Nógrád. 1982. január (38. évfolyam. 1-26. szám)

1982-01-28 / 23. szám

Csomago'ó ép Nógródszakátból Gyakorlatilag készen áll, hamarosan szállith atják a két CH—4 L tipusú zsugorfólia-cso- magoló gépet az Ipolyvölgye Termelőszövetkezet társulásos nógrádszakáli kisüzeméből. A Chinoinnal közös vállalkozás terméke egységrakományok csomagolását tudja megolda­ni. A darabonként egymilliós értékű berendezés beszerelését is az itt dolgozó'szakmun­kások végzik el a szállítás után a vevőnél. ALIS FÖLÖTTE! Forintban aligha számítható Szigetek közt hajózván „... az anyagbeszerzők — latok kialakításénak számta- töttem ki a főraktárosnál, olvasható a Valósága című fo- lan módja létezik. Először ő is csóválta a fejét, lyóirat egy korábbi számában — Én a Hirsch gyárban Aztán egyszer csak fölpat- — a viharos tengerből sziget- nőttem fel — mondja Skuta tant, kiment. „A fene egye ként kiemelkedő vállalatok Károly. — Környékbeli és tá- meg. itthagyott” — mondom, között, mint reneszánsz kori volabbi vállalatoknál renge- De két perc múlva visszajött, marcona kalózok hajóznak, s teg gyerekkori barát van va- „Kendben van! Adok ezeröt- ahol csak lehet, rajtaütnek a lamilyen vezető beosztásban, száz könyököt. De van ne- létfontosságú zsákmányon, az- A kohászoknál meg futballoz- künk maguknál egy rendele­tén iparkodnak haza, s ott- tam, onnan is maradt sok sünk ezer darab ilyen meg hon, mint a győztes Drake ad- cimborám. Aztán se szeri, se ilyen tűzhelyre. Azt gyártsák mirálist vagy, mint a vesztes száma a tanfolyamoknak, ami- le ekkorira meg' ekkorra.” Mit sir Walter Raleight, zászló- ken különböző rangú gazdasá- csinálhattam ilyen helyzetben? erdő és lovagi cím, vagy a To- gi Vezetőkkel ismerkedtem Nekem semmi közöm a ter- wer és a vérpad várja őket.” meg. meléshez. Rugalmasan meg­Skuta Károly, a Salgótarjá- Seregnyi, adomává kerekít- ígértem. Ügy alakuJt, hogy egy m Vasöntöde és Tűzhelygyár hető élménye gyűlt össze a hét múlva én ültem be egy csoportvezetője 33 éve foglal- három évtized alatt arról, mi- vezetői tanácskozásra, ahol a kozik anyagbeszerzéssel, így ként sikerült kihúzni üzemét gyártási sorrendről döntöttek, alaposan kitapasztalta, hogy a a kátyúból ismeretségi köré- Közbeszóltam. Elfogadták a „szigetek közti hajózásiban” nek segítségével. javaslatot. Azóta bármiért bár­milyen leleményességre, talá- — Egyszer a vízüveggel voi- mikor mehetünk ahhoz a pes- lékomyságra van szükség. tunk megszorulva. Az akkori ti vállalathoz. csoportvezetőm kért, hogy va- CSAK ONNAN! lahonnan kerítsek, de az S. CSAK AZT! meg az A. gyárat mér hagy­jam békén, mert ő már ott — Rátermettség kell ehhez érdeklődött Majd én! — mond- ki az a pontos összeg, amit a munkához — így a csoport- tam, és felhívtam az A. gyá- egy gyárnak egy-egy anyag- vezető. — Nehéz az adminiszt- rat. „Szerbusz, Karcsi bácsi” beszerző kapcsolatköre meg- rációt, .meg az anyag után va- — köszöntem az azóta nyug- ér. Alkalmanként azonban lé járkálást összehangolná. He- díjas illetékesnek, akiről tud- akkurátusán kimutatható mit ti három-négy napot bumldz- tam, hogy kedvel. „Szerbusz, jelent, hogy egy-egy csavar, ni, utána adminisztrálni, a kö- druszám — mondja —, mi ké- fogantyú, lemez két hónappal vetkező pillanatban meg