Nógrád. 1981. december (37. évfolyam. 281-305. szám)

1981-12-31 / 305. szám

Eredményeink alapja: a szervezett, fegyelmezett munka Interjú Devcsics Miklóssal, a Nógród megyei Tanács elnökével A megye ipari, mezőgazdasági üzemei ebben az esztendőben is jelentős erő­feszítéseket tettek a VI. ötéves terv első évére meghatározott feladatok teljesíté­séért. A célkitűzésekkel és a lehetőségekkel összhangban gyarapodtak a nógrádi te­lepülések, javultak az élet- és munkakörülmények. A munka tapasztalatairól és a jövő év terveiről beszélgettünk Devcsics Miklóssal, a Nógrád megyei Tanács el­nökével. replő feladatok megvalósultak, s ez egy új középtávú terVciklus elejéin nem rossz kez­det... — Településeink az elmúlt tíz esztendő alatt gyorsan, helyenként látványosan gya­rapodtak. Az Idei településfejlesztést mi­ként ítéli meg? — A megye ipari üzemei 1981-ben terme­tesüket az országos átlagot meghaladóan tel­jesítik. Manapság gyakorta esik szó a ver­senyképesség, az értékesítés, a minőség és gazdaságosság gondjairól. Minek tulajdonítja a nógrádi gyárak, gyáregységek átlagosnál jobb teljesítményét? A statisztikai hivatal jelentése szerint a megyében az ipari termelés várhatóan öt-' hat százalékkal haladja meg az elmúlt esz­tendeit. Hogy mi a magyarázata ennek? Ügy gondolom, hogy az elmúlt tíz évi ipar­fejlesztési politikájának eredményei most jelentkeznek. Olyan jelentős ipari létesítmé­nyekben indult meg a termelés, mint a ba­lassagyarmati kábelgyár, a salgótarjáni sík­üveggyár feldolgozó üzeme, a romhányi ke­rámiagyár. Az új termelőegységek viszony­lag gyorsan és jól alkalmazkodtak a piaci igényekhez, a vállalatok nagyobb figyelmet fordítottak a termelés szerkezetének kor­szerűsítésére. Az igazsághoz tartozik az is, hogy a piac átrendeződésével — hazai piac felvevőképessége nagyobb volt a vártnál — a vállalatok jelentős mértékben növelhet­ték termelésüket, nyereségüket. Ugyanakkor nem lehet az elégedettség hangján szólni az exportról. Bár a szocialista országokba a tervtől többet szállítottak, a tőkésexport hosszú idő után, most kismértékben elma­rad a számítottól. Ez arra figyelmeztet: a gyárak egy része nem készült fel a gazda­ságosan exportálható termékek előállításá­ra. Ahhoz, hogy a népgazdaság 1932-re szóló tervéből adódó .feladatokat teljesíteni tud­juk, elengedhetetlen a megye iparában a ha­tékonyság továbbá fokozása, a termelési szerkezet hozzáigazítása a piaci igényekhez, a termékek minőségének és gazdaságossá­gának javításai. Az üzemek között bizonyos differenciálódás már most megfigyelhető. A BRG salgótarjáni gyára például 15, Balas­sagyarmaton^ a fémipari vállalat 10, a Sal­gótarjáni Ruhagyár 22 százalékkal növelte termelését A Nógrádi Szénbányák hosszú idő után 15 százalékkal teljesíti túl tervét. Jól használta ki a külszíni fejtés lehetősége­it s bizonyára nem lenne haszontalan meg­vizsgálni: hogyan lehetne növelni a mély­művelésű aknák teljesítményéit. Az idei tapasztalatok is azt mutatják, hogy az üzemek nem képesek egyforma teljesít­ményt nyújtani a termelésben, a piacon. A VBGYÉPSZER, a FÜTÖBER gyáregységei nem tudtak idejében reagálni a változások­ra. Várható, hogy elmaradnak terveiktől, s ebből adódóan számolni ok kell bizonyos helyi feszültségekkel. Ami pedig a követke­ző évet illeti, az ipari üzemeknek gyorsab­ban kell alkalmazkodniok a változó körül­ményekhez. Fontos feladat az ésszerű ta­karékosság a munkaerővel, az anyaggal, az energiával A meglevő erőforrások, termelő- berendezések hatékony kihasználása a gaz­daságos, az eredményesebb munka döntő forrása lehet. Természetesen a feladatok megvalósítása során sehol sem nélkülözhe­tik a felkészült, vállalkozó szellemű, az ész­szerű kockázatot vállaló vezetőket, a munka szervezettségét- A gyárak kollektívái — a vezetők és a munkapadoknál dolgozó embe­rek — a szocialista brigádokkal az élen, ké­pesek eleget tenni a megnövekedett köve­telményeknek, teljesíteni a jövő évi felada­tokat. — Mi jellemezte a megye építőiparát? — Az építők tevékenységét nem lehet a beruházási lehetőségektől függetlenül vizs­gálni. A beruházások mérséklésével a megye építőipara lélegzetvételnyi időhöz jutott, amit kj kell használnia a munka szerve­zettségének, a gazdálkodás javítására. Biz­tató, hogy a tanácsi építőipari vállalat vár­hatóan 16 milliós nyereséggel zárja az esz­tendőt és a NÁÉV hosszú évek után ugyan­csak kimozdult a holtpontról. A tapasztala­tok szerint még mindig nem lehetünk egé­szen elégedettek az építőipar szervezettsé­gével. létszámgazdálkodásával, és eredmé­nyességével. Hiszen ennek forrása nem a vállalkozási árak növelése hanem a takaré­kos. hatékony munka, a jobb vállalkozási politika kell, hogy legyen. — A nógrádi mezőgazdasági üzemek tel­jesítményének megítélésénél fontos körül­mény. hogy a tsz-ek, állami gazdaságok zö­me kedvezőtlen termőhelyi adottságok kö­zött gazdálkodik. Ilyen feltételek mellett mit teljesített és mi várható el az ágazattól? — Mezőgazdasági üzemeink az elmúlt tervciklusban is dinamikusan fejlődtek. Többségében jól térképezték fel és használ­ták ki lehetőségeiket, emelték hozamaikat, korszerűsítették a'•termelést, növelték a ta­gok, alkalmazottak jövedelmét. A folyamat folytatása joggal várható el a VT. ötéves tervben. Sajnos, 1981-ben a tavaszi aszály súlyos veszteségeket okozott több gazda­ságban is. A búzatermés például 20 száza­lékkal maradt el a két évvel ezelőttitől. A növénytermesztés árbevétele jelentősen csök­kent, amit az állattenyésztés eredményei csak részben ellensúlyoztak. Jelentősen emelkedett a tehén- a kocaállomány, a nagy­üzemekben az egy tehénre jutó tejtermelés elérte a 3600 litert- A termelőszövetkezetek kiegészítő tevékenysége^ az abból származó jövedelme a vártnál gyorsabb ütemben nőtt. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy a megye me­zőgazdasága — a gondok ellenére —, túl­nyomórészt teljesítette vállalását. A mezőgazdasági üzemek gyorsan reagáltak az új közgazdasági szabályozókra, a kedve­zőtlen adottságú termelőszövetkezetek támo­gatását segítő döntésekre. A nagyüzemek várható eredménye megközelíti a tavalyit, néhány közös gazdaság pénzügyi helyzete azonban továbbra is kedvezőtlen. Több üzem gazdálkodásában indokolatlan különb­ségek jelentkeznek, mérséklődésük nem ki­elégítő. Néhány jobb adottságú mezőgazda- sági üzem eredménye jóval alatta marad az elvárhatónak. — A termelőszövetkezetek, állami gazda­ságok miként alapozták meg a jövő évi ter­mést? — örvendetes, hogy amilyen mostoha ter­mészeti körülmények között kezdődött az év, ősszel annyira kedvező volt az időjárás. Az esedékes munkákat a mezőgazdasági üze­mek jó minőségben végezték el. A búza ve­tésterülete — a népgazdaság igényei szerint — 12,6 százalékkal haladja meg az elmúlt három év átlagát. A megye mezőgazdaságá­ban változatlan igény a szabályozókhoz; való gyors és rugalmas alkalmazkodás, a terme­lés szerkezetének folyamatos igazítása a termőhelyi adottságokhoz, a piaci lehetősé­gekhez. Az eddigieknél jobban kell ügyelni a költségek alakulására. A fajlagos ráfordí­tások mérséklése nemcsak az iparban, a me­zőgazdaságban is alapvető feladat. Például jobban kell hasznosítani a helyben található anyagokat. A növénytermesztés, az állatte­nyésztés mellett a továbbiakban is fontos a kiegészítő tevékenység fejlesztése, a háztáji és kisgazdaságok termelésének szervezése, támogatása. Mindezek együtt alapozzák a gazdaságos élelmiszer-termelést, amelyre a la­kosság jó ellátása és a kedvező exportlehető­ségek hasznosítása miatt is szükség van. — A VI. ötéves terv egyik legfőbb célki­tűzése életszínvonalunk megőrzése. Sike- riilt-e ez Nógrád megyében a tervidőszak el­ső esztendejében? , — Ügy érzem, sikerült, talán egyes terüle­teken némileg túl is teljesültek a célkitűzé­sek. Milyen tényezők igazolják ezt? A ren­delkezésre álló adatok szerint 1981-ben a megye lakosságának pénzbevételei 6—7 szá­zalékkal növekedtek. Természetesen nem minden családnál egyformán. A hatékonyab­ban, gazdaságosabban, jobban gazdálkodó vállalatok és intézmények dolgozói —, ahol lehetőséget találtak a létszám ésszerű csök­kentésére is — munkájukkal arányosan na­gyobb jövedelemhez jutottak. Egész eszten­dőn át kiegyensúlyozott volt a kereskedelmi ellátás, leszámítva néhány kisebb átmeneti zavart, amely szervezési hibából, vagy a ter­melés egyenetlenségéből adódott, örvendetes a különböző kereskedelmi szervek és válla­latok kezdeményezése és együttműködése az ellátás javítása érdekében. Számos kedvez­ményes vásár, kereskedelmi akció zajlott le, amely a lakosság pénztárcáját kiemelte és néhány esetben segítette a választék bővíté­sét is. Az életszínvonal alakulásában azonban más tényezők is fontos szerepet játszanak. A vállalatok a szociálpolitikai tervek végre­hajtásával is hozzájárultak életszínvonal­politikai célkitűzéseink megvalósításához. Javultak a szociális körülmények a munka­helyeken. összességében a lakosság életszín­vonalával összefüggő, tanácsi tervekben sze­— A VI. ötéves terv első évére megfogal­mazott célkitűzéseket a tanácsok teljesítet­ték. Megkülönböztetett társadalompolitikai feladat a megyében is a lakásépítés. A terv­ben szereplő 1240 lakás helyett 1356 új ott­honba költözhettek a lakók, mintegy öt, öt és fél ezer ember. Az alapvető igények kielé­gítését szolgálta a Pásztón a hatvanszemé­lyes bölcsőde, a balassagyarmati városi kór­ház rekonstrukciója. Elkészült ötven új óvo­dai férőhely, tizenhat általános és középis­kolai tanterem, két törpe vízmű. A tanácsok 1981-ben 613 millió forintot fordítottak be­ruházási célokra, a fenntartási költségvetés pedig biztosította a tanács intézményeinek zavartalan és jó színvonalú működését. Je­lentős eredménynek tartjuk, hogy a demog­ráfiai hullám ellenére, több általános iskolás oktatási fetételeit sikerült megteremteni el­fogadható, helyenként jó színvonalon- Fej­lődött a diákétkeztetés, Salgótarjánban átad­ták a tanuszodát. A rendelkezésre álló erő­forrásokkal a tanácsok jól gazdálkodtak. — Milyen terveket fogalmaztak meg az 1983-es esztendőre? — Az éves tervet a megyei tanács január elején tárgyalja. Annyi azonban már bizo­nyos, hogy jövőre Nógrád megyében 800 millió forint áll a tanácsok rendelkezésére a \ települések fejlesztésére. Továbbra is meg­különböztetett figyelmet fordítanak a lakás­építésre. Az elképzelések szerint 1982-ben a mostaninál több, 1467 új otthon készül el. Az eddigieknél több támogatást kapnak a magánlakás-építők. Ösztönözzük például, hogy az állami lakásokban élők, nagyobb jö­vedelemmel rendelkezők családi házat épít­senek. A tanácsok lakásépítésre megközelí­tőleg 200 millió forintot költenek, a fejlesz­tési eszközök 34 százalékát. A másik fontos teendő a megye településeinek ellátása jó ivóvízzel. Erre a célra 100 millió forintot fordítanak. Folytatódik a nyugat-nógrádi térségi vízmű kivitelezése, 1982-ben Nagy­orosziban és Patakon társulati formában old­ják meg a vízellátást. Befejeződik a nógrád- kövesdi, karancskeszi törpe vízmű építése is. Űjabb négy településen szerveznek társula­tot törpe vízmű létesítésére. Kulturális célki­tűzéseink megvalósítására 77, egészségügyi és szociális célokra 74 millió forint áll rendel­kezésre. / A tervciklus beruházása talán kevésbé lát­ványos, hiszen a közművek, ha elkészül­nék föld alá kerülnek, a rekonstrukciók meglevő falak között zajlanak- A tanács fejlesztési forrásainak nyolcvan százalékát a folyamatban levő beruházásokra használja fel, s mindössze az összeg tíz százaléka az, amelyből új létesítmények építhetők. Ügy gondolom, hogy a meglevő anyaid eszközök koncentrálása hasznos abból a szempontból, hogy gyorsabban készülnek el a már épülő beruházással Semmiképpen sem szabad azon­ban szem elől téveszteni, hogy az új léte­sítményekre szánt, viszonylag szerény összeg, később a fejlesztés ütemének mérséklésével jár. Jövőre folytatódik a balassagyarmati, el­kezdődik a pásztói kórház felújítása. Az el­múlt tervciklusban nagyszabású általános is­kolai tanterembővítő programot fejeztünk be. Vanyarcon, Magyarmándorbam, Nőtin­csen még huszonnégy tanterem készül el jövőre A tanácsi fejlesztési munkát az idén is a tervszerűség jellemezte, a tervek teljesí­tésén kell munkálkodnunk jövőre is. — Az életkörülményeink javítása néhány területen, mint például a szolgáltatás, a mű­velődés elsősorban nem új beruházásokon Az elmúlt években korszerű otthonokkal, modern lakóteleppel gazdagodott Nagybá- tony nagyközség. (Kulcsár József felvétele) * múlik. Hogyan látja a megyei tanács elnö­ke meglevő lehetőségeink kihasználását? — A megyei tanács végrehajtó bizottsága az ellátással kapcsolatos kérdéseket rend­szeresen vizsgálja. A közelmúltban a szol­gáltatás fejlődését, feladatait tekintette át. A tanácsi szolgáltató vállalatok jelentősen nö­velték tevékenységüket, az igények kielégí­téséről, a lehetőségek kihasználásáról azon­ban korántsem beszélhetünk. Éppen ezért a tanács továbbra is támogatja a szolgáltatás fejlesztését, a vállalatok, szövetkezetek a ta­nácsi elképzelésekkel egyező terveit, amely- lyek a lakosság alapvető igényeinek kielégí­tését szolgálják. A tanácsi támogatás azonban önmagában nem megoldás. Szükség van rá, hogy a vál­lalatok éljenek például a kisszövetkezetek alakításának lehetőségével. A falvakban a termelőszövetkezetek vállalhatnak nagyobb részt magukra az igények folyamatos kielé­gítéséből. A -tanácsok támogatják a magán­kereskedelmet, a kisipart is, ott ahol valós szükségleteket elégítenek ki. Indokolt új vállalkozási formák kibontakoztatása a la­kásépítéshez, felújításokhoz, karbantartások­hoz- Az elmúlt évtizedekben rengeteg új lé­tesítmény épült, ezek felújítása, korszerűsí­tése nem kis feladat. Rugalmas kereteit fo­kozatosan kell kialakítani, megerősíteni. A január elsejétől -általánossá váló ötnapos munkahéttel újabb igények jelentkeznek a szabad idő hasznos eltöltésére, a művelődés, sportolási lehetőségek szélesitésére. A taná­csok a meglevő létesítmények jobb haszno­sításával, tartalmas, vonzó, érdekes progra­mok szervezésével tehetik a legtöbbet az igé­nyek jó részének — hiszen valamennyire nincs mód — kielégítésére. — A jövő évre szóló tervek végrehajtása sem nélkülözheti a társadalmi összefogást. Mit tehetnek a vállalatok, intézmények, mit tehet a lakosság a településfejlesztési célki­tűzések teljesítéséért? — Eredményeink alapja eddig is a fe­gyelmezett, szervezett munka volt. Továbbra is azon múlik haladásunk, ki miként telje­síti saját feladatait, hogyan dolgozik. Való­ban szükség van arra is, hogy jól éljünk a társadalmi összefogásban rejlő lehetőségek­kel. Hiszen az ifjúság lakáshoz jutása, a közművesítés, a gyermekintézmények fej­lesztése nem csupán tanácsi ügy. Ezért szá­mítunk a széles körű együttműködésre, a ta­nácsok és vállalatok, üzemek és üzemek kö­zött is. Eigyüttműködésre és nem segítségre! A vállalatok is érdekeltek abban, hogy dol­gozóik gyermekei kulturált körülmények kö­zött tanuljanak, kényelmes lakásban éljenek.’ Közös érdekről van tehát szó! A tennivalók összehangolása, szervezése pedig a helyi tár­ná csóknak aid munkát. — Hogyan segítették as flsemck a tanácsi fejlesztések megvalósítását? — A segítség mértéke az üzem teljesítőké­pességétől, jövedelmének alakulásától, s a ve­zetői szemlélettől függ. Például a SERKÖV az érsekvadkerti ifjúsági házhoz 223, a Drog- union, a magyarnándori tsz és az állami gazdaság a helyi iskolához 150, az Állami Biztosító a megyeszékhely gyermekintézmé­nyei fejlesztéséhez 230 ezer, a szénbányák a nagybátonyi óvodákhoz 600 ezer forinttal já­rult hozzá. A megye kiemelt ipari üzemel nem szerepelnek ugyan ezen a listán, de az intézmények fenntartásához, működéséhez hozzájárultak többen is. Nagyra értékeljük a lakosság által végzett közhasznú társadalmi munkát, amely október végéig 169 millió fo­rint volt. Érezteti kedvező hatását a VI. öt­éves tervre hirdetett társadalmi munkamoz- galom-pályázat is. — A következő esztendő feladatai az ipar­ban, mezőgazdaságban, tanácsoknál 'tevé­kenykedő vezetőktől is többet kérnek, a kö­vetelmények nagyobbak. Megfelelő biztosíté­kok vannak rá, hogy képesek ezeknek meg­felelni? — Az elmúlt időszak eredményei megad­ják erre a választ! Az újí nehezebb helyzet viszont a vezetőktől igényesebb munkát ki- ván. Folyamatos feladat a szocialista demok­ratizmus szélesítése, a nyíltság, őszinteség, a helyzet reális ismerete minden szinten. Ar­ról is szólni kell, mire nem jut erőnkből és miért. Fontos törekvésünk, hogy a döntések ott szülessenek, ahol felkészültek erre, ahol a szükséges információk rendelkezésre áll­nak. A megyei tanács is e követelményeknek eleget téve igyekszik dolgozni. Jelentős mér­tékben csökkentette létszámát, növelte a he­lyi tanácsok önállóságát, jogkörét. A külön­böző szinteken dolgozó vezetőknek keresni kell a hatékony, takarékos megoldásokat, el­kerülve a túlszervezést. Tudjuk, hogy a kö­rülmények változásaira való gyors reagálás bizonyos kockázattal jár, ezt azonban vál­lalni kell! Társadalmi méretekben nagyobb megbecsülést kell adni azoknak a vezetők­nek — a művezetőtől a vezérigazgatóig —, akik erre vállalkoznak, s becsülettel, nagy hozzáértéssel teszik dolgukat. Ügy érzem, 1981-ben megfelelő alapot si- kefült biztosítani megyénkben is a követke­ző esztendő célkitűzései megvalósításához. Számba véve lehetőségeinket, az erre épülő reális terveinket, bizakodóan nézhetünk az 1982-es év elé. ' S végezetül engedje meg, hogy az alka­lommal élve, a NÓGRÁD hasábjain a megyei párt -, állami és társadalmi szervek nevében eredményekben gazdag, boldog új esztendőt, jó egészséget kívánjak Nógrád megye vala­mennyi állampolgárának — fejezte be a ■ be-’ szélgetést Devcsics Miklós. M. Szabó Gyula

Next

/
Oldalképek
Tartalom