Nógrád. 1982. január (38. évfolyam. 1-26. szám)

1982-01-30 / 25. szám

Lengyel helyre^ép Előtérben Január véepi vállalati körkép a gazdasági feladatok A statisztikai hivatal jelentése Lengyelországban csütörtö­kön a társadalmi-politikai és a gazdasági helyzetről ta­nácskoztak több vajdasági pártbizottság ülésén, illetve akt'vaértekezletén. A varsói vajdasági pártbizottság plé­numa főként a gazdasági re­form megvalósításával, a nyers- és alapanyag-ellátási gondokkal foglalkozott. Az ülé­sen, amelyen Stanislaw Ko- ciolek, a vajdasági pártbizott­ság első titkára elnökölt, a számos probléma mellett meg­elégedéssel szóltak arról, hogy a varsói vajdaság több üzeme már részben átállt a mező- gazdasági célú termelésre. A rzeszówi vajdasági aktí­va értekezletén Józef Czyrek. a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára, külügyminiszter arról szólt, hogy a szükségál­lapot megroppantotta az ellen­forradalom gerincét, de termé­szetesen nem oldhatott meg minden problémát. Veszélyt okozhatnak azok a külföldről is támogatott próbálkozások, amelyek a Szolidaritás tagsá­gát igyekeznek szembe fordí­tani a párttal, a kormánnyal. „Ezeket a tömegeket meg kell nyernünk, a párt, a haza szá­mára, s az ehhez vezető egyik út a nemzeti egyetértési front” — mondotta. Mieczyslaw Rakowski mi­niszterelnök-helyettes elnök­letével ülést tartott a kor­mány társadalmi-politikai bi­zottsága. A testület úgy hatá­rozott: javasolni fogja a nem­zeti megmentés katonai ta­nácsának, hogy az ország áp­rilistól ismét fogadjon szer­vezett külföldi turistacsopor­tokat, májustól pedig egyéni turistákat is. Azt is javasolják, hegy a lengyel utazási irodák igazolják vissza azokat az uta­zásokat, amelyeket már ko­rábban rendeltek még lengyel állampolgárok az idei nyárra Bulgáriába, Magyarországra és más szocialista országok­ba. A lengyelek tavalyi egyé­ni utazásairól szólva a bizott­ság megállapította: 1981 ja­nuárjától szeptemberéig 870 ezer ember utazott külföldre, s közülük több mint százez­ren nem tértek vissza. Ezzel az ország sok, magas szakkép­zettségű szakembert vesztett. Varsóban csütörtökön este a rádió és a televízió nyilvános­ságra hozta a lengyel közpon­ti statisztikai hivatal jelenté­sét az elmúlt esztendőről. A legjellemzőbb adat: 1980-hoz képest 13 százalékkal csökkent a nemzeti jövedelem, amely így megközelítően az 1974-es szintre esett vissza. A mező- gazdaság kivételével a gaz­dasági élért minden területén csökkenő tendenciák voltak tapasztalhatók. Az ipar össz­termelése több mint 12,5 szá­zalékkal volt alacsonyabb az 1980. évinél, eközben viszont 24 százalékkal emelkedtek a bérek, s ez tovább mélyítette az amúgy sem jelentéktelen inflációt. Gazdaságunkat a több éves „gyengélkedés” után tavaly nagyarányú káosz jellemezte — írja az ország gazdasági helyzetével foglalkozó kom­mentárjában pénteken a Try- buna Ludu. E két tényező — a regresszió és a káosz — együtt tükrözi a válság jelle­gét. A gazdasági hanyatlás el­leni harc nem biztosítja a vál­ság elleni harc eredményessé­gét, ha a gazdaság fő hajtó­ereje továbbra is a véletlen- szerűség, vagy az ideiglenes szükségszerűség, és ha az ész­szerű munkát nem tiszteli mindenki, nem tekinti azt leg­főbb kötelességének. A vál­ságból Való kijutáshoz tuda­tos, következetes, intézkedé­sekre, nyugalomra és rendre van szüksége a gazdaságnak. Az első lépéseket már meg­tettük ebben az irányban. (MTI) Gáz és politika Mostanában — válaszul az óceánon tűiről érkező jeges fuvallatokra — ismét gyakran szó esik arról, hogy Kelet- és Nyugat-Európát a gazdasági kapcsolatok ezernyi szála fűzi egymáshoz. Kooperációs szerződéseknél és közös kutatások­nál is jelentősebb az a sok ezer kilométeres csővezeték, amely a távoli Szibériáiból kígyózik majd Európa nyugati és déli feliéibe / A földgázüzlet az évszázad legnagyobb szabású üzleté­nek ígérkezik. Előzetes számítások szerint a teljes hosszában megépült vezetéken át évente negyvenmilliárd köbméter földgáz áramlik Európa tőkésállamaiba: a Német Szövetsé­gi Köztársaságba, Ausztriába, Spanyol- és Franciaországba, Belgiumba, Hollandiába és Olaszországba. Újabban Svájc is érdeklődik, de a tárgyalások még nem jutottak túl kez­deti szakaszukon. Hogy mennyire összefügg a földgáz és a politika, jellem­ző rá a nyugatnémetekkel kötött szerződés. Valószínűleg mindkét fél közös elhatározásából azzal adtak különös nyo- matékot az ügyletnek, hogy a szerződést Leonyid Brezsnyev múlt év novemberében tett bonni látogatása előestéjén ír­ták alá. Franciaországban nagy vita előzte meg a döntést Vé­gül is január 23-án a Szojuzgazexport és a Gaze de France, a polgári ellenzék dühödt támadásai közepette megkötötte a szerződést. 1984-től a Szovjetunió 25 éven át évi nyolcmilli- árd köbméter földgázt szállít aminek ellentételeként a franciák részt vesznek az ötezer kilométeres csővezeték építésében. Itáliában egyelőre halogatják a már Rámába érkezett szerződés aláírását Spadolini kabinetje az amerikai nyo­másnak engedve — a lengyelországi eseményekre hivatko­zással — felfüggesztette a tárgyalások folytatását. Ám az iparügyi tárca aggódik a késedelmes döntés esetleges kö­vetkezményei miatt.­A legfrissebb hírek Madridban szintén megerősítették: Spanyolország is csatlakozik a földgázvevőkhöz. Rövidesen megkezdődnek a kétoldalú tárgyalások; a spanyolok előre­láthatóan évi két-három milliárd köbméterre nyújtják be igényüket. A nyugat-európai országok rendkívül jelentősnek tart­ják a földgázüzlet révén adódó szovjet megrendeléseket is, amelyek lehetővé teszik a szorongató munkanélküliség csök­kentését Az NSZK-ban például a Mannesman és a Thyssen cég kapott nagyarányú megrendelést a csőhálózat elkészíté­sére. s ezzel mentesült a tömeges elbocsátások rémétől. Napjaink feszült nemzetközi légkörében a nagyszabású földgázüziet hírei rendkívül megnyugtatóan hatnak. A hosz- szú távú, 25 évre szóló szerződések önmagukban is azt bizo­nyítják, hogy a józan megfontolások alapján igen is van lét- jogosultsága a kölcsönösen előnyös kelet—nyugati együtt­működésnek. Még egy tanulság levonható belőlük. Neveze­tesen: Nyugat-Európa szavakban ugyan nem mondott ellent az Egyesült Államoknak, csatlakozott Reagan elnök lengyel- és szovjetellenes kampányához, tetteiben azonban a sajátos érdekeinek megfelelő úton jár. Nem értelmetlen szankciók­kal, hanem bölcs megfontoláson nyugvó gazdasági megálla­podásokkal. x Gyapay Dénes 2 NÖGRÁD — 1982. január 30., szombat } i f Folytatás a.2 l. oldalról) A Győri Rába Magyar Va­gon- és Gépgyárban tavaly januárban 50, ez év első hó­napjában pedig már 59 mil­lió forint értékű árut állí­tottak elő naponta, ezzel pó­tolták a heti második szabad napokkal kiesett időt. Tavaly januárban 24, az idén csak 21 munkanap volt, mégis na­gyobb eredményt értek el, mint egy évvel ezelőtt. A vállalatnál bevezetett új szer­vezési intézkedések nagyrészt az üzemrészek közötti koope­ráció javítását segítették, így zavartalanabbá vált az anyag- ellátás, a bérezési intézkedé­sek pedig a minőség javítá­sára ösztönöztek. Motorból, futóműből, kamionokból út­nak indították az év első ex­portszállítmányait és közben hozzáláttak az ugyancsak si­keresnek ígérkező korszerű, új motorcsalád próbasoroza­tának gyártásához. A fűzfői Nitrokémiában elsősorban azoknak a ter­mékeknek a gyártását fokoz­ták, amelyekhez saját készít- ményű hatóanyagot használ­hatnak fel, így kevesebb importter­mékre volt szükségük. Lényegesen többet készítettek például MG 02-es és MG 63- as elnevezésű gyomirtó sze­rükből, amelyet az egész vi­lágon egyedülálló acetoklór hatóanyagból állítanak