Nógrád. 1982. január (38. évfolyam. 1-26. szám)

1982-01-30 / 25. szám

Termékeinek hatvan százalékát saját maguk kötik a Budapesti Harisnyagyár nagybáto- nyi gyárában. A második negyedévtől újabb kötőgépek érkeznek. Huszonöt csehszlovák gyártmányú berendezést helyeznek üzembe, melyeken a Mimi fantázianevű harisnyanad­rágot készítik. A nagybátonyiak a tavalyitól 13 százalékkal több harisnyanadrágot külde­nek piacra 1982-ben. — kép: kulcsár — Egy évre visszatekintve Megyénk e nyugati telepü-' lésén sikerrel megvalósították mindazokat a terveket, ami­ket egy évvel korábban ma­guk elé tűztek. Ha látványos, nagy beruházás nem is tör­tént, azért sokat tettek min­dennapi életük jobbítására. Az őregek őrömére Jól megszervezték az öre­gek napközi otthonának fel­újítását. A novemberben be­fejezett munkák után kívül- belül megcsinosodva fogad­hatták az idős embereket. Bő­vült is az épület, hiszen kor­szerű vizesblokkot is kiala­kítottak. Ezzel egyidőben a konyhát és az ebédlőt is meg­szépítették, amiben nagy ré­sze volt a termelőszövetkezet, és a MÁV szocialista brigád­jainak. Tavasszal már a kony­hakertben is tevékenykedhet­nek az idős emberek, hiszen a terület biztosításával erre is lehetőség teremtődött. Jobb utakat! Többen kért- ték ezt a tanácstagi beszámo­lókon, a tanácsüléseken. Ta­valy Nógrádban a Petőfi ut­cát tették rendibe, Berkenyén pedig a Zrínyi utca egy része kapott jobb burkolatot. A társközségben a Ságvári utca föl jav irtásának földmunkáit, is elvégezték. A közutak jár­hatóbbá tételére, karbantartá­sára 1 millió 237 ezer forint jutott. Ami mindenkit érint Kút kellett az iskolának és az óvodának, mert a régi már nem bírta erővel. Az új kút megszüntette a korábbi víz- gondokat. Mindkét iskolában átépítették a cserépkályhákat. Az óvoda udvarát társadalmi munkával föltöltött ék, ahol játszóteret alakítottak ki a kicsiknek. Telep a gáznak Elkészült Berkenyén a gáz- cseretelep, október vége óta ott kapható a teli palack. Van már villanya az üdülőtelkek­nek is. Az ÉMÁSZ szakembe­rei még a nagy hidegek be­állta előtt végeztek a mun­kákkal. A hálózat kiépítésé­nek költségeit a telektulaj­donosok vállalták, csekken fizetik a több mint 800 ezer forintot. S ami már a jövőé: a mál­naszezonra nem készült el tel­jesen a hűtőalagiút, de az év végéig utolérték magukat az építők. Ebben az esztendőben már oda gyűjtik a termelők­től az exportképes, ízletes gyü­mölcsöt. Öblösüveggyári változások Amikor az iparművész közvetlen termelővé lép elő Van egy kérdés, amelyet — egyebeken túl — időnként kára. Eddig saját tervezésre a salgótarjáni öblösüveggyárban is föltesznek az üvegtér- nem is igen volt szükség, vező iparművészekkel kapcsolatban. Fekete Judit is föl- mert a tervezői kapacitást az tette ezt a Művészet című lapban pár évvel ezelőtt; „Hol idegen minták gyártása kitől- a helyük a tervezőknek az öblösüveggyárban?” A válasz tötte. A Magyarországon új­akkor is sokrétű volt, méginkább az napjainkban, a meg- nak számító tervezési mód­változott gazdasági, piaci körülmények közepette, a sürge- szerre nyilván azért van szüle­tőén szükséges termékváltás idején. Tavaly némi szerve- ség, mert ez a helyzet válto- zeti változás is történt, termelési főosztály alakult, ennek zóban van, vagy már meg is egyik része a gyártmányfejlesztési osztály, ahol összesen ti- változott. Vnn-c példa er- zennégyen dolgoznak, köztük a tervezők is, Erdei Sándor, re az új szisztémára? aki az osztályt vezeti, sok évtizedes tapasztalatai birtokában — Igen. Volt egy pályázat. Takács Géza, a több mint másfél évtizede itt tevékenykedő amit tavaly másokkal együtt Hamza Erzsébet, a keramikus végzettségű Dósa ' Zsuzsa, az Üvegipari Művek írt ki. Ez valamint szerződéses tervezőként a Budapesten élő Szép- új vendéglátó széria tervezé- lakiné Tamási Gabriella. A napokban diplomázott Szilcz sére vonatkozott, érlékelem- Mariann február 1-től ugyancsak itt dolgozik majd. Nln- zéses tervpályázatról volt szó, csenek tehát sokan, különösen a képzett tervcjíő kevés, ahol a tervezést megelőz.te egy Szükség volna például arra, hogy több szerződéses terve- felmérés. Vizsgálták, hogy a zőt foglalkoztassanak, mert most úgyszólván azonnali tér- vendéglátónak milyen üsszeté- vezést igényel az élet. telő edénycsaládra van szük­Ezekről a kérdésekről, tervezők és gyártók kapcsola- sóge? A zsűri körülbelül öt tárói, a termékváltással, piackutatással összefüggő teendők- tervet választott ki. Ezeket ről stb. beszélgetünk Erdei Sándor üwegtervező iparmű- szakértői bizottság vizsgálta vésszel. meg, a terveket a gyártás szempontjából elemezte. Az • ötből két tervet választottak — Egy terv soha nem készül nek meg, a hagyományos tech- ki, amiket egy team észrevételei el a tervezőasztalon, a tech- nikákra való tervezést kell alapján átterveztettek. A két nológiai feltételek erősen be- megoldani, és így tovább. De tervet megmintáztók az ere- folyásolják a kivitelezést — említhetem új asztali készle- deti gépsorokon s tavaly a jegyzi meg. — A forma meg- tek tervezését is (kelyhek, po- BNV-n be is mutattuk őket. tervezése után, különösen a harak stb). Ebben az esetben Utána a gyártásra kiválasz- gépi gyártású termékek eseté- technikai újulásról is szó van, tott tervet még korrigálni ben, kapcsolatot kell tartani a a közeljövőben új finn gépek kellett, mert közben rengeteg formakészítőkkel, a gyártók- érkeznek s az új technikához, hiba derült ki, ezt a feladatot kai is. Az üzem adott techno- új formaterveket kell készite- én kaptam. Az új tervek el- lógiai szinttel rendelkezik, ez ni. Ennél a tervnél tudjuk leg- készültek, nemsokára indul a vonatkozik a gépekre és az inkább megvalósítani a cső- gyártás. Ebben az esetben te- azokat kiszolgáló emberekre, portos tervezést, az úgyneve- hát együtt dolgozott a terve- Ha a tervező nem ismeri az zett teammunkát, amely- ?ő, a gyártó és a kereskede- adott színvonalat, akkor nem ben a tervezők, a gyártók és lem. Ez azért egészséges do- az az üveg jelenik meg, amit a kereskedelem együtt vesz log, mert hiszen eddig egy- tervezett, vagy csak nagy ké- részt. más igényeiről nem nagyon séssel készülnek el a tervek. — Kereskedelem? Milyen tudtunk. Továbbá, most az — Az öblösüveggyárban, formában? iparművész közvetlen terme­nem új ez a gyakorlat, több — Igen, Magyarországon ez lóvé lép elő, a gyártó pedig ezer fajta terméket gyártanak, a gyakorlat még aem ismere- tervezővé. Tehát az ipar és a Nem túl sok ez? tes, bár nemzetközileg régóta művész kapcsolata, amely — Nyilvánvalóan sok, esők- folyik. A kezdeti lépéseknél igen sok feszültséget hordo­kenteni kell a számukat. Ép- tartunk. Például piackutatást, zott, talán harmonikusabbá pen ezért általános cél a tér- pontosabban ízlésfelmérést is válhat ezáltal. S nem utolsó- mékszerkezet korszerűsítése, végzünk. Egyik munkatársunk, sorban, a vásárlói igényekhez mert termékeink jó része el- Tamási Gabriella meglátogat- is közelebb juthatunk, avult. Egyrészt esztétikai szem- ja az üvegeladással foglalkozó — A kézi gyártásra nem pontból, másrészt gazdaságta- hazai boltokat, a nagy- és kis- C3afc ® tradíciók biztattak, ha­laimé váltak az idők folya- kereskedelmi hálózatban. Ilyen nem 02 export zömét is az mán. A váltás idejét éljük, és piackutatással, bár talán külö- Ilyen jellegű termékek teszik ezt igen gyorsan kell végre- nősen hangzik, hazánkban ed- ki (csiszolt és festett áruk stb).' hajtani, ami a tervezésre is dig nem foglalkozott senki, já- It* milyen változásra lehet nagy feladatokat ró. ratlan úton haladunk. Miután számítani? — Milyen gondokat jelent gyorsan kell terveznünk, rög- — A kézi termelés, termé-' ez a tervezői csoport számára? tön tudni szeretnénk, milyen szetesen, megmarad, de itt is — Az egyik legnagyobb