me- ne?” „Vízüveg. Van-e?” — előbb, vagy később érkezik az gint szaladni kell. kérdezem tőle. „Megnézzük.” üzembe. Megfizetik-e a be­A hét gyári anyagibeszerző Megnézte. Volt négy hordó- szerzők sajátos képességeit? az alapanyagok egy részével val. Ideadta... Erre a csoport- — Nekem két évem van a és az „egyéb” néven nevezett vezetőm megsértődött. Mond» nyugdíjig — közli a csoport-, holmikkal foglalkozik, össze- tam neki, hogy ne sértődjél vezető —, de a bérem alig van sen mintegy. 25 ezer „tétel” meg, mert van olyan hely bő- az előírt minimum fölött, kell az SVT-ben zajló terme- ven, ahol neked adnak szíve- Nem is olyan régen még 2600 léshez. Ebből az „egyéb” több sen és előttem tagadják le,. forint volt egy beosztott kol- mint 20 ezer „tételt” jelent, mijük van. léga fizetése. Ugyanakkor egy hozzávetőleg' 250 millió forint íratlan törvény, hogy a se- meósé 3400. Ez is hozzájárul, értékben. gítség a viszonzás reményé- hogy a beszerzői állományban — Nehezíti a dolgunkat — ben adatik meg. Huzamosabb' elég nagy a mozgás, ráncolja homlokát a tapasz- kapcsolatokban „megelőlege- talt szakember —, hogy a zik” a szívességet az esetleges gyártóvállalatok egyedüliek, viszontszolgáltatásig. Alkal- ni.pcs konkurrencia. El kell mi üzletben azonnal benyújt- fogadmunk, amit diktálnak. Vá- ják a számlát, lasztanunk nem lehet. Csak — Egyszer könyökcső kel- onnan és csak azt! Tartanunk lett nagyobb mennyiségben, kell magunkat az általuk sza- de országosan hiányzott. Fel- bott határidőkhöz: ha egy na- mentem egy pesti vállalathoz, pót késünk a rendeléssel, az Ott ide-oda küldözgettek, vé- fél évet is jelenthet a szállá- gül egy odúnyi irodában kő­tárban. Ha azonnali dolog kell, akkor jönnek előtérbe a személyes ismeretségek. VAN-E? MEGNÉZZÜK! A gyáf számára sokszor fel­becsülhetetlen értékű kapcso­— Ha ön nyugdíjba megy, megérzi a gyár? — Nem. A fiatalabb kollé­gákat is mindenütt bemutat­tuk, és ők maguk is kiterjesz­tették a kapcsolataikat, úgy­hogy zökkenő nélkül megy to­vább minden. Nem kell őket félteni! Molnár Pál Megdolgozunk a kórért? magánbeszélgetéseink agyon­nUtCSull koptatott közhelye: „áki Á(r)-t mond, mondjon B(ér)-t is!” Az efféle jópo- fáskodásra jó ideje már csak legyinteni szo­kás, legfeljebb csak egy jelentőségteljes só­hajtással jelezzük: „ugyan, kérem! hol va­gyunk mi már az árak és a bérek kívána­tos összhangjától!” Ez az ár-bér párhuzam persze, kiegészít­hető (s ily módon esetleg közéleti magánbe­szélgetéseink is élénkíthetők), például a bér- és teljesítménypárhuzammal. Sőt: az egész összefüggésrendszer kiterjeszthető az árak­ra is, hiszen összességében mégiscsak a mun­kateljesítmények határozzák meg a külön­böző árakat. Ennek taglalására azonban magántársaságokban ritkábban vállalkoz­nak. Vagy épéen sohasem. Talán azért, mert kinek-kinek inkább vannak információi az árakról és a bérekről, s mert mindenki -azt hiszi magáról, hogy a lehető legtöbb és leg­nagyobb teljesítményt nyújtja a munkahe­lyén. A kommentátor ezt nem is kétli, ám azért hadd adjon némi ténybeli adalékot ki­zárólag a bérek és teljesítmények összefüg­géseinek értékeléséhez. Statisztikai közhely, hogy tavaly a lakosság jövedelme a tervezettnél nagyobb volt. A bérnövekedés évi átlaga meghaladta