elő. Fokozták a termelést az ugyancsak jól értékesíthető Folpet gombaölő szerből is. Mint a vállalat vezetői el­mondták, a termelékenység is figyelemreméltóan javult, mégpedig mind a 30-féle nö­vényvédő szerük gyártásánál. Januárban átlagosan 60 perccel rövidebb idő alatt készültek a bőrruhák a Pé­csi Kesztyűgyárban, mint ta­valy ilyenkpr, amiben erősen közrejátszott a kisgépesítés. A vállalat tmk-műhelyében egyebek között olyan gépet állítottak elő, amely a ruhák paszpólozásánál az anyag ve­zetését gyorsítja. A bélés­anyagok szabásánál az úgy­nevezett terítőgép javított a munka hatékonyságán. A ter­melékenység növelése lehe­tővé teszi, hogy az idén lega­lább 97 ezer bőrruhát gyárt­sanak, amiből 70 ezret nem rubelelszámolású piacon ér­tékesítenek. A szegedi Szalámigyár ja­nuárban mintegy 5 ezer rúd szalámival többet szállított külföldi rendelőinek, mint ta­valy ilyenkor, így sikerrel kezdték meg az 1982-re ter­vezett 100 tonnás többletex­port teljesítését. A növekvő export egyben a magyar sza­lámi iránt külföldön fokozó­dó keresletet is jelzi. A piac bővülését elsősorban annak köszönhetik, hogy különleges Igényeknek ta készek eleget tenni. Ha a vásárló úgy kívánja, akkor a szalámikészítés év­százados receptjén is igé­nyük szerint módosítanak. Egyik-másik külföldi rendelő kívánságának megfelelően a hagyományos nemespenész- bevonatú szalámin kívül sö­tét színű fóliába töltött vál­tozatot is gyártanak, amely­nek korszerű csomagolását saját vákuumfóliás gépsoruk­kal oldották meg. Tavaly ilyenkor még az ország távo­li részébe szállították csoma­golásra az árut, ami növelte a költségeket. fl Minisztertanács és a KISZ vezetőinek megbeszélése Lázár Györgynek, a Minisz­tertanács elnökének és Fejti Györgynek, a KISZ Központi Bizottsága első titkárának ve­zetésével a Minisztertanács és a KISZ Központi Bizottsága vezetői pénteken megbeszélést tartottak a Parlamentben a KISZ X. kongresszusán kiala­kított állásfoglalásokkal, el­hangzott javaslatokkal kap­csolatos közös feladatokról. A tanácskozás alapját az a do­kumentum képezte, amelyet a KISZ Központi Bizottsága juttatott el a kormányhoz. A megbeszélés résztvévőt egyetértettek abban, hogy erő­síteni és tartalmában gazda­gítani kell az ifjúsági szövet­ség és az állami szervek egyébként hagyományosan jó együttműködését. A kormány igényli és nagyra értékeli a KISZ-nek azokat a kezdemé­nyezéseit, amelyek hozzájá­rulnak a szocialista építés si­keres folytatásához. Maga is szükségesnek tartja, hogy a társadalmi-gazdasági felada­tok megoldásában, különösen a termelés korszerűsítését szol­gáló műszaki-tudományos és technikai fejlődés meggyorsí­tásában, az anyag- és ehergia- takarékossági programok vég­rehajtásában. a belső tartalé­kok feltárásában, az illetékes vezetők a jövőben még foko­zottabban támaszkodjanak az ifjúmunkások, a fiatal szak­emberek alkotókészségére, vállalkozókedvére, munkamoz­galmaira. A Minisztertanács számít a KISZ közreműködé­sére és javaslataira a közok­tatás és a felsőoktatás korsze­rűsítésében. A kormány Indokoltnak fo­gadja el azt az igényt, hogy a népgazdaság lehetőségeivel összhangban és az életszínvo­nal-politikába beillesztve to­vábbi lépéseket kell tenni a fiatalok élet- és munkakörül­ményeinek javítására, a tanu­lóévekben, a pályakezdés és a családalapítás időszakában jelentkező gondok enyhítésé­re. A meglevő lehetőségek ésszerű kihasználásával és to­vábbi bővítésével céltudato­sabb szervező munkával és az öntevékeny megoldások felka­rolásával arról is gondoskod­ni kell, hogy a fiatalok egyre javuló körülmények között szellemi és testi fejlődésüket egyaránt szolgáló módon tölt­hessék el szabad idejüket. Az állami szervek — az if­júsági szövetséggel együttmű­ködve — fontos kötelességük­nek tartják, hogy biztosítsák azokat a feltételeket, amelyek lehetővé teszik, hogy a fiata­lok, még akívabban bekapcso-. lódjanak a közügyek intézé­sébe. A kormány és a KISZ ve­zetőinek megbeszélése alapján az Állami Ifjúsági Bizottság részletes tervet dolgoz ki az állami feladatok végrehajtá­sának megszervezésére. (MTI) Spanyolország is szovjet földgázt kér A spanyol kormány rövide­sen tárgyalásokat kezd a szovjet kormánnyal szibériai földgáz vásárlásáról — ezt erősítette meg csütörtöki saj­tóértekezletén Ignacio Bayon Barine spanyol ipari és ener­giaügyi miniszter. A tervről szóló hírek a’ hét elején terjedtek el a spanyol fővárosban. A nemhivatalos értesülések szerint Spanyolor­szág évente 2—3 milliárd köméter földgázt akar vásá­rolni a Szovjetuniótól annait a csővezetéknek a kibővítése ré­vén, amely az eddigi tervek — és részben' már megállapo­dások — szerint 1984-től évi 40 milliárd köbméter föld­gázt szállít több nyugat-euró­pai országba. A spanyol miniszter a maga részéről nem közölte, hogy országa pontosan mennyi föld­gázt szeretne az importált olaj felváltására, amely je­lenleg a spanyol energia- szükséglet 60 százalékát bizto­sítja. Megfigyelők felhívják a figyelmet: e bejelentéssel Sap- nyolország is azon nyugat­európai országok sorába lé­pett, amelyek — bár szavak­ban elítélik, a lengyelországi fejleményeket és a Szovjet­uniót — a gyakorlatban iga­zolják a Szovjetunió elleni amerikai bojkottervek értel­metlenségét. Spanyolország lé­pését figyelemreméltóvá teszi, hogy küszöbön áll hivatalos felvétele a NATO-ba. Véaso búcsú Mihail Szuszlovtól * Leonyid Brezsnyev, és az SZKP vezetői búcsúztatták el pénteken, a Vörös téren meg­tartott gyászünnepségen Mi­hail Szuszlovot, az SZKP KB Politikai Bizottságának most elhunyt tagját, a Központi Bizottság titkárát. Szuszlovot a Lenin-mauzóleum mögött, a kommunista párt és a szov­jet állam kimagasló vezetői­nek sorába temették el. A nyolcvanadik életévében elhunyt kiváló kommunista vezetőtől csütörtökön és pén­teken délelőtt tízezrek vet­tek búcsút a szakszervezetek házának oszlopcsarnokában felállított ravatalnál. A rava­talra elhelyezték a megemlé.- Kezes koszorúit, köztük az MSZMP Közoonti Bizottságá­nak koszorúját Is. Röviddel dél előtt a szov­jet hadsereg magas rangú tisztjei Mihail Szuszlov ko­porsóját páncélautó által von­tatott ágyútalpra helyezték. Katonai tiszteletadással — a családtagok, a temetésre ala­kult bizottság tagjai, valamint a moszkvai dolgozók kéDvi- selői kíséretében — vitték át a Vörös térre és ott a Lenin mauzóleuma előtt felállított ravatalra helyezték. A gyászünnepséget, ame­lyen a moszkvai dolgozók ez­rei vettek részt, Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtit­kára nyitotta meg. Felidézve az elhunyt kom­munista vezető életútjának főbb állomásait, majd így folytatta: — Mihail Szuszlov egész tudatos életét, elejétől végig kommunista pártunk áldoza­tos szolgálatának szentelte. Még Lenin életében lépett be a párt soraiba, amelynek több mint hatvan éven át volt. tagja. Felbecsülhetetlen szolgálatokat tett a pártnak az eszmei-nevelő munkában, a legfontosabb elméleti do­kumentumok kidolgozásá­ban, az SZKP nemzetközi po­litikájának kidolgozásában és megvalósításában. — Sokat tett azért, hogy fejlesszük és erősítsük testvé­ri kapcsolatainkat a szocia­lizmus országaival, a külföldi kommunista és munkáspár­tokkal, a nemzeti felszabadí­tó, forradalmi mozgalmak­kal, a gyarmati igát ledobott fiatal felszabadult országok­kal. A szövetségi tanács kül­ügyi bizottságának elnöke­ként eltöltött hosszú évek so­rán nagymértékben járult hozzá a más társadalmi rend­szerű országokkal kiala'.'ított békés együttműködés feilő- déséhez, hozzájárult ahhoz, hogy megvalósuljanak a bé­kés egymás mellett élés le­nini elvei. — Amikor e percekben búcsút veszünk elvtársunktól, szeretnénk ezt mondani ne­ki: nyugodj békében, kedves barátunk. Nagy és dicső éle­tet éltél, sokat tettél a párt­ért és a népért. Emléked örökké élni fog. Leonyid Brezsnyev után Viktor Gri- sin, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a moszk­vai városi pártbizottság első titkára és Pjotr Fedoszejev akadémikus, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájá­nak alelnöke, mindkettő a temetésre alakult kormány- bizottság tagja, valamint Vik­tor Zemnyov, az uljanovszki terület ,-Iljics útja” nevű kolhozának elnöke, Mihail Szuszlov szülőhelyének kép­viselője vett búcsút az el­hunyttól. Mihail Szuszlov koporsóját a családtagok, valamint a szovjet párt- és állam veze­tői, élükön Leonyid Brezs- nyevvel, kísérték a Lenin- mauzóleum mögötti sírhely­hez. Felcsendült a Szovjet­unió állami himnusza, és a koporsót tüzérségi díszsortűz mellett bocsátották a sírba. A gyászünnepség a szovjet fegyveres erők alakulatainak díszmenetével ért véget. (MTI) Álláspontok így és úgy Az Egyesült Államok gazda­sági nyomást próbál gyakorol­ni Lengyelországra, ugyanak­kor megakadályozza a fajül­döző Dél-afrikai Köztársaság elleni büntető intézkedések el­fogadását — jelentette ki nyi­latkozatában Salim Ahmed Sa- iim tanzániai külügyminisz­ter. A külügyminiszter Tanzánia fővárosában egy sajtóértekez­leten elítélte az Egyesült Ál­lamok képmutató álláspont­ját. majd felszólitotta a nyu­gati országokat, gyakorolja­nak nyomást Pretoriára, hogy rakényszerítsék az általa meg­szállt Namíbia függetlenségé­nek megadására. A Biztonsá­gi Tanács 435. számú határo­zatát kell alapul venni a hely­zet rendezéséhez ebben az or­szágban — mondotta a kül­ügyminiszter. (MTI) Államosítanak Franciaországban A francia nemzetgyűlés péntekre virradó éjszaka el­utasította a jobboldali ellen­zék bizalmatlansági indítvá­nyát, amelyet a módosított ál­lamosítási törvény vitájában terjesztett elő. Miután a kor­mány előzőleg bizalmi kér­désnek nyilvánította a tör­vény elfogadását, a bizalmat­lansági javaslat elutasítása azt jelenti, hogy a nemzetgyűlés — további szavazás nélkül — elfogadta a törvényt, amely ezután a szenátus elé kerüL * Indiszkrét lépés Carlos Rafael Rodriguez, a kubai államtanács alelnöke megerősítette, hogy novem­ber 23-án Mexikóban talál­kozott Haig amerikai külügy­miniszterrel. A Prensa Lati­na kubai hírügynökségnek adott nyilatkozatában Rafael Rodriguez hangsúlyozta, hogy a találkozót közös megálla­podás alapján tartották eddig titokban, és Kuba betartotta a megegyezést, bár soha semmilyen okok nem késztet­ték arra, hogy eltitkolja azt. Reagan amerikai elnök elő­zetes egyeztetés nélkül, egy­oldalúan döntött a találkozó tényének nyilvánosságra ho­zásáról, ezért Kuba sem te­kinti magára nézve kötele­zőnek a titoktartást. A kubai államtanács el­nökhelyettese kijelentette: „nem tudom, mi késztette az amerikai kormányzatot arra, hogy úgy vélje, van számuk­ra titkos .mondanivalónk. A találkozót nem Kuba kezde­ményezte, hanem a mexikói diplomácia és a meghívás a mexikói külügyminisztertől származott”. Rafael Rodriguez a továbbiakban hangsúlyoz­ta, hogy az amerikai sajtó állításaival ellentétben nem ez volt az első ilyen magas szintű kubai—amerikai ta­lálkozó. 1978 májusában az ENSZ közgyűlésének üléssza­kán találkozott Vance akkori amerikai külügyminiszterrel, amit akkor egyébként nyil­vánosságra is hoztak. A Haiggel folytatott tár­gyalásairól szólva Rafael Rodriguez közölte, hogy a találkozón ismertette a kubai álláspontot azokról a regio­nális és nemzetközi kérdé­sekről. amelyek az Egyesült Államokkal meglevő nézet­eltérések lényegét képezik. Egyúttal leszögezte, hogy Ku­ba kész tárgyalásokat foly­tatni Washingtonnal, de el­vei nem kénezhetik vita tár­gyát, és Kubát nem lehet megfélemlíteni. »

Next

/
Oldalképek
Tartalom