Nógrád. 1981. december (37. évfolyam. 281-305. szám)

1981-12-05 / 285. szám

Befejeződött a Varsói Szerződés tagállamai honvédelmi miniszteri bizottságának ütése December 1. és 4. között Moszkvában megtartotta so­ros ülését a Varsói Szerződés tagállamainak honvédelmi miniszteri bizottsága. Dmitrij Usztyinov marsall, a Szovjet­unió honvédelmi minisztere einökletével az ülés munkájá­ban részt vettek a Varsói Szer­ződés tagállamainak honvédel­mi miniszterei, az . egyesített fegyveres erők főparancsnoka és az egyesített fegyveres erők tórzsfőnöke. A honvédelmi miniszteri bi­zottság megtárgyalta az egye­sített fegyveres erők tevékeny­ségével kapcsolatos időszerű kérdéseket és megfelelő ha­tározatokat hozott. Az , ülés tárgyszerű légkörben, a ba­rátság és a kölcsönös megér­tés szellemében folyt le. A Varsói Szerződés tagállamai honvédelmi miniszteri bizott­ságának tagjait fogadta Leo­nyid Brezsnyev, az SZKP fő­titkára, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa Elnökségének el­nöke. A fogadás alkalmával megtárgyalták a Varsói Szer­ződésen belüli katonai együtt­működés kérdéseit. Leonyid Brezsnyev a honvédelmi bi­zottság tagjainak további sike­reket kívánt a Varsói Szerző­dés tagállamai védelmi ké­pességének növeléséhez. A honvédelmi miniszteri bizott­ság ülésén résztvevő szövet­séges hadseregek delegációi fölkeresték a Lenin-mauzóleu- mot, Lenin lakószobáját «és munkahelyét a Kremlben. Ko­szorút helyeztek el a Lenin- mauzóleumnál és az ismeret­len katona sírjánál. Czinege, Lajos hadseregtá­bornok, honvédelmi minisz­ter pénteken hazaérkezett Moszkvából Szovjet vezetők köszöntő távirata Leonyid Brezsnyev, a Szov­jetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtit­kára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnö­ke és Nyikolaj Tyihonov, a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak elnöke táviratban köszön­te meg Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága első titkárának, Losonczi Pálnak, a Magyar Népköztársaság Elnö­ki Tanácsa elnökének és Lá­zár Györgynek, a Miniszterta­nács elnökének a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom 64. évfordulója alkalmából kül­dött üdvözletét és jókívánsá­gokat. (MTI) Ülést tartott a SZOT elnöksége Az SZOT elnöksége pénteki fejlesztésének irányelveivel ülésén az MSZMP Központi kapcsolatos szakszervezeti Ja- Bizottsága és a Miniszterta- vasiatokat, s úgy határozott, nács állásfoglalása alapján hogy azokat a Szakszerveze- megtárgyalta a lakásépítés, a tek Országos Tanácsának ülé- lakásgazdálkodás és -elosztás se elé terjeszti. Emiékezés Rózsa Ferenere ' Rózsa Ferenc, a magyar munkásmozgalom kiemelke­dő harcosa, a Szabad Nép első szerkesztője születésé­nek 75. évfordulója alkalmá­ból pénteken k06zorúzási ün­nepséget rendeztek a Mező Imre úti temető munkásmoz­galmi panteonjában. Az MSZMP Központi Bizottsága nevében Tömpe István, az Állami Rádió és Tv Bizott­ság elnöke és Hárs István, a Magyar Rádió elnöke, a Köz­ponti Bizottság tagjai; a Ma­gyar Partizán Szövetség kép­viseletében Sebes Sándor, a szövetség választmányának tagja, és Máté György, a szö­vetség tagja; a Magyar Új­ságírók Országos Szövetsége nevében Király András, fő­titkár és Komját Irén alel- nök; a Népszabadság részéről Várkonyi Péter főszerkesztő és Vadász Ferenc a szerkesz­tőség pártszervezetének tit­kára helyezett el koszorút. Elhelyezte a kegyelet vi­rágát Rózsa Ferenc testvér­húga, Rózsa Irén valamint több egykori harcostársa és a nevét viselő számos intéz­mény képviselője is. Ugyancsak a mártírhalált halt kommunista lapszer­kesztőre emlékeztek a II. ke­rületi Mártírok útja 26. szá­mú ház falán elhelyezett em­léktáblánál; itt a kerületi pártbizottság, a társadalmi és tömegszervezetek képviselői rótták le kegyeletüket, s he­lyezték el az emlékezés virá­gait. IC o x I e ii. A Központi Bizottság érté­kelte az idei gazdasági építő­munka tapasztalatait, elfogad­ta az 1982. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveit. Megállapította, hogy népünk nyugodt, ki­egyensúlyozott politikai lég­körben eredményesen dolgo­zik az 1981-re kitűzött felada­tok megoldásáért. A népgaz­daság a terv gazdaságpolitikai irányvonalával összhangban fejlődik. Az előirányzatot megközelítve javul a külgaz­dasági egyensúlyi helyzet. A termelés a tervezettnél mérsé­keltebben, a munka termele- kenysége az előirányzottnak megfelelően növekszik. Az energiafelhasználás nem ha­ladja meg a múlt évit. A la­kosság fogyasztása és a beru­házások volumene kismérték­ben magasabb a tervezettnél, az életkörülmények javulnak. 1. Az 1981. évi gazdasági fejlődést a következő fő voná­sok jellemzik: — A nemzeti jövedelem az előirányzott 2—2,5 százalék helyett várhatóan mintegy 1 százalékkal nő, elsősorban azért, mert az ipari termelés, mérsékelten növekszik és a tervezettnél kevesebb kalá­szos gabona termett. Az ipari termelés várhatóan 2—2,5 százalékkal haladja meg a múlt évit, és a külpia­ci értékesítési lehetőségekkel összhangban differenciáltan alakul. A termelés növekmé­nyének nagyobb része belföl­di felhasználásra kerül, a ki­vitel elmarad a tervezettől. Az építőipar termelése kis­mértékben csökken, a felújí­tási-fenntartási, valamint a külföldön végzett munkák aranya viszont növekszik. A mezőgazdasági termelés valamelyest meghaladja az 1980. évit, de nem éri . el a tervezettet. Kalászos gaboná­ból — főleg a kedvezőtlen időjárás miatt — kevesebb termett, de az ország kenyere biztosított. Kukoricából jó volt a termés. A szépen fejlő­dő állatállomány takarmány­ellátása zavartalan. — A lakosság jövedelme és fogyasztása valamelyest meg­haladja a tervezettet. Az egy lakosra jutó reáljövedelem or­szágos átlagban 2 százalékkal, a lakossági fogyasztás pedig mintegy 2,5 százalékkal nő. A fogyasztói árak emelkedése az előirányzott 4,5—5 százalékon belül lesz. Az áruellátás ösz- szességében jó, a választék megfelelő. Ütemesen halad a három műszakos és a folyamatos munkarendben dolgozók átté­rése az ötnapos munkahétre. Megépül 77 ezer — ezen belül 24 ezer állami — lakás. Az ál­talános iskolai osztálytermek száma 1200 helyett 1900-zal gyarapszik. A tervezettnél több, összesen 17 500 új óvo­dai, mintegy 4400 bölcsődei hely és 2500 kórházi ágy léte­sül. — Hazánk nemzetközi gaz­dasági kapcsolatai tovább bő­vülnek. A rubelelszámolású kereskedelmi forgalom a be­hozatali lehetőségekkel össz­hangban alakul. A nem rubel­elszámolásokban a csereará­nyok valamelyest javulnak, az áruforgalom kismértékű hi­ánnyal zárul. — Az állami költségvetés hiánya a tervezettet megha­ladja. 2. A Központi Bizottság megrősítette, hogy a VI. öt­éves terv gazdaságpolitikai irányvonalával összhangban a gazdasági építőmunka fő cél­ja 1982-ben is a külgazdasági egyensúly javítása, valamint az életszínvonal megőrzése. Egyetért azzal, hogy a Mi­nisztertanács az 1982. évi népgazdasági tervet az alábbi fő előirányzatok szerint végle­gesítse, és az állami költség- vetésről szóló törvényjavasla­tot az országgyűlés elé ,,, ter­jessze: Az 1982. évi terv m 1981. évi várható teljesítmény százalékában: nemzeti jövedelem 101,0 101,5 belföldi felhasználás 98,0 __ 9 9,0 ipari termelés 102,0 — 102,5 országos építés-szerelés mezőgazdasági termékek 98,0 — 99,0 termelése egy lakosra jntó 104,0 — 104,5 reáljövedelem 100,0 — 100,5 lakossági fogyasztás 100,5 — 101,0 állami