Nógrád. 1981. december (37. évfolyam. 281-305. szám)

1981-12-08 / 287. szám

Fiatal szakemberek sokasága biztosítja az £LG£P Vállalat pásztói 5. számú gyárában a termelési tervek megvalósítását, az üzem megnövekedett feladatainak jó minőségben való elvégzését. Exportmegrendeléseik mellett a hazai igények mind teljesebb kielégí­tésén fáradoznak. Például a mezőgazdasági üzemek takarmánykészítő berendezéseinek gyártásában Vesznek részt. mellett körzet UHF-sávú átjátszó adéh a kettes programhoz Kerek három esztendeje Postának. Ezzel a kettővel ző terepviszonyok foglalkozik a Nógrád megyei már 52 ilyen átjátszó aidó mű- negyven kilométeres Szolgáltatóipari Vállalat az ködik az ország legkülönbö- besugározására képes. UHF-sávú átjátszó adók zőbb területein, s ezekből 12 Jövőre várhatóan ismét to- gyártásával. A televízió két- berendezés a Nógrád megyei vábblép az ezzel foglalkozó tes programja vételére alkal- Szolgáltatóipari Vállalat fejlesztőgárda: előrelátható­mas berendezést évről évre munkáját dicséri. an újabb négy darab, deez­fejlesztik. A nógrádiak átjátszó adója úttal már 80 wattos átjátszót Az első tízwattos mintada- működik többek között a Bu- készítenek el, melyek ötven rab volt, majd elkészült a 20 dapesti Nagyszálló tetején, kilométeres körzetben bizto- wattos átjátszó adó. Az idei Mecseknádasdon, Balassa- sítják a kettes program jó évre jutott el a vállalat oda, gyarmatom, Borsodnádasdon, vételi lehetőségét, hogy 40 wattos berendezés Tabon, Pákán és Nagymaro- A rendkívül bonyolult és gyártására is képes, az új ti- som. magas minőségi paramétere­pusból ebbem az esztendőben A legújabban kifejlesztett két nyújtó berendezés fej­kettőt készít el a Magyar 40 wattos berendezés kedve- lesztésével mindössze nyolc­fős gárda foglalkozik, s nem sokkal többen vannak azok sem, akik a műszaki ötlete­ket kivitelezik. Kockázattal terhes döntés volt a beren­dezés gyártásának elvállalá­sa, hiszen a vállalat nem tá­maszkodhatott hagyomá­nyokra, tapasztalatokra, me­lyeket az adók előállításánál felhasználhatott volna. Érde­mes volt mégis a rizikó elé­be menni, hiszen azóta szak­tudásban, kitűnően felkészült gárda foglalkozik a berende­zésekkel, s a gyártási soro- , zatnagyság is megfelel a vál- gyűjterményhez, korok és dália, különféle éremnyomó lalat méreteinek. Az alig-alig származási helyek szerint szerszámok, sajtoló- és nyo- megfizethető, drága műszere- gondosan osztályozva. De mógépek, pecsétek, bankje- két kölcsönveszik a felhasz­megtalálhatók itt a népván- gyek- ......... nálás idejére, a fejlesztők egy d orlás korabeli pénzérmék, a A történészek, különösen a j részét mellékállásban foglal- Meroving- és a Karoling-di- gazdaságtörténet búvárai sok (koztatják, minden tekintet­w Értékes éremgyüjtemény Ä világ egyik legnagyobb közei éppúgy, mint a távoli — mintegy félmillió érmé- földrészek pénzérméi. bői álló — numizmatilrai A . gyűjtemény mintegy 30 gyűjteményét a berlini álla- ezer keleti pénzérmét, 220 mi múzeum őrzi. éremsúlyt, 1100 egyiptomi, Százezernél több görög és arab üvegpecsétet is tartal- csaknem ötvenezer, főleg máz. Az újabb korokból fő­ezüstből és aranyból vert ró- német pénzeket gyűj­mai kori pénzérme tartozik töttek egybe. Ezenkívül lát­— sok egyéb mellett — a káló itt mintegy 25 ezer me- | nasztia (\—X. század) idején segítséget kapnak a múzeum­tól. Rendelkezésükre áll a kibocsátott pénzek, a közép- többi között a múzeum nyolc­kori Európa fém fizetőesz- ezer kötetes könyvtára is. BIMA-biogáztelep Szécsényben Hármas előny Á szécsényi termelőszövet- n- mhető. A szaghatás meg- kezetet, a megye egyik leg- szűnése pedig újabb előrelé- eredményesebben gazdálkodó pés lesz a környezetvédelem- mezőgazdasági nag" üzemét ben. régóta foglalkoztatta az a kér- A biogáztelep építését két dés, miként tudnák megolda- ütemben valósítják meg Szé­ni az állattartó telepe;! en : csényben. Az első léncsőben a letkező trágya hasznosítását. 680 férőhelyes tehenészeti te- Méghozzá úgy, hogy minél ki- lep trágyája kerül felh— sebb mértékben szennyezze a lásra. Ennek során 320 tonna környezetet, másrészt mind ólainak meglelő mennvi«é®ű nagyobb arányban nyerjük metángáz keletkezik, másrészt vissza a benne levő haszno- 217 tonnánvi műtrágyának sítható anyagokat. megfelelő hatóanyag marad A szécsényiek több eljárást vissza. A második fázisban a is tanulmányoztak, több mű- baromfiteleoen keletkező trá- ködő telepet megtekintettek, gya szolgáltává az energiá­mig arra a megállapításra ju- termeléshez szükséges alap- tottak, a célnak leginkább a anyagot. biogáztelepek, ezeken belül Jelenleg a gáztároló tartály is az osztrák BIMA rendsze- építését feiezték be a kivite­rű felel meg. A honosításban lezők, az osztrák BIMA cég­sokat segített az AGROBvh tői vásárolt zsaluzási techno­nógrádi kirendeltsége, vala- lógia licencének alkalmazásá- mint a MÉM Műszaki Intézet, val. A napokban a gyű.itőtar- A beruházás átadása után a tá1'7 és a hoz-ákanc^olódó szarvasmarha- és baromfitrá- távvezeték építését végzik. A gvából egyrészt tüm'őolaj nőt- beruházás első szakasza 1982. lására alkalmas gáz elszállí- szeptember elsején kezdi meg fása válik lehetővé, másrészt működését, a második üzembe azonnali mezőgazdasági hasz- állásának ideje még több té- oosításra alkalmas trágya nyezőtől függ. ben rugalmas szervezéssel egyengetik az átjátszó adó útját. A berendezéseket döntően hazai alkatrészekből állít­ják össze, csupán a végtran­zisztorok érkeznek nyugati gyártóktól. A Nógrád megyei Szolgáltatóipari Vállalat ál­tal készített UHF-sávú át­játszó adók minősége a nyu­gati berendezésekével azo­nos. Ara azoktól alacsonyabb. Párhuzamosságok Hogyan képezzünk művelt szakmunkásokéi? Á kísérletek már elég régen elkez­dődtek, s évtizedek óta zajlanak a viták arról, hogy a szakmai kép­zés során szerezzenek a tanulók több általános ismeretet, vagy inkább az iskolai oktatás bi­zonyos formáit töltsék meg jelentékenyebb szakmai tartalommal? Ne menjünk vissza a régmúltba, hiszen a napjainkban szakmunkásnak tanuló ifjú szá­mára csupán történelmi érdekesség, hogy apja (méginkább nagyapja), úgy tanulta a szak­mát, hogy közben ellátta a mester háztartásá­ban a segítői teendőket is. Olyanok viszont szép számmal vannak szakmunkásaink között, akik az ötvenes években tanultak. Köztudomá­sú, hogy akkoriban a „ló túlsó oldalára” es­tünk, s ennek megfelelően kevés szakmai anyag került a tananyagba. Aki mégis akart tanulná, aki szerette a szakmát, később, a munkapad mellett sajátíthatta el a szükséges ismereteket. Következett a tanulmányi idő felemelése, majd az eleinte technikumot helyettesítő szak- középiskolák megnyitása. Aztán be kellett látni, hogy a szakközépiskola kevesebb általá­nos ismeretet nyújtott ugyan, mint a gimná­zium —, de szakmai tudnivalókból sem adott annyit, mint a szakmunkásképző. Így jutot­tunk a jelenhez, amikor utolsó évesek az új rendszerű szakközépiskolák tanulói. Hogy mit tanultak, azt pontosan tudni lehet, hiszen a tankönyvekbe bárki belenézhet (és a szakközépiskolások szülei gyakran belenéz­nek, csakúgy, mint az egyes szakmák szakem­berei). Annál kevésbé tudjuk, hogy ezeket az ismereteket hogyan, mennyire lehet majd a gyakorlatban hasznosítani. Sőt azt sem látja előre senki, hogy többet, jobban tudnak-e majd a szakközépiskolát végzettek az egyes szak­máikból, mint a velük párhuzamosan szakmun­kásképzőben tanulók. Párhuzamosan — mondtuk. Annyi bizonyos, hogy a két intézménytípus közötti azonosságot legalábbis csökkenteni kell. Teljesen meg­szüntetni csak úgy lehetne, ha határozat mon­daná ki: mit vár el a népgazdaság az egyik­től, s mit a másiktól. Óvatosan fogalmaz ez ügyben az illetékes Művelődési Minisztérium is: elkezdte és folytatja az erre vonatkozó vizsgálatokat. Márpedig a vizsgálatoknak — amelyek szükségességét senki sem vonja kétségbe — az a természetük, hogy sok időt vesznek igény­be. Manapság pedig sokszorosan igaz az a régi mondás, miszerint „az idő — pénz”. Igaz azért, mert a technika —, de sokszor, sokan és sok helyen elmondják napjainkban, félő, hogy közhellyé válik — rohamlépésekkel ha­lad. Az a gyár, amely a sok éven át begya­korolt technológiával dolgozik, aligha tud sokáig versenyben maaradni. Nem kell tehát túl nagy matematikai készség ahhoz, hogy ki­számoljuk: a szakközépiskolából 1982 nyarán kikerülő ifjak legjobb esetben az 1980-as ki­adású tankönyvből tanulhattak, amit két-há­rom évvel korábban írtak, s így ismereteik legalább fél évtizeddel öregebbek a mai gya­korlatban alkalmazottaknál. Egy évtizeddel ezelőtt jóformán csak a mér-' nökök, a termelés magasabb szintű irányítói ismerték a legkorszerűbb eljárásokat. Ma már ott tartunk — és ezért helyes az elgondolás a szakiközépiskolák létrehozásáról, művelt szakmunkások neveléséről és képzéséről —, hogy a szakmunkásoknak is állandóan lépést kell tartaniuk a technika fejlődésével. Ered­ményeket elérni, világszínvonalon termelni, a világpiacon versenyképesnek lenni csak így lehet. Vannak olyan elképzelések, s nagy kár, hogy még mindig csupán elképzelések, hogy a szak­munkásképzés tervét megyei, regionális ter­vekre alapozzák. Végtére is: mindenütt a he­lyi szakemberek ismerik legjobban az egyes iparágak fejlesztési lehetőségeit. Beleértve természetesen a munkaerő-szükségletet is. Reá­lis alapról indulnak ki — s ma talán ez a leg­fontosabb. Ez az alap pedig: milyen iparágak vannak a megyében, milyen üzemek működ­nek és — milyen eredménnyel. S ahol az eredmények éppen a munkaerő tényleges hiá­nya, elsősorban a szakmunkáshiány miatt ala­csonyak, ott sürgősen tenni kell valamit. S nemcsak egyszerűen „valamit”. Mindenek­előtt fel kell mérni, hogy mire képes és képesít a szakmunkásképző és mire a szakközépisko­la. Nem a tantervek és a hozzájuk fűzött el­képzelések szerint —, hanem a mindennapi va­lóságban. Ehhez kell méretezni minden továb­bit. Tíz-húsz évvel ezelőtt még „bocsánatos bűn” lehetett egy-egy szakma szakember­szükségletének túl- vagy alábecsülése (noha következményeit ma is érezzük), ma már semmiképpen nem engedhető meg, hogy az egyik munkahelyen munkaerőhiány legyen, miközben a másikon — talán éppen a rokon szakmában, s akár a szomszéd községben — csak tessék-lássék dolgoznak, valójában ka­pun belüli munkanélküliséget fedeznek. Minden téren észre kell venni, hogy a gaz­dasági események felgyorsultak és bonyolul­tabbá váltak. Ennek megfelelően: nem lehet régi módon dolgozni, de tervezni sem. Még kevésbé: légvárakat építeni vagy meggondo­latlanul a számok bűvöletébe esni. Sokszoro­san áll ez a jövő szakmunkásaival kapcsolatos tervekre. Már most, az 1980-as években olyan szakmunkásokat kell képezni, akik majd a XXI. századiban is megállják a helyüket az egyre élesedő versenyben. Szakközépiskola, vagy szak­munkáskép­ző? Esetleg a kettő együtt, egymás mellett, egymást kiegészítve? A kérdések döntésre várnak. Mégpedig sürgős döntésre, amely nem várhat mai tapasztalatok hosszadalmas le- szűnésére. Várkonyi Endre Követelmények és a lehetőségek A tervezettnél nagyobb a nyereség a kohászoknál Ilyenkor az év végéhez kö- millió forint körüli megtaka- lommal leadták a fejsze és zeledve az üzemek egyre job- rítást érjenek el, amely csak- a kalapács gyártását, de teá­ban vizsgálják és mérlegelik, nem 1,3 százalékos költség- vezik a Kisterenyén készülő hogy milyen mértékben tud­tak megfelelni az egész éves célkitűzéseknek. Az 1981-es évet a Salgótarjáni Kohásza­ti Üzemekben is a fejlődés olyan követelményei jelzik, mint a korszerűség, a jöve­delmezőség, a versenyképes­ség és természetesen a meg­rendelők igényeihez való ru­galmas alkalmazkodás. A versenyképesség igen fon­tos része a versenyképes ár. A hazai és külföldi piacokon egyaránt az egyik fő kérdés, hogy milyen terméket meny- nyért tudnak előállítani. A Salgótarjáni Kohászati Üze­mekben az volt a cél, hogy ez évben a költségek csök­csökkentésnek felel meg. kerítés-kapu más cégnek tör­ténő átadását is. A gyárban sikerre vitték ezt a törekvést. Az ez évre A Salgótarjáni Kohászati tervezett 20 millió forintos Üzemek értékesítési összeté- anyagmegtakarítást máris telét a változó termékjöve- több mint 2 millió forinttal delmezőségi viszonyokhoz túlteljesítették. Az energia- igazították. Megfelelő tájé­költségeknél az elképzelések­nek megfelelően, mintegy 7 millió forintos megtakarítást értek el. A termeléssel összefüggő kozottságot szereztek a hazai és külföldi árviszonyokról, s ennek ismeretében rugalmas munkával növelték a maga- A , .. _,. .. sabb árszintű és a vállalati ^ termeléssel összefüggő átlag fölötti jövedelmezőséget gazdalkodasi folyamatokban biztosító termékek értékesíté- stabilizálckitak az elmúlt évi sét. jó eredmények. Kellő megala­pozottsággal folyik a készlet- gazdálkodás. Előrelátó tuda­tossággal igyekeztek tovább korszerűsíteni a gyár termék­kentésével mintegy 40—42 szerkezetét. A legutóbbi alka­a ié miniséin hárávtfhús Miután a hidegen hengerelt szalagacéloknak, a CO., he­gesztőhuzalnak hazai árszínt- je kedvezőbb, .így ezekből, valamint a hosszvarratú he- j gesztett csőből fokozták a i belföldi értékesítést. Ugyan ak- j kor visszafogták a vesztesé- ! ges, illetve a kevésbé jöve­delmező termékek külpiaci értékesítését, az alacsony szi­lárdságú acélhuzalból, a szeg- féleségekből, valamint a CO, hegesztőhuzalból is. jesülésére számítanak. A szállítások idén is zavar­talanok voltak és közepéig a pecsenye- és te­jesbárányok zömét az olasz oldható, piacon értékesítették, de si­került felkutatni újabb vá­sárlókat is, így a szállítások folyamatosak az év utolsó hónapjában. Nagyszámban, kerültek az arab államokba úgynevezett nehéz súlyra hiz­lalt bárányok, amelyeket fő­ként Jordániába, Líbiába és Libanonba szállítottak a me­gyéből. A termelőüzemek egy ré­sze a magas tejesbárány-át­Annak ellenére, hogy a me- vételi ár — 85—95 forint ki- nők, s az idén már 4000 bá- gye juhíenyésztési eredményei logrammonként — miatt hú- rányt helyezett ki a gyapjú­távolról sem minősíthetők jó- zódozott a továbbhizlalástól, forgalmi vállalat olyan gaz­nak, a megyei gyapjúíorgal- de nagy eredményként köny- daságokba, amelyek bérhizla- mi vállalatnál a terveik tel- vélhető el, hogy ma már a • lásra vállalkoztak. A tapasz­megyében felkínált hízóbá- tatotok szerint ez a hizlalási rány-alapanyagot nem kell forma mind az üzemek, mind november k*vinni továbbtartásra, mert a vállalat szempontjából igen a hizlalás Nógrádban is meg- kedvező. Örvendetes jelenség, hogy a juhtenyésztési kedv egyre fo- A vállalat további célja, kozódik az egyéni termelők- hoigy minél több olyan hiz- nél. A legfrissebb adatok sze- lalda létesüljön, amelyben rint az utóbbi két esztendő- nagy tömegben lehet egyse- ben a megyében megduplá- ges árut előállítani. Endre- zódott az egyéni szektorban falván és Mátramindszenten levő juhállomány. Ez is bizo- a helyi termelőszövetkeze- nyíték arra. hogy a juhte- tek már olyan hizlalótelepek- nyésztés igenis lehet jövedel- kel rendelkeznek, ahol egy- mező, csupán meg kell talál- szerre több ezer állatot tart- ni az ehhez vezető utat. hatnak. Olyan épületeket is hasznosíthatnak, amelyek T ' már évek óta kihasználatla- 1 NÓGRÁD — 1981. december 8., kedd Az értékesítési összetétel gondos alakításánál figyelem­be vették, hogy a belföldi igé­nyeket a lehető legjobban ki­elégítsék, ugyanakkor töre­kedtek a tőkésexport struk­túrájának javítására. A korszerűség, a jövedel­mezőség és a versenyképes­ség feltételeinek ilyen érvé- nyesitése mellett, bár a gyár mennyiségi termelése nem érj el a tavalyi szintet, a válla­lati nyereség igen kedvezően alakul. Az eddig esedékes nyereségtervnél több mint 20 millió forinttal magasabbat értek el.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom