Nógrád. 1981. november (37. évfolyam. 257-280. szám)

1981-11-11 / 264. szám

glLÄn PROfFTÄRfÄT FGYFSöLJFTErT NŐGRÁD AZ MSZMP "fíÓGRÁD M EG Y E I é I Z 0 TT S Á G A ÉSA MEGYEI TANÁCS LAPJA ' XXXVII. ÉVF., 264. SZÁM ÁRA: 1,40 FORINT 1981. NOVEMBER 11., SZERDA Arányos fejlődés — eredményes gazdálkodás Sajtótájékoztató a togyasztási szövetkezetek tevék enységéről V Exportra a termelőtől Az őszi betakarítás befejeztével sem kevesebb a mezőgazdasági nagyüzemekben a tenni­való. Az egyik legfontosabb a termények szállítása, s ez különös jelentőséggel bír, ha exportról van szó. A nagybár kányi termelőszövetkezetből ezekben a napokban az NSZK- ba szállítottak nagyobb mennyiségű — mintegy 150 tonna — takarmányborsót. fotó: ©yurkó Szándékok és lehetőségek Nehezebb körülmények kö­zött is eredményesen gazdál­kodtak a fogyasztási szövet­kezetek az elmúlt években; valamennyi ágazatuk gyara­podott javakban és a gazdál­kodás minden területén meg­erősítették pozícióikat, — er­ről számolt be az újságírók­nak Szlameniczky István, a SZÖVOSZ elnöke a Parla­mentben kedden megtartott «ajtótájékoztatóján. A IX. kongresszusukra készülő fogyasztási szö­vetkezetek fejlődése vi­szonylag arányos volt. Ennek egyik jele, hogy az új beruházásoknál. rekonstruk­cióknál és a korszerűsítések­nél nem került egymással szembe a város és a falu. Az új, illetve a felújított létesít­mények döntő többsége a falvak épülését szolgálja, úgy, ahogy azt a vásárlói igé­nyek is megkövetelik. A fo­gyasztási szövetkezés a köz­ségekben ma már lényegében az egész lakosságot átfogja; az ottani népesség fogyasztó­ként, illetve kistermelőként közvetlenül érdekelt a szö­vetkezetek működésében. De erőteljesen fejlődött a moz­galom szerepe a városon is; elsősorban a kereskedelemben és a lakásépítésben. A szö­vetkezeti tevékenység területi kiszélesedése nyomán gyakor­latilag az egész társadalom kapcsolatba került a mozga­lommal. A szövetkezetek tagjainak száma öt év alatt félmillióval nőtt és jelenleg maghaladja a 3.3 milliót. Mindez a lakos­ság erősödő bizalmát jelzi. A fogyasztási szövetkezetek az ország teljes kiskereskedelmi forgalmából mintegy 35 szá­Közeledvén az év vége, megyénk kivitellel foglalkozó üzemei élénk erőfeszítéseket tesznek az exportelőirányza­tok megvalósítására, sőt — ahol lehet — néminemű túl­teljesítésére. Az eredeti el­képzelésekhez képest tapasz­talható változások némelykor gátló tényezők, máskor új le­hetőségeket rejtenek maguk­ban. Helycsere a listán E hónap elején módosítot­ták a salgótarjáni öblösüveg­gyár nem rubelelszámolású kiviteli tervét. A korrekciót az tette szükségessé, hogy a csillárüvegre szóló megren­delések a vártnál „szerényeb­bek” voltak. Az új terv reá­lis, teljesíthető. Az utóbbi időben módosult az igényelt mennyiség alapján összeálló, országok közötti sor­rend. Korábban Kanada állt ilyen szempontból a lista élén, most az NSZK előzte meg az észak-amerikai országot a nem rubellal fizető megren­delők között. Rubelból két és fél millió értékű az öblösüveggyári ter­mékekből kitölthető kontin­gens. Az e körbe sorolható megrendeléseket zökkenők nélkül képes teljesíteni az üzem. Szolid tervek A Zagyva III. üzem hosz- szabb távú leállása miatt Idénre viszonylag mérsékelt «portra készítettek előirány­zalékos arányban részesülnek. Egyes megyékben az ÁFÉSZ- ek és a szövetkezeti vállala­tok működése meghatározó az élelmiszer-ellátásban, például Békés, ©yőr-Sopron, Szabolcs- Szatmár, Szolnok és Tolna megyékben, ahol a bolti élel­miszer-forgalom 60—80 száza­lékát biztosítják. Mintegy 2800 településen csaknem kizáró­lag az ÁFÉSZ-ek gondoskod­nak az alapvető élelmiszerek és fogyasztási cikkekről. A takarékszövetkezetek kezelik a lakosság betétben elhelye­zett pénzének mintegy 13 szá­zalékát. A lakáságazatba tartozó szö­vetkezetekhez ma már mint­egy félmillióan kapcsolódnak. A lakásszövetkezés főként a munkások, a fiatal házasok, az alacsony és a közepes jö­vedelműek lakásgondjainak megoldásához nyújt segítséget — mint ahogyan azt az ada­tok is bizonyítják. Az elmúlt időszakban a szövetkezett keretek között olyan anyagi kapacitás jött létre, ami hosszabb távon is biztos alapot ad a megnövekedett feladatok színvonalas ellátásához. A mozgalom egyik általá­nos fogyatékosságaként em­lítette viszont, hogy 1980. ki­vételével a jövedelemezőség elmaradt a tervezettől. Csak szerény az előrehaladás a szövetkezetek egymás közötti együttműködésében, és nem sikerült korszerűsíteni a vá­sárlás és értékesítési vissza­térítés rendszerét sem. Bár évente 17 százalékkal nőtt a mezőgazdasági termékfelvá­sárlás a szövetkezeti háló­zatban, ezzel a dinamikus fej­lődéssel nem tartott lépést a zatot a salgótarjáni síküveg­gyárban. Egymillió-nyolcszáz­ezer dollárnál húzták meg a kiszállítandó termékek összér­tékhatárát eredetileg. Most ennek szolid túlteljesítésére lehetőség látszik. Jelenleg egyébként főleg 2 milliméteres ablaküvegeket visznek planétánk nyugati fél­tekére a tarjám üzemből. Az USA, Anglia, Franciaország és az NSZK található a na­gyobb igénylők sorában. Az üveglapok tekintélyes hánya­dát már a Z-III. kemencéből húzzák és szabják le a gyári szakemberek. Repülőn Afrikába Ennek a hónapnak a végén 20 ezer női ruhát visznek ki — repülővel — Líbiába a Salgótarjáni Ruhagyárból. Az öt-öt ezer darabszámos össze­sen négy modell az utolsó ex­porttermék idén az üzemben. Decemberben már a követke­ző évi megrendelésekre varr­nak a gyáriak. Tőkéskiviteli előirányzatát — a líbiai szál­lítmányt is figyelembe véve — tizenhét százalékkal sike­rült túlteljesíteni a ruhagyár­nak az év közben kínálkozó lehetőségek kihasználásával. A Keletre irányuló export teljesítését az ismert gond, a vagonhiány hátráltatja. Igyekeznek túllenni az áruk elkészítésén: december tizedi­ké körül az igényelt áruk megvarrását befejezik, mó­dot kínálván az év vége előtti kiszállításra. telepek, áitvevőhelyek és a raktárak fejlesztése. A fogyasztási szövetkezetek kereskedelmi munkája kü­lönösen dinamikusan fejlődött az elmúlt időszakban. Gyara­podott a létesítmény hálózat; 15 új áruház épült, 200 ABC-üz- letet adtak át. Öt év alatt 700-zal nőtt az önkiszolgáló és önkiválasztó üzletek szá­ma, az idén már ezek bonyo­lítják le az összes bolti for­galom több mint felét. A szö­vetkezeti kereskedelem bő­vítette az árukínálatot is. Si­került a korábbinál jobban felhasználni a helyi áruala­pokat is. A szövetkezeti hús- feldolgozó üzemek, valamint a sütödék már csaknem fél­millió ember szükségletét ál­lítják elő. Az elmúlt öt évben a la­kásépítő szövetkezetek 21 ezer lakást adtak át, további 6600 kivitelezése pedig folyamat­ban van. A szövetkezeti la­kásépítés ma már vidékre is kiterjedt, minden negyedik lakás községekben épül fel. Még jobbak lennének az eredmények, ha néhány el­lentmondás nem akadályozná a tervszerű munkát. A pénz­ügyi feltételek a telepszerű építkezésre ösztönöznek, vi­szont időközben nagyrészt el­fogytak az alkalmas telkek és a területrendezéssel is gyak­ran megkésnek. Kialakult a szövetkezetek mezőgazdasági kapcsolatrend­szere. Az ÁFÉSZ-ek évente átlagosan 8 milliárd forint értékű áruval, alapanyaggal, termékkel, terménnyel stb. látják él a kistermelőket. Felvásárlásuk 90 százalékát már szerződésekre alapozzák; évente 700—750 ezer kister­melővel kötnek egymilliónál több szerződést. A szövetkezetek ipari ter­melésének növekedési üte­me éveTite meghaladja a 8 százalékot. Különösen figyelemreméltó, hogy az élelmiszer-feldolgozás aránya megközelítette a 60 százalékot. Ezek az üzemek amellett, hogy hozzájárulnak a helyi ellátás javításához, gyümölcsöző kapcsolatokat építettek ki a mezőgazdasági termelőszövetkezetekkel is. A következő hetekben- hónapokban, őszi, téli estéken az ország több mint 4000 he­lyi — falusi, tanyai, városkör­zeti — népfrontbizottsága hív­ja beszélgetésre az érdeklődő- kat. A Hazafias Népfront po­litikai ismeretterjesztő tevé­kenységének időszerű felada­tairól az „évad” kezdetén Molnár Béla, a HNF Országos Tanácsának titkára nyilatko­zott Császár Tibornak, az MTI munkatársának: A beszélgetésre, a véle­ménycserére is alkalmat adó formának, s nem valamiféle tanfolyamnak tekinti ismeret- terjesztő fórumait a népfront. A keretek, az elnevezések sokfélék lehetnek — néhol hétfő esti beszélgetések, má­sutt vitaköröket, vagy politi­kai fórumokat szerveznek — ám a cél mindig az, hogy ne egyoldalú ismeretközlés jel­lemezze ezt a munkát, hanem az állampolgárok a témákkal kapcsolatos kérdéseikre is választ kaphassanak, és vé­leményüket is megfogal­mazhassák. Mindez követ­kezik a népfrontmozga­lom jellegéből: abból, hogy közvetlenül és egyénenként kí­Az 1980/81-es tanévben a Nógrád megyei Pályaválasztá­si Tanácsadó Intézet közgaz­dásza felmérést készített a megye hetedikes tanulói kö­rében. A cél; jelzést kapni a szándékokról és lehetőségek­ről, a szakmák és középisko­lák várható telítettségéről. A vizsgálódás összegzéséről az érintettekhez a napokban jut el az anyag, a teljeskörűnek mondható elemzés eredménye. Melyek a legfontosabb ten­denciák? összesen 3228 fő (1634 fiú, 1594 leány, a hete­dikesek 80 százaléka) töltötte ki a kérdőívet. Mindkét nem­nél a szakmunkásképző áll az első helyen, a fiúk 53, a lá­nyok 44 százaléka szakmát szeretne tanulni. Szakközép- iskolába 28, illetve 30 száza­lék pályázik, gimnáziumba 11, illetve 17 százalék, hat-hat százalékban még nem dötöt- tek. A döntések lényegében megfelelnek a vártnak, de is­kolánként és szakmánként most is nagy aránytalanságok tapasztalhatók. Az egyik leg­ván szót érteni az emberekkel, politikánk céljait népszerűsít­ve, közös feladataink elvégzé­sére mozgósítva. Ez azt is je­lenti, hogy az ismeretterjesz­tésben sehol, egy pillanatra sem mondhatunk le a nyílt­ságról, a közérthetőségről, mondanivalónk érdekes, él­ményszerű megfogalmazásá­ról, hiszen e fórumok látoga­tása nem kötelező, tehát az előadóknak alkalomról alka­lomra meg kell „küzdeniük” hallgatóságukért. — Ennek ismeretében elé­gedettek lehetünk azzal, hogy az utóbbi esztendőkben mint­egy félmillió emberhez jutott el így a népfrontmozgalom, ennyi résztvevőt várunk eb­ben az évadban is. E munka jelentőségét jelzi az is, hogy aprófalvas vidékeinken, szá­mos településen ez az egyedü­li lehetőség a közösségi poli­tizálásra, a közművelődésre. A népfront rendezvényeinek si­kerében nagy része van a mintegy kétezres propagandis­tagárdának. — A Hazafias Népfront idei, VII. kongresszusa három fő területre irányította tudat- formáló munkánk figyelmét. A nagyobb gondot a lányok vá­lasztási lehetőségeinek szű­kössége jelenti: például 145- en jelentkeznek olyan pályá­ra, ahol nincs képzés. Fod­rásznak, textiltisztítónak, fel­szolgálónak; kötőipari konfek- ciós, nőiruha-készítő és lá­nyoknak is javasolható va­sasszakmákban viszont több a lehetőség a szándéknál. Azaz összességében minden lány ta­nulhatna szakmát, ha a ha­gyományostól, divatostól el­térők közül is választanak. A fiúknál az autószerelő, karos­szérialakatos, szobafestő és mázoló, bútorasztalos, villa­mos hálózati szerelő szakmák­nál túlzott a jelentkezés, so­kaknak reálisabban kell vá­lasztani, hogy ne kísérje ku­darc a jelentkezést. A szak- középiskoláknál irreális a lá­nyok jelentkezési szándéká­nak aránya az óvónői és egészségügyi téren; túljelent­kezés várható az építőipari és közgazdasági szakközépisko­lákban is. A fiúk közül sokan politikai és az erkölcsi kultú­ra gazdagítása segít megérte­ni helyünket a világban, s a változó értékek, életformák közepette szilárd fogódzókat, etikai tájékozódási pontokat nyújtani az egy egyénnek em­beri magtartásához. E téma­köröknek, műveltségi terüle­teknek megfelelően igyekeznek összeállítani ismeretterjesztő évadjuk programját a helyi népfrontbizottságok. A válasz­ték egyébként bőséges: a VI. ötéves terv végrehajtásával kapcsolatos közös feladataink — benne a helyi településfej­lesztési koncepció — megvita­tása; a termelés, a fogyasztás, az életszínvonal összefüggései­nek elemzése; szövetségi poli­tikánk, a szocialista demok­rácia, a közélet jellemzőinek, fejlődésének helyi példákkal gazdagon illusztrált bemutatá­sa éppúgy terítékre kerülhet, mint a család mai szerepével, a gyermekneveléssel, vagy ép­pen az időszerű nemzetközi kérdésekkel foglalkozó előadá­sok, beszélgetések sorozata. — E sokféleségből kiemelés­re kívánkozik egy — várható­an széles körű érdeklődésre számot tartó — téma: „Be­pályáznak megyén kívüli is­kolákba — erdészeti, műszer­ipari, közlekedési — célszerű megjelölniük hasonló jellegű megyén belüli továbbtanulási szándékot legalább a második helyen! A gimnáziumba ké­szülők szándéka megvalósít­ható, de iskolák közötti átirá­nyításra szükség lesz. Az elő­ző évinél 2,5 százalékkal ma­gasabb, 17,5 százalék a me­gyén kívüli intézményt meg­jelölők aránya. Számítani kell rá, hogy nem lesz probléma- mentes e szándékok megvaló­sítása. A felmérésben részt vevő tanulók most már nyolcadi­kosok. Ezekben a hetekben mindenütt megerősödött a pályaválasztást segítő tevé­kenység, iskolák és üzemek, pedagógusok, szülők igyekez­nek segíteni a minél reáli­sabb, jobb döntést. E mun­ka során nagy segítséget je­lenthet e szándékokat és le­hetőségeket elemző felmérés jelzéseire figyelni. címmel országszerte több száz népfrontbizottság rendez isme­retterjesztő fórumot, a törté­nelmi tudat formálásának szándékával. Elsősorban a fia­talokat kívánjuk az eddiginél szélesebb körben bevonni is­meretterjesztő tevékenysé­günkbe annál is inkább, mi­vel a felszabadulást követő évekről nincsenek, nem lehet­nek közvetlen tapasztalataik. E beszélgetésekre az elmúlt évtizedek eseményeinek for­málásában részt vett előadó­kat is várunk, arra számítva, hogy visszaemlékezéseik a személyes élmény erejével gaz­dagítják majd a hallgatóságot. Egyszersmind azt is ígérhet­jük a fiataloknak, hogy kér­déseikre őszinte, nyílt és tel­jes válaszokat kapnak majd, legyen szó akár a szocialista építés „hőskoráról”, vagy az 1950-es évek társadalmi-poli­tikai válságának okairól, illet­ve a válság leküzdéséről, s az elmúlt negyedszázad töretlen, következetes politikája szülte eredményekről, történelmi utunk nehézségeiről, s sike­reiről — mondotta befejezésül Molnár Béla. .. é Üveget, ruhát dollárért • Igazodnak az igénylőkhöz Beszélgessünk 36 évünkről Népfronttórumok országszerte — Molnár Béla nyilatkozata szélgessünk 36 évünkről”

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom