Nógrád. 1982. január (38. évfolyam. 1-26. szám)
1982-01-03 / 1. szám
Jól jövedelmez a melléküzemági tevékenység a nagybárká- nyi Kis-Zagyvavölgye Termelőszövetkezetben, ahol a kedvezőtlen adottságú földeken végzett növénytermesztés költségeit az előbbiek nyereségéből ellensúlyozzák. A közös gazdaságban valósították meg azt az üzemet, ahol — az országban egyedülállóan — tejeskannákhoz, mézesbödönök- höz, ételszállító edényekhez gyártanak tömítőanyagot. Megrendelőik ostromolják őket a rendkívül fontos termékükért. A szövetkezet legjobban jövedelmező üzemévé fejlesztették e vállalkozásukat. Mindössze négy asszony dolgozik itt, fejenként Z—Z millió forintot hozva munkájukkal évente. — képek: kulcsár — Lakás — rendelésre Az Urálon túli falvakban új magánház-építkezési formát vezettek be. A leendő tulajdonosoknak mindössze az építési költség 10 százalékát kell egy összegben befizetni, a kiadások nagyobb részére a kolhoz ad hitelt. A megrendelők kívánságára készítenek tégla- vagy faházakat, amelyekhez tetszés szerint melléképületeket és garázst is terveznek. Az újfajta lakásépítési formát a Szovjetunió más vidékein is sikerrel alkalmazzák. Komputer készíti a diagnózist A vlagyivosztoki politechnikai intézet tudósai azt javasolták, hogy komputert használjanak a hajók elektromos gépeinek munkáját ellenőrző műszerek diagnosztizálására. Ez lényegesen lerövidíti a hajók javításának idejét. A távol-fkeleti tudósok által összeállított matematikai modell a hajók elektromos gépeinek munkáját imitálja. Az adatok figyelembevételével az elektronikus számítógép impulzusokat ad a műszerek beszabályozására. Így a műszerek behangolhatok anélkül, hogy meg kellene várni a generátorok javítását. Az intézet tudósai az utóbbi években számos érdekes feladatot oldottak meg: magas fordulatszámmal működő csiszológépekét, a tüzelőanyag gazdaságos elégetésére szolgáló aggregátokat, biológiai laboratóriumok számára műszereket stb. fejlesztettek ki. Svéd szélerőművek A svéd meteorológiai és hidrológiai intézet bejelentette, hogy 1990-re Svédország teljes energiaigényének 20 százalékát szélenergiával akarják fedezni. Becslések szerint Svédország évi teljes viUamosenergia-igénye 1990- ben 150 TWh (terrawattóra) körül Jesz, tehát a szélenergia évi mennyiségére 30 TWh-t számítanak. A kutatók szerint a hosszú svéd tengerpart és a nagy tavak partjai különösen alkalmasak szélerőtelepek építésére és üzemelésére. A vita hevében Szükségünk van-e a vitákra, és tudunk-e vitatkozni? Bizonyosnak látszik, hogy hetünk, nincs amióta egyáltalán, képes az tetni éppen felhős-e az égbolt, ar- vatos szóval élve fórum, vi- ról, egyszerűen meggyőződ- tára kész közösség. Abban azt hiszem egyetérthetünk, hogy nincs okunk panaszra, miért „ütköz az azonos vélenaényeember a véleménycserére, vi- két Olykor megfeledkezünk közügyekben, munkahelyi kérdésekben van lehetőségünk éppen elég a megszólalásra. Tanácskozások, értetázik is. (Nagyon régi kele- róla és rendre hangzanak el tű példák bizonyítják, hogy az ilyen-olyan megbeszélése- az egymással egyet nem értő kein: „egyetértek az előttem felek — az érvekből kifogy- szólóval”, majd a „miben ér- kezletek, társadalmi szerveze- van — okoztak fizikai, jobb tek egyet” kimerítő taglalá- tek által rendezett gyűlések, esetben lelki sérülést a.má- sa következik, aztán a „vita- ifjúsági parlamentek, tanácsaiknak, úgymond a vita he- záró”. A vitához íelkészüLt- tagi, képviselői fogadóórák és ség is kell, megfelelő tájéko- a többi várják észrevételein- zottság. Könnyű úgy „meg- két. (No, meg a televízió, a vében.) Vita nélkül ma sem boldogulunk, és