Nógrád. 1981. december (37. évfolyam. 281-305. szám)
1981-12-30 / 304. szám
Az Elnöki Tanács ülés« A Magyar Né, t iztársaság Elnöki Tanácsa kedden ülést tartott. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke tájékoztatta a testületet Szpirosz Kiprianu, a Ciprusi Köztársaság elnöke hivatalos magyarországi látogatásáról. Az Elnöki Tanács megelégedéssel állapította meg, hogy a látogatás és a tárgyalások fontos állomást jelentettek kétoldalú kapcsolatainkban. A felek kinyilvánították azon szándékukat, hogy — különösen a gazdasági lehetőségek jobb kihasználásával — továbbfejlesszék a két állam együttműködését. Az Elnöki Tanács a tájékoztatást jóváhagyólag tudomásul vette. Az Elnöki Tanács határozatával megerősítette a Magyar Népköztársaság és az Angolai Népi Köztársaság között 1981. október 9-én, Budapesten aláírt barátsági és együttműködési szerződést. A mezőgazdasági földek védelme, továbbá az erdőgazdálkodás jogszabályainak korszerűsítése érdekében az Elnöki Tanács — módosítva a vonatkozó törvényeket — törvényerejű rendeleteket fogadott el. A kihasználatlan földterületeknek a termelésbe visszaállítása érdekében létrehozzák a földvédelmi alapot. kiterjesztik az erdőgazdálkodás szabályait a belterületi erdőkre, s szigorúbb feltételekhez kötik az erdők művelési ágának megváltoztatását. Az Elnöki Tanács törvény- erejű rendelettel módosította a Munka Törvénykönyvét. Űj rendelkezés, hogy az évi Január Ütői alapszabadság időtartama 12 munkanapról 15-re emelkedik. Ezzel összhangban, megfelelően módosította az Elnöki Tanács a fegyveres erők és a fegyveres testületek hivatásos állományának szabadságolási rendszerét is. Ezek az új jogszabályok — tvr-ek — 1982. január 1-én lépnek hatályba. Az egyesületi mozgalom széles körű kibontakozására figyelemmel, az Elnöki Tanács korszerűsítette az egyesületekről szóló korábbi törvény- erejű rendeletét. Az egyesületekről elfogadott új jogszabályok 1982. január 1-én lépnek hatályba. Az Elnöki Tanács bírákat választott mpg és mentett fel, végül egyéb, folyamatban levő ügyeket tárgyalt. megváltozik a szabadságrendszer Szabadságrendszerünket az első Munka Törvénykönyve határozta meg, még 1951-ben. Azóta lényegesen megváltoztak a társadalmi-gazdasági feltételek, a munkavégzés körülményei. Éppen ezért az Elnöki Tanács keddi ülésén úgy határozott, hogy törvényerejű rendelettel korszerűsíti az alapszabadság és a pótszabadság meghatározásának jelenlegi gyakorlatát. A törvényerejű rendelet, melynek fő célja az eddiginél kedvezőbb és igazságosabb szabadságrendszer bevezetése, s ezzel a lakosság életkörülményeinek további javítása, kimondja: az alapszabadság mértéke 1982. január 1-től a jelenlegi 12 munkanapról 15 munkanapra nő. Ez egyben azt is jelenti, hogy a mostani két héttel szemben — az ötnapos munkahét bevezetésével — három hétig pihenhetnek a dolgozók. Ae alapszabadságot továbbra is a munkaviszonyban töltött idő alapján járó pótszabadság egészíti ki, amelynek mértéke — az eddigi két év helyett — háromévenként ..ugrik” egy munkanappal, legfeljebb azonban évi kilenc munkanapig terjedhet. Így az alapszabadság és a munkaviszony után járó pótszabadság együttesen maximum évi 24 munkanap lesz, ami egy nap híján öt hét pihenési időt jelent az eddigi négy héttel szemben. Az elmúlt évtizedekben károsan elszaporodtak a különféle címeken juttatott pót- és rendkívüli szabadságok — állapította meg az Elnöki Tanács. Az új szabályozás értelmében ezek egy része megszűnik, más részük csökken, de lesz olyan is, amely változatlan marad. Megszűnik: (általában) az egyes miniszteri rendelkezések alapján eddig kötelezően juttatott rendkívüli szabadság, a jutalomszabadság, az építőiparban dolgozók téli pótszabadsága, valamint azok pótszabadsága, akik a nyugdíjjogosultság megszerzése után nem fizikai munkakörben dolgoznak tovább. Csökken: a munkaköri pót- szabadság, a fizikai dolgozók továbbdolgozási pótszabadsága, a tartós külföldi szolgálatot teljesítők pótszabadsága, valamint a tanulmányi szabadság és a sportolók rendkívüli szabadsága. »Változatlan marad a fiatalkorú dolgozók, az anyák, a pedagógusok. a bányászok, a sugárártalmas munkakörben dolgozók és a vakok pótszabadsága. Népesedéspolitikai meggondolások miatt ugyancsak változatlan marad a szülési, a gyermekgondozási és a gyermekápolási szabadság. Az új szabályozás számottevő egyszerűsítést és köny- nyítést hoz a szabadságszámítás eddigi rendszerébe, ugyanis január 1-től megszűnik a hetenkénti szabadnap -A- oly sok félreértést okozó — beszámítása a szabadságba. Egyszerűsíti a számítást a pótszabadságokkal kapcsolatos egységesebb szabályozás is: a dolgozó az őt megillető pótszabadságokat általában korlátozás nélkül megkapja. Ez alól csak a munkaköri pótszabadság és a tartós külföldi szolgálatot teljesítek pótszabadsága a kivétel. E két pótszabadság, illetve a munkaviszonyban töltött idő alapján juttatott pótszabadság vagylagosan jár, csak az egyiket, a kedvezőbbet lehet igénybe venni. Néhány átmeneti intézkedést is szükségesnek tartott az Elnöki Tanács elsősorban amiatt, mert a vállalatok nem egységesen vezetik be az ötnapos munkahetet, másrészt azért, mert jó néhány — eddig pótszabadságban részesült — dolgozót kedvezőtlenül érintene az új rendelet. Az átmeneti szabályozások alapelve, hogy a munkavállalókat ne érje hátrány. Földvédelmi alap A mezőgazdasági rendeltetésű földek védelmének törvényi szabályozását — az erről szóló 1961. évi VI. törvényt — most azért módosította az Elnöki Tanács, mert fontos társadalmi, gazdasági érdek annak a folyamatnak a meggyorsítása, amelynek eredményeként a művelés alól kivont területek visszakerülhetnek a termelésbe. A földtémában kedden meghozott, s 1982. január 1-től hatályos törvényerejű rendeletnek ez a lényege és célja — mondották az MTI munkatársának a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumban. H offer István, a MÉM Országos Földügyi és Térképészeti Hivatalának vezetője azt is elmondta, hogy a mező- gazdasági rendeltetésű földek védelméről szóló korábbi jogszabályok 1977. és 1979. évi módosításának eredményeként a földek termelésből kivonásának üteme csökkent ugyan, de nem a tervezett mértékben. Az ipari, kommunális és egyéb beruházásokhoz még így is jelentős hányadban vesznek igénybe értékes mező- gazdasági rendeltetésű földeket. A legfrissebb adatok szerint az országban jelenleg mintegy 40 ezer hektár olyan terület van, amely — fokozott anyagi támogatással — a mezőgazdasági termelésbe visszaállítható. Kétségtelen, hogy a lakóterületek fejlesztéséhez, új ipari, mezőgazdasági, közlekedési létesítmények, valamint egyéb beruházások elhelyezéséhez — a legszigorúbb korlátozások ellenére — továbbra is elkerülhetetlen mezőgazdasági területek igénybevétele. Sürgetően szükséges meggyorsítani a kihasználatlan területek — jelenleg művelés alatt sem álló földek — visz- szaállítását a termelésbe. Az ehhez szükséges anyagi feltételeket, pénzügyi fedezetet — miként az Elnöki Tanács ülésén is elhangzott — legcélszerűbben a földvédelmi jogszabályok alapján befizetett térítésekből lehet előteremteni. Ennek érdekében az új tvr előírja, hogy a mező- gazdasági rendeltetésű földek művelési kötelezettségének elmulasztásáért, valamint a termelésből időleges, vagy végleges kivonásáért fizetendő térítésekből földvédelmi alapot kell létesíteni, amely egyéb forrásból — például központi költségvetésből — is növelhető. A felemelt térítést azok a beruházók fizetik, akik termőterületet vesznek igénybe a beruházás megvalósításához, illetve a meglevők területi bővítéséhez. A törvény mostani módosítása — hangsúlyozták a MÉM illetékesei — ilyenformán lehetőséget biztosít a termőföldek fokozottabb védelméhez, illetve a még kihasználatlan területek mielőbbi termelésbe vételé- hfez. Módosított erdőtörvény A mai követelményekhez igazított szabályokat és új előírásokat léptet hatályba 1982. január 1-től az a tör- véaiyerejű rendelet, amellyel az Elnöki 'Tanács — keddi ülésén — módosította az erdőkről és a vadgazdálkodásról szóló alapjogszabályt, az 1961. évi VII. törvényt. A témában illetékes tárca, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium vezető szakemberei arról tájékoztatták az MTI tudósítóját, hogy a törvénymódosítás alapvetően kettős célt szolgál: egyfelől az eddiginél szigorúbb legyen az erdőterületek védelme, másfelől a törvény — az ágazati irányítás elveivel és jő gyakorlatával összhangban — vertikálisan összefüggő termelési ágként kezelje és szabályozza az erdőgazdálkodást, az úgynevezett elsődleges faipart és a faanyag- védelmet, valamint ezek központi és területi igazgatásának szervezetét. A törvényerejű rendelet a jövőben az erdőtörvény hatályát kiterjeszti a belterületen levő erdőkre is- Itt is alapvető követelmény, hogy a belterületi erdők töltsék be elsősorban közjóléti és környezetvédelmi rendeltetésüket, továbbá, hogy ezekben az erdőkben is a valamennyi erdőre előírt szakszerű erdő- gazdálkodást folytassák. Üj rendelkezés, hogy erdőnek más szerv — nemcsak állami szerv — tulajdonába, kezelésébe, használatába átadásához, továbbá belterületbe vonásához hozzájárulás szükséges, mégpedig a Minisztertanács hatáskörébe kijelölt szervek valamelyike részéről. Előírja a tvr. azt is, hogy az erdők fokozott védelme érdekében minden esetben hatósági engedély szükséges a művelési ág megváltoztatásához, az erdők termelésből kivonásához, vagy természetben való megosztásához. Az új jogszabályok ezen engedély mellett — a mezőgazdasági rendeltetésű földek védelméhez hasonlóan, — a terület és a rajta levő faállomány igénybevételéért járó ellenértéken felül azt is NÓGRAD — 1981. december 30., szerda előírja; hogy térítési díjat kell fizetni erdőnek — beruházási célra — termelésből való kivonása, továbbá időleges igénybevétele esetén. E differenciált térítési összeg fizetésének kötelezettsége — a szakemberek véleménye szerint — ösztönző hatással lesz az egyes gazdálkodó és más szervezetekre, hogy erdőterület-igényüket a legszükségesebb mértékben korlátozzák. Sokakat érintő előírás, hogy egyes esetekben,* például természetvédelmi érdekből az erdőben, fásításban — például külterületi fasor, facsoport, kisebb erdőfolt tekintetében — a virág, a gyümölcs és a gomba szedése korlátozható vagy megtiltható. A korábbi törvényi előírásokhoz képest kiegészítő rendelkezés, hogy az erdőgazdálkodás, valamint az elsődleges faipar és a faanyagvédelem területi igazgatási, hatósági feladatait az erdőfelüg',°1 ősegek látják el. .MTI) Grom’ko fogadta az amerikai nagykövetet Andrej Gromiko, a Szovjetunió külügyminisztere, kedden Moszkvában fogadta Arthur Hartmant, az Egyesült Államok nagykövetét. A találkozót az amerikai nagykövet kérte. Mivel a megbeszélésen az amerikai nagykövet felvetette Lengyelország kérdését, Andrej Gromiko kijelentette, hogy az Egyesült Államoknak meg kell szüntetnie a szuverén Lengyel Népköztársaság belügyeibe való beavatkozását, amely már hosszú ideje tart, és különböző nyílt és titkos formákban valósul meg. A szovjet külügyminiszter a lengyel vezetés által az országon belüli helyzet normalizálására és | stabilizálására hozott intézkedésekről szólva hangsúlyozta, hogy ezek kizárólag a lengyelekre tartoznak, ez kizárólag az ő ügyük. (MTI)-vívte Zft ér Asszad Iránba készül Hafez Asszad szíriai államfő hétfőn hazatért Perzsa- (Arab)-öböl menti államokat érintő egyhetes körútjáról, amelynek során felkereste Sza- úd-Arábiát, Kuvaitot, Bahraint, Katart, az Egyesült Arab Emírségeket, a Jemeni Arab Köztársaságot és a Jemeni NDK-t. Hivatalos szíriai források az államfő körútját „eredményesnek” minősítik. Asszad az egységes arab .fellépést szorgalmazta Izraellel szemben válaszul arra az új törvényre, amely gyakorlatilag a 14 éve megszállva tartott szíriai Go- lan-fennsík bekebelezését jelenti. A meglátogatott arab államok vezetői támogatásukról biztosították Asszadot, a megbeszélések részleteit azonban nem hozták nyilvánosságra. * < A szíriai hírügynökség hétfői jelentése szerint Asszad elPercy Izrae'ben nők néhány napon belül tárgyalásokat kezd az iráni rendszer képviselőivel is a térség helyzetéről. Szíria Iránt támogatja az Irakkal szemben vívott háborújában. ☆ Sedli Klibi, az Arab Liga főtitkára hétfőn a marokkói Marrakechben megbeszélést tartott Mohamed Bucetta marokkói külügyi államminiszterrel a közelmúltban eredmény nélkül elnapolt arab csúcsértekezlet' újbóli összehívásának lehetőségéről. A szíriai államfő most véget ért kőrútjának fényében Sedli Klibi kedvezően nyilatkozott a csúcsértekezlet felújításának esélyeiről. Klibi marokkói tartózkodása során találkozik II. Hasszán uralkodóval. az Arab Liga jelenlegi elnökével is. Kifogás: az egyeztetés hiánya Izraelben újabb értékelések és értesülések láttak napvilágot Jichak Samir külügyminiszter és Charles Percy, az amerikai szenátus külügyi bizottságának elnöke hétfői je- ruzsálemi megbeszéléseiről, amelyek fő célja a kétoldalú kapcsolatok javítása volt. Az izraeli rádió tudósítása szerint a megbeszélés „nagy nézeteltéréseket” tárt fel a közel-keleti események amerikai és izraeli megítélése között. A rádióközlemény szerint, a szenátor elsorolta az amerikai kormány kifogásait az izraeli politika ellen és elsősorban azonban . azt nehezményezte, hogy az izraeli kormány előzetesen nem konzutált az amerikai kormánnyal. Még azt is megemlítette, hogy „az izraeli—amerikai kapcsolatok 1956 óta (amikor az amerikai kormány a Sínai-félsziget ki-, ürítésére bírta rá Izraelt) nem voltak ilyen feszültek”. Az eszmecsere után Samir külügyminiszter azonban közölte. hogy „megbízható értesülése” van. miszerint az Egyesült Államok nem követeli az 1967-ben megszállt minden arab terület kiürítését. Azt is lesiögezte. hogy Izrael ezután is „szuverén módon” hozza meg döntéseit az arab országokkal szemben. Percy szenátor útját még a Golan-törvény kihirdetése előtt szervezték meg. de most az is feladata lett. hogy az Egyesült Államok egyes arab országokhoz fűződő érdekeinek sérelme nélkül eloszlassa azt a rossz hangulatot, amelyet az keltett, hogy a Golan-törvény miatti „figyelmeztetésként” Washingtonban felfüggesztették az izraeli—amerikai stratégiai megállapodás végrehajtását. A nézeteltérések hangsúlyozása az izraeli sajtóban az Egyesült Államok szélesebb érdekei iránti valamelyes tapintatról tanúskodik, miközben a politikusok között — a jelek szerint — erősödött az egyetértés & fő kérdésekben. (MTI) Kreisky bírálja Washington politikáját a lengyel kérdésben Kül- és belpolitikai kérdésekről nyilatkozott dr. Bruno Kreisky osztrák kancellár. Az osztrák lapokban kedden nyilvánosságra került nyilat" kozatban Kreisky a lengyel- országi események megítélésében elhatárolta magát Reagan amerikai elnök állásfoglalásaitól, és rámutatott: a nyugat-európai kormányoknak a Lengyelországhoz fűződő kapcsolatok alakításában most és a jövőben i3 önállóan, a washingtoni jelzésektől függetlenül kell dönteniük. Kifejtette, hogy a viszonyt a jelenlegi lengyel katonai vezetés politikájától lehet függővé tenni, attól, hogy az milyen mgoldásokat talál a súlyos bel- és gazdaságpolitikai problémákra, hogyan alakul a katonai kormányzat és a reformmozgalom viszonya. A vitatott kérdéseket csalás a lengyelországi belső helyzet konszolidálása után lehet tisztázni, s mindaddig a Nyugatnak differenciált és óvatos, önálló politikát kell követnie Lengyelország tekintetében, hangoztatta. Kreisky kancellár bírálta az amerikai kormányzat irányvonalát, megjegyezve: egyes nyugati politikusok „merész” lépésekre ösztönzik európai partnereiket, de nyomban visszavonulnak, ha e lépések következményeit maguknak is vállalniok kell- A kijelentés mögött az osztrák kormány csalódása húzódik meg, hogy nyugati, a bevándorlókat hagyományosan befogadó országok nem voltak hajlandóak könnyíteni (Bécs reményeinek megfelelően) a lengyel kivándorlókkal kapcsolatos nagy osztrák terheken. Az osztrák kormányfő úgy érvelt, hogy világpolitikai szemszögből feltétlenül különbséget kell tenni a lengyel válság belső, nemzeti erőből történő rendezése, valamint egy esetleges külső katonai beavatkozás következményei között. Óvakodott egyértelműen állást foglalni abban a kérdésben, hogy a Szolidaritás helyes stratégiát követett-e az elmúlt másfél évben, de a lengyel kormány és a nemzeti megmentés katonai tanácsa, illetve a Szolidaritás konfliktusában az „elnyomottak és elnyomók” _ szembenállását látja, még akkor is, ha maga is elismeri: a Szolidaritás vezetése a hatalmi viszonyok megváltoztatására törekedett. Más kérdéseket érintve az osztrák kancellár ismételten, élesen bírálta az izraeli kormány politikáját, megjegyezve, hogy nem szabad eltúlozni Washington és Tel Aviv vitájának jelentőségét, mert Izrael stratégiai szempontból túlságosan is fontos ország az Egyesült Államok számára. Belpolitikai kérdésekre válaszolva a kancellár jelezte: nem kívánják előrehozni az 1983 tavaszén esedékes parlamenti választásokat. Egészségi állapotáról szólva akor- mányfő nyíltan feltárta, hogy mind jobban érzi az öregség terheit, de ez nem jelenti azt, hogy ne tudná ellátni hivatali teendőit a kormányzási időszak végéig. Elmondottara jövő év közepén kíván dönteni arról, hogy további öt évre is vállalkoznék-e a kancellári tisztségre? Uj nyomozóparancsnok a Dozier-ügyben Keddtől új ember irányítja Veronában az elrabolt amerikai tábornok hollétére, fogvatartóinak kézrekerítésére irányuló nyomozást. Az olasz belügyminiszter Gaspare de Francisci prefektust, a terrorcselekményekkel foglalkozó rendőrhatóság felügyelő szervének a vezetőjét bízta meg a további vizsgálatok koordinálásával. A rövid bejelentés nem Indokolja a személyi változást, de a korábbi viták, és főképpen a Washingtonból és a NATO-körökből érezhető nyomás megerősíteni látszanak azt a feltételezést, hogy az eddigi nyomozás 'lényegében eredménytelen volt. A keddi La Stampa szerint hasonló személycserébe csupán egyszer került sor: a Moro-ügy vizsgálatakor. Hétfőn délután telefonon ismét jelentkezett az ANSA olasz hírügynökség bejrúti irodájánál az az ismeretlen férfi, aki már a múlt héten bejelentette, hogy Doziert kivégezték. Ezúttal három pontból álló követelést terjesztett elő, s azt állította, hogy Dozier mégis él és, hogy egy „nemzetközi szervezet” tartja fogva. A nyomozók ezt a bejelentést azonban csupán zavarkeltőnek minősítik, az egyébként is túl sok bizonytalansági tényezőt tartalmazó ügyben. „Sem Olaszország, sem az Egyesült Államok nem fog tárgyalásokba bocsátkozni a Vörös Brigádok terroristáival, akik elrabolták Dozier amerikai tábornokot” — hangoztatta Giovanni Spadolini olasz miniszterelnök kedden Rómában tartott sajtókonferenciáján. — A két kormány teljes mértékben egyetért abban, hogy ebben a vonatkozásban hajthatatlan marad, s, hogy nem lesznek tárgyalások — mondotta az olasz kormányfő. (MTI)
