Nógrád. 1982. január (38. évfolyam. 1-26. szám)

1982-01-03 / 1. szám

Tiszta kabaré 'Á műit ér utoíső napjaiban <az utolsó darab ismétlésé már az új esztendőre esett) befejeződött az Onedin csa­lád maratoni angol tévéfilm­sorozat második szériája. Nem úgy, ahogyan sokan, elsősor­ban a hölgynézők, arra szá­mítottak. Volt is aztán miatta pityergés, szitkozódás, szemre­hányás: miért nem vette fe­leségül James az érett özve­gyet, vagy ha az alkotók már őt nem adták hozzá, legalább a hosszú ideig ellenszenves Leonórával igyekeztek volna a kedvében járni. Aztán an­nak a szerencsétlen, James nyomdokaiban lépkedő Fogar- tynak sem akarnak á kedvé­ben járni. Pedig olyan jól ki­gondolt mindent, csak indul­ni kellett volna Elisabeth- tel a hajóra, s irány az új haza, Ausztrália. De nem, Cy­ril Abraham, az író, és Peter Graham Scott, a rendező kö­nyörtelen (őket is a „farkas­törvények” irányítják}. Elisa­beth csak várja meg az ő Dél-Amerikában ügyeskedő (fogalmunk sincs-, mivel üthe­ti agyon az idejét, miért olyan erős az a szál, ami a bűbájos szőke asszonyt eltép- hetetlenül hozzáköti, ha csak véletlenül nem a pénz) férje- urát, Albertet. Persze ebből, meg a lassan felnövekvő One­din kislányból kikerekíthető az újabb folytatás, melyet egyébként már a közeli na­pokban szinkronizálni kezde­nek. Fogalmam sincs, miről szó! majd a harmadik széria, de már most arra szeretném fel­hívni az érzékenyebb — első­sorban női — nézők figyel­mét, ne vegyék túlságosan ko­molyan a történetet. Az írót és a rendezőt ugyanis — ők már ilyen konok, hajthatatlan emberek, mint James — nem igen izgatják a magyar tévé­nézők igényei, humánus (olykor érzelgős) megfontolásai. Többet mondok: még a művészi kö­vetelmények sem. Szempont­jaik sokkal '„magasabbak": azonosak a maguk teremtette hős szempontjaival. Hiába, az alma nem esik mesze a fájá­tól, illetve a fa nem hullatja messze a terméseit. Így tesse­nek nézni majd az új soroza­tot, mely remélem nem lesz rosszabb a mostani 13 epizód­nál. Ha igen, akkor az már tiszta kabaré lenne,, mint azok a műverekedős, műviharos jele­netek, amelyeket a rendező annyira komolyan vett, hogy engem mindig a nevetés ke­rülgetett Volt kacagásban részünk szilveszter napján is. Ennek azonban, Az Onedin családdal ellentétben, örülnünk illik. Milyen volt ez a mostani szil­veszteri program? Jobb, vagy roszabb az előző évinél? A hasonlítás, a méricskélés a kritika természetes feladata, ezért furcsa — bár megbo­csátható — hogy a művészek nem kedvelik, s a Telepódium önkéntes kabarétársulásának rendezője, Bodrogi Gyula el is viccelődött a gondolattal, mondván: még nem volt egyet­len olyan esztendő sem, olyan szilveszteri műsor, amelyikről a kritika ne azt írta volna, hogy rosszabb volt, mint az előző évi. Bodrogi ezzel gon­dolhatta kivédeni ezt a féle minősítést. Persze sikertele­nül, mert mégis fontosabb a műfaj követelményét szem előtt tartani, mint egy jó po­fának szánt kiszólást. Sajnos az 1981-es szilvesz­teri műsor rosszabb volt a ta­valyinál. Kevesebb volt a szí­nes, (ön)paródiába hajló öt­let, szerényebb volt a látvá­nyosság (nem a női hátsókra gondolok). A takarékosság a televíziót is szükségszerűen el­érte, már régen, de most vált leplezetlenül szembetűnővé. Medveczky Ilona műsorá­nak díszleteihez a Borsodi Ve­gyi Kombinát által gyártott fóliát használták fel, a Sze­szélyes évszakok különkiadása a film és az élőkép ipár ha­gyományos kombinációjával operált, a Telepódium „Min­dent vállalunk” kabaréja szín­padon játszódott, gyakran a színészek saját átdíszletezésé- vel. S ez a takarékosság — négy­öt évvel ezelőtti