Nógrád. 1982. január (38. évfolyam. 1-26. szám)
1982-01-19 / 15. szám
Té:?<?őb?n - külssitsen Akik vac©gw«3 ébrednek Beöltöztek a palaválogatók. Kezük nem, lábuk viszont fázik. Egy építkezés soha nem fejeződik be? Interjú Farkas Barnával, a Nógrád megyei Beruházó Vállalat igazgatójával Nagy öröm az új lakás. Lakások, hibák, perek Végigsöpör a szél az épületek között és megkavarja a csikorgó havat. Cudar egy idő van, az idei télben talán a leghidegebb nap; mínusz huszonegy fokot mutatnak a hőmérők, s húzódik is védett helyre, aki teheti. Csak hát ezek vannak a kevesebben itt Nagybátonyban, a szénosztályozón; a dolog az ég alá köti őket. __ Rég volt ilyen kemény tél — dörzsölgeti piros arcát Zimmermann István szállítási felvigyázó. — És még mindig csak január közepe. Hej, de sokat fázunk, toporgunk még márciusig... — Negyven embere munkaidejének kilencven százalékát tölti kint a szabadban. — Bevallom, ilyen időben nem valami derűs a hangulat — mondja Simon Zoltán külszíni vezető —, de mese nincs, a munka ilyenkor sem állhat le. De hát ez ilyen hely: télen vadhideg, nyáron forróság meg szénpor- De mondom; a szénosztályzó fontos szerepet tölt be, s így semmi sem befolyásolhatja a dolgok menetét. Tavaly egymillió-húszezer tonnánál is nagyobb meny- nyiségű szenet osztályoztak és raktak vagonokba itt, s ha minden jól megy, várható ennyi az idén is. — Sokat vesződtünk, s kínlódunk most is. Mert igaz, ami igaz: ilyenkor, ha csikorog, bizony jelentősen megnő a betegek — álbetegek? — száma és nagyon sok az iga-_ zolatlanul távol maradó. Most — Ám — mondja a szállítási felvigyázó —, sok esetben a végsőkig kell húzni, „elnézni”, amíg valakinek a kezébe tudjuk adni a munkakönyvét- De így is, havonta öt-tíz dolgozónkat vagyunk kénytelenek leszámolni. Csontig hatol a hideg, kint a vagonok között, melyek előtt ott dübörög már a Diesel-mozdony. — Ez elmegy, s aztán állunk, mert idén nem olyan jó a kocsiellátás, mint tavaly volt — redőződik Simon Zoltán homloka. — Most néhány nap alatt majdnem tízezer tonnás készlet halmozódott fel, s jelentős mennyiségű szén gyűlt össze az aknáknál is. Szorospatakról például, hogy mozdulni tudjanak, gépkocsikkal voltunk kénytelenek a ter- melvényt beszállítani, s ráadásul megindultak a külszíni fejtések is. Volt olyan huszonnégy óra, hogy az alatt háromezer tonnával nőtt a készletünk. Persze reménykedünk, ez csak átmeneti állapot, hiszen az itteni vasutasok ami tőlük telik, mindent megtesznek érdekünkben is. Most nem dübörögnek a gépek, áll a kötélpálya. — Legalább egy kicsit felmelegedhetünk — néz ki vastag fejkendője alól Csikós Im- réné, a palaválogatók csoport- vezetője. Akinek termetét igencsak megvastagította a sók meleg holmi, a pufajka. (Krekács Miklós felvétele) Jólesően kortyolja a forró teát, kezeit is melengetve a pohár falán. — Rossz most, ugye? — Az. De én legalábbis nem tartok a hidegtől. Volt már időm hozzáedződni. Csikósné tizenhat éves kora óta dolgozik kisebb megszakításokkal a szénosztályozón. Igaz, azt az időt sem másutt töltötte: négy gyerekét nevelté- Pedig nem tűnik még idősnek. — Nem is vagyok; most taposom a negyvenhármat, csak hát nagyon fiatalon mentem férjhez: alig jártam ki az iskolát. — S hogy tartott ki asszonylétére ezen a nehéz, férfiak számára is kemény munkahelyen? — Mikor idekerültem, kedvesek voltak velem, meg örültem, hogy valahol dolgozhatok. Hisz’ tudja, sok volt nálunk az éhes száj. Aztán megragadtam, megszoktam itt. A gyenge emberek vándorolgat- nak el innen csak, akiknek nem fűi a foguk a munkához. Én, hál’ istennek, dolgosnak születtem. Kortyolgatja a teát, s hogy kilásson, leheletével melegíti az ablaküveget. S hogy most feldübörögnek a gépek, kilép a mínusz huszonyegy fokba. Arcán mosollyal... Karácsony György (Birtokba vétele a család életének egyik legfontosabb eseménye. Aztán telnek a hetek, csitul a felfokozott hangulat, s a lakó egyszercsak észreveszi, hogy fejére csorog p.z esővíz, hogy nem melegít rendesen a riadiátor, s ha kell, ha nem csöpög a csap. Az új otthon csak keret. Lakni az elégedettség érzésével akkor lehet, ha alapos munkát végzett a tervező és tisztességesen dolgozott a kivitelező. Erről a lakó a maga sajátos módján alkot képet, S mit tart vajon a lakásépítők és -tervezők munkájának minőségéről az építkezés összes ügyeinek lebonyolítója, a Nógrád megyei Beruházó Vállalat? Erről beszélgetünk Farkas Barnával, a vállalat igazgatójával. — Sokféle okozója lehet a gyatra munkának, ön hogyan csoportosítaná ezeket? — Az egyik kategória az, amit mi isten csapásának nevezünk. Amikor például olyan ablakkeretet kap az építő, melynek fáján tegnap még rigó fütyült. Persze, hogy megvetemedik! Kajla csempéből is bajos sima, tetszetős felületet kirakni. Más kérdés, hogy gondos igyekezettel silány burkolóanyaggal is lehet elfogadható falfelületet képezni, s ez már újabb kategória. A építőmunkás lelkiismerete. Előfordulnak továbbá tervezési hibák. Évek óta tartanak például a fűtés elégtelensége miatt indított szavatossági perek, mindeddig azonban a tervtől való apró- cseprő eltérések következtében nem sikerült tisztázni a felelősséget. Erre várhatóan most először nyílik mód — annál az épületnél, melynek műszaki átadása január 4-én kezdődött Balassagyarmaton. Televízióát játszó-adó készüléket készít perui megrendelésre a Nógrád megyei Szolgáltatóipari Vállalat. A megrendelést a Budavox közvetítésével versenytárgyaláson nyerte el — japán, amerikai és NSZK-beli cégek előtt — a rendkívül rövid szállítási határidőt és jó minőséget szavatoló salgótarjáni vállalat. A tv-gerinchálózat jeleinek továbbbítására szolgáló Itt ugyanis tökéletesen a terv szerint dolgozott a kivitelező, a csaknem harminc lakás fűtésével mégis baj van. — Mit tesz a beruházó vállalat minőségi kifogás esetén? — Ha a kivitelező saját jószántából nem akarja kijavítani, szavatossgi pert indítunk ellene. Tavaly összesen tíz alkalommal mentünk perre lakásügybe a kivitelezők ellen. Tudjuk, hogy a selejt javítása nem hálás feladat: igényes munka, a legjobb szakemberek kellenek hozzá, ráadásul legtöbbször lakott épületben kell elvégezni és teljesen ingyen. Hosszadalmas, nyögvenyelős folyamat. Sokszor maga a lakó un rá a hercehurcára és aláírja a papírt, csak távozzanak már a koszos vödrökkel! Ezért mondjuk mi, hogy az építkezés soha nem fejeződik be, legfeljebb valahol abbahagyják. — Nem túl bíztató ez a lakásért borsos summát fizető embereknek... — Azért nem eszik ilyen forrón a kását! Átvétel alkalmával igen szigorú műszaki ellenőrzést végzünk, ezért aztán a megyében más vidékekhez képest kevés a hiánypótlás. A műszaki átadást követő harminc nap alatt az építők zavartalanul javíthatják a hibákat. A költözés csak ezután kezdődik. — S, ha mégsem javítják? — Annak nagy ára van. Ha harminc napon túl akár egy mágneszár is hiányzik a beépített szekrény ajtajáról, akkor az első hónapban a lakás teljes értékének fél ezrelékét, a második hónapban egy ezrelékét, a harmadikban pedig másfél ezrelékét fizeti kötbér címén az építő. Volt állomások gyártásával négy éve foglalkoznak. Az általuk gyártott készülékek teszik lehetővé a 2. számú tv-prog- ram jó minőségű vételét Vá- mosmikolán, Kemencén, Bor- sodnádasdon, Tabon, Szek- szárdon és más helységekben, a korábbi fehér foltokon. A perui megrendelésre március 31-ig kell szállítaniok. Érdeklődés mutatkozik a salgótarjáni reléállomások iránt Kurá példa, hogy éppen egy hiányzó pár forintos mágneszár miatt csaknem \ harmincezer forintot szurkolt le a kivitelező vállalat. E könyörtelen szigor miatt prüszkölnek is az építők, de ebben nem ismerünk pardont. Tavaly például a hiánypótlási kötbér címén a Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalat megközelítően félmillió forintot fizetett, s ez még egy ilyen méretű kivitelező céget is érzékenyen érint. — Végül is Hogyan vélekedik: javult, vagy. sem az ' utóbb épített lakások minősége? — Feltétlenül javult. A korábbiaktól lényegesen kevesebb a hiánypótlás s ebben bizonyára szerepet játszik az építőknél is bevezetett minőségi bérezés. Elképzelhető, hogy ennek ellenére a jövőben emelkedik a szavatossági perek száma: egy tavalyi rendelkezés alapján ugyanis a korábbi, általában három évtől tíz esztendőre is kiterjedhet a kötelező alkalmassági idő, ami alatt kifogást lehet benyújtani. Az intézkedés egyértelműen a lakók érdekeit védi. — Mit tapasztaltak a megyében a lakásépítkezések határidejének betartásában? — Kevesebb volt a késedelem tavaly, mint a megelőző évben. A velünk kapcsolatban levők az Agrofil például rendre előbb teljesíti köJ telezettségeit a szerződésben! foglaltaknál. Késedelem miatt évtizede nem kellett már a vállalatot perelni. De nem fizet kötbért hiánypótlásárt sem. Jó vállalkozási politikát folytat. S mivel csak egyszer kell megcsinálni a munkát^ ráér jól elvégezni. Szendi Márta vaitban is. A vállalat igyekszik tovább bővíteni kiviteli lehetőségeit. Alapvető feladatának azonban válozatlanul ai hazai igények kielégítését tekinti. A kedvezőtlen földrajzi fekvésű kistelepülések televíziózásának megjavítására például az idén megkezdik olyan mini adóállomások gyártását, amelyeknek ára és felszerelési költségei beleférnek akár egy- egy helyi tanács költségvetésébe is. Adó Peruba s hazai falvakba is úgy vagyunk, hogy kénytelenek voltunk az iparosokat, kitűnő szakembereket beállítani fizikai munkára; csillét tologatnak, huzatnak, gépeket kezelnek. És emellett, sajnos, nem tudnak igazi feladataikkal foglalkozni. Ügyhogy, ha eljön majd az az idő, amikor kiteljesül a létszám, bizony rá kell hajtaniok, hogy lemaradásaikat behozzák. Mert ugye, a téemkázás, a karbantartás szintén nem elhanyagolható. Hát, ilyen bajai is vannak a télnek itt a bátonyi szénosztályozón. Persze, van egy másik kritikus időszak még: az ősz. A nagy betakarítási munkák, az Alföldre járások kora. Akkor igencsak megcsappan a munkába járók száma, mert so- ,kan azt tartják: kényelmes, tiszta, nem megerőltető és — jól fizető dologért érdemes néhány igazolatlan * mulasztást összeszedni. Mert — mondogatják —. innen úgyis csak végveszélyben teszik ki őket. — Tényleg sokan visszaélnek azzal a helyzettel, hogy erre a munkára kevés ember jelentkezik, s így bizonyos mértékig ki tudják aknázni szorultságukat. Ez azonban nem azt jelenti, hogy engedjük fellazítani a munkafegyelmet, • s hibái ellenére megtűrünk mindenkit — bizonygatja Simon Zoltán. Száz évvel ezelőtt, 1882. január 19-én született Dunaföld- váron a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom kimagasló egyénisége, a nagy műveltségű, széles látókörű marxista tudós és forradalmár, a marxista művek egyik első hazai tolmácsolója, fordítója, propagandistája. a marxizmus— leninizmus egyik korabeli legképzettebb magyarországi képviselője, tanításainak terjesztője. Hűséges volt a fáradhatatlan Alpári Gyula születésének centenáriumára Már 16 éves korában — pozsonyi diákként — megismerkedett Marx műveivel. Nemcsak olvasta, hanem terjesztette is azokat. Ki is zárták az iskolából. Budapestre költözött és házitanítókénit kereste meg a létfenntartásához szükségeset. 1902-től jelentek meg írásai a szociáldemokrata párt lapjában a Népszavában és a Népszava Naptárában. Ekkor már több nyelven beszélt és fordított. Nem véletlen tehát, hogy a szociáldemokrata párt vezetősége felfigyelt a nagy tudású, éles eszű fiatalemberre és bevonta a párt munkájába, napidíjasként a pártirodán. A következő őszön bevonult katonának és három évet szolgált. Innen is küldte írásait a Népszavának. Beszámolt a kaszárnyákban lejátszódott vér- lázító . eseményekről, a kikötésekről, vasra verésekről, ön- gyilkosságokról, egyszóval az egész kegyetlen bánásmódról. Leszerelése után, 1906-ban, az ifjúmunkás-mozgalomban folytatta tovább baloldali tevékenységét. Szerkesztette az Ifjúmunkás című lapot, amely vezetése alatt hamarosan az ifjúsági mozgalom szervezőjévé vált. Ennek eredménye lett az ’IPO7. márciusi első magyar- országi ifjúmunkás-értekezlet, amelyen az egyik előadó Aláz országos értekezlet kimondta, hogy csatlakozik az alakuló nemzetközi ifjúmunkás-szövetséghez, és részt vesz annak biztoshelyettese lett. Az áprilisi választáíjokon a VI. kerületi munkás- és katonatanács tagiévá választották meg, s tára Alpári Gyulát bízták meg.’ E sajtóorgánum megszervezése, majd szerkesztése, fejlesztése, színvonalának emelése volt Alpári Gyula munkásságának gerince az 1921—1940. közötti években. E mellett természetesein részt vett a' magyar és a nemzetközi munkásmozgalom napi küzdelmeiStuttgartban tartandó kong- júniusi pártkongresszuson pe- ben, harcaiban Berlinben, Báresszusán, és képviseletével dig ő fogalmazta meg az egye- Ailpári Gyulát bízta meg. így sült párt programtervezetét. jutott el Németországba, ahol Mehring és August Bebel előadásait hallgatta. Stuttgartban a II. Internacionálé kongA Tanácsköztársaság leverését követően néhány heti búj- kálás után külföldre ment. Európa számos országában élt és resszusán ismerte meg Lenin, tartózkodott hoszabb-rövidebb Rosa Luxemburg, Clara Zetkin és mások nézeteit, a revizionista tanok elleni harcot. Itt, a viták tüzében vált harcos, tudatos baloldali szociáldemokratává. Hazatérése után azonnal csatlakozott a párt baloldali ellenzékéhez, amelynek ekkor olyan képviselői voltak, mint Rudas László, Szántó Béla, Szabó Ervin, Vágó Béla, László Jenő és mások.* Ellenzéki nézetei miatt a pártnál nem kapott újra állást, így Szabó Ervin segítségével az egyik kerületi népházfoan segéd- könyvtárosi álláshoz jutott. 1910-ben baloldali tevékenysége és nézetei miatt kizárták a Magyarországi Szociáldemokrata Pártból. zeifoan, Párizsban. 1940-ben a francia fővárosiban fogta el a Gestapo és Sachsenhausenbe, a hírhedt internálótáborba hurcolták. Sötétzárka, verés, válogatott kínzások vártak rá, de elveit és elvtársait nem árulta el. „Ha a halál és az árulás közt kell választanom, akkor a halált • választom” — vallottal „Életem egész során a munkásmozgalomban álltam, életem alkonyán nem leszek, osztályom árulójává” — nyilatkozta. Utolsó percéig hű maródit a párthoz. Egyik elvtársára bízta az utókorhoz szóló üzenetét: „Üdvözöld nevemben a pártot, és mondd el, hogy képviselőinek hűséges voltam és halálomig A Szovjetunió- az maradtam. Kihallgatásom alkalmával senkit el nem árultam... Ügyünk győzelmébe vetett szilárd hittel halok meg”. 1944. július 17-én a tábor pontot jelentett. Itt határozták udvarán kivégezték. Születésé- el egy nemzetközi sajtótájé- pék centenáriumán a magyar ideiig. Csehszlovákia, Német ország, Ausztria, Svájc, Franciaország, a Szovjetunió, Olasz, ország, Belgium. Svédország útjának egy-egy állomása. Mindenütt a munkásmozgalom, a proletariátus ügyét képviselte és szolgáltai1 Legtöbbször illegálisain utazott, hamis iratokkal, s rejtett utakon jutott át országhatárokon. Németországban segítette megszervezni a német és csehszlovák kommunisták találkozását, ban ott volt a KOMINTERN III. kongresszusán. Ez a kongresszus Alpári Gyula életében nagy fordulókoztató kiadását. Ez a láp az A forradalmak idején részt INPREKORR (Internationale vett a két kommunista lap, az International és a Vörös Újság szerkesztésében is. A Tanácsköztársaság álatt Alpári Prsse Korrespondenz) volt, és szerkesztésével Lenin javaslaés a nemzetközi munkásmozgalom egyik kiváló publicistájára, aktív harcosára emlékezik az utókor. V. S. pári Gyula volt. Indítványára Gyula Kun Béla külügyi népNÓGRÁD — 1982. január 19., kedd