a ter­vezett négy százalékot, jóllehet a gazdaság növekedési üteme a számítottnál is mérsé­keltebb volt. Válasszunk ki egyetlen időszakott az esz­tendőből, mondjuk a munkateljesítmények szempontjából legkedvezőtlenebbnek tűnő első negyedévet, amikor még lényegében csak lendületbe hoztuk magunkat. Nos, a sta­tisztikai adatok szerint 1979 első három hó­napjában 35, 1980 azonos időszakában 35,9, tavaly pedig január és április között 37,5 milliárd forintot fizettek ki bruttó munka­bérként a vállalatok és a szövetkezetek. A tavalyi első negyedévre jellemző bérnöveke­dési ütem nemcsak az egy évvel korábbi 2,3 Százaléknál, de az egész 1981-es esztendőre tervezett 4 százaléknál is gyorsabb volt. Mindez persze nem volna különösebb baj, ám hadd idézzem újra az iménti félmonda­tot: „a gazdasági növekedés üteme a számí­tottnál is mérsékeltebb volt”. Azonnal adó­dik a kérdés, hogy miből, és hogyan fedez­ték a vállalatok a tervezettnél nagyobb ará­nyú bérnövekményt? Miből és hogyan fedez­ték, amikor bizonyítható, hogy az átlagbérek és az egy foglalkoztatottra jutó termelés nö­vekedése közötti arány — az első negyedév­ben különösen — kedvezőtlenül alakult? Az átlagbér 1981. első negyedében, az előző év azonos időszakának százalékában 106,4 szá­zalék; az egy foglalkoztatottra jutó bruttó termelési érték pedig — ugyanilyen viszo­nyításban — 104,2 százalék volt. Továbbá: bizonyítható az is, hogy a mun­kabérek és a munkateljesítmények közötti kapcsolat változatlanul laza. A népgazdasági terv az elmúlt évben a szocialista ipar egé­szére majdnem azonos ütemű (3—4 száza­lék körüli) bérnövekményt, illetve teljesít­ménynövekményt vett számításba. A bérek növekedése, már az első negyedévben is 2,3 százalékkal volt magasabb, mint a termelés növekedése. Szakemberek esetleg vitatják az ilyesfajta összehasonlításokat, mondván, hogy például a termelés növekedése, mint mennyiségi mu­tató, nem hasonlítható össze a bérek növe­kedési ütemével. Való igaz: a kevesebb ter­melés is lehet nyereségesebb termelés, kö­vetkezésképpen magasabb béreket indokoló termelés. De. mert a minőségi munka egye­lőre nem általánosítható jellemzője a hazai vállalatoknak, fogadjuk el, hogy a termelési érték mégis csak kifejezője a munkatelje­sítmények alakulásának. De kanyarodjunk vissza az eredeti kérdés­hez: honnan van az iménti számokkal jel­zett bérnövekmény? Egyszerű a válasz: a bértartalékokból. E tartalékok többnyire — 3 milliárd 745 millió forint értékben — a bértömeg-gazdálkodás szabályai szerint gaz­dálkodó vállalatoknál képződtek. Nem any- nyira a megfontolt és racionális létszámgaz­dálkodás, még kevésbé a bérkeret-spórolga- tás révén, hanem inkább az 1980. évi terme­lői árváltozások, s az ezekhez kapcsolódó bérfejlesztési mutatómódosítások, nem pe­dig a növekvő munkateljesítmények által meghatározott nagyobb gazdálkodási ered­mények hatására. A tartalékokat gyorsan és ötletszerűén használták fel a gazdálkodó egységek? Gyor­san és , ötletszerűen. Amíg 1979-ben inkább csak az év második felében szánták el ma­gukat a bérfejlesztésekre —, amikor nagyjá­ból sejthették az év végi eredményeket —, tavaly már az első három hónapban gyor­san kifizettek minden kifizethető pénzt. Ezek a tények. Es semmi értelme vitába