költségvetés bevétele 104,0 — 105,0 kiadása 105,9 106,0 Szovjet—amerikai rakélatárgyalások A genfi ajtók mögött Különösen hangzik, de ez az igazság: a Genf ben meg­kezdődött sorsdöntő fontos­ságú szovjet—amerikai raké­tatárgyalásokon az a legbiz­tatóbb, hogy a nyilvánosság nem értesül a részletekről. Maguk a tárgyalások persze a világsajtó érdeklődésének, és több tucat televíziótár­saság fényszóróinak kereszt­tüzében kezdődtek meg, hi­szen a nemzetközi kapcso­latokba immár veszélyesen beivódó konfrontációs han­gulat első megtorpanását jelentik. Az amerikai politika hi­degháborús fordulatának egyik tényezője a második SALT-egyezmény jóváhagyá­sának elmaradása volt. Á tel­jesen kész, kölcsönösen alá­írt egyezményt Washington nem is bocsátotta törvényho­zási ratifikálásra. A ratifiká­lás elutasításával Carter, majd az utána hatalomra került Reagan a közös szov­jet—amerikai erőfeszítések egyik legértékesebb eredmé­nyét hajította el. Pedig az eu­rópai közép-hatósugarú raké­ták problémája, amely a mostani genfi tanácskozások tárgya, valószínűleg fel sem merült volna, (vagy ha igen, sokkal kevésbé kiélezett for­mában), ha a SALT—II-t Wa­shington nem torpedózza meg. Washington ugyanis ez után kezdte hangoztatni, hogy nem csak a SALT ha­táskörébe tartozó stratégiai interkontinentális rakéták, hanem az Európában levő kö­zép-hatósugarú rakéták vo­natkozásában sincs meg az egyensúly. Erre hivatkozva hozták meg 1979. decembe­rében azt a NATO-döntést, hogy 1983. végétől kezdve 572 közép-hatósugarú raké­tát (108 Pershing—2-t és 464 cirkálórakétát) kell elhe­lyezni Nyugat-Európában. Az amerikai álláspont szerint a jelenlegi szovjet túlsúly he­lyett így állna helyre az egyensúly. A szovjet állás­pont mindmáig az, hogy most az amerikai „előretolt bázi­sú rakétarendszerek” (az amerikai, angol, és francia atom-tengeralattjárók, vala­mint a szovjet területet ugyancsak elérő bombázó­flották) figyelembevételével lényegében egyensúly van az európai térségben, az új telepítés tehát az amerikai erőfölény eszköze lenne. Ez a kétféle felfogás tűk­december 5., szombat röződött azokban a Brezs­nyev, illetve Reagan által közzétett javaslatokban, amelyek a genfi tárgyalások kiinduló pozícióit jelentették a két fél számára. Reagan a szovjet közép-hatósugarú ra­kéták teljes felszámolását ja­vasolta, cserébe a NATO ra- kétahatározatánák elvetésé­ért. Ez lenne az úgynevezett „zéró megoldás”. A javaslat elfogadhatatlan a Szovjetunió számára, mert gyakorlatilag megsemmisítené a szovjet, közép-hatósugarú rakétákat, miközben a másik oldalon a jelenleg is meglevő rendsze­reket érintetlenül hagyná. Ezért javasolta Brezsnyev — egy korábbi indítványát ki­bővítve — nemcsak a jelenle­gi állapot befagyasztását a tárgyalások idejére, hanem azt is, hogy a befagyasztás elfogadása esetén a Szovjet­unió mintegy előlegként haj­landó lenne legmodernebb közép-hatósugarú rakétáinak számát egyoldalúan csökken­teni. A Genfben most megkez­dődött tárgyalások szükség­szerűen hosszúnak és kei- ménynek ígérkeznek. Hosz- szúnak, mert a nemzetközi és ezen belül az európai rakéta­egyensúly hallatlanul bo­nyolult és nagyon sokféle megközelítésre nyújt lehe­tőséget. Keménynek, mert a 45 éves Kvicinszkij szov­jet nagykövettel, az európai katonai kérdések egyik leg­jobb ismerőjével szemben az amerikai politika egyik leg­merevebb veteránja ül a tárgyalóasztalnál. Paul Nit- ze, az amerikai delegáció 74 esztendős vezetője egyike volt azoknak a politikusoknak, akiknek kulisszák mögötti te­vékenysége a már megkötött SALT—II egyezmény jóvá­hagyásának elmaradásához vezetett. Ráadásul a genfi reflektorfényből a bizalmas tárgyalások csendjébe visz- szavonuló Nitze mögött az amerikai leszerelési ügy­nökség „héjái” működnek: Rostow, az Ügynökség igaz­gatója, Rowny nyugalma­zott tábornok, aki annak ide­jén éppen ultraálláspontja miatt kivált a SALT-ról tár­gyaló amerikai küldöttség­ből. Reagan a jelek szerint épp őt akarja megbízni az egyezmény „újratárgyalásá­val”. Az előzmények, az ameri­kai politika es az emberek, akik képviselik — mind óva­tosságra és tartózkodásra in­tenek. A helyzet egyetlen, de új és biztató tényezője egye­lőre csak afc. hogy a párbe­széd megkezdődött. —I—e 2 NÓGRÁD — 1981. m A szocialista szektor beru­házásaira folyó áron 178—180 milliárd forintot lehet fordí­tani. 3. Az 1982. évi népgazdasá­gi terv céljainak elérése meg­követeli, hogy a gazdasági fej­lődést a termelés minden ága­zatában az eddiginél erőtel­jesebben a gazdaságos ex­port fokozása, a termelés ha­tékonyságának és nemzetközi versenyképességének növe­lése, az anyaggal és az ener­giával való ésszerű takaré­kosság alapozza meg. A belföldi felhasználást a beruházások szelektív csök­kentésével, a készletfelhal­mozás növekedésének visz- szafogásával kell mérsékelni. A társadalmi közkiadásokban fokozott takarékosság érvé­nyesüljön. A gazdasági irá­nyításnak, ezen belül a sza­bályozók következetes érvé­nyesítésének, valamint az egész gazdaságszervező tevé­kenységnek e fő feladatok megvalósítását kell szolgál­nia. — Az ipar termelésének a jelenleginél nagyobb hánya­da kerüljön exportra Gyorsí­tani szükséges a termelés szerkezeiének korszerűsíté­sét, a műszaki fejlesztést. A külső piacokon gazdaságosan értékesíthető, a behozatalt ésszerűen helyettesítő, a ki­sebb anyag- és energiaigényű termékekből növekedjék a termelés. E követelmények­nek megfelelő vállalatok és szövetkezetek erőteljesen bő­vítsék termelésüket, dinami­kusan fejlődjenek. Folytatód­jék az ipar szervezeti korsze­rűsítése, a vállalatok belső szervezetének, irányításának továbbfejlesztése, a vállalat­közi kapcsolatok javítása. \ — Az építőiparban növe­kedjék a fenntartás és a fel­újítás aránya, valamint az exporttevékenység. Erősödjön a vállalkozási készség és a versenyképesség, javuljon a szervezettség, csökkenjen a kivitelezési idő. — - ’-íSfc*1 •: ...... m A — A mezőgazdaságban a termelés fokozása a jó bel­földi ellátás biztosítását és a kivitel növelését szolgálja. Mind a növénytermesztésben, mind az állattenyésztésben to­vább kell növelni a hozamo­kat. A gabonatermelés bizton­ságos megalapozása érdeké­ben bővíteni szükséges a ve­tésterületet is. Tovább kell javítani a nagyüzemek és a háztáji, kisegítő gazdaságok kapcsolatát. Segíteni kell a szarvasmarha-tenyésztés szín­vonalának fenntartását, a ser­téstenyésztés fejlesztését akis­termelőknél. — Az áru- és személyszál­lítási feladatokat a népgazda­sági tervvel összhangban kell megoldani. A vállalatok a szállítási feladatok teljesíté­sét energiamegtakarítást ered­ményező szervezési intézke­désekkel is segítsék. — Gyorsítani kell az ener­giatakarékossági program végrehajtását. A tüzelőanyag- és energiafelhasználás az ez évit lehetőleg ne haladja meg. Az összes energiafel­használásban valamelyest csökkenjen a szénhidrogének aránya. Elsősorban a kőolaj­termékek helyettesítésére, faj­lagos felhasználásuk csökken­tésére kell erőfeszítéseket tenni. — A szocialista szektorban felhasználható 178—180 mil­liárd forintot elsősorban a folyamatban levő beruházá­sok befejezésére kell összpon­tosítani. Előnyben kell része­síteni a műszaki fejlődést, az energiahordozók gazdaságos kitermelését, ésszerű felhasz­nálását szolgáló beruházáso­kat. Kezdődjék meg a me­cseki szénkitermelés fejlesz­tése, a Dunai Vasmű kok­szolóművének és a fenyőfői bauxitbányának a nagyberu­házása. 4. A termelés hatékonysá­gának növelésével kell meg­teremteni az életszínvonal megőrzésének, az életkörül­mények javításának feltétele­it. — A lakosság egy főre jutó reáljövedelme és fogyasztása sí y kismértékben, a társadalmi juttatások a korábbi éveknél mérsékeltebben növekedhet­nék. A munkások és alkal­mazottak átlagbére 4—5 szá- zalékkal, a fogyasztói árszín­vonal mintegy 5 százalékkal emelkedhet. — Fontos követelmény az áruellátás színvonalának és választékának jobb összehan­golása a kereslettel, a szol­gáltatások iránti igények jobb kielégítése. Meg kell épí­teni 76—77 ezer lakást. Léte­síteni kell 1200—1300 általá­nos iskolai osztálytermet, csaknem 3000 bölcsődei, mint­egy 9000 óvodai és 1200 gyógy­intézeti helyet. — Folytatódik az Állami Operaház, a közgazdaságtu­dományi egyetem, a filmgyár felújítása és a Budavári Pa­lota rekonstrukciója. Megkez­dődik az Eötvös Lóránd Tu­dományegyetem épületének felújítása, befejeződik a Ma­dách Kamaraszínház korsze­rűsítése. Megnyílik a buda­pesti Nagy Sportcsarnok. — A népgazdaság minden területén javuljon a foglal­koztatás hatékonysága, a lét­számigényeket mindenütt a termelés és a feladatok válto­zásához igazítsák. A jövő év közepéig — az oktatás ?s a mezőgazdaság kivételével —1 fejeződjék be az ötnapos munkahétre való áttérés. 5. A külgazdasági egyen­súlyi helyzet javítása megkö­veteli, hogy tovább bővülje­nek hazánk nemzetközi gaz­dasági kapcsolatai. A kivitel 6—8 százalékkal, a behozatal 2—3 százalékkal növekedjen. 6. A gazdaságirányító és szervező munka középpontjá­ba a VI. ötéves tervben fog­lalt gazdaságpolitikai célok­nak és programoknak lehető­ségeinkhez és a változó felté­telekhez igazodó megvalósítá­sát kell állítani. Az 1982. éri terv fő céljainak elérését a szükséges döntések idejében és a népgazdasági érdekekkel összhangban történő megho­zatalával, következetes végre­hajtással és folyamatos ellen­őrzéssel kell elősegíteni. A gazdasági szabályozók ösztö­nözzenek és késztessenek a hatékonyság jelentős javításá­ra, a gazdaságos kivtel növe­lésére, az import ésszerű he­lyettesítésére, az energia- és anyagtakarékosságra. 7. A vállalatok, szövetkeze­tek és a tanácsok a gazda­ságpolitikai követelmények­kel, a népgazdasági terv cél­jaival összhangban készítsék el terveiket. Igényeljék a dol­gozók véleményét, ösztönöz­zék, karolják fel jó kezdemé­nyezéseiket. A változó feltéte­lekhez jobban igazodva, lehe­tőségeiket kihasználva, fele­lősségteljes munkával bizto­sítsák a tervek végrehajtását. A személyes felelősséget vise­lő, igényes, a rendet, a fe­gyelmet, a minőségi munkát megkövetelő, kezdeményező vezetők kapjanak nagyobb társadalmi megbecsülést és egyértelmű politikai támoga­tást. A Központi Bizottság ajánl­ja, hogy a munkaverseny-moz- galomban a gazdálkodás mi­nőségi követelményeit, az energia- és anyagtakarékossá­got, a jövedelmező export fo­kozását, a vállalati kooperá­ciós és szerződéses kapcsola­tok javítását állítsák előtér­be. 8. A Központi Bizottság fel­hívja a pártszervezeteket, hogy tegyenek meg mindent az 1982. évi terv- eredményes megvalósításáért. A kommu­nisták példaadással, aktív fel- világosító és meggyőző mun­kával segítsék a tervben fog­lalt követelmények és felada­tok megértetését, vállalását, teljesítését. A Központi Bizottság felké­ri a társadalmi és tömegszer­vezeteket, hogy az 1982. évi népgazdasági terv céljainak megvalósítására mozgósítsák a dolgozókat. Szocialista fejlő­désünk és 'előrehaladásunk, hazánk és népünk érdekei minden magyar állampolgár­tól személyes helytállást, fe­lelős magatartást követéinek. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom