Nógrád. 1982. január (38. évfolyam. 1-26. szám)
1982-01-27 / 22. szám
ÍRJAM if M A B 4É c ki m A Y A M V 9 jffftj fim A MOGftA» SALGÓTARJAMI MBUÉKL«* 1982. január 27. Hatvanadik születésnap S algótarjánnak sok jelzője volt. A.z első a „kenyeret- len”. Bányászok, kohászok, tűzhelygyáriak, üvegipari munkások családtagjaikkal húzódtak meg füstös falú kolóniák egészségtelen helyiségeiben, nyomor és nélkülözés kísétte a hétköznapokat. A munkabér a létminimumhoz sem volt elegendő, ha kenyér került az asztalra, ünnepnek számított'. Ilyen körülmények között nyilvánították Salgótarjánt 1922. január 27-én városnak. A régi fényképek megőrizték az egykori település, csak a nevében volt város arcát. Alacsony házak, keskeny és sáros utcák szürke képei ma már nosztalgiát ébresztenek azokban, akik még saját szemükkel is láthatták az egykori Salgótarjánt^ A helyszínek a ma itt élőknek nehezen azonosíthatók. tóért ezek felismerhetetlenül megváltoztak. A hatvanadik születésnapját ünneplő megyeszékhely városi rangra igazán az elmúlt két-három évtizedben emelkedett. A régiből lett az új, s nem véletlen, hogy Európa- szerte emlegették és emlegetik e város központjának rekonstrukcióját. Szervezési, építési példaként. Rövid idő alatt változtak meg a Salgótarjánban élők körülményei. Korszerű és kényelmes lakást emeltek az építők, iskolákat, óvodákat a legkisebbeknek, bevásárlóközpontokat a háziasszonyoknak, helyet teremtettek a művelődéshez, a szabad idő okos eltöltéséhez. Nógrád megye székhelye ma már valóban megyeszékhely. Közintézményeit nagyobb múlttal és nagyobb lélekszámmal rendelkező városok is megirigyelhetnék. Salgótarjánt gyakran emlegetik munkásvárosként. Iparában szintén jól megfér egymás mellett a régi és az új, a nagy múltú acélgyár, s az újonnan letelepült gyáregységek. Termékeik messze az ország határain túl is fémjelzik munkásaik felkészültségét, a korszerű technikát, amely a rekonstrukciók révén beköltözött jlz öreg falak közé is. A gyárak biztos megélhetést nyújtanak dolgozóiknak, milliókat áldoznak munkakörülményeik javításáért, pihenésükért, képzésükért, egészségük védelméért. Hat évtized mérlegét megvonni nem könnyű vállalkozás. A város a fehérterror leggyászosabb napjaiban született, amikor az igazságosabb társadalom után vágyók sorsa a börtönbüntetés, a rendőri üldözés volt. S mégis, hiába a sok nélkülözés, kegyetlenség, a munkásváros lakói egy emberként szorították acélkeménnyé öklüket, s állták a megpróbáltatásokat. Legjobbjai a kommunisták illegális pártjában életüket kockáztatva vállalták a harcot a jobb életért, egy új Salgótarjánért. A harcban mindig születnek hősök. Olyanok, akiket feljegyez az utókor, s olyanok, akik megmaradnak örök időkre a névtelenség homályában. _ Az évfordulón a város lakói tisztelettel emlékeznek a mártírelődökre, akiknek keze nyomót őrzi a jelen, s emlékeznek mindazokra, akik 1944 decemberében elhozták a felszabadulást, s mindazokra, akik ezért a városért tettek, alkotó polgárai voltak, de ma már nem gyönyörködhetnek az Arany János út hegynek kapaszkodó tömbjeiben, a nebulók viháncolásáíól hangos tanuszodában, a Kemerovo-lakóte- lep nyüzsgésében, a Tanácsköztársaság tér nyár délutáni színes forgatagában... A város öregszik, lakói megifjódnak. A munkásváros ma már a diákoké is, Salgótarján otthont adott a megye első felsőfokú oktatási intézményének a Számviteli és Pénzügyi főiskolának. Középiskoláiból, szakmunkásképző intézeteiből özönlenek a fiatal szakemberek. S otthonra talált ott a szocialista értelmiség is. ahol fél évszázaddal ezelőtt nagyítóval kellett keresni. Egy város állandóan változik, nem kivétel ez alól Salgótarján sem. Nagyszabású tervek állnak rendelkezésre a városközpont nyugati részének beépítésére, telkek a korszerű családi házaknak, az elképzelések között szerepel a gyermekintézmények további fejlesztése. A város életéért felelősek gondos előrelátása ez, hiszen az ellátás színvonalát jelzi, hogy a megyeszékhelyen minden jogos óvodai felvételi kérelmet ma is kielégítenek, hogy a demográfiai hullám hatására megnövekedett általános iskolai osztályokban nincs váltott műszakú tanítás. A holnap feladataira ma kell felkészülni . . . Az itt lakóknak nem volt könnyű várossá szerveződniük. Különösen az utóbbi két évtizedben, amikor Salgótarján rohamos fejlődésével szinte magába szippantotta a környező falvak fiataljait. Mert tetszett nekik, ami itt zajlott le, mert vonzóak a kulturáltabb körülmények, a munkahely közelsége, a városi életforma. Ez a folyamat lassulóban van. Viszont a városkörnyéki települések fejlesztését ezek után már a megyeszékhely célkitűzéseivel együtt kezelik, amiből minden bizonnyal a vonzáskörzetben élők is sokat nyernek. S algótarján történelmének lapjai gazdagok. És sűrű sorokban telnek ma is. Ügy, ahogy lakói írják. Soksok szeretettel, mert lépten-nyomon kiérezni, aki itt él, magáénak is érzi a várost. Telnek a lapok a becsületesen végzett munka által. Egymás mellett jól megfér lakatos és gyárigazgató, üzemi orvos és kereskedő. Mint egyetlen nagy család élünk együtt, a családra jellemző örömökkel és perlekedésekkel. A legnagyobb öröm a környezetünk, amelyet nap mint nap megcsodálhatunk, s erőt meríthetünk a látványból, az országépítés részeként, a szocialista városépítésből. Hat évtized Salgótarján történetében sem nagy idő. Az alkotás annál nagyobb. Társadalmi összefogás SafeétarjáÉan „Tiszta, kulturált környezetünkért" Nógrád megye székhelyén komoly hagyományai vannak a társadalmi munkának. Az utóboi évtizedben a városi tanács méltán számolhatott az üzemek, vállalatok, szövetkezetek, intézmények közreműködésével a városfejlesztés feladatainak megvalósításában, 5 a városban élők is számos alkalommal adták jelét önzetlenségüknek lakóhelyükön. A IV. ötéves tervben a „Húszezer mun- kananot Salgótarjánért” társadalmi munkaakció volt e területen a hagyományteremtő, amely az eltelt ötéves tervciklusban har- ' mincötezer munkanapra nőtte ki magát. A párt XII. kongresszusa és hazánk felszabadulásának 35. évfordulója tiszteletére kezdeményezett versenyben a salgótarjániak méltán érdemelték ki a Hazafias Népfront Országos Tanácsa által adományozott nemzeti zászlót. Ezek a sikerek minden bizonnyal a VI. ötéves terv esztendeiben is folytatódanak. Ötvenezres mozgalom A város fejlesztési tervében megfogalmazott célkitűzések megvalósításához a tanácsnak 1982-ben 245 millió forint áll rendelkezésre. Salgótarján fejlesztésének és fenntartási tervének anyagi forrásai a korábbi tervciklushoz képest szerényebbek. Pótolhatja ezt viszont a társadalmi összefogás, amely az „ötvenezer munkanapot Salgótarjánért” elnevezésű mozgalomban testesül meg. A törekvés, hogy a közhasznú munkák elsősorban a középtávú előirányzatok megvalósulásához járuljanak hozzá. A párt városi /égrehaj- tó bizottsága a közelmúltban elfogadott ajánlása szellemében a társadalmi erőforrásokat a fejlesztési alapok növelésére, a közösségi célra készülő létesítmények építésének költségei csökkentésére -indokolt mozgósítani. Melyek azok a területek, abol a salgótarjániak sokat tehetnek lakóhelyükért, környezetükért? A városi tanács ebben a tervidőszakban is megkülönböztetetten kezeli a lakásellátás javítását. A lakásépítéshez kapcsolódó, úgynevezett kiegészítő létesítmények parkok, játszóterek — létrehozására azonban kevesebb jut a közös pénztárcából. Az új lakótelepeken — Beszterce, Gorkij, Kemerovo — sokoldalú lehetőség kínálkozik a kulturált környzet kialakítására, a tereprendezésben, fásításban, játszóterek építésében való résztvételre. A Vöröskereszt kezdeményezésére született az elképzelés a megyeszékh elven öregek szociális otthonának létrehozására. Az időskorúakról való gondoskodás az egész társadalom ügye s ez nyilvánult meg az elmúlt esztendőben Nógrád megyében is. Hiszen a kommunista műszakok. ellenértékéből egyéni. befizetésekből 5,6 millió forint a hozzájárulás a leendő szociális otthonhoz. A salgótarjániak ebből 2,6 millió forintot fizettek be. Az elképzelés is kész: a megyei kórház F jelű épületét alakítják át hatvanszemélyes szociális otthonná. Megvalósulásához továbbra is szükség van az építőipari vállalatok szocialista brigádjainak munkájára, építőanyaggal való támogatásra, a pénzügyi alap bővítésére. Ówda, iskola, rportpálvák Salgótarjánban a társadalmi összefogás eddig is nélkülözhetetlen tényezője volt a gyermekintézmények fejlesztésének, fenntartásának. Nem kisebb feladathoz kapcsolódhatnak a VI. ötéves tervben a salgótarjániak, mint a Besz- terce-lakótelepen 'épülő óvoda és a befejezéshez közeledő városi ifjúsági sportcentrum kivitelezése, a Kohász-stadion korszerűsítése. A városi tanács számol azzal, hogy a leendő óvodások szülei közreműködnek a besztercei óvoda környékének rendezésében, játszóudvarának kialakításában. A város diák- ifjúságát elsősorban a sport- centrum végső munkálatainál látják szívesen, ahol eddig is évente jelentős közhasznú munkát végeztek. A város stadionjának felújításához pedig a szomszédos Salgótarjáni Kohászati Üzemek szocialista brigádjainak munkájára számítanak. Salgótarján, annak ellenére, hogy az általános iskolások oktatási feltételei biztosításában megelőzi az országos átlagot, készül a növekvő gyermeklétszám kulturált elhelyezésére. Zagyvapálfalván például egy öt tantermes általános iskola építésével. A vállalkozás terven felüli, ezért az idén egy kommunista műszak bevételét erre a célra szánják majd. Ugyancsak társadalmi ösz- szefogóssal készül a tanácsköztársasági emlékfa melletti emlékpark, Gedőcön pedig a TIT kezdeményezésére csillagvizsgáló kivitelezéséhez látnak hozzá. A lakókörzetek között meghirdetett társadalmi munkaverseny helyezettjeinek járó összegekből ajánlják a város vezetői a Beszterce- és Kemerovo-lakótelepen a szabad idő kellemes eltöltését, az egészséges testedzést szolgáló lakótelepi sportpályák kivitelezését. Adottak a feladatai a különböző társadalmi szervezetekének is amelyek eddig is körültekintő szervezéssel, mozgósítással vettek részt a városfejlesztésben. A KISZ városi bizottsága főként az úttörő- és ifjúsági váltótábor tereprendezését, a játszópark és felvonulási tér kialakítását szervezi. Az MHSZ városi szervezete társadalmi összefogással vállalta a honvédelmi' sportokat és a gépjármű- vezetők oktatását segítő új létesítmények építését, a régiek bővítését. Több üzem terveiben szerepel, hogy saját erőforrásaiból sportpályát épít. Széles lefeetéségek Zúzmarás megyeszékhely — kép: kulcsár — » Születésnapok Meg kellene vallatni az anyakönyveket. Milyen izgalmas riporteri munka is lehetne a korabeli dokumentumok alapján felderíteni, hogy hányon is látták meg a napvilágot 1982. január 27-én, s születtek szinte percre egy időben a város Salgótarjánnal. Születtek kínra és keservre, a hosszan vendégeskedő gondba, a szűnni alig akaró és megalázó nincsre. A tanúk hitelével, a megszenvedett ember dühével, de a reményt és változást hozó új tüzével is vallhatnának erről a még élők a riporternek. A riporternek? Játsszunk inkább tovább! A nevezetes napon vajon hány felsíró gyermekhang tudatja hangos érkezését a világgal; vajon hány bejegyzés hagy nyomot most az anyakönyvekben. A jobbra és szebbre, a szerencsés pillanatban születőkről. Szólhatnánk-e kivételes alkalomból Istvánokhoz és Sándorokhoz, Ágnesekhez és Évákhoz, de válasszunk inkább — az egyszerűség kedvéért - egy közös nevet azoknak, akik mindenkor együtt fogják ünnepelni születésnapjukat dajkáló otthonukkal, Salgótarjánnal. A számos örömünkről és a változtatásra serkentő gondjainkról még mit sem sejtő újszülött kapja hát e szokatlan névadásban a TARIÁN nevet. Tarján... milyen kegyes is a jegyzetíróhoz a sors. E névadás bizony nem is játék. A név ott van a naptárban, esetleges viselője május 26-án emlékezhet meg a névadásról. Nos, kedves Tarján (Tonjá- nok), mivel is lehetne e jeles kettős születésnapon illő tisztességgel köszönteni jöveteleteket? A szépen fésült szóvirágok helyett alighanem többet ér egy egyszerű tanács. Néhány kurta esztendő múltán, amikor már nyiladozik értelmetek, bírjátok szóra a nagyszülőket. A nagy idők sokat megélt tanúit, akik minden dokumentumnál szemléletesebben vall- hatnak a város, Salgótarján születéséről. De kérdezzétek a szülőket is, akik már némi szerencsével azt az időt élték át, amikor egymásra talált cím és tartalom; amikor a város méltó lett a városhoz. Az elbeszélések' nyomán egyszer pedig talán azt kérded, kicsi Tarján, a nagyszülőtől és szülőtől: „Ugye, te építetted a várost?”. S ha majdan a kérdést felteszed, a választ pedig megérted, akkor már bizonyos, hogy becsülni is fogod az apák és a nagyapák művét. Nocsak, te kis kotnyeles, máris azt mondod, hogy a mű nem tökéletes. Mi tagadás, van benne valami. Mert akármilyen megváltozott léptékben méri is a kor — és a város — a változásait, tennivaló neked szintén marad. Dologra születtél hát, nem is kevésre! Kelemen Gábor A városi tanács magánerőből történő építkezésekhez szükséges telkek közművesítését ugyancsak fontos tennivalóként tartja számon. A korszerű csoportos családiházépítési akciókba jelentkezőknek lehetőségük lesz a közművesítésben részt venni, a vállalatok dolgozóikat e területen földmunkagépek kölcsönzésé- sével támogathatják. A régebben beépült, családiházas-öve- zetekben a vízvezeték-hálózat bővítésére ugyancsak döntően társadalmi munkában kínálkozik lehetőség, a tanács szűkösebb anyagi lehetőségei miatt. Egyébként a tanácstagok a megmondhatói, hogy az elmúlt évi beszámolóik alkalmával hány he!ven afAnllror- tak a körzet lakói felszíni csapadékvíz-elvezető árkok kiépítésére, vagy meglevőek burkolására, járdák építésére. A társadalmi összefogás kíméli a tanács erőforrásait, ami egyben azt jelenti: más célokra több biztosítható a rendelkezésre álló összegből. A fenntartási költségvetésből jut ugyan a legnagyobb parkok gondozására, de másutt legfeljebb festékre, palántákra, facsemetékre. A körzeti népfrontbizottságok eddig is gondos gazda módján igyekeztek környezetük csinosításáért, jelentős részt vállaltak magukra a fásításból, parkosításból. Minden bizonnyal ez a lendü- rz idén is tart tovább. Olyan megmozdulások lesznek tavasszal, mint a KISZ „Tiszta, kultúrált környezetünkért” ajcciója, vagy a tavaszi lomtalanítás. A szakszervezetek pedig a munkahelyek tisztaságáért, rendjéért is szorgoskodnak. Ősszel, szeptember 15. és november 1. között. Salgótarjánban ismét sor kerül a társadalmi munka hónapjára. A lehetőségek tehát szélesek, minden salgótarjáni ki- sebb-nagyobb mértékben részese lehet a város fejlesztésének, kinyilváníthatja lakóhelyének szeretetét. A társadalmi összefogás salgótarjáni példái bizonyára az idén, S' a rákövetkező esztendőkben is tovább gyaraoodnak, mindannyiunk javára.