mind kevésbé boldogulunk. Részben győzni” — lehengerelni — a azért, mert sok minden felgyorsult világunkban, példá hallgatóságot, ha az előadó érrádió, a sajtó.) Elünk-e eléggé beleszólási veit nem tudja követni. Vagy jogunkkal? Kell bizonyos bául gyorsabban következnek azért, mert az érvelés szán- torság a nyilvános megsizólaa tudományos-technikai új- dékoltan donságok, gyorsabban változ- vagy azért, mert a vitapart. nak mondjuk az egy-egy „magasröptű”, láshoz, még akkor is, ha nincs okuk feltételezni, hogy nerek nem vették a fárad- véleményünkkel netán vala- saakma gyakorlásához szűk- ságot, nem győződtekmeg az kinek az érdekét, presztízsét séges ismeretek. A változó- információk hitelességéről. sértve, visszakapjuk a kölcsönt; magyarán retorzióval él, akinek ellentmondtunk. (Ne áltassuk magunkat: erre is akad azért példa, lásd sokhoz igazodnunk kell, a változásoknak azonban ellenáll az eddigi bevált felfogásunk, az újat természetszerűleg nem talataink. meggyőződésünk’, gondolko dásunk módosításához. Más részt: ahogy erősödik a tárAlapkövetelményként említendő a partner személyének és véleményének tiszte- , lete, nincs értelme vitázni az- , .. . igazolják • tapasz- zal> aklről föltételezem, hogy munkaügyi doníobmoságok Érvek Lekenek ^gyis csupa badarságot mond, taPasztalatat.) _ A „ne szólj akinek a véleményére nem n,em íaj . iejäm ’ szemadok. És ami már nehezebb lecke: azért, mert valaki sadalomban a demokratiz- másként vélekedik, mint én, lélet még ma is hat. Maros Dénes Energi at alc arék osság Aki kapcsai, lekapcsol „Az energiagazdálkodásnak folyamatosan alkalmazkod- gyében. A közvilágítás hibá- nia kell a megváltozott külső és belső feltételekhez és elő it javítjuk, illetve a felsze- kell segítenie, hogy a népgazdaság energiaellátással kapcso- relt eszközöket karbantart- latos terhei mérséklődjenek” — fogalmaz a kormányprog- juk vele. Olyan értékes gép, ram a hatodik ötéves tervvel kapcsolatban. Az alkalmazko- hogy rövidesen két műszak- dással és a terhek mérséklődésével összefüggésben me- ban fogjuk üzemeltetni, mert gyénkre vonatkozólag fölmérte a helyzetet az MTESZ ener- csak így használható kifize- giagazdálkodási munkabizottsága. E munkában aktívan tődően. részt vett Czeglédi Ferenc ÉMÁSZ-üzemigazgató. Az ismert szakember a közelmúltban vette át az idei MTESZ-emlék- plakettet tevékenységéért a testülettől. — Milyen egyéb műszaki és szervezési intézkedéseket javasol? — A fölterjesztésben többek közt az áll: ön döntő részt vállalt abban, hogy az energiagazdálkodási munkabizott— Mi a módja, hogy ez lehetőség valóra váljon? — Erről korábban egy külön tanulmány készült. Három csoportba soroltuk a módszereket: 1., amelyekhez nem kell beruházás, 2., ame— Erről 1980-ban egy taság annak idején összeállt és nulmányt tettünk a megyei íyekhez minimális befek- hásznosan működni kezdett, vezetők asztalára. Konkrét tetés kell, 3., amelyekhez Miért volt erre szükség? egységekre vonatkozólag ^ is több pénz szükséges, de hamegjelöltük a teendőket, mar megtérülnek. A lassú — 1979 végétől a vállala- Egyedül a tűzhelygyárban évi megtérüléssel már nem is toknak, a társadalmi szervek- íoo millió forint értékű ener- foglalkoztunk, ismerve a kőnek a takarékos gazda szem- gia megtakarítasára látunk rülményeket. Beruházást nem üvegével kellett nézniük az módot a villanyáramtól kezd- igényelt például: a benzinenergiafelhasználást. Erre ve a sűrített levegőig min- jegy eltörlése, amely csak az késztette őket sok egyéb közt dent beleszámítvá. Leírtuk, ÉMÁSZ-nál évi 8 százalék az anyagi érdekeltségi rend- hogy sok mindenben érdekelt