Nógrád. 1981. november (37. évfolyam. 257-280. szám)

1981-11-06 / 261. szám

á világ szénkészlete Az olajellátásnak a nyolc­vanas évek közepére előre jel­zett szűkössége, valamint az atomerőművek építésének nö­vekvő költségei ismét vonzó­vá tették a szenet. A nemzet­közi energiahivatal Párizs­ban közzétett beszámolója a szén jövőjéről világossá teszi, hogy még viszonylag csekély gazdasági növekedés és ered­ményes anyagmegtakarítás mellett is fokozottabb szerep hárul majd a szénre, mint alternatív energiahordozóra. A felismerés természetesen nem új: sok ország és sok kő­olajtársaság is hoffszú ideje igyekszik biztosítani a maga számára a világ meglevő szén'tartalékait. A szenet viszonylag könnyű kitermelni, és a készletek majdnem korlátlanok. A technológiailag és gazdasági­lag jelenleg feltárható szén­készletet 673 milliárd tonná­ra becsülik, ebből 493 milli­árd tonna a kőszén és 144 milliárd tonna a barnaszén. Közel 40 százaléka van Ázsi­ában (beleértve a Szovjetuni­ót), majdnem 30 százaléka Észak-Ámerikában és 20 szá­zaléka Európában. A legje­lentősebb szénkészletek az Egyesült Államokban vannak, az összes szén 37,8 százaléka. Az Egyesült Államokat köve­ti a Szovjetunió 17,3 százalék­kal, Kína 15,5 százalékkal, Anglia 7,1 százalékkal, India 5,2 százalékkal, az NSZK 5,5 százalékkal, valamint Auszt­rália és Dél-Afrika, egyen­ként 4,2 százalékkal. A ma kitermelhetőnek számító kész­letek, amelyek az elméletileg meglevő összkészletnek pusz­tán 6 százalékát teszik ki, a mai kereslet mellett még mindig elegendőek arra, hogy 250 éven át fedezzék a fo­gyasztást. A kitermelhető készletek a tecchnikai fejlő­dés előrehaladtával a jövő­ben valószínűleg még bővül­ni fognak. A szakértők aprólékosan elemezték a költségviszonyo­kat is más energiaforrások vonatkozásában, és részlete­sen foglalkoztak azokkal a környezeti problémákkal, ame­lyek a fokozott szénfel­használás során szükségszerű­en előállnak. Bár főleg öko­lógiai téren még sok kérdést tisztázni kell, meg vannak győződve arról, hogy a foko­zott szénfelhasználás gazdasá­gi feltételei adottak. Számí­tásba veszik azt is, hogy a szén nem csupán energiahor­dozóként jön számításba. Az iparilag fejlett tőkésorszáigok- ban szervezetten folynak a kutatások a kőszén gazdasá­gos gázzá való átalakítására, így lehetővé válik a szén energiájának nagyobb mér­tékű hasznosítása, és ugyan­akkor nem rharad vissza any- nyi szennyező égéstermék. A szénből nyert gáz vegyipari továbbfeldolgozása is jelentős. Képünkön nagy teljesítmé­nyű exkavátor egy külszíni szénbányában. KEMEROVO—NÓGRÁD Együttműködés a barátság jegyében A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 64. évfordulója alkalmából Nógrádban rendezett „kemerovói napok” ese­ményein szovjetunióbeli testvérmegyénkből delegáció érke­zett Alexandr Dimitrejevics Tkacsov, a Szovjet—Magyar Ba­ráti Társaság kemerovói területe elnöke, a kemerovói álla­mi orvostudományi egyetem rektora, a Kemerovo területi pártbizottság tagja vezetésével. Ez alkalomból beszélgettünk vele az MSZBT tevékenységéről, a testvérmegyei kapcsola­tok alakulásáról — Milyen múltra tekint vissza a Szovjet—Magyar Ba­ráti Társaság Kemerovóban? — Nógrád és Kemerovo kö­zött a testvérmegyei kapcso­latok 1966-ban kezdődtek, ele­inte pártdelegációk látogat­tak egymáshoz a pártmunka tapasztalataival ismerkedni. Az együttműködés szálai a kö­vetkező négy-öt esztendőben tovább izmosodtak, s ezzel párhuzamosan alakultak meg az SZMBT tagcsoportjai, első­ként a szénbányászok között. Nem véletlenül, hiszen a test­véri kapcsolatok létrejötte­kor is fontos szempont volt a két terület hasonló gazdasági szerkezete. — Miként fejlődött Keme­rovo és Nógrád barátsága? , — A kapcsolatok kezdeti formái szükségszerűen vezet­tek kiszélesedésükhöz. Nagy lendületet jelentett, hogy gaz­dasági egységek, üzemek, vál­lalatok kiépítették az együtt­működés formáit, kidomboro­dott a kapcsolatok munkajel­lege Jól szolgálta ezt az ál­lami szervek, tömegszerveze­tek között létrejött tapaszta­latcsere, az úttörők cseretábo­rozása, a turizmus, a levelezés, a kiállítások szervezése, mű­vészeti együttesek bemutatója. — Az SZMBT tagcsoportjai hogyan tevékenykednek a két nép közötti barátság erősíté­séért? — Társaságunk 1975-ben tar­totta második konferenciáját, ahol eredményes munkáról ad­hattunk számot. Olyan nagy­városokban, mint Novokuz- nyeck, Kemerovo, Belovo, Prokopjevszk, Kiszeljevszk, Leninszk-Kuznyeck városi szervezeteink tömörítik az 52 tagcsoport tagjait. A me­gyei elnökség 33 tagú, s ebben képviseltetik magukat a párt- és állami szervek, tömegszer­vezetek, munkások, mezőgaz­dasági dolgozók, írók, al­kotó művészek. így együtt könnyebb dolgoznunk. Ami rendezvényeinket illeti, gaz­dagnak ítéljük. Minden évben megemlékezünk Magyaror­szág felszabadulásáról, előtte két-három hónappal különbö­ző akciókat szervezünk, ame­lyek célja Magyarország, Nóg­rád megye fejlődésének be­mutatása. Minden önökről hoz­zánk eljutó információt to­vábbítunk tagcsoportjaink­nak, akik változatos formá­ban dolgozzák fel. Példaként említem a szovjet—magyar barátsági napokat, a magyar filmek fesztiválját, bemutat­tuk a Bánk bánt. Vetélkedő zajlott le „Ki tud többet Ma­gyarországról?” címmel a te­levíziónk nyilvánossága előtt. Az első két helyezett jutalma magyarországi utazás volt. Nagy sikert aratott a Salgótar­jánról készült film is. Sokat köszönhetünk azoknak az új­ságíróknak, íróknak, akik út- jukról lapok hasábjain, kiad­ványokban számoltak be a közvéleménynek, mint leg­frissebben „A barátság- útján” című közös könyv is. — Miben látja a testvér- megyei kapcsolatok fejleszté­sének lehetőségeit? — A Nógrád és Kemerovo megyék közötti kapcsolatot tartalmasnak, hasznosnak ítél­jük, amely a proletár in­ternacionalizmus szellemében erősíti a szovjet—magyar ba­rátságot. Fontos feladatnak tartjuk a különböző közössé­gek, kollektívák, a vállalatok, termelőegységek közötti kap­csolat mélyítését, különös fi­gyelmet fordítunk a fiatalok együttműködésére. Örvende­tes, hogy több mint három­száz fiatal levelez Nógrád me­gyei társával. Némi zavarba is jöttünk, amikor a balassa­gyarmati Szántó Kovács Já­nos Szakközépiskolában a diá­kok sorban levelező' partner címét kérték tőlünk. A követ­kező két év programját ha­marosan egyeztetik a párt megyei szervei, s minden bi­zonnyal újabb gazdag időszak előtt állunk. — Ön másodszor jár Sal­gótarjánban. Milyen szemé­lyes élmények, kapcsolatok fűzik Nógrádhoz? — A hivatalos kapcsolat egyben személyes kapcsolat is,' a nógrádi elvtársakat jó ba­rátként ismertem meg. Feled­hetetlen az a szeretet, érdek­lődés, amely körülvesz ben­nünket, s annak külön örü­lünk, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfor­dulója alkalmából lehetünk önök között. Amit érzünk a, Nógrád megyei látogatás al­kalmával, szavakban szinte ki sem fejezhető. Sohasem felej­tem el, amikor 1969-ben itt jártam, s ellátogattunk a sal­gótarjáni Gagarin Általános Iskolába, hogy a gyerekek alig akartak bennünket elengedni az intézményből. Egyébként most alig ismertem rá Salgó­tarjánra, tizenkét esztendő alatt olyan sokat változott. Jó­magam is ennyi idő óta töl­töm be ezt a tisztséget, s a feladat őszinte örömmel tölt el.' Az alkalmat szeretném meg­ragadni, hogy átadjam tag­csoportunk tagjai, a kemero­vói dolgozók üdvözletét a nógrádiaknak, s kívánjak soki sikert a fejlett szocializmus építéséhez, a népeink közötti barátság fejlesztéséhez! — Köszönjük a beszélgetést! M. Szabó Gyula ÚJ SVT-PORTEKA Készül a „Tarján" Csaknem hat évvel ezelőtt — 1976-ban — vezettek be új konstrukciót a mezőgazdasági biztosításban. Az ötödik ötéves terv időszakában a mezőgaz­dasági nagyüzemek által . be­fizetett 18 milliárd forinttal szemben az Állami Biztosító 20 milliárdot fizetett kárta­lanításként. A károk egy ré­sze — például a vízkárok ese­tében — csaknem mindig ugyanazon a területen jelent­kezik, ugyanakkor a kockázat díját valamennyi nagyüzem egyformán fizeti. Felmerül ugyanakkor a részleges meg­előzés lehetősége is, részben meliorációval, részben a ter­melési szerkezet megváltoz­tatásával. Jövő év január elsejétől ép­pen ezért olyan változtatásokat léptet életbe az Állami Bizto­sító, amely ösztönzi a nagy­üzemeket a vízkárok csökken­tésére. Módosul a térítési díj a fagykároktól rendszeresen sújtott ■ területeken, ahol a Önjáró tengerkotró automata Ä rostocki Neptun hajógyár legújabb terméke egy 80 mé­ter hosszú elektronikus vezér­lésű, önjáró tengerkotró berendezés. A részben auto­matizált üzemelésű kotrógép maximálisan 24 méter mely­ségből, óránként 750 köbméter tengertalajt képes kiemelni. A gép további előnye, hogy ta­vasztól késő őszig, tehát az egész navigációs időszakban megszakítás nélkül üzemeltet­nem. sitasi dija 10 százalékkal emel­kedik. Ugyanakkor azokban a gazdaságokban, ahol a kárhá­nyad 15 százalék alatt marad, 40 százalékkal csökkennek a térítési díjak. Az egyre differenciáltabb igények kielégítése érdekében lehetőség nyílik például nagy­üzemi üvegház biztosítására, s napraforgó-viharkár esetére. Üj biztosítási módozatok van­nak készülőben a kisáruter- melés, a kisállattenyésztés te­rületén. Megyénkben is évről évre károkat okoznak a tavaszi fa­gyok, amelyek elsősorban a gyümölcsösökben és egyes szántóföldi kultúrákban jelen­tenek veszteségeket. Az Állami Biztosító a nóg­rádi mezőgazdasági üzemek­nek mintegy 36 és fél millió forint kártérítést fizetett 1981 első kilenc hónapjában, s ez Megdöbbenve olvastam a vasárnapi NÓGRÁD-ban egy bosszankodó karancskeszi ol­vasó levelét, aki azt sérelmez­te, hogy az egyik tar jáni keres­kedelmi egységben a kerékpár­jához párban kínálták a pedált. Ami ugyebár kétszer annyi, mintha a kerékpárhoz csak egyet venne. Szíves figyelmét rögvest felhívnám arra, hogy az általa használt járműnek a nevében is benne van a „pár” szócska. Ezért nyilvánvaló, a kerék is, a pedál is párban jár hozzá! Bátorkodom tovább menni Próbáljon valamelyik megyei cipőboltunkban egy darab ci­pőt venni. Vagy valamelyik az összeg csaknem kétszerese az előző évinek. Az Állami Biztosító megyei igazgatóságának munkatársai minden mezőgazdasági üze­met felkeresnek november­ben, a szerződések megköté­se ügyében. Megyénk számára kedvező változás, hogy a ko­rábbi öt helyett hét díjosztály lesz a növénybiztosításban, mert ezáltal összességében díj- csökkenés lesz a következő év­ben a mezőgazdaságban. Nem érinti hátrányosan a megye mezőgazdaságát az úgy­nevezett volumenengedmény eltörlése sem, hiszen ebben eddig mindössze egy állami gazdaság volt érdekelt. így el­mondható, hogy a változások, módosítások az ésszerűbb és rugalmasabb gazdálkodásra és arra ösztönzik a nagyüze­meket, hogy maguk is tegye­nek valamit a károk megelő­zése, csökkentése érdekében. áruházunkban egy kesztyűt. Alighanem páros lábbal . . . Kedves levélírónk felhábo­rodását sokkal jobban meg­értenénk, ha azt javasolták volna a fél pár pedáljához ve­gyen egy új kerékpárt, vagy szereltessen rá motort, hogy ne kelljen lábbal hajtani. Másrészt ne beszéljen anyag­takarékossági törekvésről az, aki fél lábbal töri a bicikli­pedált, amit a gyár csak drá­gán — párban — tud előállí­tani. Mert honnan is tudnák különben, hogy ki-ki hány jobb és hány bal oldali pe­dált tör össze. Hová vezetne ez az anarchia a tervgazdál­kodásban? Másrészt mi lenne, ha hí­Űj tennék piacra dobására készül a Salgótarjáni Vasön­töde és Tűzhelygyár. „Tar­ján” elnevezéssel széntüzelé­sű kályhákat kívánnak a ha­zai vevők rendelkezésére bo­csátani. Jelenleg a berendezés mű­szaki dokumentációit állítják össze az SVT fejlesztéssel fog­lalkozó szakemberei. A kellő rajzokat, jegyzékeket — az előirányzat szerint — még eb­ben a hónapban elkészítik az üzemben. December közepére már a KERMI jóváhagyását is meg szeretné kapni a tűz­helygyár. Iparkodásuknak az az oka, hogy a jövő év elején már gyártani akarják az új SVT-terméket. A honi piacnak a Tarján kályhával való elárasztása fe­szesen illeszkedik bele abba a koncepcióba, amely a széntü­zelés „rehabilitálására” állt össze. Lényegében teljesen új áru. Egy mintadarabja már az őszi BNV-n is látható volt; ahhoz képest a jövőre piacra kerülő kályhák — több fon­tos módosítással — jobbítva lesznek. re menne: a megyeszékhelyen darabra mérik a kerékpárpe­dált? Mások esetleg súlyra kérnék, mert az egyikből csak kisebb darab tört le. A végén pedig egyáltalán nem venné­nek pedált, hanem . . . Két javaslatom van hason­ló esetek elkerülésére. Vagy keressünk pedálvásárláshoz — akár hirdetés útján is — társakat, vagy hajtsuk a ke­rékpárt fél lábbal. Amíg az is el nem törik. Akkor aztán el­mondhatjuk: itt van már a kánaán. me* egy jfcár pedál kell újfent! S. mint tudjuk, az élet pá­rosával szép. Ezt egy kerék­páros is tudhatná . . . Z. T. Tekintélyt parancsoló ada­tai vannak az új fűtőeszköz­nek. Az eddigi vizsgálatok szerint a hőteljesítménye 5,815 kilowatt. Hatásfoka pedig — az állami energiafelügyelet kányási darabos szénnel való mérése alapján — 71,46 szá­zalék. Érdemes összehasonlí­tásként megemlíteni, hogy a honunkban megvásárolható széntüzelésű kályhák hatás­Viszonylag élénk újítótevé­kenység zajlik az Országos Bányagépgyártó V általat sal­gótarjáni bányagépgyárábah. Idén kettő híján félszáz újí­tást nyújtottak be elbírálás­ra az üzem ötletemberei. ŰJÍTÖHÁRMAS A tavalyiról áthúzódó el­bírálásokkal együtt összesen harminc javaslatot hasznosí­tottak eddig a gyárban. To­vábbi tizenhat ötletnek a gya­korlatba való átültetése fo­lyamatban van. Az elutasított újítások száma ezeddig tizen­hét. örvendetes, hogy a legtöbb újítás társas tevékenység eredménye. Az idén összeál­lított negyvennyolc javaslat egybeszámolván: kilencvenöt ember produktuma. A legtöbb műszaki kezdeményezéssel két dolgozó állt elő, ettől rit­kább az egy fő által kidolgo­zott újítás, még kevesebb a három ötletember összmun­kájaként elkészülő jobbító in­dítvány. A kifizetett újítási díjak summájából ítélvén: nem szűkmarkúak az .elbírálással megbízottak. Összesen száz­foka általában hetven száza-1 lék alatt marad. A műszaki dokumentációk összeállításával párhuzamosan néhány nehézséget még át kell hidalni a gyártás megkezdé­séig. Egyebek közt ilyen gond a samott-téglák beszerzése a kályhákhoz. Több szervezési kérdés megválaszolása is szük­séges a gördülékeny termeié- 1 si folyamat elindításához az nyolcezer forint ütötte az öt­letemberek markát idén a bá­nyagépgyárban. Kereken tízezer forintot kapott egy újitóhármas — egyelőre — az idén benyúj­tott, elfogadott, sőt már meg is valósított javaslatáért. Ka- rádi László tmk-vezető, Ha­jós Ferenc osztályvezető és Schreng Miklós csoportveze­tő a forgácsolóüzem átépíté­séhez szükséges védőtetőnek a helyi viszonyokhoz és igé­nyekhez megfelelő változatát dolgozta ki. ötletük felhasz­nálásával az eredeti elképze­lésekhez képest zavartalanab­ból termelhetnek a forgácso­lók a most folyó átépítés kö­zepette. A módszert hamaro­san másik épület felújításá­hoz is alkalmazzák. KÜLÖNBÖZŐ KÉSZÜLÉKEK Számos újítás célozza meg a munkafogások és -folyama­tok könnyítését. Evégből kü­lönböző készülékeket szer­kesztettek az ötletemberek, Megtalálható a jobbító javas­latok közt az anyagtakarékos­ságra vonatkozó konkrét el­képzelések is a gyárban. NÓGRÁD — 1981. november 6., péntek 3 Rugalmasság a biztosításban szőlők és gyümölcsösök bizto­Párosával szép az élet SVT-ben. lobbiié Javaslatok

Next

/
Oldalképek
Tartalom