Nógrád. 1981. december (37. évfolyam. 281-305. szám)
1981-12-06 / 286. szám
Sakk Nem sikerült dobogóra lépni a nagylóciaknak Á Heves megyei Felsőtár- kányban öt megye bajnokcsapata mérkőzött az OB II-be jutásért. Az osztályozón Nóg- rád színeit a Nagylóci Tsz SK sakkozói képviselték, akik bár derekásan küzdöttek,“ nem tudtak dobogóra lépni. A feljutás a Sajószentpéteri Üveggyári Munkás SE csapatának sikerült, veretlenül végzett az első helyen. Az osztályozó végeredménye: 1. Sajöszentp. ÜMSE 4 3 1,- 7 (28) 2. Eger SE 4 3 - 1 6 (29) 3. Balmazújv. SE 4 2 1 1 5 (27.5) 4. Nyírbátori BSE 4 1-32 (’7.5) 5. Nagylóc TSZ SK 4 - - 4 - (18) A nagylőciak eredményei: Nyírbátor—Nagylóc 6,5—5,5, Sajószentpéter—Nagylóc 6,5— 5.5, Eger—Nagylóc 8,5—3,5, Balmazújváros—Nagylóc 8,5— 3.5. A nagylóci csapatból Domszky Zoltán érte el a legjobb eredményt a 7. táblán. Mind a négy mérkőzését megnyerte, 100 százalékos teljesítményt produkált! Rajta kívül dicsérnünk kell Istók Bertalan 2.5 pontos teljesítményét. A többiek közül Szabó és Butkai 2—2, Sinágel, Gyebnár S. és Gyebnár Gy. 1,5—1,5 ponttal a csapat jó pontszerzőinek bizonyultak. Mint Verseczi Vilmos országos versenybíró, az osztályozó bírája elmondta, az 1—3. helyezett különversenyt vívott. A feljutásra esélyes egriek azért buktak el, mert a 6—12. táblájuk igen gyenge teljesítményt nyújtott. A csupán egy I. osztályú versenyzővel kiálló Balmazújvárosi SE volt a csoport igazi meglepetése hirdetve: nem a minősítés, hanem a játéktudás számít! Majdnem feljutottak. A nyírbátoriaknak és nagylóciaknak bár derekasan küzdöttek, többre nem tellett erejükből. (sz. 1.) Sorokban Tenisz Nagy nevek az indulók között December 8—12-ig Salgótarjánban, a városi sportcsarnokban randevúznak egymással a szocialista országok teniszezői. Magyarország mellett Csehszlovákia, Bulgária és Lengyelország küldi el versenyzőit a salgótarjáni küzdelemre. Hazánkat többek között Benyik, Szőke, Csépai, ifj. Gulyás, ifj. Zentai képviseli, de külföldről is rangos, korábban már jó eredményeket elért versenyzők érkeznek. így a lengyel ranglista második és negyedik helyezettje, Drzymalszki, illetve Kroliczki. Csehszlovákiát, mások mellett Irma Nova- kova, az ez évi Európa-bajnokság harmadik helyezettje és Yvona Bendova, az Európa-bajnoki bronzérmes női páros egyik 'agja képviseli. Nagy név a román Mancos, aki férfipárosban harmadjk helyezett volt a kontinensbajnokságon. A verseny mindennap 9 órakor kezdődik és 20 óráig tart. Réteken kerül sor a negyeddöntőre és az elődöntő egy részére, szombaton pedig a döntőt játsszák a résztvevők. Kosárlabda NB II. Vereség Debrecenben DUSE—STC 48—44 (21—21) Debrecen, V: Palizsta, Darabos. STC: Kaposi (5), Mis- kolczi (16), Kovácsné (11), Belinyák (9), Longauer (2), cs: Szlivka (1), Karakasev (—), Takács (—), Szakmár (—), Zsidai (—). Edző: Szarvas József. Az eredmény alakulása: 5. p: 4—4, 10. p: 10—12, 15. p: 14—15, 25. p: 27—23, 30. p: 33—29, 35. p: 40—33. Szünetig váltott vezetés mellett folyt a találkozó, egykét pontnál nagyobb előnyt egyik csapat sem tudott kiharcolni. A szünet utáni első percekben — egészen a 35-ig a hazai együttes vezetett 4—7 ponttal. A küzdelem jóval szorosabb lett volna, sőt a győzelemre is esélyt adott az STC-nek a számtalan büntetődobás. Sajnos, ezek nem sikerülték. Tizennégy lehetőségből csupán hatot tudtak értékesíteni a tarjáni lányok. Az ellenfél legjobbjának kipontozódása után a 37. perctől a letámadásos taktika eredményesnek bizonyult, de csupán a pontkülönbség csökkentésére nyújtott lehetőséget. Szarvas József: Három játékosom — Krenács, Angyal és Kővágó — munkahelyi elfoglaltság miatt nem utazhatott a csapattal. Így az erősen tartalékos együttestől jobb teljesítményt nem is várhattam. Örülök, az ifjúsági Takács megbízható, jó játékának. (mátyus) Barcelonában a vízilabda bajnokcsapatok Európa Kupája döntőjének első napján a Vasas a legerősebbnek tartott ellenféllel, a nyugat-berlini AS Spandau 04 együttesével mérkőzött. A találkozó 11—11 (3—5, 3—2, 1—1, 4—3) arányú döntetlennel végződött. A másik találkozón: CN Barcelona (spanyol)—Alphen (holland) 9—8 (1—1, 2—1, 5-2, 1-4). ★ Dániában lezárult a női kézilabda „B” világbajnokság selejtezőinek szakasza, az „A” csoportban egyaránt 4 győzelemmel, illetve egy vereséggel Csehszlovákia és Norvégia harcolta ki a továbbjutást, míg a „B” csoportban Románia és Bulgária együttese került a továbbjutó helyekre. Bulgária három győzelemmel 1—1 döntetlennel, illetve vereséggel azonos mérleget zárt Lengyelországgal, így a gólkülönbség döntött. A helyosztó mérkőzéseket egy kivételével ma játsszák: az első helyért: Csehszlovákia —Románia. ★ A labdarúgó NR I. tizennyolcadik fordulójának eredményei: Volán SC—Haladás VSE 1—I (1—0), Csepel—Ferencváros 0—1 (0—0), Vasas— Zalaegerszeg 5—0 (4—0), Ú. Dózsa—SZEOL AK 4—0 (3—0), Rába ETO—Ózdi Kohász 9—2 (3—1), Nyíregyháza—Bp. Honvéd 1—1 (1—0), Diósgyőr— Pécs 2—0 (1—0), Békéscsaba —Debrecen 2—1 (0—1). A Videoton—Tatabánya találkozót ma játsszák. Asztalitenisz Felszabadulási emlékverseny Salgótarján városi sport- csarnokában december 5—6-án rendezi a megyei asztaliteniszszövetség felszabadulási emlékversenyét. A cél megemlékezni a város felszabadulásáról, az asztaliteniszsport népszerűsítése és a sportolók részére versenyzési lehetőség biztosítása. Emeli a verseny értékét, hogy az ifjúságiak ezüst- és bronzjelvényes szintek biztosítására jó alkalmat kapnak. A rekordszámú 718 nevező 42 egyesületet képviselt. Rendhagyó módon ezúttal többen álltak az asztalokhoz, mint ahogy az a korábbi nevezések folytán várható volt. A sportcsarnokban arányosan elhelyezett 14 asztalon indult az ifjúsági párosok küzdelme. A fiúknál 64, a lányoknál 37 pár vett részt a küzdelemben. A verseny színvonalát a fiúknál a Csepel, Ganz-MÁ- VAG, DÉLÉP, Bp. Spartacus, BVSC, NB I-es együtteseinek utánpótlása biztosította. A lányoknál Kaposvár, Szeged, MEDOSZ Érdért és az Egri VM kislányai versenyeztek a helyezésekért. A leánypáros döntői a kaposváriak fölénye jegyében zajlott. A győztes Auguszt— Limbek (Kaposplaszt), 2. Németh—Gazdag (Kaposplaszt), 3. Ádám—Bericzki (VM Eger), 4. Horváth—Kappel (Kaposplaszt). A fiúknál a győztes a Les- kő—Katona (Szolnok) pár lett, 2. Varga—Vásárhelyi (Ganz- MÁVAG), 3. Gazdag—Horváth (Makó), 4. Mészáros—Butkai (Ganz-MÁVAG) ... 6. Kocsa (St. Volán)—Salamon (Nagy- bátony). A nógrádi színeket meglepően eredményesen képviselte a Kocsa—Salamon serdülőpáros a jóval idősebb ellenfeleikkel szemben. Kinek jó a ff Stécé-szurkolók körében manapság szentségtörés számba megy Mohácsi Lajos nevét kiejteni. Nem akad szinte olyan sportfórum, ahol ne követelnék a közópesatár fejét, sőt az STC hanyatlását egyetlen játékos nyakába varrván, legyintés kíséretében „MOHÁCSI VÉSZT” emlegetnek. Aztán végképp ökölbe szorulnak a legyintgető kezek, amint valaki kijelenti: ő még látta Mohácsi Lajost jól futballozni. ÖNVALLOMÁS De hogyan látja az érintett önmagát? — Kikezdték a nézők, a vezetők, megfagyott a légikör körülöttem — mondja. • — Nem érzi, hogy okot adott a „kikezdésre”? — Hát rosszul megy,' görcsösen akarok. Most már helyzeteim sincsenek. Rettenetes úgy játszani, hogy már a bemelegítésnél lekövetelnek a pályáról. — Édesapja ismert játékvezető. Sokan őt is hibáztatják... — Ö rengeteget korhol, próbál hatni rám. — Az a nézők érzése, hogy nem „tépi szét” magát a pályán. .. — Sajnos, látszólag ilyen a mentalitásom. Közben már reszket a lábam, semmit sem merek megcsinálni. Így aztán tizennégy mérkőzésen összesen két gólt lőttem, abból is egyet tizenegyesből. — Elégedett játékával? , — Dehogy! Már mondtam, hogy nem. Ott tartok, hogy huszonnégy évesen a visszavonulás gondolatával foglalkozom. Az is megfordult bennem, hogy máshol próbálkozom. Én Salgótarjánban már nem tudok soha jól játszani. — Azt mondják, a kritikát nehezen fogadja el... — Attól függ, kitől. Például az edzőmtől elfogadom. — Nehezen alkalmazkodik. Eddig négyszer állították ki, legutóbb a recski MNK-mérkőzésen ! — Kimondom, ami bennem van. Jobb lenne, ha a háttérben morgolódnék? A recski kiállításom jogos volt. Elvesztettem a fejem, de ez így van, ha valakinek nem megy a foci. Én pedig már régen éreztem a játék ilyen örömét. — önfejű, akaratgyenge, nincs önfegyelme. — Talán igaz. Ezzel együtt higgyék el, nagyon akarok. Már üldözöm a védőket. — Ez fordítva lenne szerencsés. MJ kellene ahhoz, hogy a védők üldözzék?-T A régi Mohácsi..; MINDEN SZÉP A hatvanas évek végén a nyúlánk gyereket édesapja vitte le a Bányagépgyár SK kö- lyökcsapatának edzéseire. Noha jól bánt a labdával, legfeljebb átlagon felüli egoizmusával tűnt ki tucatnyi társa közül. Jobbszélre állították, s Lajos ízlelgette a gólszerzés örömét. Tizennégy éves volt, amikor az SBTC-nél jelentkezett. Zagyvapálfalváról járt középiskolába, s könnyebb volt neki a fekete-fehérekhez edzésre járni, no meg vonzotta is a Stécé híre. Egy ideig jól mentek a dolgok, neve már fiatalon a nagy tehetségek sorában szerepelt: gólkirály volt az ifiben, s 17 évesen a felnőttek között, a második csapatban játszott. Szépen fejlődött, s még nem töltötte be 19. évét, amikor bemutatkozott az NB I-ben. Igaz, kiesett a Stécé, ám Mohácsit ettől kezdve „jegyezték”. Ügy játszott csapata jugoszláviai tornáján, hogy a vezetők joggal hitték, legalább egy évtizedig nem lesz gondp juk középcsatárra. Majd jött az NB Il-es bajnokság és a vetélytárs, Bíró Antal, de Mohácsi így is sokat szerepelt az együttesben. Oly annyira jó neve volt, Mohácsi vész”? Egyéves emlék, Mohácsi Lajos gólt 15 a Hajdúböszörmény kapujába. A következő másodpercek eseménye bizonyítja: Mohácsi-gólnak is lehet örülni! hogy 1977-es bevonulásakor az akkor stabil honvédcsapat, a Papp József SE kapva kapott rajta. CSÜCSTÚL A KISPAD1G 'És nem csalódtak, olyan középcsatárra találtak az ifjú Mohácsiban, aki mérkőzések sorát döntötte ei góljaival. De nemcsak góljai, játéka is a csúcsra emelte a Tarjánbói érkezett játékost. Gyors volt, technikás, kemény és —, ami nehezen hihető — önzetlen. Szinte nem lehetett tartani, s a legtöbb élvonalbeli klub szerette volna megszerezni. Figyeltek rá, neve volt, az ellenfelektől állandó védőt kapott. Aztán az egyik találkozón megsérült, térdét műteni kellett. Annak ellenére, hogy a porcleválással operált labdarúgó nem a legkelendőbb, mégis kapott jó néhány ajánlatot. De visszatért volt csapatához, az akkor NB I-es STC-hez. A Stécé-vezetők ragaszkodtak hdzzá, sokat vártak a honvédcsapatban „megerősödött” középcsatártól. Néhány edzés után a keménységéről ismert edző, dr. Varga László a kezdő csapatba állította, s Mohácsi Lajos joggal hihette, ismét a csúcson van. Ám nem sokáig. .Hamar a kispadon találta magát és ettől kezdve már csak perceket tölthetett NB I-es találkozókon a pálván. A következő, 1980—81-es bajnokságban újra bérelt helye volt az együttesben. Mint egyeduralkodó a center posztján feltétlen bizalmat élvezett. Ennek ellenére nem kápráztatta el játékával a csapat híveit, bár tizennégy góljával megnyerte a házi góllövőver- senyl. Tulajdonképpen, ha helyzetkihagyási versenyt fs írnának ki a labdarúgásban, akár világszinten is az élmezőnybe tartozhatott volna. Viszont a néhány találatával a szurkolók „megtűrték” a csapatban. Az idei őszi Stécé-alkony mindennél élesebben állította reflektorfénybe személyét. A piros-feketék gyengélkedése sokak szemében egyetlen embernek, Mohácsi Lajosnak „köszönhető”. EPILÓGUS HELYETT A régi Mohácsi nincs többé. Helyette egy meghasonlott, önmagát kereső játékos lézeng hétről hétre a pályán. Egyéniségének negatív vonásai igazolni látszanak a mondást, miszerint mindenki saját sorsának elrontója. Csakhogy Mohácsi-ügyben sokunkat terhe! mulasztás. Emlékszem például arra, amikor a tavalyi bajnokságban a Borsodi Volán ellen büntetőt hibázott, s félidőben lecserélték. Látszólag ez volt a legkézenfekvőbb meg- oldás, ám én ismertem olyan edzőt, aki hasonló esetben, pár szóval megnyugtatta játékosát — még Mohácsit is! —, aki aztán úgy ment vissza a második félidőre, mint, akit kicseréltek. Ezzel együtt távol álljon tőlem. hogy felmentést adjak a játékosnak —, hisz menlevelet csak önmaga állíthat ki játékával —, de ami körülötte kialakult. az tényleg tarthatatlan. Ide kívánkozik a kérdés: kinek van ebből haszna? Mert az STC nem profitál belőle, az biztos. Egyedül az ellenfelek Örülhetnek, viszont, aki nekik szurkol, az már nem lehet igazi stécés. Elveszthetünk egy játékost. cserébe nem kapunk semmit! A kibontakozásnak talán egyetlen útia-módja kínár Sízik, ha Mohácsi megpróbálja önmagát legyőzni. Ám ehhez mindazok segítségére szüksége van, akik „Mohácsi vészt" kiáltottak! M. L. Kiss László