gond, termékeket várnak tőlünk? saját kínálatot szeretnénk ki­hogy túl rövid Idő áll ren- Tapasztalatainkat körülbelül alakítani. Ismeretes, éppen itt delkezésre a termékváltáshoz, év derekán összegezzük. Az a leggyakoribb az, hogy a ke- de a munkát, természetesen, exporttal, a külföldi igények- reskedő hozza magával a ter- ezzel együtt vállaljuk. Hogy kel kapcsolatban pedig kata- vet, s rendszerint nem a mi példákat is említsek, egyik cé- lógusokból, folyóiratokból s a technológiánkat veszi figye­lünk új világítási termékek külföldi partnerekkel folyta- lembe. A következő évi vásár­gyártása, csillárelemekről, bú- tott személyes tárgyalásokon lásokig saját tervekkel jelent­rákról, új fényforrásokhoz igyekszünk tájékozódni. kezünk, ügyelve a piaci igé­szükséges búrák tervezéséről — Ismeretes az iparban, nyekre. A mostani napi tér- világítási termékekhez sziiksé- hogy a tervezők idejének melés közvetlen igényeinek ki- ges új dekorációk tervezéséről nagy részét az idegen tervek elégítésén túl tehát erőnkhöz stb. van szó. Ez kísérletekkel realizálása kötötte — vagy kö- képest igyekszünk távlatban is együtt jár, új festékanya- ti? — le, azaz a hozott tér- is gondolkodni. gok, festési technikák jelen- vek átültetése a saját techni- Tóth Elemér A 5, ifjúság mindig jelen volt a magyar történe­lemben. 1956-ban előbb előretolt hadállásként, utóbb védőpajzsként használta fel többségében jó szándékú tö­megeit az eltakarodó ellen- forradalom. Nagyrészt megté­vesztett ifjúság, becsapott nemzedék kereste az eltévelye­dések okait és jövője lehető­ségeit november 4-e, a fegy­veres ellenforradalmi csopor­tok felszámolása után, a népi hatalomhoz hű erők újjászer­veződésével, a tragikus ese­mények okozta társadalmi és emberi zűrzavar legyűrésével együtt. A mai, nagyobb társadalmi terheket cipelő generáció ifjú­korát és a tényleges valósá­got hazudtolnánk meg, ha el­hinnénk azt, amivel az ellen­forradalmár „politikusok” és „ideológusok” ámították ma­gukat, hogy az ifjúság mel­lettük állt és többségük a szocializmus ellen volt. Az is tény ugyanakkor, hogy az el­lenforradalom fegyveres le­verését követő hónapokban a fiatalok körében nehezen merit B politikai felvilágosítás. Éles politikai harc folyt, akárcsak más társadalmi te­rületen, az ifjúság frontján is. Az ellenforradalom fegyveres leverése után megalakult if­júsági rétegszervezetek a prob­lémák ellenére is alkalmas eszköznek bizonyultak ahhoz, hogy az ifjúság nagyobb ré- Bze ne kerüljön az utóvédhar­Az ifjúság egységéért, az egységes ifjúsági szervezetért cot folytató ellenforradalom befolyása alá. Kezdetben ugyan erőteljesen hangsúlyoz­ták „függetlenségüket”, idő­vel azonban — megtisztulva az ellenforradalmi elemektől — alapvetően elfogadták a párt politikai útmutatásait. A párt ugyanis — újjáala­kulásának első pillanatától kezdve — nagy fogyelmet for­dított az ifjúságra. Az MSZMP Ideiglenes Intéző Bi­zottsága 1956 novemberének első felében létrehozta a párt ifjúsági titkáráságát, majd de­cemberben az ifjúsági bizott­ságot. Vidéken és a fővárosban dolgozni kezdtek az ifjúsági titkárok és az ak­kori erőviszonyoknak megfe­lelően a pártszervezetek mel­lett ifjúkommunista aktiva- csoportok jöttek létre. Ezek­nek a csoportoknak jelentős szerepe volt a politikai felvi­lágosításban és annak megér­tetésében, hogy a rétegszer­vezeti forma visszalépés az Ifjúság politikai, mozgalmi szervezésében, mivel nem ké­pes maradéktalanul megvaló­sítani az Ifjúság egységét. A nagyobb politikai tapasztalat­tal rendelkező, főleg ifjúkom­munista fiatalok körében és egyre jobban felerősödött az egységes ifjúsági szervezet létrehozásának igénye, de a politikai, gazdasági fejlődés, a társadalmi viszonyok nor­malizálódása is a párt vezeté­sével dolgozó egységes ifjúsá­gi szervezet megalakítása fe­lé mutattak. Az MSZMP Ideiglenes Inté­ző Bizottságának iránymuta­tásai