Nógrád. 1982. január (38. évfolyam. 1-26. szám)

1982-01-27 / 22. szám

Gromiko és Haig genfi falálkozóia Pirityi Sándor, az MTI ki­küldött tudósítója jelenti: Andrej Gromiko kedd dél­előtti találkozója Alexander Haiggel részben négyszemközt zajlott le. A két és háromne­gyed órás találkozóról semmi­lyen részletet nem közöltek. A két külügyminiszter délután bét órakör a genfi szovjet dip­lomáciai képviseletben foly­tatta a megbeszéléseket, ame­lyekre a jelek szerint rányom­ta bélyegét Hadg egyoldalú és konfrontativ témaválasztása és az arra adott határozott szovjet válasz. Megfigyelők a négyszemköz­ti megbeszéléseket alkalmas­nak tartják arra, hogy Haig külügyminiszter „rugalmasan elszakadjon” saját korábbi propagandisztikus nyilatko­zataitól és a megbeszélések közérdekű nemzetközi kérdé­sekre és a szovjet—amerikai viszony reális értékelésére, tehát ne csak az érdekellenté­tekre, hanem az érdekközösség egyes mozzanataira is kiter­jedjenek. Az MNB sajtótájékoztatója ' (Folytatás az 1. oldalról) létesült beruházások átadása után a vállalatok és szövetke­zetek egy része a termelés na­gyobb hányadát — az import csökkentését, az energiafel­használás mérséklését, a ter­melés hátterének biztosítását ígérve — belföldön értékesíti. Az 1981-ben engedélyezett hi­teleknek csak kisebb része fe­lel meg az eredeti célnak, az exportkapacitások közvetlen bővítésének. Az MNB elnöke elmondta, hogy az exportbővítő beruhá­zásokra a hatodik ötéves terv éveire előirányzott 65 milliárd forintos hitelkeretből 1981. végéig 27,5 milliárdot kötöt­tek le a vállalatok, az idei le­hetőségek szűkösek, hitelt a korábbinál magasabb köve­telmények teljesítése esetén folyósítanak. Elsősorban olyan fejlesztéseket támogatnak, amelyek még ebben a tervidő­szakban tiszta devizabevételt hoznak. A hitelből létrehozott beruházás kivitelezésének és megtérülésének együttes ideje a korábbi hat év helyett leg­feljebb négy esztendő lehet, ami érvényes az importoótló beruházásokhoz nyújtott hite­lekre is. Egyébként az exportbő­vítő beruházásokhoz a Magyar Nemzeti Bankon kiviil a Ma­gyar Külkereskedelmi Bank és a Közép-európai Nemzet­közi Bank (CID) is nyújt hi­telt, lényegében az MNB-vei azonos elvek alapján. Hitelek­kel segíti a nemzeti bank az energiagazdálkodás racionali­zálását, a háttéripar fejleszté­sét, valamint a hulladékok és másodlagos nyersanyagok hasznosításának korszerűsí­tését is. Energiaracionalizálásra ta­valy az iparban és az élelmi­szergazdaságban 68 esetben összesein majdnem 2,8 milli­árd forint hitelt adtak. Az ész­szer űsítések és korszerűsíté­sek eredményeként évente mintegy 90 000 tonna olajnak megfelelő energiamegtakarí­tás várható. A háttéripar fej­lesztéséhez eddig négy na­gyobb beruházást egészítet­tek ki 887 millió forint hitel­lel. A hulladékok és másodla­gos nyersanyagok hasznosí­tására a hatodik ötéves terv­időszakban 10,2 milliárd fo­rint értékű beruházást irá­nyoztak elő, ezt 5,9 milliárd forint beruházási bankhitellel és egymililiárd forint állami kölcsömnei támogatják. Ehhez a bank eddig kereken két­milliárd forint hitelt engedé­lyezett. A bank a rövidiejáratú for­góeszköz-hitelezést is az egyen­súly javításának szolgálatá­ban használja fel, támogatva a gazdaságos vállalti akció­kat. Ugyanakkor kizárja a hi­telezésből a piac hiányában tartósan raktárra termelő, vagy az indokoltnál nagyobb készleteket felhalmozó válla­latokat Az MNB elnöke elmondta, hogy a hitelképes kisvállala­tok és kisszövetkezetek egy­szerűsített eljárással juthat­nak bankhitelhez. Továbbra is érvényes az a szabály, hogy újonnan alakuló vállalkozá­sok esetén az alapítóknak kell biztosítaniuk az induló va­gyont, vagyis az állóeszközö­ket és egyévi forgóeszköz­szükségletet. Ha meglevő vál­lalatok hoznak létre leányvál­lalatot kisvállalatot, ők adják a szükséges alapító tőkét, s ehhez hitelt is az alapítók kérhetnek. A vállalatokon be­lül alakuló szakcsoportok szá­mára is az anyavállalat kérhet hitelt A magánvállalkozók köicsönügyeit az OTP intézi. A lengyel parlament határozata a társadalompolitikai feladatokról Hétfőn a szejm parlamenti vitájában Wojciech Jar-zelski hadseregtábornok, a zeti megmentés katonai tanácsá­nak elnöke után az egyes pár­tok parlamenti klubjai és cso­portjainak képviselői szólaltak feL Kifejtette véleményét a LEMP, az Egyesült Paraszt­párt, a Demokrata Párt a Pax Egyesület, a Katolikus Társa­dalmi Szövetség és a Keresz­tény Társadalmi Szövetség képviselője. A LEMP képviselőcsoport­jának nevében felszólalt Ka- zimierz Barcikowski, képvi­selő, a LEMP KB titkára. A lengyel hadsereg nem azért lépett a politikai színtérre, hogy fékezze a reformok be­vezetését, hanem azért, hogy lehetőséget teremtsen azok megkezdésére, hogy elhárítsa a hazát fenyegető veszélyt és építő munkára ösztönözze az országot — hangoztatta. A közeli jövőben sor1 kerül a LEMP Központi Bizottságá­nak plénumára, amely meg­határozza a párt szerepét a szükségállapot körülményei között — mondotta a LEMP KB titkára. Ismét megvitat­ják majd a párt vezető; sze­repével kapcsolatos kérdése­ket. Ez a vezető szerep a többi párttal és társadalmi erővel való szövetségen ala­pul. A szükségállapot bevezetése elkerülhetetlen volt Lengyel- országban, mert a szocialista­ellenes anarchista, destruktív erők már a Lengyel Néoköz- társaság társadalmi rendjé­nek alapjait, szövetségesi kap­csolatait veszélyeztették, meg­bénították a népgazdaságot és a közéletet. Ezt hangsúlyozza a többi között a szejm hétfőn este elfogadott határozata. A határozat rámutat, hogy a tavaly decemberben kiala­kult helyzetben az államot csak rendkívüli eszközökkel lehetett megmenteni. Ugyan­akkor megállapítja, hogy az állampolgári szabadságjogo­kat korlátozó intézkedéseket fokozatosan enyhíteni kell, és folytatni kell a szocialista megújulást, mégpedig a nem­zeti egyetértés alapján. A szejm határozata aláhúz­ta az egyháznak a lengyel nép életében betöltött szere­pét, egyben annak a remény­nek ad hangot, hogy az egy­ház továbbra is a nemzeti egyetértés szellemében cse­lekszik. A nyugati országok egy ré­sze által Lengyelország ellen szervezett gazdasági bojkott­ra való tekintettel a szejm kö­telezi a kormányt, hogy dol­gozzon ki programot az or­szág fokozott önellátására, kü­lönösen az élelmiszerek vonat­kozásában. A határozat szerint szüksé­ges, hogy, amilyen gyorsan csak lehet, újítsák fel függet­len önigazgató tevékenységü­ket a szakszervezetek, de az 1980. évi társadalmi megálla­podások — az alkotmánynak megfelelő alapszabályok és programok alapján. A szak- szervezetek tevékenységének összhangban kell lennie a ki­dolgozás alatt álló szakszerve­zeti törvénnyel. A szejm közli, hogy meg­gyorsítják a tanácstörvénnyel, az új választási rendszerrel és más, az önkormányzat külön­féle formáival foglalkozó tör­vényalkotói munkákat.' A határozat külpolitikai ré­szében a szejm leszögezi, hogy a lengyel külpolitika alapja a Szovjetunióval és a Varsói Szerződés többi tagállamával való szövetség, barátság. Ez garantálja Lengyelország biz­tonságát, szuverenitását és függetlenségét. A határozat végezetül a len­gyel parlament mély aggodal­mát fejezi ki az amerikai kormány által tett legutóbbi lépések, a gazdasági korláto­zások, a politikai zsarolás és a lengyel belügyekbe való nyílt beavatkozásra irányuló kísérletek miatt. (MTI) Mind szovjet, mind japán részről nagyra értékelték a közelmúltban Moszkvában tartott, kétoldalú külügyi kon­zultációkat. És okkal, önma­gában már az a tény rendkí­vül jelentős, hogy a kelet— nyugati elhidegülés jelenlegi időszakában sor került a két ország közötti párbeszéd fel­újítására. Sőt, elvi megálla­podás jött létre arról, hogy a konzultációkat alkalmas idő­pontban folytatják, s nem ki­zárt, hogy folytatóidnak a ko­rábban rendszeres külügymi­niszteri találkozók is. KAPCSOLATTÖRTÉNET Dozier él? Hosszú hallgatás után 5. számú közleményükkel je­lentkeztek hétfőn este a Do­zier tábornokot fogságban tar­tó Vörös Brigádok. Az ötoldalas anyag aligha könnyíti meg a nyomozók dol­gát, ugyanis eltér a terroris­ták korábbi szokásától: sem­miféle követelést és kihallga­tási jegyzőkönyvet nem tar­talmaz. Hétfő esti vélemények sze­rint a közlemény két dolgot cáfol: azt, hogy Doziert már kivégezték volna, amire több, félrevezető telefonüzenet utalt. Másodszor, nem valószínű az a feltételezés, hogy a terroris­ták két szárnya közötti sza­kadás segítené a nyomozók munkáját. A Vörös Brigádok újabb közleménye feltehetőleg kizár­ja a hatóságok és a terroris­ták közvetlen tárgyalásának lehetőségét. Jól értesült források szerint a tárgyalások közvetett eluta­sítására a közlemény kö­vetkező mondata utal: „Tár­gyalni ? A proletariátusnak semmi tárgyalnivalója a bur­zsoáziával1 egyetlen feladata, hogy megszabaduljon tőle”. Az olasz és az amerikai kor­mány már korábban közölte: nem hajlandó tárgyalj a terroristákkal. (MTI) A diplomáciai viszony 1956 októberében történt felújítását követően a szovjet—japán kap­csolatok politikai és gazdasá­gi téren egyaránt sikeres fej­lődésnek indultak. A hetvenes évek közepén azonban meg­kezdődött a hanyatlás, a nyolc­vanas évek elejére pedig a viszony befagyasztása a hiva­talos kormánypolitika rangjá­ra emelkedett Tokióban. A ja­pán vezetők ismét felmelegí­tették területi követeléseiket arra a négy kis északi sziget­re, amelyek a második világ­háború utáni rendezés kere­tében a nyugati hatalmak egyetértésével, jogerős nem­zetközi döntéssel kerültek szovjet fennhatóság alá. E megalapozatlan követelések teljesítéséhez kötötte Tokió a két ország közötti békeszerző­dés aláírását, s elutasította Koivisto a finn elnök Szántó András, az MTI ki­küldött tudósítója jelenti: Mauno Koivisto lesz a kö­vetkező hat évben a Finn Köz­társaság elnöke. A múlt héten megválasztott elektorok a sza­vazás első fordulójában Koi- vistóra 167 szavazatot adtak le, s ezzel a Finn Szociáldemok­rata Párt elnökjelöitje meg­szerezte az elnökké váláshoz szükséges abszolút többségeit. A finn parlament épületé­ben kedden délután pontosan három órakor kezdődött meg az elnökválasztás. A három- százegy elektor egyenként töl­tötte ki a nyolc jelölt nevét tartalmazó szavazócédulát a parlamenti tanácskozóterem közepén felállított szavazóhe- lyiségiben. Az induló nyolc jelölt közül hatan osztoztak az elektorok szavazatain. 1. Mauno Koivisto (Finn Szociáldemokrata Páirt) 167, 2. Harri Holkeri (Nemzeti Koa­líciós Párt) 58, 3. Johannes Viroiaánén (Centrum Párt) 53, 4. KaJevi Kivistö (Finn Népi Demokratikus Szövetség) 11, 5. Jan Magnus Jansson (Svéd Néppárt) 11, 6. Helvi Sipila (Liberális Néppárt) 1. A Finn Köztársaság kilen­cedik elnöke Mauno Koivisto 1923. november 25-én szüle­tett Turkuban. Asztaloscsa- lád gyermekeként nőtt fel. Ki­kötői munkásként, majd ács­ként dolgozott, s a munka mel­lett tanult. 1953-ban a tuirkui egyetem szociológiai szakán végzett, s 1956-ban doktorált. 1947 óta tagja a Finn Szociál­demokrata Pártnak. 1959—67. között a baloldali munkás takarékpénztár igaz­gatója volt. 1968-tól a finn bank kormányzójaként több nemzetközi pénzügyi szerve­zetben képviselte hazáját. Először 1966—67-ben pénzügy­miniszterként lett tagja a kor­mánynak. 1968. márciusa és 1970 má­jusa között volt először mi­niszterelnök. 1979 májusa óta állt másodszor a kormány élén, s Kekkonen megbetege­dése, 1981 szeptembere óta ő Finnország ügyvezető elnöke. Mauno Koivistót szerdán a parlament épületében iktat­ják be hivatalosan. Ezután kezdődnek meg a pártközi tárgyalások az új kormány megalakításáról Ezek ered­ményeit a jövő hétre várják. Meghalt Mihail Szuszlov Hétfőn életének nyolcvanadik évében rövid, súlyos beteg­ség után elhunyt Mihail Szuszlov, áz SZKP és a szov­jet állam, a nemzetközi kommunista mozgalom kiemel­kedő személyisége, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. ☆ A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága és a Szovjetunió Miniszterta­nácsa határozatot hozott ar­ról, hogy Mihail Szuszlov, az SZKP KB Politikai Bizottságá­nak tagja, a KB titkára teme­tésének megszervezésére kor­mánybizottságot hoznak létre. Mihail Szuszlovot a Vörös tórer temetik el. Az elhunyt Mihail Szusz­lovnak, az SZKP KB PB tag­jának, a KB titkárának teme­tését szervező kormánybizott­ság közölte: az elhunyttól a szakszervezetek házának osz­lopcsarnokában január 28-án 10 órától 18 óráig, valamint január 29-én 9 órától 11 óráig lehet búcsút venni. (MTI) Szerényebb lehetőségek Salgótarján tévesztésére (Folytatás az l. oldalról) tözőkkel az iskoláskorúak szá­ma is növekszik, ezért 1982- ben egy öttantermes, FORFA szerkezetű általános iskola ki­vitelezése kezdődik. Ha min­den az elképzelések szerint alakul, szeptember elején már fogadhatja a tanulóikat. A ta­nács elvégezteti