Nógrád. 1982. január (38. évfolyam. 1-26. szám)

1982-01-16 / 13. szám

tttÄG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK] NOGRAD XXXVIII ÉVF., 13. SZÁM ARA: 1,80 FORINT 1982. JANUAR 16., SZOMBAT Köszöntjük munkásöreinket Immár negyedszázad tapasztalatai Igazolják, hogy a munkásosztály, dolgozó népünk legjobbjainak felfegyverzé­se helyes és szükséges, jó politikai lépés volt — mondotta egy sajtóértekezletén Borbély Sándor, a munkásőrség orszá­gos parancsnoka. Ezt ma azért is érdemes idézni, mert me­gyénkben megkezdődnek a munkásőrök ünnepélyes zár­számadó egységgyűlései, ahol szó esik a 25 éves évfordulóról, a negyedszázad alatt megtett útról. A beszámolóban emlé­keznek az alapító tagokra, a most is acélkék egyenruhát vi­selőkre, s feladatot szabnak nemcsak az egységeknek, hanem az újonnan esküt tett munkásőröknek is. Hiszen nem kevés áldozattal járó önkéntes munkát vállaltak, illetve vállal­nak magukra. Okunk van arra, hogy éppen a mai napon —, amikor a megyében elsőként a salgótarjáni városi Kun Béla nevét vi­selő zászlóalj végzi el számvetését — ismét idézzük az or­szágos parancsnok szavait. A munkásőrség egy sajátosan ki­élezett történelmi helyzet szülötte. Akkor alakult, amikor szocializmust építő népünk hatalma veszélybe került. A le­nini normák alapján újjászerveződő pártunk a munkásosz­tályt, a dolgozó tömegeket szólította fegyverbe, hogy meg­védjék a nép hatalmát, gátat vessenek az ellenforradalmi próbálkozásoknak, segítsék az ellenforradalom maradványai" nak felszámolását, a rend, a nyugalom helyreállítását, s a néphatalom más fegyveres alakulataival együtt legyenek vé­delmezői, biztos támaszai szocialista hazánknak. A munkásosztály, a dolgozók legjobbjai akkor igent mondtak a felszólításra. A szocializmusért, a népünkért ér­zett felelősség, a politikai öntudat és a meggyőződés alapján tömörültek a munkásőrség soraiba. Ez határozza meg ma is a munkásőrség politikai arculatát, tevékenységének tartal­mát. Ezért a munkásőrség szocialista társadalmunk politikai intézménye, amely a párt közvetlen irányításával, a pártpo­litikájának szellemében a dolgozók tízezreit tömöríti. A munkásőrség tagjai a szó igazi értelmében közéleti emberek, a politika aktív képviselői, megvalósítói, védelmezői. A munkásőrség tevékenysége elsősorban társadalmi, mozgalmi munk& Ugyanakkor a munkásőrség fegyveres intézmény is, ré­sze a néphatalom egységes védelmi rendszerének. A felfegy­verzett dolgozók a muriké‘■őrségben rendszeres felkészítést, kiképzést kapnak, gyakorlatokat hajtanak végre, hogy ma­gas színvonalon teljesíthessék önként vállalt kötelezettse- geiket. A munkásőrség benne él a társadalomban, a szocialis­ta építőmunkában. Mert tagjai a munka emberei,, egyszer­smind a szocialista építőmunkánkat meghatározó politika megvalósítói, védelmezői. A munkásőrség megalakulása óta az emberek tízezred voltak a testület tagjai, váltak közvetlen részeseivé a munkásőréletnek, a kiképzésnek, annak az em­berformáló munkának, amelyet a pártszervezetek és a mun- kásőr-kollektívák együttesen végeznek. Az a tapasztalat, hogy társadalmi aktivitásukat, öntudatos magatartásukat elisme­rés, megbecsülés övezi, rangja becsülete van a nép ügye ön­kéntes. áldozatos szolgálatának. A munkásőrség a társadalmi, gazdasági és politikád élet lüktetésében él. Ez abban az értelemben is igaz, hogy a testületet eltéphetetlen szálak fűzik elsősorban a munkás- osztályhoz, a szövetkezeti parasztság, társadalmunk min­den rétegéhez. A megyénkben megtartandó ünnepélyes egységgyűlése­ken lesz miről szót váltani. Büszkén szólunk az ellenállókról, a munkásmozgalom régi harcosadról, a munkásőrség alapitó tagjairól, akik alig néhány évvel a Tanácsköztársaság meg­döntése után 1922-ben kapcsolódtak be a munkásmozgalom­ba, s szervezői, irányítói, résztvevőd voltak az 1929-es salgó­tarjáni bányászsztrájknak, s részt vettek az ellenforradalom leverésében, mint Máté János. Büszkén megemlékezünk Ta­kács Vilmosról, az antifasiszta mozgalom Nógrád megyei csoportjainak egyik vezetőjéről, alapító műnk ásóiról. Szó­lunk az ünnepélyes egységgyűléseken Keszi Ferencről, Sal­gótarján díszpolgáráról, aki már 1919-ben fegyverrel harcolt a proletárdiktatúra védelmében, s 82 éves kora ellenére ma is tényleges munkásőri szolgálatot teljesít a salgótarjáni vá­rosi egységnél. A megemlékezések egész sora következik ezekben a na- pokbam. Ez azonban ry?m különül él a munkásőrség folya­matos tevékenységétől. Sokkal inkább a jól végzett munka fémjelzi a jubileumi évfordulót. Ezért mondjuk mi is, hogy jó munkát elvtársak, s köszöntjük megyénk valamennyi munkásőrét! Kulturális munkabizottság alakult Üzemek és oktatási intéz- nények KlSZ-alapszervezetei- íek képviselőiből, valamint a 'áros közművelődési intéz- nényeinek fiatal munkatár­aiból alakult kulturális mun­kabizottság kezdte meg mű­ködését a KISZ salgótarjáni nzottsága mellett. A munkabizottság — a ílSZ-mozgalmon belül — a közművelődési tevékenység színvonalának emelését tűzte célul. Tagjai aktívan segéd­keznek a városi KlSZ-bizott- ság kulturális rendezvényei­nek előkészítésében, folyama­tosan tájékoztatják a bizott­ságot az alapszervezetekben folyó kulturális munkáról, egyúttal részt vállalnak a me­gyeszékhely művelődési lehe­tőségeinek propagálásában is. Munkásőrök kitüntetése a Parlamentben Kitüntetési ünnepséget ren­deztek pénteken a munkásőr­ség megalakulásának 25. év­fordulója alkalmából a Parla­ment kupolacsarnokában. Az ünnepség elnökségében foglaltak helyet: Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Lá­zár György, a Minisztertanács elnöke, Németh Károly, az MSZMP KB titkára, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagjai; Borbándi János, a Miniszter- tanács elnökhelyettese. Pontosan délben kürtszó harsant, majd a kinevezésre és kitüntetésre felsorakozottak előtt Nagy György, a munkás­őrség országos parancsnoká­nak első helyettese tett jelen­tést. Ezt követően felcsendült a Himnusz, majd Losonczi Pá'. az MSZMP Központi Bi­zottsága, a Magyar Népköztár­saság Elnöki Tanácsa és a Mi­nisztertanács nevében köszön­tötte a munkásőröket. Egye­bek között szólt arról, hogy hazánk történelmében az el­múlt negyedszázad sorsdöntő időszak volt. E korszakkal el­választhatatlanul egybefor­rott a munkásőrség megszüle­tése és 25 esztendős hűséges szolgálata is. A munkás őrsét? megalakulása pillanatától szocialista vívmányaink egyik serkentője és oltalmazóje volt; nehéz időkben, forradal­mi harcok füzében születeti mee. hogy híven képviselje a munkásosztály hatalmát és oltalmazza a szocialista életet. Végezetül Losonczi - Pál hangsúlyozta: nagy öröm látni, hogy a testület soraiban ma már három nemzedék él, dol­gozik együtt a legnagyobb megértésben és napjainkban is tovább erősödik a szolgálat összetartó, közösségformáló ereje. Beszéde után az Elnöki Ta­nács elnöke számos kitüntetést adott át. Nógrád megyéből a Kiváló Szolgálatért Érdem­rend kitüntetést kanta Kadlót József nyugdíjas munkásőr fő­hadnagy, Robotka János, munkásőr alezredes, Takács József munkásőr, a salgótar­jáni síküveggyár művezetője. {Az MSZMP KB üdvözlő levelét, melyet Kádár János írt alá a 2. oldalon közöljük.) Megújul a műterem Benczúrfalvdn A korábbi éveket számítva tavaly minden eddiginél több vendég, turista, tanulmányi kiránduláson levő Iskolás kereste fel megyénk egyik legnevezetesebb helyét, a művészet- történeti szempontból kétszeresen is jelentős benczúríalvai műtermet. Benczúr Gyula, a hazai piktúra kiemelkedő alakja, 1920-ig élt és alkotott az egykori Dolányban, ahol több mint negyedszázada idős Szabó István Kossuth-díjas szobrászművész az alkotó- művész házigazda. A nevezetes műtermet az idén felújítják. (Képes jalukrónikánk Benczúrfalváról az 5. oldalon.) — kulcsár — Sajtótájékoztató fokozottabb vldtSemben részesülnek a mezőgazdasági rendeltetésű fS^dek Az elmúlt öt évben már voltak a korábbi intézkedések, resére emelték, mégpedig dif­két ízben, és most ismét mó­dosították a mezőgazdasági öt év alatt, hozzávetőleg' 40 ferenciált módon. A nagyobb ezer hektárral mérséklődött a értékű földekért többet kell rendeltetésű földek védelmé- parlagon hagyott terület. Az fizetni. Amíg egy kiváló mi­ről szóló jogszabályokat. A is tény, hogy a földeket nőségű — 30 aranykorona ér­korábbi intézkedések nyomán igénylő beruházók már job- tékű — földért eddig hektá­ugyanis — bár lassult a ter­mőterület csökkenése, még­sem sikerült megváltoztatni a ban meggondolják, hol igé- ronként 270 ezer forint volt nyeljenek helyet ipari, vá- a megváltási díj, ezentúl rosépítészeti, szociális jelle- csaknem 1 millió forintot tesz kedvezőtlen folyamatot. Az gű, út- és csatornaépítési stb. majd ki. Természetesen lé­elmúlt évben is mintegy 15 létesítményeinek, miután a nyegesen olcsóbbak lesznek a ezer hektár termőföld ke- korábbiaknál nagyobb téríté- gyengébb földek, viszont itt rült ki a mezőgazdaság keze- si díjakat kellett fizetniük, is szigorítás következett be, léséből. Ezért volt szükség az Ez az összeg azonban még lévén, hogy az egészen ross* mindig túlságosan alacsony minőségű földekért is fizetni volt ahhoz, hogy ésszerűbb kell. (Az eddigiek szerint Országos Földügyi és Térké- tervezésre, racionálisabb fel- ezeket a területeket térítés pészeti Hivatalának vezetője használásra bírja az érdekel- nélkül vehették igénybe a teket. ’nem mezőgazdasági jellegű A módosított jogszabály vállaltok, intézmények.) szigorításokat tartalmaz. A újabb szabályozásra, amely­ről Hoffer István, a MÉM pénteken tájékoztatta az új­ságírókat Emlékeztetett arra is, hogy több tekintetben sikeresek térítések összegét 3—3,5-sze­Nógrád éílaffenyésztése 1981-ben A megye állattenyésztésének 1980-asnál. Ez kereken 44 faltak az év végén. Ennek el­fő feladata a múlt évben a millió 400 ezer liter tejet je- lenére nőtt a vágójuhterme- megfelelő mennyiségű és mi- lent a tavalyi, alig 41 millió- lés, s az összes értékesítés nőségű állati termékkel való val szemben. Még ezt is meg- meghaladta a 910 tonnát. Ez ellátás, ezen túlmenően az ex- haladó százalékban emelke- több mint 11 százalékos emel- portigények kielégítése, a ha- dett a tejértékesítés a mező- kedést jelent. A gyapjúérté- tékonyság növelése volt. Ehhez gazdasági üzemekben. Ebben kesítés — a létszámcsökkenés­jött még az év második felé- legnagyobb szerepe a borjú- bői adódóan — alatta ma­ben, hogy a nagyüzemek lát- nevelési technológiák korsze- radt az előző évinek, 208,3 va a növénytermesztési ága- rűsítésének volt, mert a tej- tonnás eredménnyel, zat kieséseit — egyre többet megtakarítás — hozzávetőle- A baromfiállomány szinten vártak az állattenyésztőktől, gesen — húszmillió forint ár- maradt, legalábbis ami a da- Ezeknek a várakozásoknak bevétel-növekedést jelentett, rabszámot illeti. A tojásérté- meg is felelt az ágazat, mert A nagyüzemekben egy-egyte- kesítés némileg csökkent, a teljesítette a _ célkitűzéseket hén 1981-ben 3735 liter tejet húsértékesítés viszont meg­adott, s ez 439 literrel több haladta a tervezettet, mintegy az előző évinél. 6 százalékkal. A baromfitar­A vágómarha- és vágóser- tó nagyüzemekből 4253 tonna forinttal haladja meg a tér- tésértékesítés egyaránt nő- szárnyas jószág került ki ta- vezettet és elérte a 821 mii- vekedett. ' Az előbbi szeré- valy. nyebb mértékben ugyan, de Áz elért eredmények nem így is megközelítette az öt- tehetik elbizakodottá az ága- ge 25—27 millió forinttal több ezer tonnát, a sertéshúster- zatot, hiszen a sikerek mel- a tavalyinál, de számottevő- melés több mint 10 százalék- lett számos gond és feszül t- az összes vágóál- kai emelkedett és elérte a ség még mindig fennáll. Kí- 4243 tonnát. Emellett nagy- vánnivalót hagy maga után a juhtenyésztés színvonala, Előzetes számítások szerint a termelőszövetkezetekben az árbevétel mintegy 46 millió lió forintot. Csak a tejpré­mium és árkiegészítés össze­en, nőtt lat-értékesítés is. A szarvasmarhalétszám nö- mennyiségű tenyésztállatot ér- vekedésével párhuzamosan tékesítettek a nagyüzemek. csökkent a tejtermelő tehe­nek száma a megyében. En­nek ellenére a tejtermelés — nagyüzemi szinten — 8,6 szá­Várhatóan nagyobb össze­gek gyűlnek majd össze a földvédelmi alapba, ahová azokat a többleteket utalják át, amelyek a térítési díjak növekedéséből adódnak. Eb­ből az alapból finanszírozzák a korábban más célra lefog­lalt területeknek ismét a me­zőgazdasági termelésbe való állítását. A jogszabály egyéb intéz­kedéseket is tartalmaz. Egye­bek között például nagyobb lehetőséget ad a MÉM-nek arra, hogy saját hatáskörében döntsön — esetleg tilalmakat is hozzon — a földek foko­zott védelmének jegyében. A módosítás szerint az eddigi­nél jobban számon kérik az il­letékesektől, hogy milyen meggondolások alapján hoz­zák döntéseiket a földek más rendeltetésű felhasználásáról. Például a tervezőknek előír­ták, hogy amennyiben vízi létesítményeket alakítanak ki, úgy az érintett területeken kötelesek a teljes üzemközi és az üzemen belüli víz- és ta­lajrendezési munkáról is gon­doskodni. Űj rendelkezés továbbá, hogy a mezőgazdasági terme­nem kiforrott a húshasznú A juhlétszám jelentősen szarvasmarhatartás és akad j lésből engedély nélkül kivont csökkent az állami gazdasá- javítanivaló a tömegtakar- I föld eredeti állapotba való gokban, de a termelőszövet- mány-termesztésben. Ezekben j helyezésének kötelezettsége kezetekben is több mint 2 előbbre/ lépni az idei év fő! alól csak a minisztérium ad­zalékkal magasabb volt az százalékos csökkenést tapasz- feladata. hat felmentést.

Next

/
Oldalképek
Tartalom