üzemanyag-megtakarítást ho- szer módosítása is. Korábban a „melós”: minőségben, meny- zoff pjem kell forint, csak fimég az ÉMÁSZ is abban volt nyiségben, határidőben de, gyelem ahhoz is: tíz hegesz- érdekelt, hogy minél nagyobb hogy mekkora energiát hasz- tőapparát ne működjön egy- energiafelhasználást szorgal- nál fel, ebben nincs érdekel- szerre csúcsidőben égy gyár- mazzon. Azóta más a hely- ve. Tulajdonképpen mérési ban Minimális összeg kell a zet: most az igény csökken- lehetőségei sincsenek a gyár- szürkületkapcsolókhoz, ame- tésére biztatjuk a vállalato- nak: az energiaköltséget egy- iyek megelőzik, hogy napsü- kat. A változások után meg- ségesen kezeli, csoportokra tcsben is égve- felejtsék a vi- vizsgáltuk Nógrád megye nem bontja le . . . tágítást. És így tovább, energiagazdálkodási helyze— Ehhez jókora apparátus . , . . — A sok lehetőséghez merkellene, amely máshová vm- ... , ten kevesnek tűnik a 8 száné el az energián megtakari- ... . . , zaleknyi fogyasztás tott pénzt. _ , . , sa. Duplája nem lehetne? tét, felkutattuk a takarékosság lehetőségeit is sorba szedtük a feladatokat . . . lefaragá— A vizsgálat közben energiagazdálkodást, vagy csak fogyasztást találtak jellemzőnek az egységekben? és fölszerelhető eszközök. Ja- — Nagymértékben javítha- vaslatunkat el is fogadták, fotó állapotokat találtunk. De lyamatban van a megvalósí- még 1979-ben is csak látszat- tás. intézkedések születtek a vizsgálatunk nyomán. Olyanok, amelyek csak a pazarlást szüntették meg . . I — Ehhez nem apparátus, — Ehhez a gondolkodás- hanem műszerezettség kell. mód változása kellene. Ta- Kis^ ráfordítással beszerezhető pasztaiható, hogy bármilyen jó is egy határozat, évek telnek el, míg elterjed a köztu— Milyen egyéb „belső tartalékok” rejlenek még az energiagazdálkodásban? — „Csak” a szüntetése is elég nagy Ezek szerint ma már energiapazarlás? megszó. nincs datban. A felvilágosító munka nem sokat ér, a „Forgó Morgó” a tévében haszontalan. Nem elég a tudatra alapozni ma még ebben a vonatkozásban. Két lehetőség van. Az egyik túl drasztikus: az energiaár emelése. A másik: műszaki intézkedés. Védelmi besem. Egy iskolában, vagy intézményben délután öt órakor kezdődik a takarítás. Mégpedig úgy, hogy minden villany ég, ki van világítva az egész épület— gyakorlat? — A nehézségek ellenére akadnak-e pozitív jelek? — Ügy számítjuk, hogy 1982-ben a megtakarítható 20 százaléknyi energiából 8 szá- , , , zalék megspórolása sikerül. rendezés, amely túlfogyasztás Ehhez többféle intézkedés ,eSf:ten takspcsol- Ilyenek al— Van. Megszívlelendő szükséges. Mi biztatjuk az kalmazasara az energiát órádat, hogy csúcsidőben egy üzemeket az éjjeli műszak be- vfnF jelenleg nem ad lehető- kilowatt teljesítmény hetven- vezetésére. Jól járnának vele se§et. ezer forintjába kerül a nép- a gyárak, meri, a költségroeg- gazdaságnak. Ezt ma még nem takarítás lényegesen nagyobb, veszik figyelembe az üze- mint az éjszakai pótlékra kimek, sőt: az intézmények fizetett összeg ... — 1379.^51 energiagaz — Ar gjjeö műszak a* erm drilkodasi bizottságban és bereket fárasztja ki és lehet, idővel egyre inkább a fo- hogy ez hosszá távon bősz- gyasziók körében is, a tokáré- szólná meg magát? kosság kezdett becsületbeli üggyé válni. Már mutatkoz— Ezt nem tudom. De azt nak az eredmények. Koráb- megállapították már, hogy a han a csúcsidei fogyasztás népgazdaság olyan nagy gép- évente 7 százalékkal növeke- parkkal rendelkezik, amely- dett. 1980-ban ez a növeke— Ez volt, de megszüntet- lyel egy fejlett ország terme- dés 3 százalék alatt maradt tűk. A portaszolgálat az ener- lését lehetne mennyiségileg (e növekedés mögött terme- giaőr-mozgalom keretében vi- produkálni. De ez a géppark lésgyarapodás is volt). Fel- gyáz rá, hogy főleg csúcs- nincs kihasználva. Természe- adat: a növekvő termelés mel- időben fölösleges energiafo- tesen meg kellene találni az lett csökkenteni az energia- gyasztás ne történjen. optimumot az emberek és a felhasználást. Néhány helyen gépek igénybevételében, ez ilyen tendencia mutatkozik és - ön szerint valóban sok a helyi vezetők feladata, pénzt meg lehet spórolni ilyen apróságokkal? — Tesz ilyen lépést ÉMÁSZ is? — Becslésem szerint megyénkben az energiafelhasz- ~ lSen- Az angol gyárt- nálás húsz százalékát lehet mányú Simon emelőkosaras megtakarítani. Fölmérésünk gépünk egyedülálló a me- Molnár Pál alapján ez húsz megawatt teljesítmény csúcsidőben. Forintra ' átszámítva: 1 milliárd 400 millió forint egyszeri beruházást takaríthatna meg vele az ország. Egyedül Nógrád megye ennyit tudna segíteni a népgazdaságnak, ha a vállalatvezetők és az itt lakók odafigyelnének a kérdésre, és lelkiismeretesen bánnának az energiával. Nem beszélve arról, hogy ez több millió dolláros import tüzelőanyag megtakarítását is jelentené évenként, ugyancsak egyedül Nógrád megyére számítva. ez lelkesíti a társaságot; Az én közelmúltbeli kitünteté- az sem is azt mutatja, hogy tevékenységünknek rangja van, a munkabizottság fáradozását nagyra értékelik. mus, úgy tükröződik a dön. tésekben mind több ezer ember véleménye. Demokratikus nincs jogom érvként felsorolni a témához nem tartozó ... .. , . emberi gyengéit, más ügydantes-előkészítés nem kép- ben elkövetett hibáit. zelnető e! viták nélkül. Tudunk-e vitatkozni? Ha a vita szavunkhoz kapcsolt, az Azaz nincs jogunk a személyeskedésre. Félreértés ne essék: indulatnak, a szenvedésokféle jelzőt sorra vesszük, lyossjgnek helye van, a meg kínálkozik a válasz: igen is, győződés nemcsak értelmi, hameg nem is. Mert ugye van érdemi és formális, megalapozott és személyeskedő, okos megegyezéssel és hatalmi szóval záruló vitánk korántsem teljes a példatár. Tudjuk persze, hogy mi szükséges a jó vitához. Először is megvitatásra érdemes kérdés- Nyilvánvaló igazságot vitára bocsátani dőreség. Hogy nem érzelmi töltetű is. Igenis fáj, rosszul esik, ha valamiben nincs igazunk. Hiába is tagadnánk, a vitában alul és" még maradni, mindig vereség is, ö ám különös kudarc ez, hiszen egyúttal nyertessé is válunk — jobb megoldás birtokosává. A v éteménynyilvánításhoz megfelelő alkalom is kell, diZcsjtafcm írógép A jellegzetes írógépzajt a got továbbvezetik, miközben a billentyűknek a hengerre csa- számtalan apró ütközés fel- pódása okozza, ami ellen már emészti a hanghullám ener- több módon próbáltak véde- giájának nagy részét. Egy így kezni. A leggyakoribb megöl- felszerelt nagy irodai írógép- dás a henger belsejének vala- nél a zaj csökkenése elérheti a milyen zajelnyelő anyaggal 20 decibelt is, ami már igen való kitöltése volt, de eddig lényeges érték. Az eljárás to- egyik sem hozott eredményt, vábbi előnye, hogy a henger A Philips cég legújabb ötlete egyszerű cseréjével utólag bárnyomán a vékony falu henger meiy írógép zaj mentesíthető, belsejét kb. 1 mm átmérőjű Az j valószínűieg más beacél- es olomgolyocskak keve- , ................ P ékével töltik ki- A golvók a rendezések zajtalamtasánal is henger falán keletkezett han- sikerrel alkalmazható majd. Az írószer Szövetkezet salgótarjáni üzemegységében az NSZK KRÖNERT ELEKTRO cégnek porcelán és bakelit foglalatok gyártása folyik. E terméküket évente mintegy százezer márka értékben adják el. NÓGRÁD - 1982. január 3„ vasárnap