a városköz- ponti iskola korszerűségének telülvizsgálatát is. Folytatódik Nógrád megye székhelyén az elkészült laká­sok közműellátása és a nyu­gati városrész közműveinek kiépítése, valamint a családi házas övezetek Ivóvízzel való ellátása. Szerepelnek a fej­lesztési tervben a legszüksé­gesebb út- és járdaépítések, a Gorkij-lakótelepen pedig el­készül az új postahivatal. A kereskedelem és szolgáltatás fejlesztésére 21,5 millió fopint jut. Befejeződik a Mérleg úti beruházás III,, és folytatódik IV. ütemének építése. A besz- teree-'laikótelepi ABC és szol­gáltatóház kivitelezése az év második felében kezdődik. A tanács házhelyek és zárt ker­tek kialakítására másfél mil­lió forintot fordít. A Salgótarjáni városi Ta­nácsnak 1982-ben működési költségvetésében 317 millió forint szerepel. Ez 12,6 száza­lékkal haladja meg a koráb­ban tervezettet. Továbbra is kiemelt feladatként kezelik az egészségügyi alapellátást, az időskorúakról való gondos­kodást, az általános iskolai ok­tatás feltételeinek javítását, a lakosság kommunális ellá­tásának fejlesztését. Az utak, hidak felújítására, korszerű­sítésére, karbantartására 14 millió forint az előirányzat. Az egészségügyi és szociális ágazat 26.2 millió forinttal gazdálkodhat. Ebből egyebek között 40 egészségügyi intéz­mény fenntartási és üzemel­tetési itségeit kell biztosíta­ni. A fejlesztések között sze­repel az öregek napközi ott­honának férőhelybővítése. Le­hetőség adódik a középiskolás diákok étkeztetésének széle­sítésére is. Az állóeszközök felújítására több mint 7 mil­lió forintot irányzott elő a városi tanács, s megállapítot­ta, hogy az idei működési költ­ségvetés előreláthatólag biz­tosítja a legfontosabb társada­lompolitikai célkitűzéseit meg­valósítását, az intézmények zavartalan működését. A napirend fölötti vitában felszólalt Devcsics Miklós is. Bevezetőjében hangsúlyozta a tanács felelősségét a dön- tésibeft, majd a salgótarjáni fejlesztési tervvel és működé­si költségvetéssel kapcsola­tos néhány megyei összefüg­gésre hívta fel a figyelmet. Elismeréssel szóit a város ta­valyi fejlődéséről, s hangsú­lyozta, hogy a tervszerűség javítása továbbra is fontos tennivaló. Felhívta a figyel­met rá, hogy a népgazdaság ismert, nehéz helyzetéből fa­kadóan szerényebbek a fej­lesztési lehetőségek, ezéirt fon­tos a felhasználás során a dif­ferenciáltság és a rugalmas- _ság. Ismét tárgyalások Becsben Kedden megérkezett Bécs- be a szovjet küldöttség, amely a közép-európai had­erők és fegyverzet kölcsönös csökkentéséről folyó tárgya­lások csütörtökön kezdődő 26. fordulóján vesz részt. A delegációt Valerian Mi- hajlov nagykövet vezeti. (MTI) A városi tanács ezt követő­en elfogadta idei munkater­vét, a Salgótarjáni Járásbíró­ság tevékenységéről szóló tá­jékoztatót, és a város sport­jának fejlesztéséről hozott 36/ 1978. számú határozat végre­hajtásáról szóló jelentést. A tanács ezt követően egyéb ügyeket tárgyalt. Szovjet—japán viszony A kapcsolatok fontosabbak azt a szovjet indítványt is, hogy kössenek barátsági és együttműködési megállapo­dást. Ezzel egyidejűleg Japán szinte feltétel nélkül követni kezdte Washington politikai irányvonalát. Mivel az Egye­sült Államéit elfordult az eny­hüléstől, Tokió is megváltoz­tatta a Szovjetunióval kap­csolatos politikáját. Ez az irányzat azonban nem a Szovjetuniónak, hanem ma­gának Japánnak öltözött kárt. Az Afganisztán ürügyén foga­natosított amerikai szankci­ókhoz való csatlakozás miatt Tokió hatalmas üzletektől esett el, veszteségei dollármil- liárdokra rúgnak. GAZDASÁGI ÉRDEKELTSÉG A szovjet—japán viszony ápolásában nagymértékben érdekelt, befolyásos japán gazdasági körök nyomására azután az elmúlt év őszén a tokiói kabinet megváltoztat­ta magatartását a Szovjetunió irányában. Megkezdte a szov- ietellenes szankciók felszá­molását, engedélyezte többek között a szibériai földgázveze­ték építésében való japán köz­reműködést és hitelnyújtást. A következő számok jelzik, hogy mekkora üzletről is van szó: a nyugat-szibériai Jam­burg és Nyugat-Európa között lefektetendő földgázvezeték építéséhez a tokiói export­import bank 600 millió dol­láros kölcsönt nyújt a Szov­jetuniónak. A szigetország ko­rábban már 400 millió dollár értékben nagyméretű acél­csövek, valamint 200 millió dollár értékű csőfektető gé­pek szállítására kapott meg­rendelést a Szovjetuniótól, s a tervek szerint egyébként a japán hozzájárulás mintegy hárommilliárd dollár lesz. Rá­adásul Japán nyersanyagim- portjának egynegyedét a Szov­jetunióból fedezi, s aligha nél­külözheti a szibériai szén-, fa- és földgázszállításokat. Mindez magyarázza, hogy a mai japán politikában a rea­lista vonások kerekedtek felül, s Tokió mindenekelőtt nem­zeti érdekeinek érvényesíté­sére helyezi a hangsúlyt. Pe­dig a fő szövetséges, az Egye­sült Államok részéről ismét nagy nyomás nehezedik rá annak érdekében, hogy ezút­tal az úgynevezett lengyel kér­dés ürügyén, kövesse Washing­ton szovjetellenes szankcióit. Eddig azonban ellenállt, s nem ment tűi azon, hogy csu­pán „mérlegelje” további lé­péseit a Szovjetunióval szem­ben. Szuzuki Zenko kormány­fő mindezt a közelmúltban így fogalmazta meg: „a japán— szovjet kapcsolatok fonto­sabbak, mint a gazdasági szankciók”... HOSSZÜ TÁV O FOLYAMAT Tokióban tehát, a jelek sze­rint, határozottan érdekeltek abban, hogy a kelet—nyugati feszültség és a kétoldalú nézet- különbségek ellenére fejlesz- szék a kapcsolatokat Moszk­vával. Ami a Szovjetuniót il­leti, az elmúlt években szá­mos kezdeményezést tett a vi­szony javítására. Szovjet rész­ről kívánatosnak tartják a kétoldalú együttműködést, s hajlandók is biztosítani az eh­hez szükséges feltételeket Moszkvában mégsem táplál­nak különösebb illúziókat, tu­datában varrnak, hogy a szov­jet—japán közeledés hosszú távú folyamat. A valóban jószomszédi kap­csolatok kialakítása ugyanis nem egyirányú utca. S mivel a Szovjetunió ezzel kapcsola­tos álláspontja elvi és követ­kezetes, a tartósan jó viszony megteremtése Japántól függ. Elsősorban attól, milyen mér­tékben tudja megőrizi Tokió politikájának realista vonása­it, mennyire tudja kivonni magát a külső —, mindenek­előtt amerikai — befolyás ha­tása alól, amelynek célja, hogy Janánt a militarizálódás, m Szovjetunióval szembeni el­lenséges lépések veszélyes út­jára taszítsa. Pietsch Lajos

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom