Nógrád. 1981. december (37. évfolyam. 281-305. szám)

1981-12-24 / 301. szám

ntézet a hegyen Tízéves a Pénzügyi és Számviteli Főiskola saJgótcfriáni intézete Beszélgetünk a hegyen- Va- szaktudást hivatott elősegíte- san vagyunk — mondja Fe- kibocsátott szakembereket il­laki arról szól, hogy a város ni a korszerűsített tanterv s héroáriné Kis Katalin har- letően. Néha látványos ered- lakói és az idelátogatók gyak- ezen belül a harmadévesek madéves hallgató, az intézet ményeket is vártak. Ugyan- ran találkoznak tizennyolc részére a proszemináriumi KISZ-bizottságának titkára. — akkor az a véleményem, hogy évesnél idősebb diákos kiné- rendszer bevezetése. Megszámoltam, 192 lépcsőt az oktatásban, a tudomány­zetű lányokkal, fiatalemberek- kell megmászni, nem vagyunk művelésben nehéz látványos kel az utcán, a kulturális Már az első végzős hallga- bent a város közepében, de eredményéket produkálni. Az megmozdulásokon, a sportver- tók körében születtek eredmé- úgy érzem, a peremén sem első négy-öt év után az volt senyeken. A felületes szemlé- nyék a tudományos diákköri vagyunk- Nem csak „fogyasz- az alapvető célunk, hogy a lő, vagy az újságot kevésbé (TDK) tevékenységben — tói” vagyunk a város kultu- szellemi központtá válás fel­forgató felnőtt nem tud létezé- jegyzi meg Bocsó Klára ad- rális kínálatának; de önte- tételeit megteremtsük, ezért sükről, pedig tíz éve működik junktus, a TDK-tanács titká- vékeny csoportjaink, klub- fordítottunk különös gondot a Salgótarjánban a Pénzügyi és ra. — Andrasné Nagy Izabel- rendezvényeink, sportteve- tudományos kutatások kibon- Számviteli Főiskola salgótar- la, aki ma a szervezés'tanszé- kenységü'nk stb. révén erőnk- takoztatására, a tudományos jani tagozata, amely az 1980/ ki csoportnál tanársegéd 1975- höz képest színesítjük is azt. műhelymunka megteremtésé- 81-es tanévtől intézeti rangot ben országos TDK-versenyen Sajnos, erről ritkábban esik re. E kutatások a főiskola jel- kapoit. Az intézetitek hat éven nyert Az Üvegipari Művek- szó. Arról is, hogy társadat- legének megfelelően elsősor­át a zeneiskola adott ideigle- nél a Kemencefelújítások há- ml munkában számos helyen ban üzemgazdasági témákat ölelnek fel, ezen belül is a vállalati pénzügyek, önelszá­molási rendszerek, gazdasági folyamatok szervezése téma­körökben és a társadalomtu­dományok területén. 192 lépeset Vei] megmászni v , — Hogyan vesznek részt a kutatási munkában? — Három területen. Van a főiskolának feladata az orszá­gos kutatási főirányban, amit a főiskola budapesti tanszékei gondoznak. Ennek keretében oktatóink jegyzeteket írnak, tanulmányokat készítenek. Másik terület a Miskolci Aka­démiai Bizottság, a MAB. Be­kapcsolódtunk a bizottság munkájába, döntően a közgaz­daságtudományi és a társa­^ ^ dalomtudományi szakbizottság kalrpazása című dolgozatával, hetünk. Házunk tájáról szól- tevékenységébe. Egy munka- lás nyújtott otthont, 1977-ben E sikerein felbuzdulva mind va, például mi is ültettük bizottságot idetelepitettunk a adták át a diákotthont, 1978- többen kezdtek érdeklődni intézetünk körül a rózsákat, főiskolára, elnevezese: a sza- ban a korszerűen felszerelt a TDK-munka iránt. Volt\hordtuk a fekete földet, az mitastechmka kozg&zdasagi al- főiskolai épületet a Pécskő- olyan év, amikor 42 hallgató első rózsavirágzás ünnep volt kajmazasa. E múmiában ^ a heev szomszédságában. Még vett részt e munkában, hall- számunkra. Terveink is van- -oiskolai oktatokon túl valla- néhány adat. A főiskolai ta- gatóink egynegyede. Évente nak, sportpályát szeretnénk lat* szakemberek is reszt vesz- gozatcxn az oktatás 1972. szép)- mintegy 15 olyan dolgozat szü- építeni, s előttünk a „senki ne , . Harmadik terület az tember 1-én kezdődött, ezért letett, amellyel a főiskolai, d földje”, el kellene majd tűn- egyéni kutatások. Ezek egyik az 198l/82-es tanév jubileumi gazdasági főiskolák közötti tetni. célja, hogy oktatóink bizonyos esztendő. Az első számítógé- TDK-konferenciákon részt vet- Borsodi Béla főiskolai ad- ramosíteseket^ , szerezzenek net 1976-ban telepítették, tünk, s közülük öt-hat a két- junktus, kollégiumigazgató, Eddig négy egyetemi 1979-ben típusváltozást haj- évenként rendezett országos Kelecsény Ágnes harmadéves doktori disszertáció készült, tottak végre, ekkor K—20-as TDK-konferenciákra is eljutott, hallgató, kollégiumi .bizottsági j en,leg öt készül- Számos tu- tínusú számítógépieket kaptak, Szép siker született például titkár, dr. Bacskó Piroska fő- dományos ülést szerveztünk, amely elsősorhan az oktatást az 1979-es pécsi és az 1981-es iskolai adjunktusi, a közműve- főbbnek adtunk helyet és a kutatást szolgálja, de salgótarjáni konferencián, lődési bizottság titkára arról intézetünkben. A főiskola vállalatok számára is dolgo- Idén hat induló közül négyen az élénk, eseményekben gaz- munkatársai a megyei tudo- zik. A közgazdasági szak- díjat szereztek. Egyébként dag kollégiumi életről, nyitott many0lj társaságokban vezető könyvtárat a semmiből terem- hallgatóink eddig a külön- klubtevékenységről, közmű- funkciókat töltenek be, példá- tették most 18 000 kötettel a böző TDK-konferenciákon velődési munkáról beszél, , a Magyar Közgazdasági város’szakembereinek is ren- száz dolgozattal 60 díjat nyer- amely változatossá teszi a Társaságban a szervezési, 1972-ben 50 tek. A főiskolai szintű TDK- hallgatók főiskolai éveit, vezetéstudományi társaság­konferenciák vállalatgazdál- ugyanakkor a város számára kan, a, Bolyai és a Neumann kodási szekcióit kétévenként is gazdagodást jelent. A 212 Társaságban, a TIT-ben. Nem- Salgótarjánban tartják. helyes kollégiumban most 197 ze.tközi kapcsolataink is bő­A TDK-munka lényege, lakó él, többségükben fizikai víilnek. A jövő? Azt gon­iciu ___ hogy felkészítik a hallgatókat dolgozók gyermekei. A közös- dolom; az intézet alaptevé­26 oktatójuk, 54 dolgozójuk az önálló tudományos tévé- ségi nevelésnek az önkor- kenysegetol nagyon eltérő te, van, utóbbiak közül 14 szá- kenységre és a kutatómunká- mányzati munka a fő terüle- vekenységre csak módjával mítástechnikai munkatárs, ra, ehhez a tananyagot meg- te, mind eredményesebben vállalkozhatunk. Annál in­haladó elméleti és módszerta- tölti be feladatát a legfőbb k. .. sz_ükséges a számviteli, ni ismeretet szereznek. önkormányzati szerv, a köz- Pénzügyi, szervezési, számí­Dr. Molnár Pál főiskolai ta- gyűlés. A hallgatók tevékeny- fástechnikai, és összességében nár, a nevelési bizottság el- ségeikkel nem zárkóznak be közgazdasági jellegű intézeti nöke megjegyzi: a kollégium falai közé, pél- ~ a főiskola egészével, össze­— Nem minden tekintetben dául korrepetálják a közép- hangolt — műhelymunkán és kurzusban mondhatjuk el iskolás fiúkollégium és a köz- alapuló tevékenység fokoza- — ereményeink ellenére —, gazdasági szakközépiskola fos, jelenlegi és jövőbeni szel­Moll-í- 'tilemi kanapit.ásnnk-nt ficn/diom­A Pénzügyi és Számviteli Főiskola impozáns épülete nes helyet, a hallgatóknak pe- lótervezéses módszerének al- szép eredményekkel dicseked- dig az építőipari munkásszál­delkezésére áll. nappali és 30 levelező tagoza­tos hallgatóval, hat oktatóval, 12 egyéb dolgozóval indultak. Jelenleg 244 nappali és 347 levelező tagozatos hallgatójuk, Eddig 648 fiatal szerzett dip­lomát. Az intézet országos be­iskolázású, de az összlétszö­mön belül számottevő a nóg­rádi fiatal. Az iskola a me­gyeszékhelyhez hasonlóan fi­atal, magán viseli a gyors fej­lődés dinamizmusát, többre való elhivatottságát, de oly­hogy a hallgatókat nagyobb hallgatóit, előadásokat vállal- lemi kapacitásunkat figyelem­kor az új út kitaposásának számiban tudtuk volna bevon- nak a TIT-ben, vendégeket nehézségeit és buktatóit összességében azonban máris betölti hivatását az oktatás­ban és nevelésben. E munká­ban a budapesti „anyaintézet”, a megyei és a városi szerve­zetek hathatós segítséget nyúj­tottak. — Az intézet legfőbb fel­ni a tudományos tevékenység- fogadnak a klubban és így to­be. — Ezután a nevelési mun- vább. Hagyományos rendezvé- káról beszél. — Igen nagy nyeiket is ötletesen szerve- gondot fordítunk a jövendő zik, például a kollégiumi na- értelmiség ideológiai-világné- pokat, a diákigazgató-váíasz- zeti nevelésére, közéleti tévé- tást, a Pupák Kúpja vidám kenységének, szereplésének eseményeit említik, de még kialakítására Bizottságunk sorolhatnánk. A kollégiumi összehangolja a nevelési té- címet egyébként 1979-ben be vevő munka végzése. Tóth Elemér Azonnali operáció Pompás nyári nap volt, Yorkba repültem a lányomat amikor megérkeztem Orlyra. Piát meglátogatni, aki éppen Hat hónapot töltöttem Holly- akkor szült. Amerikában is- woodban, ahol a „Kaktusz vi-_ mét felkerestem egy orvost. rágá”-t forgattam Walter Azt akarta, hogy azonnal ope- Matthauval. A film világsi- ráitassam meg magam. Eluta- ker lett De most újra otthon sítottam, azt mondtam, hogy voltam — és Hars Kristináról június 11-re Lars születésnap­mesélt nekem, egy másik cisz- jára kell utaznom, szonyról. Az orvos nagyon dühös lett. Az én bűnöm volt. Nem Szidott, amiért könnyelmű ítélhettem el Larsot, de nem vagyok. Még aznap alá kell tudtam beletörődni. Dühös vetnem magam az operáció­voltam. Válásról beszéltünk- nak. Vonakodtam. De ez csak a beszélgetés szint- Az orvos ragaszkodott egy jén maradt. Nem tettünk sem- azonnali angliai operációhoz, mit. A másik nő is maradt. Felhívta az orvosomat Lon- Foiytattuk az életünket, és bonban. és az azt mondta ne- boldogtalanná tettük egymást, bem, az lesz a legjobb, ha Színházi ajánlatot kaptam azonmal visszajövök. Londonból és elfogadtam. Mialatt Londonban játszót- Megünnepeltük Lars szule- tam, sokat olvastam a mell- tésnaoját, és . egy napra Svajc- rákról az újságokban: Betty ba utaztunk. Azután London- Fordnak, az amerikai elnök ba mentem, hogy megoperál- feleségének az operációjáról, tasfam magam. Roberto el- Mrs. Rockefelleréről és arról, küldte mind a három ^ gyere- hogy milyen fontos időben két hozzám. Pia is átrepült megvizsgáltatnunk magunkat. Amerikából. lars is odauta- Mikor legközelebb erről a té- zott. máról olvastam egy cikket. Nem voltam olyan rosszul, ösztönösen megvizsgáltam a mint eleinte gondoltam. Ter- mellemet. Hirtelen megálltam, mészetesen szomorú dolog, és arra gondoltam: ezt nem vitathatom. Nem „Istenem, ó Istenem! Ez akartam tükörbe nézni. De nem lehet, ez nem történhet azt hiszem, többet, -szenvedek, meg! Ez csali másokkal for- ha fiatalabb vagyok, dúlhat elő!” Gyenge voltam, eleinte még Azonnal felhívtam Larsot a kanalat sem tudtam tar- Párizsban. Azt mondta, men- jani. Gimnasztikái gyakorla­INGRID BERGMAN: ÉLETEM'(33.) jek el orvoshoz, rögtön más­nap. De játszanom kelleti El­nyomtam a félelmemet. Tó­tokat végeztem. Vonalakat festettem a szekréinyajtóna, hogy követni tudjam, milyen magasra tudom felemelni a vabb játszottam. De közben karomat. A jelek az ajtón egy- felkerestem egy specialistát, re magasabbra értek. Két hó­aki megnyugtatott- Azt mond- nap múlva már majdnem ta, ha lenne is valami, nem kell sietni. Nem kell izgat­nom magam. Amikor Londonban levették normálisan tudtam a karomat. mozgatni a darabot a műsorról, New szani. Következik: 34. Tovább ját­adatát - szocialista elkötele- nyelet, irányítja a csoport- nyerték el. Bőgér Mária, a u . , fololno novoln+pnorAlr -i-i*1 _ MTC"7 ---' J „ 1 - e _ i i" z ettségű, magas szakmai kép­............. ....r felelős nevelőtanárok mun- KISZ érdekvédelmi felelőse az z ettségű, ' korszerű általános káiat- gondoskodik a közmű- új ösztöndíj-politikai szabály- műveltséggel rendelkező vetődés, a sport, a kollégi- zókkal kapcsolatos teendőkről üzemgazdászok képzése — tel- Jfíli val&mjnt a KISZ és a szól bizonyítva, felelős mun- iesiti — mondja dr. Lonsták JJT k?retei között folyó kép- kát végeznek e lényeges te- László, az Intézet igazgatója. “si firmák, rendezvények rületen is. Az intézetben folyó szakmai osOTehamgolásáróh ^ Tervünk, képzés eredményességét a ja­vuló államvizsga-eredmények, az igényes diplomamunkák, a h°?^,Su eddiginél nagyobb Tíz ^ nem nagy íd5< mé_ ala^unk a ™ar~ gis gazdag az eredményekben, ... c időnként a gondokban. Csak xizmus—leninizmus tantár­felsőfokú oktatási, valamint gyak keretében tanultakra, s néhány dologról beszélhet­... . ... . . nertVAKlo IrtX-nm-rAl 1-2__C__„7- .... a gazdasági főiskolák tudomá­_______ nagyobb igénnyel _ kívánunk tünk, mintegy^jelzéskónt'Mi­xiy os diákköri konferenciáin felleoni a szakmai és más lyen volt tehát az első évii­éiért eredmények jelzik. Leg- ^laDozo tárgyak nevelési le- zed? hetosegeinek hasznosításában — Különösen a kezdeti 1S‘ / , ' években, nehéz időket éltünk « át — jegyzi meg dr. Lonsták A főiskola jellegéből fakad, László. — Tárgyi, technikai, döntőbb azonban az a tény, hogy a munkahelyek elége­dettek a főiskolán végzett fi­atalok elméleti és gyakorlati oktatók tevékenysége, az in­tézet és a városi nagyüzemek, tudásával, alkalmazásképes hogy elsősorban természetesen személyi feltételekben sok ismereteivel. A szaktudás el- a közgazdasági tudományok mindent kellett megteremte- sajátítását az igényes főisko- területén tevékenvkedik. De nőnk. Különösen nehéz volt lai szaktanszéki munka, az nemcsak ott. A KISZ-munká- annak a szellemi kapacitás­ban, a közművelődési tévé- nak a megteremtése, ami kell kenységben Dóidéul az önte- esy főiskolához. Az oktatók pénzügyi intézmények között , vékeny művészeti csoportok, az ország különböző tájairól kialakított alkotó együttműkö- az énekkar, az Aula-színpad jöttek, Salgótarján város la- dés az évközi és a nyári üzemi révén, a pezsgő kollégiumi kással segített telelepítésük- gyakorlatokon szerzett tapasz- életben, a klubmozgalomban höz. A technikai feltételekben tolatok, a nagyobb inari vál- stb. egyre inkább bekapcso- Nógrád megye Tanácsa segí- lalatokkal kötött együttműkö- lódnak a város, a megye szel- tett, általában mindig érez- dősi megállapodások segítik lemi életébe. ■ tűk budapesti „anvaintéze­elő. A még színvonalasabb — Ide fel kell jönni, maga- tünk”, a megyei, a városi 1 párt- és állami szervezetek tá­mogatását- Itt helyben is so­kat vártak tőlünk, egyrészt a Könyvkiadás tsz-segitséggel A szécsényi Kubnyi Ferenc ezer példányban állítják el«. Múzeum kezdeményezésére jó- A kivitelezés ötszázezer farín, vőre hasonmáskiadásban meg- tos költségeit dr. Hütter Csa- jelenik Mocsáry Antal, egyko- ba országgyűlési képviselő, a ri kisnemes. szécsényi tábla- Szécsényi II. Rákóczi Ferenc bíró 1826-ban megjelent „Ne- Termelőszövetkezet elnöke, a mes Nógrád vármegyének közös gazdaság vezetőségével históriái, geographiai és sta- egyetértésben megelőlegezte, tisztikai esmértetése” című A Kubinyi Múzeum megkezd- megyetörténete. A négykötetes te az előfizetők toborozását a mű Nógrád első. és minden bi- hasonmáskiadásra, zonnyal az ország egyik első Mocsáry Antal — korának átfogó megyei monográfiája, egyik polihisztora — monog- Nyomdai előállítására a kecs- ráfiájában rendkívül alapos keméti Petőfi Nyomda vallal- munkát végzett. Részletekbe kozott. Az összesen hatvanöt rnenő pontossággal veszi sor- ív terjedelmű köteleket kü- ra mindazt, amit a korabeli lonleges minőségű, kekesszür- Nógrádról tudni lehetett. Tar­ke árnyalatú auróra offsetpa- talmazza például a várak, kas­píron, félbőr kötésben, sötét- télyok első pontos leírását. , __.. , ... Faluról falura ismerteti a b ordo nylbor bonton. arany- föidbirtokost a településen fólia nyomású címfelirattal, fellelhető porták számát, ala­kosok, a jószágok számát, a mezőgazdasági munka ágrza- tait: beszámol az iskolákról, könyvtárakról: magángyűjte­ményekről, az egészségügyek­ről, a közigazgatás szerveze­téről, működéséről, főispánok­ról és más tisztségviselőkből, címerekről, pecsétekről, — mindezt máig kitűnő­en élvezhető, helyenként anekdotázó stílusban. A mun­ka negyedik kötetében sorra veszi mindazon hiányosságo­kat, amelyek javításra szo­rulnak. Támadja a nemesség műveletlenségét. henyeségét: pontokba szedve javaslatokat tesz a hibák ki javítására. Ezek közt szerepel az Ipoly sza­bályozása. utak építése, a köz- művelődés emelése. NÓGRÁD — 1981. december 24., csütörtök Kényelmes otthont nyújt a diákoknak az intézmény kollé­giuma Mocsáry Antal könyve min­den Nógrád megyei helytör­téneti kutatás alapvető forrás­munkája. Jelenleg közgyűjte­ményekben mindössze négy példányban található meg. A szécsényi múzeum kezde­ményezését az vezérelte, hogy a mű eliusson Nógrád vala­mennyi könyvtárába, a jelen­tősebb települések iskoláiba, kulturális intézmények kézi­könyvtáraiba. s mindenkihez, aki helytörténeti kutatásokkal, gyűjtőmunkával foglalkozik. A kiadványra számítanak más megyék és Budapest tudomá­nyos. kulturális intézményei. Végül 'a kecskeméti Petőfi Nvomda előző, hasonló jelle­gű „termékeinek” ismeretében valószínűleg felkelti a könyv­gyűjtők sokaságának érdeklő­dését is.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom