Nógrád. 1981. november (37. évfolyam. 257-280. szám)

1981-11-11 / 264. szám

Madrid? találkozó Vita a bizalomerősítő intézkedésekről tehet Miklós, a% MTI tudó­sítója jelenti; Korábbi merev álláspontját ismételte meg a madridi ta­lálkozó keddi teljes ülésén el­hangzott felszólalásában J. A. Wilberforce nagykövet, a brit küldöttség vezetője az euró­pai katonai enyhülési és le­szerelési konferencia kérdésé­ben. Kicsinyíteni igyekezett az úgynevezett bizalomerősítő intézkedések (hadgyakorlatok előzetes bejelentése) övezeté­nek a jelenlegi 250 kilométe­res sávról egészen az Uraiig, tehát több mint kétezer kilo­méterrel való kiterjesztésére vonatkozó szovjet kezdemé­nyezést és újból azt állította, hogy ez nem követel nyugati részről semmiféle válaszlépést és ilyen válaszlépés nem is lesz. A Szovjetuniót azzal vá­dolta. hogy kezdeményezésé­vel egyoldalú előnyökre tö­rekszik. Azt a szovjet állás­pontot amely szerint az in­tézkedések érvényét nem csak a szárazföldi műveletekkel összefüggő, hanem az önálló tengeri, illetve légi hadgyakor­latokra is ki kell terjeszteni, azzal utasította el, hogy ezek a haderőnemek „sajátságosak, mozgékonyak, nehezen követ­hetők”, felesleges tehát be­vonni őket az intézkedések hatókörébe. Ezzel szemben új­ból elővette a NATO-nak azt a korábbi javaslatát, amely ezt az övezetet csak szárazföl­di hadgyakorlatokkal összefügg gésben tekinti a megállapo­dáshoz tartozónak. Végül sa­játos érveléssel azzal vádol­ta a Szovjetuniót, hogy „meg­lepetésszerű támadásra” ké­szül. Carl Johan Rappe nagykö­vet, a svéd küldöttség vezető­je néhány perces felszólalásá­ban a nemrég történt svéd— szovjet tengeralattjáró-inci­denssel kapcsolatos stockholmi álláspontról tájékoztatta a ta­lálkozó résztvevőit. Hangoz­tatta, hogy Svédország elkö­telezettnek érzi magát a mad­ridi találkozó napirendjén szereplő katonai értekezlet összehívása tekintetében és adott esetben hajlandó is az értekezlet színhelyéül szolgál­ni. A szovjet küldöttség nevé­ben Konsztantyin Mihajlov tábornok, katonai szakértő vá­laszolt a brit és a svéd fel­szólalásra. A szovjet álláspont elferdítésének minősítette az angol küldött beszédét. Lehe­tetlen jóhiszeműen nem.pozi­tívnak minősíteni — mondot­ta — a Szovjetunió kezdemé­nyezését, amellyel az Uraiig kész kiterjeszteni a bizalom- erősítő intézkedések hatókö­rét. A Szovjetunió saját biz­tonsági érdekei óg emellett a találkozó valamennyi részt­vevőjének az egyenlőségen, a kölcsönösségen és az azonos biztonság elvein alapuló ér­dekeinek a figyelembevétele vezette, amikor kezdeménye­zését megtette. S ennek alap­ján hasonló lépést vár a nyu­gat részéről. Elfogadhatatlan minden olyan álláspont, amely újabb szovjet lépést követel. A brit felszólalásból kitűnik, hogy a NATO ki akarja zár­ni a megállapodás köréből az önálló tengeri és légi hadgya­korlatokat, valamint az ame­rikai csapatok átdobását a tengerentúlról. Nyilvánvaló — mutatott rá —, hogy mind­két művelet közelről érinti Európa biztonságának az ügyét Sajnálatos, hogy a brit küldött a madridi találkozó ilyen előrehaladott szakaszá­ban ismét a tárgyalásokat fé­kező álláspontra helyezkedett. Mihajlov végül leszögezte, hogy a Szovjetunió nem von­ja vissza a találkozón tett egyetlen javaslatát sem, mert mindenki számára elfogadha­tó megállapodás elérésére tö­rekszik. A tengeralattjáró-incidens­sel kapcsolatosan leszögezte, hogy az normális gyakor­lat közben elkövetett tájéko­zódási hiba következménye volt. A Szovjetunió a kétol­dalú kapcsolatok keretében sajnálkozását fejezte ki a tengeralattjáró zátonyra futá­sa miatt svéd felségvízen, s ezzel a maga részéről lezárt­nak tekinti az ügyet. A madridi találkozó legkö­zelebbi teljes ülését pénteken tartják. (MTI) Púja Frigyes Mexikóvárosban A Mexikóban tartózkodó Púja Frigyes külügyminisztert hétfőn fogadta Jósé López Portillo elnök. A szívélyes lég­körű megbeszélésen megvitat­ták a nemzetközi élet néhány fontos kérdését s ezekben tel­jes nézetazonosság nyilvánult meg. A magyar külügyminisz­ter ezt megelőzően koszorút helyezett el a függetlenségi harcokban elesett ifjú hősök emlékművénél. Hétfőn, közép-európai idő szerint az esti órákban meg­kezdődtek a külügyminiszteri tárgyalások. Jorge Castaneda külügyminiszter ezután dísz­vacsorát adott Púja Frigyes tiszteletére. Castaneda pohár­köszöntőjében elismerően szólt a kétoldalú kapcsolatok fejlő­déséről. Ügy ítélte meg, hogy Magyarország különösen az egészségügy és az * élelmezés terén járulhat hozá a kétol­dalú kapcsolatok elmélyítésé­hez. Ugyancsak reményteljes­nek nevezte kulturális együtt­működésünk távlatait Púja Frigyes válaszában kö­szönetét mondott a meghí­vásért és a meleg fogadta­tásért. Iraki rakétatámadás A teheráni rádió jelentése szerint hétfőn az iraki tüzér­ség két klhuzisztáni várost lőtt; öt ven személy életét vesztette. A jelentés szerint az irakiak rakétákkal lőtték Diz- ful városát, ahol Irán legna­gyobb légierő-támaszpontja ta­lálható és tüzérségi tűz alá vették Ahwazt, Khuzisztán tartomány székhelyét Az i fenyegetés Nicaraguában kedden riadókészültségbe helyezték a san­dinista forradalmi hadsereg egységeit. Kubában nagyszabású tüntetéseken válaszol a nép Washington meg-megújuló, de mostanában egyre fenyegetőbb kihívásaira. Kétségtelen, hogy az utóbbi időben komoly aggodalomra okot adó nyilatkoza­tok láttak napvilágot az USA fővárosában. Haig külügymi­niszter például kilátásba helyezte, hogy rövidesen „megfe­lelő büntetésben” részesítik Kubát, amiért támogatja a közép­amerikai hazafias erőket. Az ABC amerikai rádió- és tv- társaság — hivatkozva a Pentagonra — olyan „értesülést” szellőztetett, miszerint öt-hatszáz különlegesen kiképzett ku­bai katona indult volna Nicaraguába, hogy onnan Salvadorba behatolva csatlakozzék a juntával szenbenálló gerillákhoz. Egy nappal később az ABC már háromezer kubaival riogatta hallgatóit. Kiszivárgott annak híre is. hogy a washingtoni had- és a külügyminisztérium azt vizsgálja, milyen következmények­kel járna egy Kuba vagy Nicaragua elleni katonai lépés. Tulajdonképpen nem újkeletű Washington dühe a latin­amerikai kontinens első szocialista állama. Kuba ellen, s az sem meglepő, hogy Somoza elűzése, a sandinista forradalom győzelme óta Nicaragua is szüntelenül szálka az Egyesült Állámok szemében. Még inkább fokozódott a két országgal szembeni fenyegetés, amióta Salvadorban a gerillák megszi­lárdították helyzetüket, s akcióikkal nyugtalanítják a juntát. Hasonló a helyzet Guatemalában és Hondurasban, az USA két hű szövetségesénél is a diktatúrák ellen egyre szaporod­nak a jól szervezett gerillatámadások. Az Egyesült Államok szeretne Közép-Amerikában, a karibi térségben rendet teremteni, csakhogy a nénejnvomó rendszerekkel szemben nőttön nő az elégedetlenség. Washing­ton Kubát vádolja a feszültség szításával, s most — úgy tű­nik — ürügyeket keres a szocialista szigetország megleckéz- tetéséhez. Nyilvánvaló, hogy a hangulatkeltés egyetlen célt szolgál; az amerikai közvélemény meggyőzését arról, hogy bármely lépés — akár a katonai akció — teljesen indokolt Közép-Amerikában, netán Kuba ellen. Kockázatos manőver körvonalai bontakoznak ki Wa­shingtonban. Kuba ugyanis a szocialista tábor elidegeníthe­tetlen része. A békeszerető milliók, a népelnyomó diktatúrák ellenfelei szerte a világon egyértelműen elítélnek minden­fajta provokációt, amely akár Kuba, akár a haladás útjára lépett Nicaragua ellen irányul. Gyapay Dénes NÓGRAD — 1981. november 11., szerda áldozatok többsége — a rádió szerint — polgári személy. Az iraki hivatalos jelentés nem említi a tüzérségi táma­dásokat, csupán azt emeli ki, hogy a déli fronton, elsősor­ban Abadan körzetében raké­tákkal lőtték az ellenséges ál­lásokat, s 59 iráni katonát öl­tek meg. ☆ A Kajhan című teheráni lap jelentése szerint csupán októberben mintegy 200 ton­na ópiumot, 31 tonna hasist és 258 kilogramm heroint fog­laltak le az iráni csendőrség kábítószer-ellenes egységei. A csendőrség 315 személyt tar­tóztatott le kábítószer-keres­kedelem vádjával, s többsé­güknél tűzfegyvert is találtak. Mint ismeretes, Iránban a kábítószer-kereskedelemben bűnösnek talált személyekre a legsúlyosabb büntetést szab­ják ki. (MTI) BapótainR életéből Örökifjú Grúzia Grúzia, a Szovjetunió egyik legszebb köztársasága. A 70 ezer négyzetkilométer területű köztársaságnak jelenleg fej­lett ipara van. Termékei több mint 70 országba jutnak el. A köztársaság vízi és hőerőmű­vei évente közel 13 milliárd villamos en^rgi­kilowattóra át adnak. Nagy sikereket ért el a mezőgazdaság. Grúzia, a Szov­jetunió legnagyobb teatermelő­je. A grúz borok és konyakok messze földön híresek. A köz­társaságban 18 felsőoktatási intézmény működik. A Grúz Tudományos Akadémia 200 tudományos kutatóintézet munkáját irányítja. Híresek a grúz gyógyüdülő­helyek, Gagra, Picunda, Ko- buleti. Jól ismert a Borzsomi gyógyforrás és a magas he­gyek között fekvő Abasztu- mani és Bakuriani gyógyüdü­lő. Képünkön: mandarinszüret Grúziában. Kubai asszonyok A kubai szivarok világszerte keresettek. A képen a havan­nai „H. Uppmann” dohánygyár csomagolója A Prágában nemrég befeje­ződött nők világkongresszusa egyik kiemelkedő résztvevő­jével Vilma Espinnel, a ku­bai nőszövetség elnökével be­szélgetett a Horizont című hetilap munkatársa. Vilma Espin elmondta, hogy napjainkban 850 ezer kubai nő dolgozik az ipari és a me­zőgazdasági üzemekben; min­„Nem szakadt meg a párbeszédJ i#/ A nyugati politika képvise­lője kívánok lenni a Leonyid Brezsnyevvel folytatandó tár­gyalásaimon — jelentette ki Helmut Schmidt, az NSZK kancellárja kedden Bonnban a nyugatnémet lapkiadók szö­vetségének vezetősége előtt. Az NSZK nem szakítható ki a nyugati szövetségesi rend­szerből és ezt a Szocjetunió vezetése is tudja — mondta a kancellár. A nyugatnémet ve­zetés és lakosság Amerika-ba- rátságához és szövetségi hű­ségéhez semmi kétség nem férhet. Helmut Schmidt fontosnak nevezte, hogy a nemzetközi helyzetben tapasztalt:-*ó fe­szültségek ellenére í sza­kadt meg a párbe- ■ _ a két nagyhatalom között”. A nyu­gatnémet kormányfő szerint ebben „jelentős szerepet” ját­szott az NSZK is, mind az Egyesült Államok, mind a Szovjetunió felé, s ezért nem véletlen, hogy a Szovjetunió keresi vezetője éppen Bonnt fel. A kancellár a küszöbönálló szovjet—amerikai tárgyalá­sok „eszményi céljának” is­mételten az úgynevezett nul­laváltozatot nevezte. Mint is­meretes, az amerikai és a nyugatnémet kormány értel­mezése szerint ez azt jelente­né, hogy a Szovjetunió sze­relje le összes Európában ta­lálható SS—20-as rakétáját. Ebben az esetben a nyugati fél hajlandó lenne lemondani az 572-es amerikai közép-ható­távolságú rakéta nyugat-eu­rópai telepítéséről. Ez a tár­gyalási koncepció nem veszi figyelembe az Európába elhe­lyezett amerikai előretolt nukleáris rendszereket, ame­lyek pedig szintén a közép­hatótávolságú fegyverek ka­tegóriájába tartoznak. Ezért néhány nyugatnémet lap is sokkal inkább „taktikainak” és „propagandajellegűnek” ne­vezte a „nullaváltozatot”, semmint megvalósíthatónak. den harmadik dolgozó — nő. Az oktatás és egészségügy te­rületén, valamint a textilipar­ban 60 százalék a nődolgozók száma. A nők helyzete a forrada­lom győzelme óta alaposan megváltozott. Erről így be­szél Vilma Espin: „1959-ben csupán 194 ezer nő dolgozott Kubában, 70 százalékuk cse­lédként gazdag kubaiaknál, vagy külföldieknél. Ezrekre rúgott a prostituáltak és a koldusnők száma. A nők egyenjogúsága — a „forrada­lom a forradalomban”, ahogy Fidel Castro egy ízben jelle­mezte — a Sierra Maestrában, a Batista-d iktatóra elleni fegy- eres harcbán kezdődött, amely­ből a nők is kivették a ré­szüket. A forradalom győzel­me után számos nő- és csa­ládvédelmi törvény biztosítot­ta a nők egyenlőségét. Külö­nösen kitűntek az asszonyok abban a harcban, amelyet az írástudatlanság leküzdéséért folytattak. A jelenlegi helyzetre jellem­ző: ma 38 ezer nő vezető, vagy funkcionárius az üze­mekben, intézetekben és szer­vezetekben, 10 ezerrel több mint öt évvel ezelőtt. Különö­sen nagy súlyt helyeznek az anya- és gyermekvédelemre. Az óvodai és bölcsődei férő­helyek száma például az utol­só 6 évben 57 ezerről 90 ezer­re emelkedett. „A kubai nőmozgalom je­lentős befolyást és példaképet jelent az egész latin-amerikai kontinens asszonyai számára” — mondotta befejezésül Vil­ma Espin. a kubai nőszövet­ség elnöke. TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS CSEHSZLOVÁKIÁBAN Csehszlovákja hazánknál gazdaságilag fejlettebb or­szág. A csehszlovák gazdaság előnye az ipari fejlettségben jut kifejezésre, a mezőgazda- sági termelésben viszont mi tartunk előbbre. A csehszlo­vák gazdaság teljesítőképessé­ge a mienknél magasabb fo­gyasztási szintet tesz lehetővé. Erre a fejlett gazdasági bá­zisra épül a szociálpolitikai juttatások, a társadalombizto­sítás rendszere is. Csehszlovákia Kommunista Pártjának 1971-ben megtar­tott XIV. kongresszusán jelen­tős szociális programot hir­dettek meg. A program célul tűzte ki a nyugdíjasok életvi­szonyainak javítását, a gyer­meknevelés fokozott állami támogatását, a betegbiztosítás általánossá tételét, az orvosi ellátás színvonalának emelését. A társadalombiztosítás ke­retében a lakosságnak nyúj­tott pénzben! juttatások az 1971. évi 40 milliárd koronáról 1980-ra 68,2 milliárd koroná­ra emelkedtek, (I cseh korona jelenleg 1,7 forintnak felel meg) ami a nemzeti jövede­lem 14,5 százalékának felel meg. (Nálunk 15 százalék.) Csehszlovákiában az elmúlt évtizedben a társadalmi gon­doskodás középpontjába a gyermeknevelést és a sokgyer­mekes családok támogatását állították. Bevezették az 500 korona értékű anyasági se­gélyt. A gyermek születésekor nyújtott egyszeri támogatás összegét 1000 koronáról 2000 koronára emelték. 1973-tól szá­mottevően növekedett a kettő és több gyermek után járó családi pótlék. Az állam a fia­tal házasoknak előnyös felté­telek mellett kölcsönt juttat. Magyarországi példára be­vezették a gyermekgondozási segélyt, a gyermek kétéves koráig. Ingyenes a tankönyv- ellátás és 10 éves korig a gyer­mekek közlekedése. Az óvodás korú gyermekek 83 százaléka jár óvodába. (Az óvodai ellá­tottság Magyarországon jelen­leg 87 százalékos.) A csehszlovák társadalom- biztosítás fontos része az egységes és mindenkire kiter­jedő nyugdíjellátás. A nyug­díjkorhatár a férfiaknál 60, a nőknél —• a gyermekek számá­tól függően — 55—57 év. Az idős emberek 60 százaléka nyugdíjkorhatáron túl is dol­gozik, kiegészítő keresetre tesz szert. A csehszlovák egészségügy rövid időn belül behozta a gazdaságilag fejlett európai államokkal szembeni elmara­dását. Jelentős kórházépítési akciót hajtottak végre. A kór­házi ágyak száma 200 ezer, 10 ezer lakosra 130 (nálunk 90) ágy jut. Minden 315. állampol­gárra jut egy orvos (nálunk minden 345.-re). Lényegesen csökkent a gyermekhalandó­ság. A „borítékon kívüli” jutta­tások széles körét nyújtják a munkahelyek is. A vállala­tok, üzemek, intézmények évi 25—30 milliárd koronát for­dítanak dolgozóikra. Ennek egyötödét a munkahelyi kör­nyezet javítására, további egy­ötödét lakásépítésre, a fenn­maradó részt pedig az üdülés, étkeztetés, a kulturálódás és a művelődés költségeihez való hozzájárulásra használják fel. A csehszlovák párt legutóbbi, XVI. kongresszusa az életszín­vonal megszilárdításának ré­szeként állást foglalt a fejlett társadalombiztosítás fenntar­tása, a szociális gondoskodás további javítása mellett. A fel­adatok közül kiemelkedik a több százezer csökkent mun­kaképességű ember rehabilitá­ciójának fokozottabb segítése,' a nehéz sorsú családok és ré­tegek helyzetének javítása, az egyedül élő, s a nyugdíjasok 25 százalékát kitevő nagyon idős személyek támogatás«.

Next

/
Oldalképek
Tartalom