Nógrád. 1981. november (37. évfolyam. 257-280. szám)
1981-11-11 / 264. szám
A vá’lalkozós úi formái A szerződéses rendszer kiterjesztése A JÖVÖ ÉV január elsejétől szerződéses rendszerben nem csak a kereskedelemben, »hanem a népgazdaság más területén is működtethetők egyes részlegek. A gazdálkodó szervezetek (ipari vagy szolgáltatóegységek) emellett bérbe adhatják eszközeiket, berendezéseiket, épületeiket, műhelyeiket, raktáraikat kisiparosoknak vagy gazdasági munkaközösségeknek. A szerződéses rendszer főpróbája már lezajlott a kereskedelemben és a vendéglátásban. Ez az üzemeltetési forma lényegében az iparban és a szolgáltatásban is ugyanúgy működik majd, mint a kereskedelemben. Tehát a vállalatok meghirdetik azokat a részlegeket, amelyeket úgy értékelnek, hogy nagyvállalati keretek között nem üzemeltethetőek jövedelmezően. Licit dönti el, melyik vállalkozó kapja meg a részleget. A licit alapja az, hogy a „versenyzők” mekkora termelési érték előállítására és mekkora díj befizetésére vállalkoznak. A versenytárgyalás nyertese dönthet: a részleg korábbi dolgozóit alkalmazza vagy kívülről hozza embereit. Utóbbi esetben a dolgozók a vállalat alkal- mazottaivá válnak. Csak olyan részleg üzemeltethető szerződéses formában, amelynek létszáma nem haladja meg a 15 főt. Gépeink, berendezéseink, eszközeink jobb kiaknázásának és a munkaerő hatékonyabb foglalkoztatásának igénye gazdasági szempontból logikussá teszi a szerződéses rendszer kiterjesztését. Gyakran hallani például, hogy hosszabb-rö- videbb ideig munka nélkül áll egyik-másik vállalat drágán vásárolt számítógépe, amire szükség volt ugyan, de egy cég képtelen elegendő feladattal ellátni a masinát és a kezelő személyzetet. Más nagy- vállalat építőrészleget hozott létre, fontos feladatok elvégzésére: a gyári épületek, csarnokok, óvodák, bölcsődék építésére, esetleg karbantartására. Ám idővel a részleg túlnőtt feladatain, vagy a teendők sora lett rövidebb, következésképpen gyakran kell tessék- lássék vagy a szakmától idegen munkát végeznie. Más vállalatok — háttériparunk erőtlenségéből fakadóan — olyan alkatrészek, részegységek gyártására rendezkedtek be, amelyekből nagy sorozatra van szükség, de csak az év bizonyos szakaszában. Nem valószínű, hogy a vállalaton belül ilyenkor ideiglenesen átcsoportosított dolgozók több jövedelmet, hasznot hajtanak a cég számára, mint amikor a megszokott munkát végzik, esetleg szerződéses üzemeltetési formában. LEHETŐSÉG lesz arra is, hogy az ipari és szolgáltató- vállalatok és a szövetkezetek az eszközök és a kapacitások jobb hasznosítása érdekében bérbe adják a vállalkozóknak berendezéseiket, raktáraikat. A szerződés és a bérleti rendszer között több lényeges küHáromnegyed év alatt több mint 12,5 millió külföldi járt hazánkban ' Itt a háromnegyed évi friss statisztika: több mint 12 és fél millió külföldi érkezett hazánkba. Az Országos Idegen- forgalmi Hivatal most közreadott tájékoztatója szerint ez 8 százalékkal több mint 1980 hasonló időszakában volt. A külföldi turisták itt-tartózko- dási ideje mintegy 10 százalékkal nőtt. A kirándulók száma is emelkedett, körülbelül 5 százalékkal, az átutazóké viszont 6 százalékkal elmaradt a tavalyitól. Januártól szeptember végéig a szocialista országokból 10 772 000 vendég érkezett, tehát valamennyivel több mint az elmúlt év első háromnegyed évében. Ezen belül a turisták száma és tartózkodási ideje emelkedett, ugyanakkor azonban csökkent a kirándulók és az átutazók aránya. A turisták háromnegyede Csehszlovákiából és az NDK-ból érkezett. A tőkésországokból 1 859 000 vendéget fogadtunk, csaknem 16 százalékkal többet, mint tavaly ilyenkor. Különösen a kirándulók és az átutazók száma növekedett. Ugyanakkor azonban rövidebb ideig tartózkodtak hazánkban. Az elmúlt évekhez hasonlóan a tőkésországok közül az NSZK-belí turisták érdeklődése volt a legélénkebb hazánk iránt. A külföldi idegenforgalmi bevételek mind a rubel-, mind a dollárelszámolású forgalomban emelkedett. A 9 hónap alatt 4,4 millió magyar állampolgár utazott külföldre, 12 százalékkal több mint az előző év hasonló időszakában. Több mint 4 millióan utaztak a szocialista országokba, s a tavalyinál valamivel kevesebben: 377 ezren a tőkésországokba. lönbség van. A szerződéses üzemeltetésű egység vállalati keretek között, azon belül működik, és pályázat alapján a vállalat és a részlegvezető között szerződéssel jön létre. A részlegvezető — a kisiparosokhoz hasonlóan — általános jövedelemadót fizet. Ezzel együtt a szerződéses üzemeltetési forma új szervezeti formának tekinthető, míg a bérlet csupán az állami vagy a szövetkezeti tulajdonban maradó eszközök hasznosítása egy másik gazdálkodó szervezet (kisiparosok, gazdasági munka- közösségek) révén, megfelelő bérleti díj ellenében. A szerződéses üzemeltetési forma — miután itt egy részleg, műhely, csoport, brigád „átadásáról” van szó — magában foglalhatja a munkaerőt, a dolgozó embert is. Bérelni viszont csak eszközt: esztergapadot, darut, teherautót, targoncát, markológépet, üzlethelyiséget, raktárakat, épületeket lehet — munkaerőt nem. A szerződéseshez hasonló üzemeltetési formára a szövetkezeti szférában és más gazdálkodó szervezet saját kebelében is lehetőség nyílik, átalányelszámolásos módszer alapján. Ez esetben is legfeljebb 15 főt foglalkoztathat az átalányelszámolásos egység. A kisüzemi formákat a termelő és a fogyasztó ember igényei hozzák létre, jóllehet, létrejöttüket már születésük előtt sok aggodalom (a magántermelés beszivárgása, a szocialista értékrend lazulása, túlzott jövedelemkülönbségek) kíséri. A különböző jogi és pénzügyi előírások betartásának ellenőrzése a korábbinál lényegesen nagyobb hangsúlyt kap annak érdekében, hogy se a lakosság, se az állam érdekein ne essék csorba, ha netán ezt a kisgazdálkodók meg is kísérelnék. ROSSZ fogyasztói mentalitás, amely szerint eddig „a lángost szerettük, a lángossü- tőt nem”. Vagyis anélkül, hogy az újonnan létrejövő kisüzemek, szervezeti formák szerepét túlbecsülnénk (elvégre a társadalmi termelés jelentékeny részét továbbra is korábbi válalatok és szövetkezetek adják), ne csak a hiánycikkpótló terméket, a választékot bővítő szolgáltatást „értékeljük”, hanem azok létrehozóit is. Annak ellenére, hogy esetleg több munkával több jövedelemre tesznek szert. Elvégre a kisüzemek csak úgy élnek meg, hogy valóságos piaci igényt elégítenek ki, a gazdálkodás átlagosnál nagyobb kockázatával. Molnár Patrícia Volt egyszer egy Alapító tagok. A mezőgazdaság hőskorának nem csak szemlélő, hanem aktív részesei is. Számuk egyre fogy, mind kevesebbel találkozni a termelőszövetkezetek földjein, állattartó telepein, műhelyeiben. Részben koruk, de még inkább a kemény, embert nem kímélő 20—30 éves alapítás óta eltelt idő és munka miatt. A közös gazdaságok többségében megbecsülik őket, adnak a szavukra, hiszen a termelésben eltöltött évtizedek, a szövetkezeti mozgalom alapos ismerete olyan nélkülözhetetlen erőforrás, amelyre biztosan számíthatnak minden nagyüzemben. Két arc, két villanás abból a két évtizedes múltból, amely éppen úgy dúskált a nehézségekben, mint a szépségekben, amely csaknem ugyanannyi álmatlan éjszakát okozott, mint ahány örömteli virradatot. ALAPÍTÓK PIROSSAL A litkei termelőszövetkezetben a tagnyilvántartóban piros színnel jelzik az alapítókat. Nem sokan vannak, függetlenül attól, hogy a környéken csak 20—21 évvel ezelőtt alakultak meg a termelőszövetkezetek. A litkei „Kossuth Lajos” például 1960. február 2- án. Erre már István János, az alapító tagok egyike emlékszik vissza. — Drága volt a belépő. Több mint 22 ezer forint értékű állatállományt, lovat, tehenet, birkát adtam be, a kocsi és a mezőgazdasági munkaeszközök mellett. Nemcsak ez került sokba. Kezdetben 30 forint volt a munkaegység — legalábbis ennyire számoltak — azután zárszámadáskor derült ki, hogy ennek alig kétharmadát érték el. — Ilyenkor azután megindult a népvándorlás a szövetkezetből. Igaz a többség tavaszra visszajött a sarjadó vetés láttán. így munkaerő bőven akadt, nem úgy mint mostanában. Néha húszán is sürög- tünk-forogtunk egy kazal körül, most öt községből nem jön össze ennyi gyalogmunkás. Amennyire bőven el volt látva a szövetkezet munkaerővel, annyira híján volt a gépeknek. Erre így emlékszik István János: — Fogatosként kerültem a közös gazdaságba, de az ősz már a szabadszállási traktorosiskolán talált. Tavasszal pedig Pál Lajossal ketten szántottuk föl az egész határt, két géppel. Ö egy lánctalpassal, én pedig egy K—25-össel. Az egykori fogatos ritka szívós ember. Az elmúlt húszból jó néhány évben nem volt leányálom a mezőgazdaságban dolgozók élete. Ismeretlen volt a fűthető traktorfülke, a nyolcórás munkaidő és az emberrel való törődés sem kapta meg mindig az őt megillető helyet a gazdálkodásban. Ma már szerencsére mindez a múlté. HA AKKOR TANULHATTAM VOLNA. . . Gordos Lászlóné, Irénke, a fiatalabb alapító tagok közé tartozik, hisz’ annak idején, 1961 januárjában létrejött az egyházasgergei Űj Élet Termelőszövetkezet, még csak 19 éves volt. Igaz, az akkori falusi hagyományoknak megfelelően már két éve férjhez ment. — Mi ösztönözte akkor arra. hogy elsők között keresse boldogulását a termelőszövetkezetben? Az Országos Bányagépgyártó Vállalat salgótarjáni gyárában hosszú évek óta kifogástalanul működnek a szovjet gyártmányú gépek és berendezések. Bubsó János esztergályos dobesztergán dobtárcsa forgácsolását végzi. — gy — A legendás rézpattantyús nevével... Közösség — irodában Az alkalmazotti brigá- melési előadó, a brigád veze- dok nehéz helyzetben vannak tője. — Otthon a gyest töltöt_ vélekedik Szabó János, a tem, amikor elhatároztam, s algótarjáni ötvözetgyár szb- hogy munkába állásom után titkára. — Számukra minden birgádot alakítunk. Ezt meg feladat munkaköri köteles- is tettük, amikor eljött azide- ség, ezért nehéz valamilyen je. ráadást vállalniuk. A Gabor Áron brigád helyzete az átlagnál valamivel jobb, mert ők a termelési osztályon kapcsolatban vannak közvetlenül a termeléssel is és minden más osztállyal is. így tudnak min javítani, gyorsítani... Mindenki fiah»l Idén januárban alakult a székely ágyúöntő nevét viselő brigád a „fesziüzem” irodaházában. Egyedüli bejegyzett kollektíva az épületben: a gyárban rajtuk kívül még egy nem fizikaiakból álló csapat működik, azt műszakiakból állították össze, a többi kollektíva kétkeziek közössége. — Évekkel ezelőtt még nem a legjobb légkör uralkodott itt az osztályon — emlékezik vissza Mikus Györgyné térkezdet — Nem volt más lehetőség. Rendes, magára valamit is adó falusi lány nem ment gyárba dolgozni. Az öregebbek tüstént a szájukra vették. így mivel volt négy hold földem, irány a közös... — No itt is csak a belépés tűnt viszonylag egyszerűnek. A jövendőbeli elnök — Gordos Rezső — még a gépállomáson dolgozott, mikor megválasztottuk, csak a harmadik közgyűlés után sikerült hazacibál- nunk. Igaz, azóta is állja a sarat — jó vezető. Bizonyíték arra, hogy jól választottak, akik rá adták voksukat. Elnök is volt, föld is volt, akadt néhány jószág is, no meg két szorgos keze is volt mindegyik belépőnek. — Kellett is, meg türelem is, mert volt olyan, hogy álló hónapon át