önmagunk­nak is hihetetlen — nem vált a produkciók rovására. A gyengébben sikerült műsor­számokon a gazdagabb kiállí­tás sem segített volna. A ka­baré nem karácsonyfa. Az 1981-es tévéműsor, noha nem érte el a korábbi színvo­nalát, sokkal kevésbé lesz em­lékezetes, mégsem jelent ku­darcot. Néhány egészen kitű­nő, kacagtató jelenetet láthat­tunk, némelyik figurában ma­gunkra és szomszédainkra is­merhettünk. Valamennyi jele­netet az ökonómia jellemezte. A humoristák nem éltek visz- sza a helyzettel, hogy kame­ra elé került az ötletük, csak olyan terjedelemben írták meg, amennyi feltétlenül szük­ség volt a megértéshez. Pél­daként említhetem a Szeszes éjszakából Fülöp György At­tól függ, ki nézi helyzetsoro­zatát, Árkus József háromfel- vonásos új magyar drámáját, mely három percig sem tar­tott Hasonlóan az átlagon felüli ötletek, jelenetek közé soro­lom a bábos Kós Lajos és Soós András Magyar sivatagi showját, Varga Csaba és Mar­kó Nándor gyurma Hofiját. A Telepódiumból Szabó György Mi kell a ma emberé­nek? Sas József Polidiszkó, Gálvölgyi János Rajkinparó- dia, Nóti Károly A gomba és Körmendi János A próféta cí­mű írásának megjelenítését. Eredeti humor és leleplező iró­nia árad ezekből a jelenetek­ből. S a nevetés, mint a pur- gatórium tüze, megtisztítja a gyarló emberi lelkeket. A színészek — nagyon so­kan szerepeltek — jól .'érezték magukat szerepeikben. >•> Aiprt csináltak, tiszta kabaré' veit. Köszönet érte. Sulyok László Patinás régi egyetemek — ma Az NDK számos egyeteme és főiskolája több évszázados hagyományokkal rendelke­zik. A régi, nagy hírű egyete­mek legtöbbjét a XV. és a XVI. század folyamán ala­pították meg. Ilyenek a lip­csei, a rostoki, a greifswaldi, a halle-wittenbergi és a jé- mjai egyetem. A freibergi bá­nyászati főiskola a legrégibb német bányaipari felsőokta­tási intézmény. A drezdai mű­szaki egyetem 1828-ban nyílt meg, a berlini egyetemet 1810-ben alapították. Itt ta­nultak, illetve tanítottak, ku­tattak a Humboldt testvérek, Kant, Hegel, Justus von Lie­big, Robert Koch, Wilhelm Röntgen, Max Planck és Al­bert Einstein. Az NDK megalakulása óta az egyetemek és főiskolák száma tovább növekedett: 1949-ben 18 felsőoktatási in­tézmény volt az országban, ma 53. Az egyetemek kapui mindenki előtt nyitva állnak. A hallgatók több midt 50 szá­zaléka munkás- és paraszt- származású- A hallgatóság 53 százaléka nő. Az elmúlt három évtized­ben több mint másfél millió­an végezték el az egyetemet vagy főiskolát. Jelenleg 284 szakon 130 ezer hallgató foly­tat felsőfokú tanulmányokat. Ma az NDK-ban 1000 felnőtt közül 185 rendelkezik felső­fokú vagy szakvégzettséggel. A felsőfokú oktatásban újabb és újabb módszereket keresnek az elmélet és a gya­korlat egységének biztosítá­sára. Sok helyütt kísérletez­nek főiskolai-ipari komplex kutatóbrigádok megalakítá­sával. Például a Leuna merseburgi műszaki főiskola a helyi vegyikombináttal kö­zösen végez kutatásokat és folytat oktatási tevékenysé­get. Egyébként a főiskolások és egyetemisták rendszeresen részt vesznek üzemi gyakor­latokon is. Nyomozók szilv „írtam a városnak egy dalt...” (Pataki Edit) Vidám, játékos műsor színhe­lye volt december 31-én délután a salgótarjáni József Attila Mer gyei Művelődés* Központ. A „nyo­mozók szilveszterére”, az immár negyedik alkalommal meghirde­tett salgótarjáni rejtvény játék nyertesei kaptak meghívást. (A HAT VAN! — HOL VAN! című hatfordulós rejtvényjáték előké­szítésében és lebonyolításában — a szervezd bizottság tagjai mel­lett — a Nógrádi Sándor Múze­um, ,a József AtUa Megyei Mű­velődési Központ, a Hazafias Népfront salgótarjáni