alapján 1956 decembe­rében a párt ifjúsági bizott­sága problémákat és teendő­ket felmérő munkát végzett, amelynek tapasztalatait az if­júság helyzetéről szóló jelen­tésben összegezte. A fiatalok csoportjaival, aktivistákkal, a rétegszervezetek vezetőivel és másokkal folytatott megbeszé­lések azt mutatták, hogy a túlnyomó többség szándéká­val megegyezik egy olyan, a párt politikáját elfogadó, ma­gát a párt ifjúsági szerveze­tének tekintő egységes ifjú­sági szervezet létrehozása, amely a fiatalok tömegeit nyíltan és következetesen kommunista szellemben ne­veli. A párt ideiglenes intéző bi­zottsága, majd 1957. február 26-i határozatában Ideiglenes Központi Bizottsága már ki­mondta: létre kell hozni a párt ifjúsági szervezetét. Az ifjú­ság helyzetéről szóló jelentést, amely részletesen kitért az októberi eseményekre és ab­ban az ifjúság egyes csoport­jainak szerepére, foglalkozott a fiatalok helyzetével és az ifjúság szocialista szellemű nevelésével, az MSZMP Ide­akik a fiatalok közül az el­lenforradalom oldalán men­tek harcba. A jelentés az ifjúság hely­zetéről szólva őszintén kitért az 1956-ig követett ifjúságpo­litika eredményeire és az if­júság jogos sérelmeire is: „A lakáshiány miatt a családala­iglenes Központi Bizottsága p^ás Budapesten és az ipari 1957. márciusában, vitatta meg ~ ... és Kádár János kezdeménye­zésére az egységes kommu­nista ifjúsági szövetség meg­alakítása mellett foglalt ál­lást. Ez a politikai dokumentum, az ifjúság nevelésének néhány kérdéséről és a Magyar Kom­munista Ifjúsági Szövetség megalakulásáról szóló határo­zat fontos hozzájárulás volt a társadalmi konszolidáció folyamatához. Pontos megfo­galmazása, nyíltsága és reali­tása kétséget nem hagyó mó­don tette helyére az ellen- forradalom és az ifjúság kap­csolatát. Kimondta, hogy a magyar ifjúság jelentős része jóhiszeműen, a hibák kijaví­tásáért lépett fel, de megmoz­dulásaival, nagy többségének akarata ellenére, megtéveszt­ve az ellenforradalmárok cél­jait segítette elő. Súlyos hibát követtek el viszont mindazok, városokban súlyos nehézsé­gekkel jár. Az utóbbi években több ezer általános iskolát végzett ifjú számára nem tudtunk megfelelő továbbkép­zést és foglalkozási lehetősé­get biztosítani. Nehézségeink vannak a gimnáziumot és egyetemet végzett egyes fia­talok megfelelő elhelyezésével is. A párt és a forradalmi munkás-paraszt kormány ar­ra törekszik,, hogy a hibákat és a gazdasági helyzetből fa­kadó nehézségeket orvosolja. Ehhez azonban szükség van az ifjúság munkájára is”. A párt határozata nyomán felgyorsultak a kibontakozást mutató események. Megala­kult a KISZ Országos Szerve­ző Bizottsága, majd 1957. már­cius 21-én a budapesti Városi Színházban, a mai Erkel Szín­házban a párt és a kormány vezetőinek jelenlétében Ko­mócsin Zoltán, az OSZB ve­zetője hivatalosan is bejelen­tette a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség megalaku­lását. A KISZ megalakulásá­nak időpontja, a Magyar Ta­nácsköztársaság létrejöttének 38. évfordulója egyúttal ki­fejezésre juttatta az új ifjú­sági szövetség törekvéseit: a forradalmi hagyományok örö­köseként, folytatójaként, nagy­ívű programmal a szocialista Magyarországért. KISZ I. országos érte­kezletén 1957 októbe­rében az ifjúsági szö­vetség létrehozását, szerveze­ti-tartalmi megerősödését a párt, az egész magyar kom­munista mozgalom jelentős győzelmeként értékelte. A párt első titkára így jellemezte ezt: „íme, hét hónap alatt meg­született a KISZ — egy új, nagy erő, amely új ereje a pártnak, új ereje a Magyar Népköztársaságnak és új ere­je a magyar ifjúságnak is. Mindnyájunknak egyetértés­ben azon kell dolgoznunk, hogy ez az új, nagy és ko­moly erő még nagyobb legyen és a napirenden levő felada­tokat mindig helyesen old­ja meg”. Dr. Csikós József NÚGRÁD - 1982. január 30., szombat

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom