Nógrád. 1981. december (37. évfolyam. 281-305. szám)
1981-12-24 / 301. szám
Osztályok és rétegek szövetsége — közös céljainkért = irtás DR. GORDOS JÁNOS P Ő ft 11 Rt If negyedszázado3 irányíI (11116111% tó, vezető tevékenységének tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a munkásosztály hatalmának megszilárdítása és további erősítése, a tömegek mozgósítása a közös célok megvalósítására alapvetően összefügg a szocialista nemzeti egység fejlődésével. Az eredményes munka , szorosan kapcsolódik a különböző osztályok, rétegek és társadalmi csoportok együttműködéséhez. Ma azonban az emberek cselekvését döntően meghatározó alapvető érdekek megegyezése mellett, még sokféle eltérő érdekek létezésével és hatásával is számolni kell. Mindez abból következik, hogy különböző körülmények között dolgoznak, más-más foglalkozásúak és világnézetileg is jelentős különbségek vannak közöttük. Társadalmi haladásunk. feladataink eredményes megoldása ugyanakkor azt követeli meg, hogy szocializmust építő tevékenységünket ez ne gátolja. Ezért céltudatos politikai munkával arra törekszünk, hogy a közös érdek, az alapvető politikai célok megegyezése alapján S20- ros együttműködést alakítsunk ki a különböző rétegek, embercsoportok között. A politikai, gazdasági és kulturális eredményeink nem képzelhetők el a szövetségi politika helyes gyakorlata nélkül. Pártunk politikájában ez kiemelkedő helyet foglal el, jelentősen hozzájárul munkánk nyugodt, kiegyensúlyozott feltételeinek biztosításához. A párt-, az állam és a társadalmi szervek céltudatosan törekszenek arra, hogy munkánk szigorúbb feltételei, a bonyolultabb feladatok közepette tovább erősödjön a szocialista nemzeti egység, A konkrét politikai gyakorlat tapasztalatai alapján, megyénk helyzetének és feltételeinek bemutatásával is elő kell segíteni erősödését. „Azt valljuk... mondotta Kádár János elvtárs —, hogy mi annyian vagyunk, ahány embert igazunkról és a szükséges tennivalókról képesek vagyunk emberi szóval meggyőzni.” Pártunk XII. kongresszusa meghatározta a fejlődésünk jelenlegi szakaszával és továbbfejlődésünkkel kapcsolatos tennivalókat. Megoldásuk a korábbiaknál nagyobb erőfeszítéseket igényel. Ehhez ösz- szefogásra van szükség, mert csak valamennyi társadalmi réteg alkotó együttműködése által tudjuk törekvéseinket valóra váltani. A szövetség elmélyítését indokolja a nemzetközi helyzet is. Napjainkban a békés egymás mellett élés elvét a haladással, a szocializmussal szemben álló erők megkérdőjelezik, sőt az enyhülés megakadályozására, feszültségek kiélezésére törekszenek. Közvéleményünket foglalkoztatják a nemzetközi helyzet kedvezőtlen jelenségei, kérdéseikre marxista választ várnak. Ilyen körülmények között a szocialista országok szövetségének szorosabbra fűzése is sürgetőbbé és napi politikai jelentőségű feladattá válik. Pártunk szövetségi politikájának megvalósításában megyénkben is az országos helyzettel alapvetően megegyező folyamatok érvényesülnek. A negyedszázada követett helyes politika eredményeként, kialakult és megszilárdult a munkások, a termelőszövetkezeti parasztok, az értelmiségiek, a különböző dolgozó rétegek szoros szövetsége, amelynek alapja és legfőbb célja a fejlett szocializmus építése. , Elért eredményeinkben, a dolgozó emberek cselekvő aktivitásában kifejezésre jut a politika iránti bizalom, a párt és a tömegek között levő szoros kapcsolat, az egyetértés. Megyénk dolgozói élet- és munkakörülményeik, életszínvonaluk kedvező változásában közvetlenül érzékelik szocialista fejlődésünk eredményeit. Lakosságunk szocializmus iránti elkötelezettséggel, meggyőződéssel végzi társadalomépítő tevékenységét, tömegesen vesz részt a közösségi munkában. Tevékenységében világosan kifejeződik alapvető érdekeink megegyezése, tudatossága, cselekvőkészsége. * Társadalmi fejlődésünk a . megye társadalmi szerkezetében is jelentős változásokat eredményezett. Egyes osztályok, rétegek helyzete, egymáshoz való viszonya alapvetően átalakult. A lakosság jelentős része a, munkássághoz tartozik, aktív keresőkön belüli aránya eléri a 65 százalékot. Ez természetesen összefügg az ipar fejlődésével. Megyénk életében az ipari tevékenység már a felszabadulás előtt is meghatározó volt. Egyoldalúsága és aránytalan területi elhelyezkedése mellett is sok ezer embernek nyújtott megélhetést. Szocialista fejlődésünk során az elavult üzemeket korszerűsítettük és- új iparágakat honosítottunk meg. Bár a bányászat visszafejlesztésével több ezer munkahely megszűnt, a munkáslétszám mégsem csökkent. Űj üzemek építésével lehetővé vált a női, valamint a mezőgazdaságban felszabaduló munkaerő elhelyezése az iparban. A nagyobb követelmények és műszaki fejlesztés hatására új szakmák honosodtak meg. Emelkedett a munkások általános és szakmai műveltsége. Több mint ötven százalékuk általános iskolai végzettséggel rendelkezik, 40,1 százalékuk pedig szakmát tanult. Növekszik azok száma is, akik középfokon folytatták tanulmányaikat. Ugyanakkor még jelentős munkásrétegek az általános iskola nyolc osztályával sem rendelkeznek. Munkásságunk társadalmi és gazdasági súlyának megfelelően vesz részt a közéletben. Társadalmi és állami szervek testületéiben, a jelenüket és jövőnket érintő kérdésekben nagy felelősséggel képviselik a közösségi érdekeket. Egyre szélesebb körben tudatosul köztük, hogy a fejlett szocializmus építése szükségessé teszi a különböző társadalmi csoportok teljes egyenlőségén alapuló összefogását és együttműködését. A szövetséges osztályok és rétegek kapcsolatainak erősítése érdekében képviseli és valósítja meg pártunk politikai célkitűzéseit. A magasabb követelmények teljesítése érdekében j— mert azok haladásunkat szolgálják megyénk munkássága megértő, kezdeményező. Régen a múlté már a fenntartás, a bizalmatlanság más társadalmi rétegekkel szemben. Legfeljebb elvétve találkozunk ilyen nézetekkel. Egyre kevesebb azok száma, akik a munkásosztály vezető szerepét szűkén, szinte statisztikai adatokra korlátozva értelmezik. Ißlpntnc változás ment végbe JClvIl8UÄ a mezőgazdasági munka minőségében, s ezzel együtt a termelőszövetkezeti parasztság élet- és munkakörülményeiben, gondolkodásában is. A termelés iparszerűvé vált, magasabb követelmények elé állította az ott dolgozó embereket. Parasztságunk szakmai és politikai műveltsége, erkölcsi arculata is sokat fejlődött. Bár ma még a termelő- szövetkezetek dolgozóinak csak 27 százaléka szakmunkás, a fejlődés mégis jelentős. Korábban ugyanis a magángazdálkodók szakmai műveltségéről alig-alig beszélhettünk. A családi körben terjesztett tapasztalatok átadása jelentette többnyire a parasztság ismereteit. Szövetkezeti parasztságunk pártunk agrárpolitikáját igen kedvezően fogadta. Mezőgazdaságunk eredményei jelentős mértékben összefüggnek az egyetértő, támogató és cselekvő aktivitásukkal. Megyénk mezőgazdasági üzemei jórészt kedvezőtlen adottságok között dolgoznak. Gazdálkodásuk, eredményeik mégis dinamikusan fejlődnek. A párt, helyes agrárpolitikája mellett mindez a dolgozók munkaszeretetét, alkotó kedvét is mutatja. A különböző ösztöntzők hatására fellendült a háztáji gazdálkodás. Jelentősen elősegíti az áruválaszték bővítését, a lakosság folyamatos ellátását. A mezőgazdasági munkák elvégzésében nagy számban vesznek részt a falun lakó munkások is. Tevékenységük társadalmilag s a családi jövedelem kiegészítése miatt is hasznos. Elősegíti a munkások és parasztok kapcsolatának, együttműködésének erősödését is, ami a nemzeti egység alakulásában igen pozitív tényező. Az utóbbi évtizedben a növekvő igények hatására nagymértékben megnőtt a szellemi foglalkozásúak száma. Jelenleg az aktív keresők 6,5 százaléka értelmiségi: pedagógus, mérnök, közgazdász. Elkötelezettjei társadalmunknak. Körükben is erősödik a szocialista világnézet és értékrend, s ez növekvő hatékonysággal érződik munkájukban, társadalmi, valamint közéleti tevékenységükben. Népgazdaságunk, a megye előtt álló feladatok elvég-, zésében igen aktívan, kezdeményezően vesznek részt. Sok hasznos, megvalósítható javaslatot tesznek a magasabb követelmények teljesítése érdekében. A társadalmi munkamegosztásban rájuk háruló feladatokon túl, jelentős szerepet vállalnak a lakosság műveltségének emelésében is. Tudatosan a történelmileg kialakult hátrányok megszüntetésére, a korszerű követelmények érvényesítésére törekszenek. Széles körű, sok irányú tevékenységükkel hatékonyan szolgálják a különböző osztályok és rétegek közeledését, a szocialista nemzeti egység erősítését. Értelmiségünk igen érzékenyen reagál a munkánk során jelentkező negatív tényezőkre, kritikusan teszi szóvá a maradi beidegződéseket, konzervatív szokásokat, a fejlődést nehezítő jelenségeket. Javaslataival igyekszik elősegíteni az újy korszerű követelmények megvalósításához szükséges feltételek kialakítását. A megye társadalmi szervezetének vizsgálatakor — társadalmi jelentősége miatt — szólni kell az aktív keresők 1.6 százalékát kitevő kisárutermelők rétegéről is. Szerepük különösen a lakossági szolgáltatások ellátásában számottevő. A háztartási gépek növekvő száma, az elektromos készülékek, színes televíziók egyre na-» gyobb aránya, elterjedése nélkülözhetetlenné teszi munkájukat. A nagyüzemi tevékenység mellett a magánvállalkozásban meglevő lehetőségek, a szakértelem, az alkotó energia hasznosítására is szükség van. Az uralkodó szocialista tulajdonviszonyok talaján, annak meghatározó szerepe mellett ez a tevékenység jól segíti társadalmi fejlődésünket, a lakosság közérzetének kedvező változását. A nemzeti egység további erősítésében igen fontos a különböző világnézetű emberek — köztük a vallásos és nem vallásosak — politikai szövetsége és együttműködése. A világnézeti különbözőség nem gátja a közös társadalomépítő tevékenységnek. Az állam és egyház rendezett viszonya, az együttműködés alapelveinek helyes értelmezése jó feltételeket teremtett a hívők és nem hívők kapcsolatának kialakításához, erőfeszítéséhez, a közös munkához. Következetes, elvi alapokon álló egyházpolitikai gyakorlatunk kedvező feltételeket teremt az eredményes együttműködéshez, a párbeszédhez. Közös érdekünk, hogy az emberi haladás ügyét minél eredményesebben szolgáljuk. Az alapvető politikai érdekeink egybeesnek, ezért világnézeti hovatartozásra való tekintet nélkül akarjuk még eredményesebben építeni a fejlett szocialista társadalmat. Kölcsönösen tiszteletben tartjuk egymás nézeteit, vitáinkat meggyőző érvek felsorakoztatásával végezzük. Elkötelezettségünk és marxista világnézeti meggyőződésünk alapján következetesen folytatjuk a tudományos világnézet elterjesztését. Tapasztalataink az bizonyítják, hogy a szocialista világnézet befolyásának szélesítésében az egyik legfontosabb tényező a szocialista társadalmi viszonyok eredményes továbbfejlesztése. Minél jobbá, emberibbé tudjuk tenni viszonyainkat, annál nagyobb befolyást gyakorol a formálásában közvetlenül részt vevő emberekre. Társadalmi feladataink megoldásától a vallásos világnézetű emberek nem idegenkednek, mert gyakorlati tapasztalataik alapján ismerték fel, hogy a megítélés mércéje a végzett munka. A tények tanúsága szerint a munkásság, a teremlőszövetkezeti parasztság, az értelmiség és a társadalom minden rétege között a kapcsolat erősödött és mélyült. A közös célok, feladatok megoldása ösz- szeköti a különböző nagy csoportokat. Az ipari dolgozók élelmiszerrel való ellátása, a mezőgazdaság igényének kielégítése korszerű ipari termékekkel, a két alapvető osztály egymásra utaltságát mutatja és szoros együttműködését teszi szükségessé. A magasabb gazdasági követelmények munkások, termelőszövetkezeti dolgozók és értelmiségiek közös erőfeszítése nélkül aligha lenne megoldható. Az egyes rétegek közötti határok az együttes tevékenység során fokozatcsaa elmosódnak. Ez jut kifejezésre többek között a vegyes családok számának növelésében is. Egyre gyakrabban figyelhetjük meg, hogy ugyanazon családon belül együtt él a munkás- vagy termelőszövetkezeti parasztszülőkkel gyermekük, aki pedagógus, vagy éppen agrármérnök. A1 különböző társadalmi rétegekhez tartozó családtagok együttélése jó lehetőséget nyújt egymás munkájának és társadalmi szerepének megismeréséhez. Ezért a család szerepét igen jelentősnek tartjuk a családtagok nézeteinek formálásában. A' fiatalok növekvő színvonalú műveltsége, új iránti fogékonysága, valamint a szülők élettapasztalata, megfontolt véleménye; jól kiegészítik egymást. Elősegítik egy reálisabb társadalomkép kialakítását. A társadalmi osztályok és rétegek viszonyának alakulásában főként az együttműködést, a különbségek megszüntetését segítő tényezőkre tettük a hangsúlyt. Nera kétséges, hogy ezek a meghatározók fejlődésünkben. Ám hiba lenne nem látni, hogy a folyamatnak van egy másik iránya is. A rétegeken belül a korábbinál erőteljesebb változás megy végbe, s ez az érdekek átrendezését eredményezi. A munkaszerinti elosztás elvének következetes alkalmazása a különbségeket erőteljesebbé teszi. A korábbinál kedvezőtlenebb, nagyobb erőfeszítést igénylő körülmények, a megnövekedett követelmények differenciáló hatása jobban érezhetővé válik, amit a politikai munka során figyelembe kell venni. ☆ Szövetségi politikánk objektív alapokon nyugszik, az alapvető érdekek azonosságán, ami a gyakorlatban a fejlett szocialista társadalom építését jelenti. Ez ma valamennyi réteg számára mozgósító perspektíva, ezért a társadalom valamennyi tagját összeköti és közös erőfeszítésre serkenti. Az alapvető érdekek mellett azonban még számtalan más, attól eltérő érdek is beleszól az emberek cselekvésébe. Ezek hatásának tanulmányozása, az alapvető érdekekkel való összehangolása az irányító szervek számára jelentős feladatot jelent. Fejlődésünk jelenlegi szakaszában a szerteágazó tennivalók közül is kiemelkednek a gazdasági feladatok. Jobb, értékesebb termékeket kell előállítanunk. Az irányító szervek számára nagy feladatot jelent olyan közgazdasági, politikai és erkölcsi szabályozók kialakítása, melyek az egyéni érdekek érvényesülésén keresztül, az alapvető, a nagyobb közösség érdekének megvalósítását segítik elő. A gazdasági, de bármely más feladat eredményes megvalósítása csak a társadalmi célok széles körű megismertetése, a dolgozó kollektívák véleményének meghallgatása, javaslataik figyelembevétele alapján lehet tartósan eredményes. Ehhez jó lehetőséget nyújtanak a szocialista demokrácia megvalósításának eszközei. A párt- és szakszervezeti fórumok, falugyűlések, termelési tanácskozások megannyi alkalmat adnak az egyéni és csoport-, valamint társadalmi érdekek összeegyeztetésére. MßflUßnlf eredményei szervesen IrlCy f VÍIIil összefüggnek a szövetségi politika helyes gyakorlatával. Munkások, termelőszövetkezeti parasztok, értelmiségiek összefogása, alkotó együttműködése nélkül nem valósulhatott volna meg. Dolgozóink látják és nagyra értékelik, hogy az MSZMP negyedszázados tevékenysége során rendkívül nagy figyelmet fordított a párt és a tömegek kapcsolatára, a dolgozó osztályok és rétegek szoros összefogásának megteremtésére, szocialista nemzeti egység erősítésére. Tapasztalataink azt mutatják, hogy e szövetség szilárd. A fejlődés által felvetett új kérdések azonban azt igénylik, hogy folyamatosan újrateremtsük és megújítsuk.
