Nógrád. 1981. december (37. évfolyam. 281-305. szám)

1981-12-30 / 304. szám

Ma már nines olyan erő... NEMRÉGIBEN fejezte be munkáját a ter­melőszövetkezetek IV./ kongresszusa és nem haszontalan visszapillantani erre a két nap­ra, amely — nyugodtan ki lehet jelenteni — ezentúl mindig is emlékezetes marad a szö­vetkezeti mozgalom számára. És nem csak a mozgaloméra. Azt, hogy milyen óriási változás ment vég­be az első kongresszus óta, az szinte már ér­zékelhetetlen számunkra, de az előző óta el­telt öt év eredményei olyanok, amelyekről határainkon túl is elismerően nyilatkoznak. Azok is, akik lényegében nincsenek tisztá­ban azzal, hogy Magyarország számára mit jelent a mezőgazdasági termelés és azzal, hogy ez a modell, miként is működik tu­lajdonképpen. A háztáji és a kistermelés körül még nap­jainkban is több a misztikum, mint a való­ság ismeretére utaló jel és csak kevesen ve­szik észre, hogy mindez ma már úgy bele­épült és ezzel szerves részévé vált a nagy­üzemi termelésnek, mint annak elidegenít­hetetlen és nélkülözhetetlen része. S ebben óriási szerepe volt a szövetkeze­teknek, amelyek páratlan rugalmassággal, taktikai érzékkel, ha lehet bátorítóan, ha kellett, néha erőszakosabban, de minden­képpen pozitívan segítették a folyamatot. Mindezt ismerni is kevés a tisztánlátáshoz. Érezni kell a magyar ember ragaszkodását, szeretetét a föld iránt. És tudni kell azokról az intézkedésekről és rendeletekről is, ame­lyek lehetővé tették, hogy ez a — más terü­leteken nem ilyen élénk — munkakedv hasznos irányban fejtse ki hatását. Az újságírók — az egész világon — a job­ban tájékozott emberek közé tartoznak. En­nek ellenére a külföldiek közül meglepően bizonytalanok a magyar szövetkezetek és a hozzájuk kapcsolódó kistermelés és háztáji kérdésekben. Igaz, ebben néhány esztendő­vel ezelőtt még mi sem tudtunk mindig jól el­igazodni. Szerencsére az azóta eltelt néhány év alatt bebizonyosodott, hogy a magyar szö­vetkezeti mozgalom jó úton jár, és ma már nincs olyan erő, amely képes lenne erről le­téríteni. Egy kongresszuson részt venni — bármi­lyen minőségben is — megtiszteltetés. Egy ilyen kongresszuson öröm is. Öröm, mert, ha az ember csak a felszólalókat figyelte, soha nem tudta, termelőszövetkezeti elnök, szerelő, vagy éppen ágazatvezető beszél. Ez nemcsak a külső megjelenésre, még inkább a mondanivalóra vonatkozik. Boros Béla, a nógrádi szövetkezeti mozga­lom — és a mezőgazdaság egyik nagy öreg­je _ mondta az egyik szünetben, amikor arról faggattam, mi a véleménye a kong­resszusról, hogy a legmeglepőbb az: most föl sem merültek olyan kérdések, amelyeket néhány éve még úgy emlegettek, mint szin­te megoldhatatlan gondot. Itt mindenki —, aki szót kapott, a több mint hatvan jelent­kezőnek alig több mint a fele — tökélete' sen tudatában volt felelősségének, kötelessé­geinek és jogainak egyaránt. S ez azért nem kis dolog! Azután a nyugdíj előtt álló ter­melőszövetkezeti vezető derűsen megemlí­tette, hogy ezen a kongresszuson már csak a nőkön látni csizmát. És a férfiak kalapjai között is mintha többségben lennének a fia­talosabb színűek. S azért ez sem kis dolog! Csakúgy, mint az sem, hogy dr. Hütter Csabának, a szécsényi termelőszövetkezet el­nökének, az egyik Nógrád megyei küldött­nek a felszólalására legalább tucatnyian visszatértek, mert beszéde olyan elemeket tartalmazott, amelyre feltétlenül vissza kel­lett térni. A megyei küldött például ezt mondta a mezőgazdaságban felnövekedett új nemzedékről: „...ez a nemzedék már nem visel el sem­miféle hátrányos megkülönböztetést. Igénye minden tekintetben megegyezik a népgazda­ság más területén dolgozókéval...” Hogy ezt öt évvel ezelőtt nem lehetett volna így kijelenteni, az biztos. A körülmé­nyek azóta sokat változtak és a termelőszö­vetkezetek bebizonyították, hogy — hála az őket körülvevő jó politikai légkörnek — ké­pesek minden eddiginél rugalmasabban és gyorsabban alkalmazkodni hozzájuk. A küldöttek között nem kis örömmel fe­deztem fel egy dunántúli termelőszövetke­zetből érkezett fiatalasszonyt, akit ezelőtt nyolc esztendeje —, mint vezetője — én se­gítettem beilleszkedni a termelőszövetkezet­be. S, hogy ez elég jól sikerült neki, azt bizonyítja, már a második alkalommal ül itt a kongresszuson. Igaz, az akkori szakkö­zépiskolát végzett kislányból azóta felelős­ségteljes beosztásban levő termelőszövetke­zeti szakember, és mellékesen családanya lett, de, hogy az eddig megtett utat az egyes emberek fejlődésén is le lehet — és kell — mérni, az bizonyos. Azért, mert a hozzájuk hasonló, a szövet­kezeti mozgalomhoz szorosan és ezer szállal kötődő, áldozatkész emberek nélkül nem tar­tanánk ott, ahol tartunk. S ezt nem tévesz­tették szem elől soha. NEM VOLT GONDTALAN kongresszus. Nem kendőzgették a bajokat, nem takargat­ták a hibákat, nem szépítgették az elkövetett tévedéseket. Ez a mozgalom már régen túl­jutott azon, hogy megengedhesse magának: ne legyen elég kritikus és önkritikus. És talán ez az egyik legnagyobb eredményi Zilahy Tamás ff Munkanap-fogyatkozás a közlekedésben ff A közúti menetrend és az egységesen kialakított üzemek ötnapos munkarend- karendhez igazodva jének összehangolását széles kednek az autóbuszok. Az új körű egyeztető munka előzte menetrend biztosítja, hogy a meg. Az igénykielégítés dön- dolgozók tő tényezője az volt, hogy a előtt 15­menetrend mun- bevezetését követő napok ta- közle- pasztalatai jelzik. A menet­rendek — közlekedő partne­rek igényeit is figyelembe ve- a munkakezdések vő — módosítására 1982. má- 30 perccel érkeznek jus 23-tól lehetőség nyílik. A közlekedési a munkahelyükre,, és műszak- vállalatok a menetrend-módo­szempontból nagy munkáslét- befejezést követő 20—40 per­számmal rendelkező vállal»- cen belül hazaindulhatnak. sítási igényeket — a januári tapasztalatok alapján — 1982. ciós bizottság egyezteti. Az ötnapos munkahét la­tok munkarendjéhez igazod- A vasúti menetrendválto- február 15-ig jelezhetik az il- jon. A kis munkáslétszámú zás 1982. január 4-én csak a letékes közlekedési vállala- vállalatoknak pedig az így ki- 81. sz. Hatvan—Salgótarján toknál, illetve a megyei ta- alakított menetrendhez kel- fő vonalon lesz. ' A menet- nács közlekedési szakigazga- lett, illetve kell igazítani rendváltozást a salgótarjáni tási szervénél. Áz ellentétes munkarendjüket. három műszakos nagyüzemek igényeket a megyei koordiná­Az ötnapos munkahét álta- és a Nógrádi Szénbányák kis- lános bevezetésekor, 1982. ja- terenyei és nagybátonyi üze­nuár 4-én a közúti közieke- meinek új munkarendje hatá- nuár 4-i bevezetése szüksé- désben alapvető menetrendi rozta meg. A vasútvonal von- gessé teszi, hogy a vállalatok, változás nem lesz. A koráb- záskörzetébe tartozó többi üzemek hatékonyan hajtsák ban kialakult menetrendek üzemnek az így kialakult me- végre az áttérési programja- kisebb módosításokkal meg- netrendhez kellett igazítani a ikban szereplő intézkedéseket maradnak. A salgótarjáni üze- munkarendjét. az áruszállítás folyamatossá mekhez a három műszakos A balassagyarmati vonalon tételére. Ennek érdekében a munkásszállítás az alábbiak közlekedő vonatok menet- vállalatok a vasútikocsi-kiállí- szerint alakul. rendjében január 4-től válto­I. műszakban 4.40—5.30 óra zás nem lesz. között; II. műszakban 21.15— A balassagyarmati üzemek 21.35 óra között; III. műszak- új munkarendjéhez igazodó kibocsátási * feltételek javítá- ban 21.15—21.35 óra között menetrend — az üzemek sára meg kell szervezni az érkeznek, míg a III. műszak- egyetértésével — 1982. május ból 6.00—6.50 óra között; I. 23-án lép életbe. A menet­műszakból 14.00—14.40 óra rendtervezet egyeztetése után között; II. műszakból 22.30— az érintett vállalatok a vál- feltételek mellett tudja bizto­22.35 óra között indulnak a tozásokról részletes tájékoz- sítani. Ezen a területen köve­járatok. tatást kapnak. tendő eredményeket értek el Pásztó, Az új közúti és vasúti me- az ötnapos munkahétre már tási igényeiket 7 napos idő­szakra kiterjesztve közöljék a MÁV-val. A fogadási és éjszakai és a hét végi rako­dásokat. A folyamatos vagon­ellátást a MÁV csak ilyen Balassagyarmat, Nagybátony térségében a vo- netrend összehangolási gond- átállt nalak figyelembevételével jait az ötnapos munkahét mek. salgótarjáni nagyüze­Ahogv én látom magamat Önértékelés dióhéjban Szükség van erre, hogy az ember bebizonyítsa önmagá­nak mennyire képes szembe­indultak az idén valamelyik kezőket mondja: — A jövő san a keresetet. A munka közbeni vitát természetesnek tartom, ha az jó irányú, Gazdaságosabb munkára ösztönözve Emelik a termelői árakat a Szovjetunióban 1982- január elsejével S ire tevődtek át, ami térimé- számítást* szerint az ötéves szovjet iparban életbe lépnek szetesen óriási beruházásokat időszak alatt országos mére- az új magasabb termelői árak. igényel. Nehezebbek lettek a tekbem 160—170 millió tonna A szovjet árképzési rend- kőolaj, földgáz, a szén, az egyezményes tüzelőanyagot szer sajátossága, hogy a tér- érc bányászati-geológiai fel- kell megtakarítani. Most lé- árak növekedését nem tételei a korábban feltárt le- hetőség látszik arra, hogy ezt automatikusan a fo- lőhelyein is, így növekedett 200 millió tonnára növeljék, gyasztói árak emelkedése. Az kitermelésük költsége. Végül, ami a Szovjetunió tüzelő- országban minden árait ál- évről évre növekednek a kör- anyag- és energetikai tartalé­nyezetvédelemre fordított ősz- kai évi kitermelésének mint- szegek- egy 10 százalékát adja, A régi árak a válailstok kö- Azokban az esetekben, ami- zötti elszámolásban nem fe- kor nő az önköltség a köz­lelnek meg ezeknek a félté- szükségleti cikkeket gyártó teleknek, fékezik a gazdaság iparágakban is és meghalad- fejlődéséi ja a fogyasztói árakat, ezt Mast a szén ára 42 százai az állam a saját kölfeégveté- lékkal, a földgázé — 45, a Séből kompenzálja. Ez régi a növényi o'laj, a cukor, az kohászati termékeké — 20, a gyakorlat a Szovjetunióban, alapvető halféleségek és kan- színesfémkohászati terméke- A hús és a tejtermékek ter- zervek ára 1955-ben változott ké — 14, a faipari terméke- melésének dotációja, például utoljára (amikor e cikkek árát ké 40 százalékkal emelkedik, évente mérsékelték.) 1948 óta nem Növelik a vállalatok és in­tézmények által felhasznált villamos és hőenergia díját is. Ez ösztönözni fogja a iaka­melői követi gyászt országban lami szervek állapítanak meg. Ehhez sem a gyártó vállalat­nak, sem a kereskedelemnek #incs joga. A termelői árakat a Szov­jetunióban 1967-ban rendez­ték, a hús és a tejtermékek ára viszont 1962 óta nem vál­tozott. A kenyér, a darafélék, 25 milliárd rubel. Leonyid Koronyev cím megszerzéséért, mert ne- évben kapacitásuknak megfe- hezen tudnak megszabadulni lelően, iparkodunk folyamato- nézni a valósággal, milyen régebbi sérelmeiktől. Van san biztosítani számukra a kritikusan tudja megítélni sa- amiben igazuk van, van ami- munkát, és ezzel párhuzamo- ját tevékenységét, vállalni jó ben nem. Megbeszéltem ve- és gyenge oldalait azzal a nem lük, hogy az új évben ők is titkolt szándékkal, hogy akö- beneveznek a szocialista bri- vetkezőkben ismét próbára te- gádmozgalomba. Közvetlen közös célokat szolgálja. Igaza szí képességét, egyéniségét, kollégáimmal is jó a kapcso- volt, amikor kifogásolta, hogy jrekvő szán- latom. Amikor köztük vala- nem voltunk eléggé figyelmé- dékát, elképzelését. E gondo- milyen nézeteltérés adódik, sek az átcsoportosításoknál az latok jegyében kértem három akkor az én véleményemet idősebbekkel. Ezen a jövőben őblösüveggyári dolgozót arra, mindig elfogadják. A pletykát változtatunk, hogy mondják el miként lát» viszont nem tűröm el. Koráb­ban előfordult, hogy az egyik jött panaszkodni a másikra. Arra kértem, hogy hozza ma­gával azt is, akiről ‘szólni akart. Azóta leszoktak erről is __ Nem vagyok kiabálós, néha egy ensúlyozott vagyok" minda ^fcsaka^érf^kka! szemben’ Teíentős^TZ 40 fővel ­munkahelyemen, mind pedig «e csaK a témákkal szemben. csökkent a létszámunk, sok otthon. Gondjaimat sem ide, ^zLTk Je^kesek7mint687az g°nddal-bajjal ugyan, de telje­sem haza nem hozom, illetve mezeneK, íeiKeseK, mint az s;t;ük „ +ervet », nem viszem. Dolgozótársaim- asszonyok. Szeretek itt lenni, Ltlen átcT^osTtásokat ­közelítek, szeretem —• 1 ják önmagukat. HUSZÁR MIKLÖSNÉ, A MÉRŐHENGER MŰVEZETŐJE — Ügy érzem, hogy i NÉMETH TIVADAR, AZ 1-ES CZEM VEZETŐJE A gazdasági vezető legfonto­sabb kötelessége, hogy telje­sítse a reá rótt gazdasági ter­vet. Annak ellenére, hogy az hoz egyformán dolgozótársaimat. ami a szakmai színvonal Mindegyiküktől megkövetelem Csak akkor vagyok ideges, ha emelkedésével is együtt járt - * - masok rosszul szervezik = 6Í J ssaosrr ssss^i zsrSärSSXäz. gondjaink megoldásában — családi problémák, óvodai, bölcsődei elhelyezés, gyámha­tósági eljárás stb. — is segí­emiatt nem tudnak keresni. SIMKŐ FERENCNÉ, A ZŐJA SZOCIALISTA BRIGÁD VEZETŐJE, nászok nélkül sikerült megol­danunk. Jó irányba befolyásol­ta a dolgozók közérzetét, hogy a C kemencén megvalósítottuk a formatartót. Az első prototí­tek. 01yan_ kollektívával. dől- SZAKSZERVEZETI BIZALMI pus a dolgozók javaslata, ész­gozom együtt, mint a vállalat _ A tények azt mutatják, kétszeres kiváló brigádja ej- hogy jól sikermt ez az évünk. met elnyert és aranyjelvénnyel Furák Teréz Szocialista Bri­gád. Az idén is példamutatóan teljesítik minden vállalásu­kat. A másik kollektíva mun­kabrigád, melynek vezetője revétele alapján készült el. a__________________ Jelentős esemény volt az öt­t öbbszörös November 7-én megjutalmaz- napos munkahét bevezetése, kitüntetett tak. Minden vállalásunkat tel- amely bővítette a dolgozók jesítettük és bízunk abban, hogy az ezüst után megkap­szabad idejét, szórakozási, ta­nulási lehetőségét, ami tőlünk, juk az arany fokozatot — vé- az üzem vezetőitől az eddigi­nél még szervezettebb munkát követel. Abban a szerencsés lekedik Simkó Ferencné. .... . — Az előbbieket úgy is ért- -----------­Oláh Géza. Tizenkét főből es hetem, hogy mindennel elége- helyzetben vagyok, hogy mű- j órészt férfiakból áll. Koráb- <jett? Minden kifogástalan volt vezetőtársaim korábban gya ban ők is szocialista brigád- ebben az esztendőben? nőtt az áramszolgáltatás, a fűtés, a telefon, és a tömeg- közlekedés díja. 1928 óta vál­tozatlanok a lakbérek! ként szerepeltek, Azért nem Ezek az árak nem változ- rékosságot, lehetővé teszi nak most sem. lelőhelyek feltárását a keleti Miért van hát szükség ilyen és az északi körzetekben. körülmények között az ipari termelői árak emelésére? hozzájárul a természetvéde­lemre fordított költségek fe­A legjelentősebb a tüzelő- deaéséhez. anyag- és a nyersanyagárak növekedése Eninek oka, hogy A magasabb árak arra kész­tetik a feldolgozó ipart, hogy az utóbbi években kitermeié- gazdaságosabban bánjanak a sük fő központjai nehezen nyersanyaggal, ez pedig a XI. hozzáférhető, a Szovjetunió tá- ötéves terv egyik legíonto- voli északi és keleti körzete- sabb feladata. Az előzetes ! hásliiwifel A változatlanul jó beföldi hús- Piar rendtartása. E terméknél új ellátás biztosítása mellett az idén piacként lépett be az NSZK, is — a tavalyihoz hasonlóan — igaz. magas minőségi igénnyel, tovább nőtt nem rubelelszámolású de igen jól fizető vásárlóként. exportunk — összegezte a búcsú­zó 1981-es esztendőt Vörös Imre, Az 1981-es esztendő eredményei a Terimpex Külkereskedelmi Vál- közé tartozik, hogy 40 millió dol- lalat vezérigazgatója. láros forgalommal stabilizálódott A Terimpex rekordforgalmat bo- a nyúlpiac, s az idén először nyolított az idén az értékesebb nera volt értékesítési gond a té- darabolt sertéshúsból: négyezer liszaláminál sem. Ez utóbbi első­tonnával többet értékesítettek, a sorban annak köszönhető, hogy tavalyinál átlagosan 20 százalék- az ipar gyorsan kielégítette az kai magasabb áron. Ez azért is NSZK új élelmiszerhigiéniai köve- lényeges, mert e magasabb egy- teiményeit, így a tavalyinál tíz ségnyi értéket képviselő áruknál százalékkal több árut értékesit- nem sújtja a vállalatot a Közös hettek. korló, jó üvegesek voltak és Rám néz, aztán kisvártatva na£7 szakmai és emberi ta- így válaszol: — Ha már eny- pasztalattal rendelkeznek, nyíre kíváncsi, akkor elmon- Konkrétan meg tudják mu- dom: elégedetlen vagyok a tatni, amit jogosan megkíván- munka- és a dobozellátással. nak- Ügy érzem, jó velük is a j Emiatt többször volt köztünk kapcsolatom, akárcsak dolgozó­szóváltás a művezetőmmel. Az társaimmal. Munkástársaimról sem tetszik, hogy amikor azt mondhatom, hogy meleg­nincs munkánk, akkor a brigádot és jómagámat, aki 36 évet töltöttem a gyárban, más­szívűek, szeretik, sőt büszkék szakmájukra. Az idén októ­bertől kezdve 5 százalékos hová irányítanak, a fiatalok pluszbéremelésben részesül- pedig itt maradnak. Munka tek. Ez kedvezően hatott szempontjából július, augusz- munkakedvükre. Amiben nem tus, szeptember volt a leg­rosszabb. Ebben az időszak­sikerült alapvető változást el­érni, az az igazolatlan mulasz­barl egyik üzemből mentünk a fások számának jelentős csök- másikba. Amikor pedig volt kentése. Az előnyös változás munkánk, akkor meg nem kaptunk elegendő dobozt. nem megy máról holnapra, hanem csak folyamatosan kö­Emiatt kisebb volt a kerese- vetkezik be. Jövőre átmeneti­tünk. S ez bizony egyikünk- le§ nehezebbek lesznek a nek sem tetszett. Hogy miért munkakörülmények, mert van ez így? A feldolgozóban "agy munkába fogunk, meg- négy csoport dolgozik. Mi az fordítjuk a kemencéket. Ilyen körülmények között is teljesíteni kell a feladatokat, kevesebben el kell viselnünk az átépítés- Többször sel járó átcsoportosításokat és a konkrét munkát nehezítő körülményeket. Az Országos Bányagépgyáríó Vállalat salgótarjáni gyára külszíni bányaié'tést-khez sz.'llitrs-^’írot készít. A Lipcse mellett felállítandó szerkezet hajtőiéjszerel!se folyik. — Fotó: Gyurkó — ottani második csoporttól kap­juk a csomagolni való termé' két. Ök viszont vannak mint mi. kértem, tegyenek oda néhány dolgozót, hogy nekünk is le­gyen elég munkánk. Eddig nem oldották meg. Hát ez az én kudarcom ebben az eszten­dőben. Nem sokkal később Németh beszélnek. Károly főművezető, a követ­Bár még sok minden kima­radt az önvallomásokból, de az elmondottak önmagukért — venesz —

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom