Nógrád. 1981. december (37. évfolyam. 281-305. szám)
1981-12-31 / 305. szám
Bacchus szelleme — palackba zárva Egész évben szilveszter! Friss, üde és elegáns — az Italok szépségkirálynőjét, a pezsgőt illetik e szavakkal a borászati szakemberek s aszerint díjazzák, hogy milyen a színe, íze, zamata, illata. Manapság egyre többen nemcsak az óévet búcsúztatják a gyöngyöző, könnyed itallal, hanem mintha egész évben szilveszter lenne, családi és baráti összejöveteleken, hivatali ünnepségeken is pezsgőt bontanak. Az üzletekben akkora a választék a díszes palackokból, hogy tanácstalanul töprengünk: melyiket emeljük le a polcról? Mivel nincs még olyan kifinomult, több évszázados érzékünk, ízlésünk a ki- 1 választáshoz, mint a franciáknak, érdemes betekintenünk a pezsgőgyártás titkaiba. A fővárosban Budafokon találjuk a Hungarovin birodalmát, csaknem 30 kilométer hosszúságú pincerendszerét. Itt születik a ma már messze földön híres magyar pezsgő is. 1982 augusztusában lesz éppen 100 éve, hogy a Rózsavölgy szomszédságában Törley József által alapított gyár első palackos pezsgői „beértek”. A tulajdonos — aki a pezsgőt hazájában Reimsben tanulmányozta a bonyolult, kényes technológiát és elsajátította a Bzakma fortélyait — csakhamar felvirágoztatta gyárát. Közép- Európa egyik legkorszerűbb üzeme lett, amely még ma is az ugyancsak Budafokon levő , Hungária Pezsgőgyárral együtt az ország pezsgőtermelésének nagy részét adja. Garamvári Vencelbe*, a Hungarovin Borgazdaságok Export Vállalatának igazgatóhelyetteséhez nehéz bejutni, a külföldi partnerek, üzletkötők szinte egymásnak adják a kilincset nála. Szobája valóságos pezsgőmúzeum, ahol már láthatók a jubileumi évben forgalomba kerülő szép palackok. — A gyárainkban előállított pezsgő hatvan százalékát külföldön értékesítjük. Vevőink: a Szovjetunió, NDK, Csehszlovákia, Románia, Lengyelország, a tőkéspiacon az NSZK és az Egyesült Államok. Idén 18 millió palack pezsgőt gyártottunk. Az ország több gyára — a mecseki, az izsáki, a hosz- szúhegyi, a kiskunhalasi, a szikrai állami gazdaságok — együttesen csaknem 30 millió palacknyit termelnek évente — tájékoztat az igazgatóhelyettes. — A* utóbbi évtizedben hazánkban is divatba jött a pezsgő. Elterjedt viszont az a vélemény is, hogy gyenge minőségű borból készül. Igaz? — A vád alaptalan. A gyártásra alkalmas alapborokat a hazai híres borvidékekről válogatjuk össze. Nem különleges tájjellegű szőlőfajtákat, hanem olyanokat, amelyeknek íze és zamata megfelelő, a savtartalmuk magas, színük világoszöld, fehér, vagyis vékony, elegáns bor lesz belőlük. Nem cél a magas alkoholtartalom, mert gátolná a másodgerjesztés folyamatát. Fontos a szüretelés időpontja, továbbá, hogy a feldolgozáskor a mustnak csak a legértékesebb részét használjuk fel. — Azt tartják, hogy a palackban érlelt ital sokkal jobb a tankpezsgőnél. — így igaz. Az előbbi klasz- szikus eljárással készül; vannak fajták, amelyeknél 2—3 évet igényel az érlelési folyamat. A tankpezsgő két hónap alatt készül. Érdemes közelebbről megismerkedni a gyártással — indítványozza. Csakhamar a cseppkőbarlangok teTmeihez hasonló tágas pincékben járunk, üvegekből rakott hatalmas máglyák között. A palackokat nemes penész borítja, alattuk szunnyad a felséges ital. Boros László, üzemvezető elárulja a pezsgőrecept lényegét: — A borhoz finomított cukrot és speciális borélesztőt adz majd palackba Ax erjesztőüzemben ellenőrzik a pezsgő minőségét Békés, boldog éj esztendőt! vagy tartályba töltjük. A bor ezután pincehőmérsékleten másodszor is erjedni kezd, széndioxid képződik. A vastag falú üvegek 20 atmoszféra nyomást tűrnek. A pezsgő hosszú ideig érik a palackokban, ez alatt kialakul sajátos, különleges finom illata, zamata. Majd az italt elválasztjuk a seprűtől vagyis az élesztőüledéktől úgy, hogy kristálytiszta maradjon, de szénsavtartabnabói ne veszítsen. A tankpezsgőből egyszerűen kiszűrik a seprőt, a palackokkal már bonyolultabb a munka. Rázóállványokra rakják az üvegeket szájjal lefelé, majd egy hónap múltán az üveg nyílkát 3—5 centis részben befagyasztják, megbontják a kupakot, s az üledéket is tartalmazó jégdugót a belső nyomás kilövi. A megüresedett részt borból készült likőrrel pótolják, aszerint, hogy milyen édességi fokot kívánnak elérni. Ezután automata gépsorokon díszes palackokba áttörik, a műanyag dugót leszorítják drótkosárral, nehogy Bacchus szelleme kiszökjék a palackból. Felkerül a fényes sztaniod sapka is, a ] vállszalag és a hascímke. Ez ; utóbbi a pezsgő névjegykártyája, melyből mindent megtudhatunk. Garamvári Vencel segíti megfejteni az ajánlást: — A brut 0,5 százalék cukor- tartalmú száraz, nyers pezsgő, a szakértők kedvence; a dry 0,5—2,5 százalékos száraz, a demi sec 2,5—3,5 százalékos félszáraz, a demi doux 3,5—4,5 százalékos félédes és a doux 4,5 százalék fölötti édes ital. A magyarok a harsogóbb ízeket, a Charmant douxt, a Törley Extra Rubint, a muskotályős Fortunát kedvelik, a külföldiek inkább a szárazabb, a természetes, ízesítés nélküli fajtákat. Például a Hungária Brut az ínyencek itala, az Extra Dry a száraz italokat kedvelők pezsgője. Mintegy 20-fajta pezsgőnket a legigényesebb étrenddel is össze lehet hangolni. Hideg, meleg előételekhez, sültekhez, halakhoz is való a pezsgő, nemcsak desszerthez, süteményhez. Legelőnyösebb nem kehely, hanem fuvola formájú poharakban, 2/3 részig tölteni a pezsgőt, így jobban érvényesül a szüle, a seénsavfüzérek játéka. Csak hűtve fogyasszuk! A fehér és rosé pezsgő ideális hőmérséklete 4—6 C-fok, a vörösé 7—fl C-fok. 8 végül egy jő tanács a Hungarovin igazgatóhelyettesétől: — Nem jó összekeverni az italokat. Általában a nagy vigasságokat követő görcsös fejfájások vádlottjaként emlegetik a pezsgőt, de jogtalanul. Mire éjfélkor asztalra kerül a pezsgő, már előzőleg jó pár pohárnyi konyakot, vodkát, likőrt, sört, bort, bólét fogyasztottak. A pezsgő legfeljebb a száraz fehér és vörös bort tűri. Tehát ne házasítsunk, mindenki maradj«» hű kedvenc italához és akkor nem kezdi „macskajajjal” az új esztendőt. Horváth Anita Micsoda buli! Nosztalgikus időket élünk. Talán a köz- és magánélet problémáinak világméretű felduzzadása teszi, hogy a felnőttek — nem kell feltétlen nagymamáknak vagy aggastyánoknak lenniök — epeke- dő szívvel gondolnak vissza ellobbant gyerekkoruk, ifjúságuk élményeire. Hiszik, hogy azok voltak az „igazi szép napok”. Az emlékezés erényt kovácsol a gyengeségből is. Akkor még tudtak örülni az emberek a nyíló virágnak, a gyerekek, ha a zsíros kenyérre retek került. Miért, talán ma nem örülnek? Dehogynem — hallom a kapásból jött válaszokat, — csak leginkább másnak és másképpen. — Csodálatos nagy bálok voltak a Kohászban mindig — emlékezik lelkesülten Bolyős Lászlóné, a salgótarjáni Kohász Művelődési Központ igazgatója. — Csak meghívóval lehetett bejönni, s aki kapott, az megtiszteltetésnek érezte. Nem lehetett akárhogyan felöltözni, kizárólag ünneplőbe. Ehhez mindenki tartotta magát... Este nyolctól reggel hatig tartott a muri. Az éjfélt, az újesztendőt villanyoltás jelezte, és akkor a ház összes termében megszólalt hangszórón, a Himnusz. A családok, de még az idegenek is egymás nyakába borultak... A tévé később, a hatvanas évek vége felé jött széles körűen szokásba. De a bálok, a közös szórakozások nagyrajongói éjfél után, a műsor befejeztével, felugrottak hozzánk. Az alkalmat teljesen semmi szín alatt nem hagyták volna ki. Sajnos, nekem nincsenek ilyen bátl élményeim. Divatjuk fénykorában még gyere- keskedtem, csak az utcabeli gumitalpú cipós, csőnacis legényekre irigykedtem, hogy megszorongathatják a szomszédék gimnazista lányát, a sötétben talán még csókot is lophatnak. Fahm laktam, a kuTtúrház adott helyet a mindenkori mulatságoknak. De a táncos rendezvények az ország, a technika gazdagodásával a televízió, a beatzene, majd a discó betörésével fokozatosan kiszorultak a művelődési otthonokból, a vendéglátóhelyeken, éttermekben, eszpresszókban találtak befogadásra. — Évente 10—12 nagy bált szerveztünk — mondja Bo- lyós Lászlóné — óriási érdeklődés mellett. Egy-egy szilveszteri mulatságra 800—1000 ember jött el... Aztán kénytelenek voltunk, úgy a hetvenes évek elején, módszert változtatni. A több mint százéves intézményünk külső, belső felújításra, korszerűsítésre szorult, átalakítottuk. Megszűnt a fenti büfé, a helyébe került alsó pedig már nem tudta igényesen ellátni a szilveszteri bál vendégeit. S nem kívánatos események is történtek a vendégkör átalakulásával... X A megyeszékhely másik, háromnegyed évszázados fennállását most ünneplő, az alkalomra ugyancsak kívül-be- lül „megfiatalodott” kultúr- házában az öblösüveggyár Kossuth Lajos Művelődési Házában kísérteti hasonlatossággal ment végbe a folyamat: a nagy bálok korszakától a jelenkori szokásokig. — Körülbelül a hetvenes évek közepén nálunk is abba maradtak a nagy szilveszteri bálok — meséli Vratni József igazgató. — Egyszerűen megszűnt a vonzása, nincs igény rá. Az emberek családi körben, a tévé előtt akarják tölteni az ünnepet, más részük vendéglátóhelyeken, és divatba jöttek az otthoni, házi rendezvények is. Valóban: az újévi malacok ma már az éttermekben visítanak, ott énekel X művésznő és ott kacagtat Y művész úr, ha egyáltalán műsora van a szilveszteri zenés, tombolás vigadalomnak. A mai ember a bensőséges vigasság híve. Ha választhat óriási étterem, hatalmas bálterein és viszonylag apró presszó, kultúrházi klubszoba között, akkor a többség az utóbbiak mellett dönt. Ismerős, zártabb körben védettebbnek és felszabadultabbnak érzi magát. A kultúrházi kis helyiségeket pedig még saját maga is díszítheti, ízlésének megfelelően. így cselekedtek az SKÜ szocialista brigádjainak tagjai, akik december 27—30. között a művelődési központ termeiben rendezték meg kollektív (elő) szilveszteri összejövetelüket. A ház népművelői és aktivistái szintén közösen ünnepelitek. Az öblösüveggyári művelődési központot a hallás- sérültek klubjának tagjai veszik birtokukba. Magyarnán- dorban és Palotáson az ifjúsági klub törzsközönsége szervez közös évbúcsúztatót. S akárhány művelődésiház-ve- zetővel beszéltem, mindegyik valamelyik szakkörnek, klubnak, amatőr művészeti csoportnak a terveiről számolt be. Sajnáljuk-e a régi, százakat megmozgató nagy bálokat? Keseregjünk-e a változáson? Dőre dolog lenne. A fejlődés objektív törvényszerűségeivel, melyek a szokások, a hagyományok átalakulását hozták, csupán szélmalomharcot folytathatnánk. Törődjünk bele hát a változásba, s a mai formákat igyekezzünk a lehető legízlésesebb, legélménytelibb módon felhasználni — magunk és mások örömére. Ma este sokáig égve maradnak a villanyok, hogy — képletesen szólva — ők is köszönthessék fényükkel, ragyogásukkal a következő évet. Á lemezjátszó Karády Katalin, Vámosi János, Záray Márta dalait búgja, varázsszeme egymást karoló ember párokkal kacérkodik.. „Micsoda buíf? Őrület. / Wt- csoda buli! De csuda jó veled. ..” — játssza a Hungária Fekete Gyula és Fenyő Miklós szerzeményét Szilveszter, új esztendő. Remélj®:, nyugalmat. békét tartogat valameny- nyiönknek. Sulyok Laszti 1 Könyvárusok zimankóban Lehet, ágy mínusz üt fok. A papirkartonból, Iccékből összeeszkábált alkalmi könyvesbódé fedelét, a csonttá fagyott nylonfóliát csattogtatja a hideg szél. De a két „vállalkozó”, a baglyasaljai hétközi otthon gyermekfelügyelője és a felesége hősiesen kitartanak. — Forgalom? — A hidegtől függetlenül sokan megállnak a jövő-menő emberek közül. Főleg a gyerekek számára vásárolnak mese- és verseskönyveket. Sokan vesznek krimit, ebből többszőr is kell pótolni a készletünket. Sajnos kevés szépirodalmi és képző- művészeti könyv után érdeklődnek, még most is nagyon sok értékes művet tudok ajánlani. Eddig mindennap megvolt az ezernyolcszázkétezer forint körüli bevételünk. Amíg Lengyel Maximmal beszélgetünk, a feleség, Nógrádi Erika ajdnljß ■ könyveket, kiszolgálja m vásárlókat. — Most először vállalták ezt a munkát? — Nem először szegődtünk él. Áruljuk a könyve* a tavaszi könyvvásáron, a könyvhéten meg más alkalmakkor is. Jól jön a pénz, hiszen a gyermekfelügyelőr ség mellett levelezőn végzem Dunaújvárosban a tanárképző főiskolát. A másik ok, amiért áruljuk és terjesztjük a könyvet, hogy mindketten nagyon szeretünk olvasni. Szép számmal van már Otthon könyvünk, s egy kis pm. tekcióhoz fs jutunk, ha egy* egy ritkább példányt szeretnénk. Sz. Gy. S. 4 NÓGRÁD — 1981. december 31, csütörtök Ideális körülményeket teremtettek Balassagyarmaton az úttörő- és ifjúsági házban a fiatalok időtöltésére. Kényelmes klubot rendeztek be számukra, a híradástechnikai berendezésekkel, játékokkal, folyóiratokkal. kép: kulcsár —