bonyolódni e tények által jelzett vállalati magatartás —, vagyis a teljesit- ményfedezet nélküli bérfejlesztés — megítél léséről. A bérszabályozás olyan, amilyen. S a kínálkozó lehetőségeket miért ne használ­nák ki a vállalatok? Különösen akkor, ami­kor a legmagasabb átlagbér — a szállításnál és a hírközlésben — 4181 forint, s a legala­csonyabb — a belkereskedelemben — 3408 forint. De azért ne feledjük: az árak és a bérek egybevetése mellett időnként nem ártana a bér- és munkateljesítmény-növekedést is összevetni. Vértes Csaba Á lakosság jobb ellátásáért 9 Brigádmozgalom a szécsényi ÁFÉSZ-nél Nógrád egyik legnagyobb szövetkezete a szécsényi ÁFÉSZ: húsz falu több mint 28 ezer lakójának ellátásá­ról gondoskodik. Mégpedig az esetek zömében kizáróla­gos felelősséggel, hiszen az élelmiszer-kiskereskedelmi vállalat csak Ságújfalun és Karancsságon tart fenn üz­letet. A szécsényi szövetkezet éves forgalma meghaladja az 550 millió forintot. A to­vábbi fejlődés megkívánja a belső tartalékok feltárását, hasznosítását. Ezért állította a figyelem fókuszába a na­pokban a szocialista mun­kaverseny kínálta erőket a szövetkezet megújult vezető­sége. Vizsgálódásuk eredmé­Űl fardulatszámmerö Űj típusú, benzin- és dízel­motorral működő, személy- és tehergépkocsira egyaránt fel­szerelhető elektronikus for­dulatszámláló műszert gyárta­lak sorozatban a zalaegerszegi Egyesült Zalavölgye Termelő- szövetkezet műszerészműhe­lyében. Az integrált áramkörű, számkijelzéses műszer segíti a gépjármű vezetőjét abban, hogy gazdaságos fordulatszám- mai üzemeljen a motor és ne legven túlfogyasztás. Ezenkí­vül az új műszer folyamatosan jelzi a megszakító állapotát is. A Zalaton nevű műszer már kapható a Műszaki Anyag- és Gépkereskedelmi Vállalat, az AUTÖKER-szaküzletekben és az Eezrmester-boltokban. Gyorsabb tempóban Termelésnövelés — Jelentős tőkésexporft Üj elemként szerepel az ges fizikai létszámot 10 fővel idei elképzelések között a tő- növelik. Az új munkaerőt a késexport jelentős növelése, felszabaduló szakmunkástanu- Ez az árbevétel 7,8 százalékát lókból biztosítják. jelenti. Egyúttal ez az idei . . .. .... , . ., . A nagy korultekmtest, ala­posságot követelő évi terv megvalósitása érdekében bő- _ ____ ___ ____ vítik a gyártmányskálájukat, d ik fél évben termelni kezd az ez évi elképzelés, ami 347 fz ősszerűség, hatékonyság és termelekenyseg követelménye­inek megfelelően az új terme­lőegységbe irányítják • át a ezer forint dolgozók részét­A gyors ütemű termelés nö­veléséhez a jelenleginél na­' A Balassagyarmati Fémipa­ri Vállalat idei tervében 15 százalékos termelésnövekedés szerepel. Ennek kialakításá­nál figyelembe vették, hogy ez év harmadik negyedévétől munka legkritikusabb terüle- kezdve folyamatosan leépítik te. Amennyiben nem sikerül a az acélkábeldob-gyártást. Szú- merész elképzelést megvalósí moltak azzal is, hogy a máso- tani, akkor zátonyra fut az új radiátorgyártó üzem, ahon- millió 600 ezer forint terme- nan a programnak megfelelő lési értéket, 352 millió árbe- mennyiségű termék kerül ki. vételt jelent a belőle szárma- A tempó gyorsítását szolgálja zó 16 millió 700 az új eloxszálóüzern terme- nyereséggel, lésbe állítása, amelynek segít- A feladatot el kell végezni ségével csökkentik a kooperá- mert az szükséges a 3,9 szá- gyobb készlet szükséges, ezért ciót, ugyanakkor lehetővé vá- zalékos bértömeg növeléséhez, e területen készletnövekedés­ük, hogy az általuk gyártott százalékos bérszinvo- sei számolnak Ebbe az irány­.... . , , nal-fejlesztest tesz lehetove. ba szorítja okét a tokesex­radiatorokat komplexen ke- Azért csak ennyit, mert a port arányának jelentős növe- szítsék el. termelés növeléséhez szüksé- lése-is.