bizottsága és a NÓGRAD szerkesztőség mun­katársai vettek részt.) A szilveszter délutáni műsor már 15 órakor elkezdődött a mű­velődési központ üvegcsamoká- ban, ahol jósnő (Liszkay Zsuzsa), paravánfotós (Gyurkó Péter), szilveszteri borítékos sorsjegy- árusok ‘ (Szabó Gy. Sándor és Szabó István), „szívküldi”-lemez- lovas (Andrássy Ferenc), továb­bá egy girl (Veszprémi Erzsébet) és egy boy (Bodor Ferenc) fo­gadta a vendégeket. A „Nyitottak vagyunk” című műsorrészben közreműködött: a Nógrád táncegyüttes tagjaiból alakult jazzbalettkar (Geczkó Ilona vezetésével), a Kohász Mű­velődési Központ Petőfi Színját­szó Szakosztálya (Dolnegó Pál, Gyurcsik Péter, Szőke László és Szőke Lászlóné), a pénzügyi és számviteli főiskola Aula szín­pada (Aradszky László, Kovács Ildikó, Klement János, Falvai Zsolt, Tamás István, Ménesi Ma­riann, Papp Emília, Végh Lajos és Patakiné Kerner Edit), az öb­lösüveggyár TEMPRESS színját­szó csoportja (Csányi Nándor, Csaba Péterné, Győri György), * NÓGRÁD szerkesztőség munka­társa^ (Molnár Pál, T. Pataki László, V. Kiss Mária és Zilahy Tamás), Bakos Géza „egyszemé­lyes zenekara”, valamint Pataki Edit, Deák Ferenc, Balogh Ani­kó, Balogh Edit, Bogdán Ibolya, Bartus József, Csungai Juli, Kaj- zmger Katalin, Józsa Mariann, Oláh Sándor, Susán Ferenc, Paál Annabella és Végh Helga. Szünet után a közönség játszott főszerepet a különböző játékok­ban. A résztvevők közül most „Nyomozz velünk, kérlek! Ügy9 ahogyan rég...” (Bakos Géza) Szöveg nélkül (a közönség) „Azt írja a NÓGRÁD...” (Szőke László és Szőks* Lászlóné) csupán a fődíj nyertesét említ­jük meg. Az 525 936-os kód­számmal nyíló páncélszekrény tar­talmára (egy kempingkerékpár­ra) Lengyel László somlyóbánya- telepi lakos derített fényt. A „Nyomozz velünk!” városi tár­sasjáték szervező bizottságának díját Kugel Tiborné, Salgótarján város Tanácsának elnökhelyette­se adta át. A „nyomozók” szilveszter! mű­sorának sikeréhez nem kismér­tékben járultak hozzá a megyei művelődési központ munkatársai: Petik Péter (hangtechnikus), Vá­rad* Zsolt (fővilágosító), Krátkl József (színpadmester), valamint Gyöngyössi Éva, Tóthné Kovács Márta, Horváth Tibor, Meíei Ist­ván, Végvári Ferenc, Vigh László és még sokan mások... A műsort Molnár Ernő, Kiss Gabriella, T. Pataki László, Pin­tér Károly, Veszprémi Erzsébet és Zengő Árpád öntötte végleges formába. A díjakat és az ajándékcso­magokat a megyeszékhely üzemei, Bckarikázik a fődíj. (Csak a kér ékpárt vihette haza a nyertes) Intézményei ajánlották fel. műsor KOSSUTH RADIO: 8,27: A nemzetközi munkásmoz­galom dalaiból 8.40: Helyettem írták. 9.09: Ábécé — „iskolaloezdö" szülőknek 9.44: Zenevár 10.05: Diákíélóra 30.35: Olvastam egy novellát... 10.57: Fúvószene 11.22: Válaszolunk hallgatóinknak 11.42: Glemba. Csák Gyula regénye folytatásokban XV/9. rész 12.35: Brahms: e-moll szonáta 13.00: Magyarán szólva... 13.15: Peter Schreier operaáriákat énekel 13.30: Emlékműsor Szántó Rezső­ről 14.00: Nótacsokor 15.05: Romantikus kórusművek 15.28: Csiribiri. Ezeregy történet kicsiknek 16.05: Laczkó Géza: öröklés és hódítás. Könyvszemle (ism.) 14.15: A Magyar Rádió és Tele­vízió szimfonikus zenekará­nak felvételeiből 17.07: Chopin: h-moll szonáta 17-34: Délutáni Rádiószínház 19.15: If). Járóka Sándor népi zenekara játszik 19.33: Gershwin: Porgy és Bess. Háromfelvonásos opera 22.15: Tíz perc külpolitika 22.25: Az operaközvetítés folyta­tása *3.1«: Herbert von Karajan vezény- lt a Berlini filharmonikus zenekart 0.10: Juanita csókja. Részletek Mlljutyln operettjéből PETŐFI RADIO: 8.05: Mit hallunk? Érdekességek a jövő hét műsorából 8.33: Magnósok, figyelem! (Ism.) 9.18: Pajkos diákok. Részletek Suppé daljátékából 10.00: Zenedélelőtt 12.33: Nemzetiségeink zenéjéből 12.55: Téli üdülők 13-25: Látószög 13.30: Muzsikáló természet 1 13.35: Versek — muzsikában 14.00: Színe-java. Válogatás az elmúlt három évtized mű­soraiból 16.00: Mindenki iskolája 14.35: Idősebbek hullámhosszán (ism.) 17.30: Népi muzsika 18.33: Zenemalom * 20.06: Házas diákok 20.33: Népzenekedvelőknek (ism.) 4 NÓGRÁD — 1982. január 3., vasárnap 21.08: A Rádiószínház bemutató­ja. Az utolsó forduló 21.39: Szimfonikus könnyűzene. 22.08: A tegnap slágereiből 23*15: Részletek Bernstein zenés játékaiból MISKOLCI STÜDIÖ: 17.00: Hírek, idő járás jelentés, tar­talomismertetés. — 17.10: *Az utol­só lakodalom. A »stúdió dokumen- tum-riportműsorának megismétlé­se. Riporter: Dobog Béla és Tol­nai Attila. Szerkesztő: PauiÓVits Ágoston. — 17.40: Magyar nóták, verbunkosok. — 18.00: Észak-ma­gyarországi krónika. (Mit várnak az új évtől az LKM-ben? — Mit adtak az ünnepek alatt a borso­di szénbányák?) — 18.25—18.30: Lap- és műsor-összefoglaló. TELEVÍZIÓ: 9.00: Tévétorna. 9.05: Szünidei matiné. 1. Jan és Tini a tűzoltóknál. 9.35: 2. Egy kis nevetés. 9.40: 3. Az ezeregyéjszaka meséi. 10.05: A gőgös hercegnő. Magyarul beszélő csehszlovák mesefilm. 15.25: Iskolatévé. Nyelvtanárok figyelem! 16.05: Hírek. 16.10: Nemzetközi síugróverseny. Közvetítés Innsbruckból, felvételről. 17.20: Beszélgetés a néptáncról. 17.4ftj. Reklám. 17.50: Múltba nyíló ablakok. Riportfilm. 18.55: A Közönségszolgálat tájékoztatója. 19.00: Reklám. , 19.10: Tévétorna. 19.15: Eesti mese. 19.40: Tv-híradó. 20.00: Magyar népmesék. 20.10: Csodálatos vagy Júlia. Magyarul beszélő osztrák- francia film. 21.45: Fiatalok órája. 22.45: Tv-híradó. 3. *. MŰSOR: 18.25: Iskolatévé. Angol nyelv. 18.40: Oroszul beszélünk. 19.00: Kémia. (Alt. isk. 7. oszt.) 19.30: Tv-híradó. 20.00: Kisfilmek a nagyvilágból. 20.50: Konstrukció és montázs. Jugoszláv rövidfilm. 21.20: Tv-híradó, 2. 21.40: Szemle. BESZTERCEBÁNYA: 20.10: A parancsnok. Tv-filmso- rozat 1. rész 21*25: Sporthíradó 21.40: Kultúra 1981. Visszapillan­tás a legjelentősebb hazai kulturális eseményekre 22.20: Az ostravai rádió zeneka­rának hangversenye 23.00: Hírek ~* MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Fél 4-től VÜK. Színes magyar rajz­film. Háromnegyed 6 és 8-tól: Jöjjön el egy kávéra hozzánk! (16). Színes olasz filmvígjáték. — Kohász: Szabadlábon Velencé­ben (14). Színes szinkronizált fran­cia—olasz bűnügyi • film vígjáték. — József Attila: Harmadik típu" 1 találkozások I—II. (14). Színes USA fantasztikus film. — Balassagyar­mati Madách: Fél négytől: A sze- leburdi család. Színes magyar if­júsági film. Háromnegyed 6 és 8-tól A kék laguna (14). Színes amerikai film. — Nagybátonyi Pe­tőfi: Emberek és farkasok (18). Színes olasz film. Nagybátonyi Bányász: Csatár a pácban. Színes szinkronizált francia bűnügyi film­vígjáték. — Pásztói Mátra: Moszk­va nem hisz a könnyeknek I—II. (14). Színes, szinkronizált szovjet, film. — Szécsényi Rákóczi: ....És megint dühbe jövünk. Színes olasz filmvígjáték. — Rétság: Benzin­kutasok az aranypatkónál. Színes, szinkronizált csehszlovák film. — Kisterenyei Petőfi: Jesse James balladája (14). Színes USA wes­tern. — Karancslapujtő: Ä köl­csönkért gyufa. Színes, szikroni- zált szovjet—finn filmvígjáték. — Érsekvadkert: Tobi. Színes, szink­ronizált spanyol filmszatíra. — N.igylóc: Solo Sunny (16). Szí­nes. zenés, szinkronizált NDK film. — Jobbágyi: A hét szeplő. S7>nqs, szinkronizált NDK ifjúsá­gi film.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom