Nógrád. 1981. december (37. évfolyam. 281-305. szám)
1981-12-30 / 304. szám
Színházi es'ék A halál árát a halottaktól kérdezd Sokáig, csaknem a bemutató pillanatáig Főpróba címen hallottunk Mati Unt szovjetészt szerző színdarabjáról, mely a karácsony előtti napokban jutott el Salgótarjánba, a József Attila Megyei Művelődési Központ színpadára a szolnoki Szigligeti Színház művészeinek előadásában. Bár meglehetősen lírai és kimódolt a cím — A halál árát a halottaktól kérdezd —, örülünk neki, mert többet árul el a darab lényegéből, egyben pontosabb. Az előadásban ugyanis szó sincsen főpróbáról, ez a színházban szokás, amit viszont látunk egy ellenállási témájú film forgatása, az állandó újrapróbálgatással, a vele járó alkotói-művészi kínnal, idegeskedéssel. Mati Unt darabja kettős síkon játszódik. Első rétegét a valóság, a jelenlét adja, másodikét a filmes történet, a múlt. A feszültséget azok a konfliktusok jelentik, amelyek a dráma e két síkja között húzódnak, illetve kialakulnak. A darab szerkezetén világosan látszik, hogy eredetileg más műfajban — forgatókönyvnek — íródott. Mati Unt szakít a hagyományos cselekménnyel, jellemábrázolással; különböző élethelyzetekkel, s ezekben való tipikus és esetleges reakciókkal he'yettésíti. Színművének nincsen egyenesen felfelé haladó íve; helyébe a helyzeteken belüli végletes kidolgozottság lép, s ezeken a helyzeteken belül alakulnak ki a gondolati és hangulati ívek, a darab egészét tekintve sajátos hullámvonalat képezve. Ebből adódik a színmű szaggatott, a néző idegrendszerét bombázó-zaklató volta. Ügy érzem, Mati Unt a drámaírás technikáját tekintve Brechttől lesett el módszereket, gondolatiságára pedig hatással van Swift („Milyen érdekes állat az ember... ” álmélkodik el egy helyütt a darabbéli filmrendező), bizonyos mértékben az egzisztencializmus (az ember magáramaradottsága és fenyegetettsége), noha alapvető meghatározója a marxizmus—leninizmus. Az észt író időszerű gondolatokat vizsgál drámájában. Az ellenállás, a forradalmi múlt felidézésével az foglalkoztatja, hogyan viszonyulnak a ma emberei a történtekhez, mennyire értik meg és érzik magukénak az eseményeket. Ebben a viszonyrendszerben tárul fel a szereplők emberi, művészi egyénisége, jellemzője. Mati Unt — sajnálatosan — nem tud megbirkózni a választott témával. Az önmagukban izgalmas, érdekes gondolatok a beleélés, az együttérzés hiánya miatt hatástalanok maradnak. A néző számára teljesen érdektelen marad a múlt és jelen. Még a film tanácsadójának, a veterán Ma- tizen elvtávsnak váratlan halála Is, mert túlságosan kiszámítottnak tűnik. A darab alapvető fogyatékosságain a rendezés nem tud segíteni. Pedig Mikk Mikiver, a tallini Drámai Színház főrendezője nagyon sok eredeti, színes ötlettel igyekszik a néző kedvében járni. Alapállását, az ellenálláshoz való viszonyát legérzékletesebben az a jelenet fejezi ki, amelyikben a filmrendező és a főszerepet alakító színész felveszi Muhina Munkás és kolhozparaszt című szobrának ismert alakzatát. Ez az ironikus fintor egyértelműen érzékelteti, hogy a múltbeli dolgokhoz újszerűén kell viszonyulnia a ma emberének, gondolkodását, magatartását meg kell tisztítani a túlzott patétikumtól, a hurrá optimizmustól, s minden szempontból reálisabb, emberibb jelleget kell öltenie. A valóságos értékeket képviselő nemzeti önismeret csak ezen a Falusi irodalmi múzeum Konsztantyin Sztanyukovics »rósz demokrata Író emlékére irodalmi múzeumot avattak nemrégiben a közép-oroszországi Muro- mi járás Csaadajevo falujában A leendő Íróra, egy befolyásos orosz tengernagy fiára, gyermekkorától kezdve a tengerésztiszt fényes pályafutása várt. Sztanyukovics azonban 21 éves korában lemondott katonai rangjáról, szakított családjával, a Így elvesztette örökségét (is. Munka után kellett néznie. Falusi tanító lett, a nagyvárosoktól tavai eső, régi hagyományokat őrző, csendes orosz falucskában. Megismerkedett a nép mindennapi életéve), és erről később színesen és meggyőzően számolt be az 1867-ben megjelent „Egy faluäi tanító jegyzetei” című művében. talajon sarjadhat ki, ereszthet mély gyökereket. Másképpen szólva a kérdések kérdése ma nem a min van —, ahogyan a filmbeli hős, Juhan is mondja —, hiszen az mostanra kristálytisztán adottnak tekintendő, hanem a hogyanon. Hogyan ítéljünk és hogyan cselekedjünk? Az együttes két napig játszotta Salgótarjánban a darabot. Magam az első előadást láttam. Ügy hiszem, a teljeset, mert a másnapi nézőktől hallottam, hogy az egyvégtében játszott másfél órás darab egyetlen órára zsugorodott. Ez olyan mérvű rövidülés, hogy ez alapján nem lehet reális véleményt alkotni. (Egyben felveti a művészek felelősségét is!) Milyennek találtam a szereplőket az általam látott előadáson? Feladatukat valamennyien elfogadhatóan megoldották. A filmbeli színészek úgy vívódtak a figura megalkotásában, hogy a vívódás minden ízében hiteles volt. Talán ezért is hatott némelyikük alakítása zaklatóan. Olykor a néző azt képzelte, a színész nem tudja eléggé a szerepét, nem tudja kellően megformálni a figurát, azért cset- lik-botlik, tétovázik a szemünk előtt. Holott ez a tanácstalanság a darab, a rendezői és színészi koncepció lényege. Ezért érzem jónak Je- ney István (filmrendező), Nagy Sándor Tamás (Juhan), Szo- boszlai Éva (Évi) alakítását, Orbán - Tibor (gyártásvezető), Téri Sándor (színész), Fehér Ildikó (színésznő), Pusztay Péter (veterán) szerepformálását. Kiemelkedik közülük a két statisztát megszemélyesítő Polgár György és Somody Kálmán. Emberi erőszakosságukkal, művészi ripacs voltukkal magasan lekörözik a többieket, s fenyegetettséget árasztanak maguk körül. Boldog az ember, hogy ezek a statiszták nem prímhegedűsök, egyúttal minduntalan ott motoszkál benne a gondolat: mi erre a biztosíték? A díszletet és a jelmezeket szintén vendégművész, Tonu Virve tervezte. Dicséret illeti puritánságáért, játéktérképző leleményéért. Nem rajta múlott, hogy Mati Unt magyar- országi „kirándulása” nem sikerült. Sulyok László Terveztek a bányászok Előadóestek, kiállítások a láthatáron A Nógrádi Szénbányák — különösen az utóbbi években — jelentős pénzeszközöket fordít a közművelődésre. Ebben az évben, április végén adták át több éves átalakítási munkálatok után a nagyközönség szárAára a salgótarjáni Bányász Művelődési Házat, s úgy hírlik, hogy bizonyos átalakításokat hajtanak végre a közeljövőben a nagy- bátomyi bányász szakszervezeti intézményen is. A két művelődési otthon vezetői a napokban elkészítették a jövő évj közművelődési tervet. Ezek közül említünk meg néhányat tájékoztatásul, kedvcsinálásképpen. Susán Istvánná, a salgótarjáni Bányász Művelődési Ház igazgatója elmondotta, hogy nagyszínházi rendezvényeket nem kívánnak rendezni, mivel ezeket az igényeket kielégíti a József Attila megyei Művelődési Központ. Ennek ellenére az intézmény látogatói nem maradnak nagytermi művészéti rendezvények nélkül. A tetszetős, modem fel- szereltségű nagyteremben alkalmanként előadóestek csalogatják a látogatókat, öntevékeny művészeti csoportok lépnek fel. Különösen nagy érdeklődés nyilvánul meg az úgynevezett könnyű műfajú rendezvények iránt, ezért jövőre, műsorral egybekötött, táncos összejöveteleket is szerveznek. A kiállítási programból említést érdemel Radics István festőművész (kistere- nyei pedagógus) januári kiállítása, márciusban Iványi Ödön, szeptemberben Lóránt János festőművész tárlata. A nagybátonyl Bányász Művelődési Ház — tájékoztatott Szerencsi Andrásné igazgató —■ rendszeresen rendez színházi előadásokat. A jövő év első felében láthatja a közönség Schiller Ármány és szerelem, Maugham—Nádas—Szenes Imádok férjhez menni, Benedek A táltos fiú című színdarabját. Kellemes szórakozásit ígér a farsangi kabaré, a kamarazenekar koncertje, a nóta- és cigánydal-összeáilítás. A budapesti bölcsészek Rad- nótó-emlékműsarral szerepelnek a nagyközségben. A kiállítási tervekben Musté János salgótarjáni, Pataky János leninvárosi és Szurcsik János budapesti festőmű /ész bemutatása kapott helyet. Medgyessyemlékmúzeum nyílik A debreceni Déri Múzeum 1982. évi programjának leg- fontosabb eseménye a Med- gyessy-emlékmiízeum megnyitása lesz. Az egykori városgazda Péterfia utcai házában, a helyreállított gyönyörű műemlék épületben április 2-án, hazánk felszabadulásának évfordulója alkalmából nyílik meg a város nagy szülötte Medgyessy Ferenc egész életművét bemutató reprezentatív kiállítás. Könyv a lengyel fővárosról Varsó a témája a lengyel tudományos könyvkiadó új kötetének. A könyv húsz szerző műve. összeállításában neves történészek, építészek, szociológusok, publicisták vettek részt. A mű bemutatja a2t az utat, amelyet a mai metropolisz megtett, amíg kis településből egy 36 milliós lakosú ország fővárosa lett. Olyan históriai tényeket és adatokat is tartalmaz, amelyek most látnak először napvilágot, eddig egyetlen lexikonban sern voltak megtalálhatók. W. Pruss a szerzője annak a fejezetnek, amely a város XIX. századi demográfiai helyzetét és iparosodását írja le. J. Molenda az úgynevezett „varsói mítosz” kérdésével foglalkozik Ez a téma a város és a lengyel nemzeti öntudat kapcsolatát érinti. A szerző számos dokumentummal, hazafias dalok szövegével, a- történelmi eseményekben részt vevők naplóiból vett részletekkel bizonyítja a város szimbolikus jellegét a lengyel történelemben. Szinészexport A lengyel rendezőknek és színészeknek nagy híre van a világban. Ennek köszönhető, hogy az utóbbi években egyre gyakrabban kérik fel a külföldi rendezők és producerek a lengyel színészeket egy-egy fontos és jelentős filmszerep eljátszására. A színészek külföldi karrierje rendszerint igazolja otthoni reputációjukat. Dániel Olbrychski nagy sikerrel alakította Claude Lelouch „Egyesek és mások” című filmjének karmesterszerepét. Az Andrzej, Wajda „Márványember” című filmjéből ismert Jerzy Radziwiloviczt egy belga film főszerepének eljátszására kérték fel. Olbrychs- kit meghívták egy jugoszláv film főszerepéhez is. amelynek címe: „Olaszország bukása”. Wajda felfedezettje, Krystyna Janda, Szabó István „Mephisto” című filmjében kapott szerepet Színes magyar rajzjátékfilm, készült 1981-ben a Pannónia Filmstúdióban. Fekete István regénye nyomán tervezte és rendezte: DARGAY ATTILA Megyei bemutató: december 31-től január 3-ig a NOVEMBER 7. FILMSZÍNHÁZBAN \ SZERDA: KOSSUTH RADIO: 8.27: Világablak (ism.) 8.56: Beszélni nehéz (ism.) 9.08: Népdalcsokor 9.44: Kis magyar néprajz 9.49: Tarka mese, kis mese 10.05: Diákfélóra 10.35: Válaszolunk hallgatóinknak 10.50: Szimfonikus zene 12.35: Házunk tája 12.50: Operaslágerek (ism.) 13.20: Kritikusok fóruma 13.30: Dzsesszmelódiák 14.19: Egy hevesi nótaía: Zagyva S. Lajosné 14.29: Gyerekek, kölykök, fiókák. Irta: Balogh János akadémikus I 15.10: Csalóka Péter. Meseopera 16.10: Szabadpolc 16.40: A Budapesti fúvósötös Játszik 17.11: Karikás Frigyesre emlékezünk 19.15: Gondolat 20.00: Haydn: D-dúr (Lendoni) szimfónia 20.33: öt kontinens egy éve 21.02: Nótaest 22.20: Tfz perc külpolitika 22.30: Kapcsoljuk a 22-es stúdiót. 23.30: Az Indián királynő 0.10: Melódiákoktól PETŐFI RADIO: 8.05: Morricone filmzenéiből 8.20: Tíz perc külpolitika (ism.) 8.33: Idősebbek hullámhosszán 9.28: Fúvósátiratok 10.00: Zenedélelött 11.33: A Szabó család (ism.) 12.03: Népzene 12.33: Tánczenei koktél 13.30: Színes szőttes (ism.) 4 NÓGRÁD — 1981. december 30., szerda 1 14.00: Kettőtől négyig 16.00: Mindenki iskolája 16.35: Tudományos könyvespolc 16.40: Intermikrofon 17.00: Látogatóban. Játék- és ajándékműsor beteg gyerekeknek (ism.) 17.30: Kézfogások. ..Minden tírj és minden ódon” ✓ 18.33: Hét végi panoráma. 19.55: Slágerlista 20.33: Válás (?) 23. szám 21.25: A beat kedvelőinek: A Police trió felvételeiből 22.10: Offenbach és Sullivan operettjeiből 23.20: Bágya András szerzeményeiből * MISKOLCI STÜDIO: 17.00: Hírek. időjárásjelentés, tartalomismertetés. — 17.05: Ar- pády László énekel. — 17.30: index. . . A miskolci stúdió gazdaságpolitikai magazinja. (A tartalomból : Kétmilliárdos beruházás Özdon. — Nyomdai beruházás Rétságon. — Határnap: december 31. Leltár a' mezőgazdaságban.) Felelős szerkesztő: Paulovits Ágoston. Szerkesztő: Borsodi Gyula. — Sport: közvetítés a Képes Sport Kupa teremlabdarúgó-tornáról Miskolcról. — 18.00: Eszak-magyarországi krónika. (Mivel gazdagodott Borsod, Heves és Nóg- rád megye 1981-ben?) — 18.25— 18.30: Lap- és műsorelőzetes. TELEVÍZIÓ: 7.50: Tévétoma. 7.55: Iskolatévé. Orosz nyelv. (Alt. isk. 6. oszt.) 8.20: Szünidei matiné. Kisfilm-összeállítás. 8.40: 2. A banda ellen. Magyarul beszélő angol filmsorozat gyerekeknek. VI/«. rész. 9.05: 3. Egy kis nevetés. Magyarul beszélő amerikai burleszkfilmsorozat. 4. rész: Hasonmás. 9.10: 4. A bátor lány. NDK árnyfilm. 9.30: 5. Bahram. a nagy varázsló. Szovjet rajzfilm. 9.50: Delta. 10.15: Minden róla szól. Szovjet bűnügyi filmsorozat. VI/2. rész. (Ism.) 11.30: A fény hegyei. Olasz filnwprozat. VI 4. rész. (Ism.) 14.00: Nyelvtanárok figyelem! 1. Olvasástanítás. (Ism.) 2. írástanítás a nyelvtan tanítása. (Ism.) 15.10? Hírek. 15.15: A közönségszolgálat tájékoztatója. 15.20: Az ember felemelkedése. Angol filmsorozat. Xttt/9. rész. (Ism.) 16.10:-öt perc meteorológia. 16.15: Reklám. 16.25: Képes Sport Kupa. Teremlapdarúgó-toma. Közvetítés Miskolcról. 18.05: Százéves a Törley Pezsgőgyár. Riportfilm. 18.35; Szülök iskolája. XIII/8. rész. Először a bölcsődében. 19.05: Reklám. 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: A megsebzett bolygó. XIII/12. rész. 20.25: A fele sem igaz! 21.00: A Váci úti villamos. 21.15: Ebben az évben történt. 1981. Világpolitikai események. 22.15: Nosztalgia és kultúra. 23.00: Tv-híradó, 3. — 2. MŰSOR# 20.01: Az élet örömei. Magyarul beszélő francia film. 21.35: öt perc meteorológia. 21.40: Tv-híradó, 2. 22.00: Reklám. 22.10: Richard Strauss: Don Quijote. Szimfonikus költemény. Holland film. BESZTERCEBÁNYA: 20.00: Jaroslav Dietl: Kórház a város szélén. Tv-fümsorozat. Befejező rész 21.00: Zenés szórakoztató műsor 21.4o: Ez történt 24 óra alatt 22.00: Csehszlovákia 1981. Belpolitikai összefoglaló 22.40: Hírek MOZIMŰSOR: mek- és ifjúsági filmnapok! "Dédelgetett kedvenceink. Színes ma- ííIm' “ Balassagyarmati Madách: Piros pulóver. (14) Színes, szinkronizált francia bűnügy! filmdráma. — Nagybátonyl Petőfi: A kölcsönkért gyufa. Színes, ^szinkronizált szovjet—finn flim- vigjáték. — Nagybátonyl Bányász? Szabadlábon Velencében. (14) Színes. szinkronizált francia—olas* bűnügyi f i lmvígjáték. — Karan cs» lapujtő: Rendőrök háborúja (19) Színes francia bűnügyi tiim f