dolgoztunk húsz forintért — mondja a törékeny kék szemű asszony. — Jött a gyerek, gyes, meg bölcsőde, óvoda, sehol. Hajnalba ötkor bebugyoláltam a kisfiút, irány a nagyvölgyi sertéstelep, mert ott dolgoztam. Szerencsére jó gyerek volt, elszórakozgatott magában este nyolcig... Egyöntetű véleményük, hogy most jó a légkör mpn- kahelyükön, s egyben egyfelől a brigáddá alakulásnak van — szerintünk — jó hatása. Másfelől — ugyancsak szerintük — annak, hogy most az osztályon mindenki fiatal! Körülnézvén köztük, arra a következtetésre jut az ember: a fiatal jelző nem annyira az évek számát jelzi, hanem gondolkodásmódbeli, magatartásbeli sajátosságokr ra utal. A csapattagok többségének korát harminccal kezdődő szám fejezi ki: ez bizony odébb van egy jó tízessel a tinédzserségtől. Van köztük, aki az ötödik ikszet tapossa, ő is — temészetesen — fiatalnak számít. Derű, kezdeményezőkészség, rugalmasság, s nem gyerekesség, ami a brigádban ifjúi vonás. Irénke húsz anyakocát és annak malacait etette, itatta egymaga. Kútból húzta a vizet, vödörrel hordta a napi hat mázsa krumplit a jószágoknak. De ezért már jó fizetség járt. 1500 forint havonta, meg négy mázsa fa. A növénytermesztésben dolgozók akkoriban még csak terményt kaptak. — Ha újra kezdhetné? — Nem is tudom. Ha akkor tanulhattam volna, ápolónő lett volna belőlem... Ami az anyának nem sikerült, az sikerül a fiának. Ő Salgótarjánban dolgozik a megyei kórházban és a pénzügyi és számviteli főiskola levelező tagozatán tanul. NEM FÉLTEK AZ ÚJTÓL Alapítók. Úttörői a szövetkezeti mozgalomnak. Élenjáró napszámosai mezőgazdaságunknak, amit elértünk, azt részben nekik köszönhetjük. Olyan hivatást töltöttek be,' amelyekre büszkék lehetnek, annyit tettek, amennyit azóta is kevesen, és merték vállalni az újat, az ismeretlent, abban a biztos tudatban, hogy a történelem őket igazolja majd. így is történt. A legendás erdélyi rézpattantyúsról elnevezett együttes a gyáron kívüli kapcsolatok javítására is törekedett, törekszik. Eddig hatásosan, sőt mondhatni: látványosan is. Épp a napokban kötöttek szocialista szerződést a KOKÖV egyik hasonszőrű brigádjával. — Korábban, ha a KOKÖV- vel beszélt valaki telefonon, szinte vigyázzba állt, úgy meg volt illetődve — idézi föl a közelmúltat a brigádvezető. — Most már tegező, közvetlen beszéd a jellemző. lelefonbeszéd hantákban! Ma már egyre kevésbé szükséges bizonygatni, hogy a személyes kapcsolatoknak sokszor döntő gazdasági jelentőségük van, lehet. — Azelőtt csak én voltam kapcsolatban a KOKÖV egykét emberével — meséli Nagy Károly értékesítési előadó. — Most a többiek is ismerik őket, méghozzá jól. így hát megváltozhatott az ügyintézés gyakorlata. Ha én nem vagyok itt éppen és cseng a telefon, akkor nem mondják azt, hogy „várja meg, amíg Nagy elvtárs visszajön, vagy hívja később”, hanem „szervusz, parancsolj, miben segíthetek”. E példában a brigáddá szerveződésnek két haszna is halványan fölsejlik. Egyfelől — amit az előadó is szemléltetett — a külső kapcsolat elevenségének gyorsító, gördülékennyé tevő hatása. Másfelől: a munkahelyen belüli segítőkészség fokozódása. Egy jó kartársának az ember szívesen segít. Még szívesebben, ha a jó kolléga egyben bri- gádtagtárs is, akivel közös célfeladatok kötnek érdek- szövetségbe. Formalitás, hess! További kapcsolatfelvétel, társadalmi munka és még számos kisebb-nagyobb teendő található a csapat jövőre vonatkozó elképzelései között. Ezek megvalósításakor — alkalmasint — ügyelnek arra, hogy ne önmagukért való formalitásokkal vesződjenek („hogy legyen mit beírni a naplóba”), hanem ténylegesen fontos és előbbre vivő ötletek gyakorlatba tételén fáradozzanak mindig. Zilahy Tamás M. P. NÓGRÁD — 1931. november 11., szerda 3
