerződésben előírtak betartása, olyan termékek gyártása, amely se jobb, se rosz- szabb annál, mint amit elvár a vevő. Az egyre igényesebb vevő.' Megyesi Gusztáv NŐGRÁD — 1982. február 16., kedd