­nyét a KPVDSZ megyei bi­zottsága is napirendjére tűzte legutóbbi ülésén, s hasznos útravalóval látta el a szécsényieket. Mint a testületi tanácsko­záson is megállapították, a munkaverseny szervezéséhez több támogatást várnak a szakszervezeti bizalmiaktól. Közülük is kivált a vidéki kis boltokban dolgozóktól, hiszen az egy-két személyes üzletekben van a legtöbb lehetőség a versenyben résztvevők körének bővíté­sére. Az elmúlt évben egyébként nem is elsősor­ban a versengésben levők száma okozta a gondot a szövetkezetnek, mint inkább az, hogy nehézkesen műkö­dik a brigádok patronálási rendszere. Az okok után ku­tatva arra a meggyőződésre jutottak, hogy a hibák nem kimondottan a támogatók képességeire, ügyességére ve­zethetők vissza, inkább ar­ra, hogy maguk a brigádok nem tartanak eléggé igényt patronálójuk tanácsaira. A szövetkezeti versenybi­zottság felelősséggel végzi munkáját, ez azonban nem terjed: túl a teljesítések ér­tékelésén és a címek oda­ítélésének javaslásán. Ke­véssé figyel oda a brigádok­tól érkezett vállalások bírá­latára, a szükségesnek látszó módosításokra, kiegészíté­sekre. Ami egyértelműen elma­rasztalható a szécsényi ÁFÉSZ brigádmozgalmában, az az újításban tapasztalha­tó elmúlt évi visszaesés. Nem sikerült megszervezni az újítási hónapot és elma­radt az ötletnap. Az újító­mozgalmat nem tekintik a munkaverseny szerves ré-i szének, a brigádok csak el­vétve vállalkoznak újítással 4 összefüggő feladatokra. Mi sem igazolja ezt jobban a tavaly érkezett mindössze négy ésszerűsítési javaslat­nál, melyből egyébként egyet el sem fogadtak. Jó úton haladnak viszont a szövetkezet szocialista brigádjai a vállalások sze­mélyre szóló lebontásában. Ebben is élenjáró a számvi­teli -Martos Flóra brigád, nyomában a bútorbolti és az áruház élelmiszerosztályán dolgozó csapattal. Az áruellátás javításáért és a hatékonyabb gazdálko­dásért sokat tett az elmúlt évben a Rákóczi étterem két szocialista brigádja. Serkentették saját készítésű ételeik forgalmát, közvetlen beszerzéssel bővítették a hal és a belsőségek eladását. Nagyobb figyelemmel, gon­dossággal több mint kétezer köbméter vizet takarítottak meg. A bútorbolti kollektíva két gyárral is közvetlen kap­csolatot épített ki a válasz­ték javítására. A sérült bú­torok társadalmi munkában való megjavításával és a szállítás jobb megszervezé­sével takarékoskodtak. A közvetlen árubeszerzés fokozása jellemző a Palóc Áruház hét szocialista bri­gádjára is, minek következ­tében a szécsényi áruház ma már a megye legjobbjai kö­zött szerepel. A legjobbak példája is azt igazolja, hogy az egymással . vetélkedésben levők közti versenyszellem végül is a la­kosság színvonalasabb áru­ellátásában gyümölcsözik. NÓGRÁD — 1982. icuu»Ar lí

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom